Vadász- és Versenylap 39. évfolyam, 1895

1895-12-08 / 86. szám

1895 deczember H. ÍADÁSZ- ÉS VERSENY-!.,.

И nem vehelö ledörzsölés alá (t. i. a törzs; lepedőbe begöngyöitetik. Kihajtós előtt аг istálló a külső levegőt megközelítő hőmérsékre lehüttetik. Kihajtás után azonban újból bezáratik. hogy a csikók ismét melegebb istállóba jöjjenek be mint a külső hömérsék, hogy a tiidö és az istálló levegője közt ne legyen nagv hömérsék-különbözet, mert hideg istállóban (ha a felhevült állat bejön) hurutot kaphat. A paták időnkint mosatnak és tisztára ledórzsöltetnek posztóval és minden jártatás után az egész pata vaselinnal bekenetik. A végtagok, erős mozgatás után, ledörzsöltetnek fluiddal s ílauell pólyával bepólyáztatnak. A fluid a következő összetételű : 100 gramm konyhasó 1 liter borszeszben féloldalik, ehhez adatik 100 gramm szalamia-só, 50 gramm Aether Suif., 250 gramm Ammonia pura liquida és 10 liter viz. A választástól kezdve régebben, az eddig tárgyalt rendszertől eltéröleg, a következőleg történt az etetés, jártatás és mozgás. Etetés : A zabmennyiség és annak fokozatos etetése ugv történt, mint jelen időben, ama különbséggel, hogy január és február hónapokban darabonkint és naponkint kaptak 0.6 liter árpát, 0.4 1. korpát, 3 dekagramm glaubersót. ezekhez jött még egy napi adag zabnak egy harmadrésze. Emez elegy elkészítése a következő volt ; Vizböl körülbelöl annyi vétetett, amennyi a fenti zabmennyiséget felszívta. Eme vízmennyiség tisztán az árpával, annyi ideig főzetett, hogy az árpa ujjal szétnyomható volt, ezzel leforráztatott a fenti zab, korpa és giaubersó-mennyiség. Az egész elegy délben készíttetett el réz üstben, u mely ezután födött faládába öntve állott estig. Este. etetéselőtt, hozzá adatott 2 kilogramm murokrépa napi adagnak egyharmada. A tej itatása : mint most, csakhogy régebben íaedény használtatott erre a czélra ; most az itatás bádogvödrökböl történik. Jártatás : Téli időben egy 800 méteres pályán történt. Kihajtás után mindjárt ügetésben bajtattak, a rúgások elkerülése végett. A lecsendesedés után, a többi idö lépésben, összesen óráig történt délelőtt és ugyanennyi délután, naponta 3 óra. Nyári időben a jártatás április hónaptól kezdve délelőtt ügetés és lépés felváltva, mint télen. Délután a 635 méteres pályán egyszer vagy kétszer körül lépésben, egyszer körül ügetés, 2—3-szor körülvágtatva, a többi idö lépés. Összes jártatási idö 2 óra volt. A mozgatás . fokozása : ügetés és sebes vágta kezdődött április 1-én 300 méter, naponta egyszer I pálya, ugyancsak £ pálya következő napokon kétszerre, mig semmi izzadás esetén naponta egyszer egész pálya 650 m. circa egy hétig, ezután 950 m. és fokozatosan naponta egyszer 1800 méterig. Május 1-én a a felállításkor kezdődött a szabad vágta a 400 m. körpályán, mint most. * * * A jelenlegi és régi rendszer a következőkben összegezhető. A régi rendszer szerint a túlságos mozgatás és annak folytonos fokozása által az izomzat s tüdő igen kifejlődtek ugyan, de a végtagok, kevés kivétellel, annyira eíhasználtattak. hogy idomitásba kerülve a csikók, ott inkább a megrongált végtagok némileg helyreállításával, mint aJulajdonképeni idomitással kellett foglalkozni. Továbbá, a régebben alkalmazott etetési mód, mely egyáltalán nem felelt meg a csikó természetes tartásának, mert az emésztő szervek nagyfoka hurutja fejlődvén ki, kólika-megbetegedések igen súlyos alakjai napi renden voltak. Ezt leginkább előidézte a nagymennyiségű korpa etetése, mely leginkább okoz gyomorés bélhurutot, pedig sok csikó ebben már születéskor különben is szenved. Az idomitásnál eme két fontos tényező, t. i. az emésztő szervek és végtagoknak fejletlen korban való megrongálása az állatot legtöbb esetben a további idomitásra alkalmatlanná tette. A jelenlegi rendszer szerint lassú és