Vadász- és Versenylap 39. évfolyam, 1895
1895-12-08 / 86. szám
YADAÍZ- Eri YEM S ENV-I.' M">. deczember g KÜLFÖLDI CYEPEK^ Versenyföltételek. Hamburg-Horni versenyek 1896 Nyári meeting. Hamburger Critérium Dij 15000 márka melyből 11500 márka az elsőé. 2000 márka a másodiké. 1000 márka a harmadiké s 500 m a negyedik loe. A tetek és bánatok netaláni maradványa a győztest illeti. Németországban A usztria-Magvasor. zágban. Dániában Svédországban és Norvégiában elletett, vagy elletési évükben oU behozott s 1895 junius 1-ig ott maradt 2éve, méneknek és kanczáknak. Tét 200 m irka fele bána. : de <-sak 50 márka, lia a banatpénz a további 50 frttal 1896 május 31-dikéig be nem fizettetik Teher ménekre 56 kilo. kanczára 54? kilo. Belföldi lovaknak 2} kilo eng. Minden eddigi győzelemért 2} kilo több. Ю kiloig halmozva. Táv 900 méter (kétéves pálya). Nevezés 1895. decz. 30-ig, az Union-Club főtitkárságánál Berlinben. Grosser Hansa-Preis. Tiszteledij és 40000 márka, biztosítva a hamburgi verseny-club által, ebből 30.000 az elsőé. 6000 márka a másodiké. 3000 márka a harmadiké, 1000 márka a negyedik lóé. A t't- és bánatpénzek netaláni maradványait a győztes kapja. Minden országbeli 3é és id. kanczáknak. Tét 400 márka, bánat 300 márka, de csak 100 márka, lia a 200 márka utánfizetés 1896. május l-ig nem történik. Teher 3é 53} k.. 4é 62 k.. id. lovak 65 kilo. Kanczáknak 1} eng. Legalább 10,000 márka értékű verseny nyertese 1} k. legalább 20,000 márka értékűé 3 k.. legalább 30.000 márka értékűé 4 k.. legalább 50.000 márka értékűé 5 k. több. de nem halmozva. Belföldi lovak melyek még legalább 5000 mka értékű versenyt nem nyertek, 2 k. eng. Táv 2200 m. Nevezés 1895. decz. 30-ig, az Union-Club főtitkárságánál Berlinben. HamburgGross-Borsteli versenyek 1898. Grosser Preis von Hamburg. 100,000 márka az elsőnek, 10,000 márka a másodiknak, 5000 márka a harmadiknak, 3000 márka a negyedik lónak. Sweepstakes. Továbbá a beiratási dijakból 4000 márka az első ló tenyésztőjének, ha belföldi magántenyésztö, 2000 márka a második ló tenyésztőjének, ha belföldi inagáiitenyésztö. 1000 márka a harmadik ló tenyésztőjének, ha belföldi magántenyésztö. A fentjelzett dijak biztosittatnak. 3é és id. cont. és dán mének és kanczáknak, franczia lovak kizárásával, továbbá oly 1894. vagy 1895-ben ell. minden országbeli mének és kanczák számára, melyek 1895. decz. 31-ig Németországba importáltattak és az UnionClubnál bejelentettek. Teher-. 3évesre 54 k, 4évesre 62 k, id. 63} к. Kanczákra 1} kiloval kevesebb. Egy 50,000 mka értékű verseny nyertesére 5 k., 20,000 mka értékűére 2} к több. Lovaknak, melyek 10,000 mka értékű versenyt még nem nyertek 2} k., melyek 5000 mka értékűt 5 k., nyeretleneknek 10 к engedmény. A pönalitások és engedmények nem halmozvák. Távolság 2000 méter. Beiratási illeték minden nevezett lóért 200 mka. további 100 mka beiratási illeték az 1896. április 7. után további 100 mka. beiratási illeték az 1896. október 6. után azonkívül további 200 mka tét az 1897. január 19. után további 300 mka tét az 1898. január 11. után és végül 400 mka tét az 1898. május 3-ika után állva maradottakért. A beiratási illeték 1895. decz. 17, 1896. ápril. 7, 1896. október 6-tól 1897. január 19 fizetendők be, és pedig a nevezőktől, vagy azok utódaitól. A tétek a megjelölt napokon fizetendők. 150 aláirás vagy az elnökségnek jogában áll a versenyt meg nem tartani. Nevezni lehel 1895. deczember 17-ig az Union-Club főtitkárságánál (Berlin N. W. Sehadowstrasse 9.) vagy a bécsi Jockey-Club főtitkárságánál (Bécs I. Augustinestrasse 8.) vagy Möns. V. Beriernél a Jockey-Club Belge titkáránál (Brüssel 50 Rue Royal) vagy a Hamburger Sport-Club titkárságánál (Hamburg Collonnaden 17[19). ORSZÁGOS LOTENYESZTES. о ooooosoooo osoíae Qö & о о о, — " Schäffer János fér-fiszabó. BUDAPEST, IV., ker., Kecskeméti-utcza 1 Készít saját műhelyében angol szabású utczai- és Salon-öltönyöket mindennemű Sport-Costume és breecheseket, magyar Gála és magyar és angol liberia-öltönyöket. ö OQOOÇXJOOOOO ОООООООрвООвООЗО» 0QQO *) Mutatvány a kisbéri ménes állatorvosának Pöschl Károly urnák nemsokára megjelenő s a Vad. és Vers.