hosszabb 667 ideig tartó mozgás mellett, amelv egvallulaban nem fokoztatik. az izomzat s a test többi szervei szintén kifejlesztetnek, anélkül, hogv ez bármi csekély mértékben is a végtagok rovására történnék, s igy kivéve amaz egyedeket, melyek születésöktöl fogva végtaghibában szenvednek : a többi teljesen ép végtagokkal kerül idomítás ala. Feleletek Ugetőversenyeink kérdéséhez. (Reflexió a V. és V. L. 2. sz. kérdésére.) Az ügetöversenyeknek nálunk való ujb ól meghonosításának kérdése actuálissá vált. mert egyrészt erre az intézményre honi lótenyésztésünk érdekében már nagy szükségünk van. másrészt pedig, hallomás szerint, elég életképes actio indult meg a kérdés megvalósítása iránt. (Közölve a Köztelek legutóbbi számában). Az ügetöversenyek sportja a szomszédos államokban — mint a kérdést tevő igen helyesen megjegyzi — nagy virágzásnak örvend, csak nálunk nem birt eddig zöld ágra vergődni. Mi az oka ennek ? Én részemről a következő tényezőkben látom az akadályt : Az ügetöversenyek azoknál a nemzeteknél, a honnét eredetüket vették, többé kevésbbé a középosztály kedvtelésének és kocsizási sporthajlamainak köszönik létrejöttüket, ellentétben a galoppversenyekkel, a melyek a vér- és pénz-aristokratia kiváltságát képezik, mint Angliában is, a racing és hunting honában, a honnét elterjedtek a világnak majd minden részébe. A hol az ügetösport az ö mai egységes formájában jelenleg virágzik, olt már annak bevezetése előtt is régen szokásban volt egy, bár primitívebb, de mégis hasonló népies sport, a mely egyes fogatok mérkőzésében kereste feladatát. Nem nehéz dolog volt Ausztriában lábra kapni, előbb az orosz és később ezzel párhuzamosan az amerikai ügetősportnak, mikor már akkor, midőn ennek még hirét sem hallották, már javában csinálták a nem épen sebes és nem is SZÍVÓS «Einspänerekkel» a barátságos matchet a középosztály sportkorifeusai, azokat a sajátságos versenyeiket, a melyek Derbyjeként a bécsi «Gasslfahren» emelkedett ki. Ezért nem kell azon csodálkoznunk, hogy osztrák szomszédainknál e sport oly népszerű, mint eredeti hazájában, hogy a bécsi hentesmester vagy a linzi korcsmáros ép oly joggal vél ma egy-két orosz, vagy amerikai ügetőt tarthatni és futtatni, mint tartotta annak idején nagyapja a nehézkes. szuszogó, honi egyfogatú Zeuglt. A mi átlagos sport-hajlamainknak az ügetösport az ö egységes internationalis jellegével nem egészen bir megfelelni. Nálunk a középosztálybeli urkocsis rostéi egy lovat hajtani. Csak a praktikus észjárású, az angolok czélszerü szokásait elsajátító f'üuri körökben látjuk az egyfogatú Cabriolet-et, Road-Cart. vagy Gigg-et használni. Igy tehát arra egyelőre nincs kilátás, hogy az ügetösport a közönség minden rétegében akár active, akár passive oly nagy mértékben felkaroltassék mint pl. Ausztriában is, a hol Bécsnek egyik-másik ügetö-meetingje éppen akkora érdeklődés és részvétel mellett foly le mint a Freudenau sporteseményei. Mindamellett azonban nálunk sem lesz nehéz, nézetem szerint, az ügetősportnak hálás talajt teremteni, ha az érdekelt körök szem előtt tartják, hogy, triviális kifejezéssel élve. az ügetösportot nem szabad mindenütt egy és ugyanazon kaptafára húzni, hanem a helyi viszonyokhoz kell alkalmazkodni az egész intézmény szervezésénél. Föelvül szolgáljon az, hogy a teremtendő ügetösport egyrészről amaz internationalis cartell kötelékébe beilleszkedjék, a mely az ily sporttal biró nemzetek sportkörei között fennáll, másrészt azonban a megszokott hazai hajtó-sportnak fellendítését is elősegítse és ezzel nemcsak az úgynevezett ügetőfajták tenyésztését mozdítsa elö kizárólag, hanem a honi tenyészirányok erre alkalmas ágait is. Ennek az eredménynek az elérését a propositiók alkotásától kell várnunk. Nézetem szerint, nálunk körülbelöl a következő programúi felelne meg legjobban az ügetöversenyek meghonosításának. 