-íap által kiadandó müvéből, melyet a kisbéri föállatorvos (a szakmájában országszerte elismert) Weiser Gyula útmutatása szerint irt. — A többi része a műnek a lovak betegségeit és orvoslási módját tartalmazza, köztük a nagyfontosságú csikóbénaságot is — egészen uj kórtünetek nyomán — az állatorvosi tudomány és az ott tett gyógyítások felsorolásával, melyet szintén közölni fogunk, s igy ezek a ménestartó gazdának érdekes olvasmányul, hogy ne mondjuk tanulmányul szolgálhatnak a téli estékre. Nemkülönben nagy szolgálatot tesz e mü azzal is, hogy egyik fejezetében leirja egy ménes berendezés egészség-biztonsági kellékeit, ugy amint az Kisbéren van, s a miből a kanczáikat odaküldö tulajdonosok — megnyugtatással láthatják — minő elővigyázat lehet ott. A főszerk. **) Ez istállóhelyiség mindjárt a parancsnok lakása közelében a parkban van, s most két éve a jelenlegi parancsnok sürgetéséré és tervezése szerint készült (i'gen kevés költséggel s házi erővel) s csupán a kisbéri választott csikók befogadására szolgál ; az istálló melletti kifutót és mozgó pályát is ö épitteté ; — a körpálya, hol a csikók árverése is tartatik — már régebbi munka. Általában Kisbér jelen parancsnoka is azzal a soha nem nyugvó és mindenből valamit — kevés pénzzel — csinálni tudó férfiak közé tartozik — kik oly kevesen vannak a mai önző világban ; hisz mint katonának, s mint amúgy is a ménes ügyeivel igen elfoglalt parancsnoknak — nem volna kötelessége. Igy az anyakanczák istállójától — a Ritterdörfl hosszában futó 2 méter magas és 1000 méternél hosszabb kőfalat is ö varázsolta elő (mert az előbb ott volt vesszőfonatú keritést minden télen ellopkodták a környékbeliek tüzelőnek s a falu ebei keresztül-kasul járták a kis Ritterdörfel paddokjait — nem kevéssé nyugtalanítván a kifutókban levő kanczákat és csikókat), valami régi üvegház alapjában felfedezett téglákból (— mik ott hiába elkorhadtak volna) — aztán házi erővel (katonák, kocsisok üres idejét felhasználva) pár nyári hónap alatt épitteté, csak a szükséges mész csekély árát számithatván fel. No de elég, mert a szerény férfiú még megneheztelhetne. A főszerk. A ménes-gyakorlat köréből Kisbéren *) A telivér csikók felnevelése lèves korukig Azt a körülménvt véve tekintetbe, bogv a ° telivér csikók már 2éves korukban versenypályára vitetnek, e miatt felnevelésükre kiváló j gondot fordítanak. Gyakorlati tapasztalat az. i hogy ha az elválasztás idejétől kezdve mennél belterjesebben tápláltatnak, nemcsak hogy a lehetőségig kifejlődnek, hanem az idomitást is sokkal hosszabb ideig birják, mint a fejlölödés szakában kevésbbéjól tápláltak. A szopós csikó a harmadik héttől bezárólag a hatodik hétig 03-, a hetedik héttől a választásig 10 kilogramm zabot kap, kevés buzakorpával. Ez, részben a csikó jobb táplálására az anyatej mellett, részben az elválasztáskor az átmenet megkönnyítésére szolgál. Gyenge csikó, ha a kanczának kevés a teje : 5-napos korától kezdve tojást kap, az első napon egyet, a másodikon kettőt, a harmadikon hármat s ez a mennyiség tovább (de nem emelkedöleg) adható egész a választásig. Ha ennéi még jobb táplálás volna szükséges, ugy tehéntej adagoltatik, mert a még több tojás igen makacs gyomor- és bélhurutot okoz ; öthónapos korban a csikó elválasztatik anyjától ; mindjárt az első napon viz helyett frissen fejt tehéntej nyujtatik, hogy ennek ivását a csikó mielőbb megszokja, amely rövid idö alatt, majdnem kivétel nélkül, sikerül. A tej adagolása, eltekintve hogy tápláló hatásánál fogva a csikó kifejlődésére nagy befolyással van, ezenkívül még az elválasztás által okozott fejlődési visszaesést is teljesen meggátolja. Az elválasztástól kezdve, a következőleg gondoztatnak : A választott csikók valamennyie egy tágas, jól szellőztethető és világos istállóba **) helyezendő el, mely a következő berendezésű : A talaj simára letömött agyag, melynek felülete homokkal vanbehintve,annakszárazan tartása czéljából. A jászlak azistálló hosszában a fal mellett vannak elhelyezve s vörös márványból készülték. A jászlak alatti tér kissé befelé hajló irányban ki van falazva, hogy a csikók felkeléskor meg ne sérüljenek s ugy ez a rész, valamint a jászlak feletti fal. a talajtól számítva mintegy 2 méter magasságban czeraenttel van bevonva. Az ablakok nagyok, kettősek s mindkét ablak egyszerre oly módon nyitható szellőztetés alkalmával, hogy a beáramló levegő először csak az istálló tetőzete felé nyomulhat, a honnét szétoszlik az egész helyiségben. A felső padozatot képező gerendázat carbolineummal van befestve, hogy a lecsapódó párák a fa-részek rothadását elő ne idézzék. Ugyanily módon vannak befestve а/, összes fa-berendezésü tárgyak, hogy a csikók ne rágják, s e miatt szükséges a falak cementtel való bevonása is, mert közönséges vakolat lenvalása és lerágása már igen veszedelmes homok-kólikák előidézője volt, daczára, hogy a szükséges közép sók a kellő mennyiségben mindig nyújtatnak. A fentebb leirt módon berendezett istálló átalakítható, szükség esetén hordozható deszkafalak által rekeszekké,melyek két oldalt ez istálló hosszában helyeztetnek el, közben maradván egy eléggé széles folyosó. Ezen kivül van egy kisebb istálló, a hol a csikók mozgatásához szükséges hátas lovak és állandóan elkészített rekeszek vannak a betegek befogadására. E mellett van az ápoló személyzet lakása az istálló végén, mig a másik végén a takarmány-kamra van elhelyezve, melynek talaja a tisztaság szemponljábói c/.ementtel van bevonva. Közvetlen az istálló mellett van. egy kifutó а/, üdülő betegek számára. A istálló mögött van egy pálya, mely a csikók lépésben és ügetésben való mozgatására szolgál s e mellett egy körpálya melyen a csikók egyenkint vágtában mozgattatnak. A pályák ruganyosan való tartására igen nagy gona íordittatik, mely igen befolyásolja a végtagok és paták épen maradását. Etetési rend : Első időben kapnak a választott telivér csikók : a gyengébbek 4, az erösebbek 5 kilogramm zabot naponkint 3-szorra, reggel 5, délben 11 és este 7 órakor. Emez adagok a csikó fejlődésével arányosan folyton emeltetnek, ugy hogy később 6, azután 7 kilogrammig növelteinek, illetőleg annyit kapnak, amennyit megbírnak enni. Ekkor emez adag naponta négyszerre adatik, reggel 5, délelőtt $11, délután $4 s este 7 órakor. A 7 kilogramm átlag, .belátás szerint, felosztatik olyformán, hogy a gyengébb fejlödésüekre ebből 8—9 kilogramm napi adag esik. Ezenkívül a téli hónapokban (mig a készlet tart) murokrépát kapnak : darabonkint és naponkint 2 kilogrammot. Friss tehéntej atlagban 5 liter naponta, kétszerre nyujtatik, reggel jártatás előtt, este az etetés után. A gyengébbek 8—10 litert kapnak naponta, ugy hogy ez az erösebbektöl lesz elvonva. A jól fejletteknél már januárban, az elmaradottaknál egész áprilisig adagoltatik tej. Mindkét esetben a tejitatás abbanhagyása fokozatosan történik. Minden hó 1-én magasság és övméret felvétetik. Eladáskor az átlagos,magasság 158 cm. szokott lenni. Jártatás, téli időben csak lépésben, délelőtt 1$ és délután 1$ óra. Tavaszszal, midőn a csikók nyugtalanabbak, közbe-közbe $ órai ügetés. Felállítás után, mely'külön rekeszekben ápril hó végével történik, a körpályán egyenkint szabadon vágtában bocsáttatnak körül, szükség szerint jobb és bal kézre, összesen 2—3-szor, hogy a tüdők hozzá szokjanak a gyorsabb mozgáshoz. Itatás : A viz folyton előttük van, mely naponkint gyakrabban megujittatik. Tisztogatás : Minden jártatás után történik. Először szalmával leszárítás, azután széna-csutakkal való ledörzsölés. Sörény és farok vizes kefével lesimittatnak. Ha a csikók jártatás után bejönnek, az a rész, mely rögtön