1. Versenyek a fővárosban :*) a) Internationális versenyek. b) Versenyek, melyekben a magyar ügető-versenysport-egylettel esetleg szövetségre lépett versenyegyletek tagjai is részt vehetnek. e) Kizárólag a magyar ügetö-versenysport-egyosület tagjai, ezeken kivül bármely magyarországi tulajdonos által nevezett lovak részt re szánt versenyek. Az a. b és с alatt emiitett versenyek propositiói az internationalis ügetösport kívánalmainak tekintetbevételével állapitandók meg. d) Egyesfogatu versenyek minden nemű és korú, ügetövérböl származó honi lovaknak. e) Esyesfogatu kisérleti és tenyészversenyek nem ügetövérböl származó lovaknak (mének és kanczák külön.) *) A főváros nem barátja az ügetöversenyeknek — mint már láttuk; egészen más Budapest e tekintetben mint Bécs : nálunk az ügetöversenyeknek csakis a vidéki nagyobb városokban van helye. A föszerk. Л dj és e) alatt említett versenvek hasonló propositiókkal. iiunt a rendes ügetöversenyek. f) Kettő fogatú rövid versenyek a pályán g> Kettősfoeatu hajtóversenyek hosszab távolságra. A) Xégvesfogatu hajtóversenyek hosszabb távolságra. Az 0- g) és h) alatt felsoroltak a magyar tattersall-egylet propositioihoz hasonló feltételekkel, de a nem egyleti tagok kizárása nélkül. 2. Vidéki versenyek az ország ama góczpontjaiban. ahol a hajtósportot már most is némileg űzték és ahol kilátás van arra. hogy a hajtó és az ügetöversenysportnak ujabb híveket is lehet szerezni. A vidéki pályákon az nternaczionális versenyek kivételével, talán az összes előbb emiitett versenyfélékből lehető a helyi viszonyok mérlegelésével combinálni és összeállítani a versenyszámokat. A mint az eme lapok hasábjaiban fölvetett kérdés szintén igen helyesen megjegyzi, a honi anyagnak egyes fogatokban való kipróbálására is nagy súlyt keíl fektetni, miről a föntebbi programm a és e. pontja szerint gondoskodva is lenne. Az egyenkint való kipróbálás a tenyésztés szempontjából fölötte kívánatos, mert akkor lehet az egyedek valódi értékét alaposan megbírálni. Azonfelül pedig ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a versenyek nagyobb mezőnyökkel. nagyobb érdeklődés mellett foldhassanak le. mert itt az összeállítás és összetanitás nehézségei elesnek. Az egyes rendszernek pedig, tenyésztésünkre nézve, még az az előnye is lesz. hogy általala meg fog indíttatni szélesebb körökben a nagyobb termetű sebes jukkerek tenyésztésére ezélzó törekvés, a mi szinte kívánatos, mert vásárainkat, majdnem kizárólag apró jukkerekkel lepik el jelenleg tenyésztőink. Az említett teltételek mellett, vagyis, ha az iigetőfajláknak szánt versenyek mellett honi lólajtainknak is tér adatnék a kipróbálásra, és a tenyésztőközönségben a kellő érdeklődés felébresztetnék. bizton számithalnánk arra, hogy a magyar jukker, mely a külföldön ezelőtt oly nagy keresettségnek örvendett, de az utóbbi években az ügető fajták jóval sebesebb productumai által meglehetősen leszoríttatott a piaczról, ismét nagyobb keresletnek fog örvendeni. A siker eléréséhez azonban okvetlen szükséges az érdekelt körök s az állam kellő támogatása. Kívánatos továbbá, hogy az eddig fennálló, de működésűkben ez iránvban meglehetöen meddő ily czéllal biró egyesületeink, (mint a lótenyésztés emelésére alakult részvénytársaság és a magyar Tattersall-egylet) az ügy iránt kellő érdeklődéssel viseltessenek és az alapítandó magyar ügetöverseny-sportegyesület létrehozatalán az uj egyletbe való beolvadás és ezzel egyúttal anyagi és nagyfontosságú erkölcsi súlyúknak latbavetésével teljes önzetlenséggel részt vegyenek. — Küszöböli áll a nagy nemzeti örömünnep, mely a continens lig\elmét a jövö évben szeretett hazánkra fogja irányítani. — Lesznek mindennemű látványosságaink, lesz közönségünk is. de sportszempontból egyoldalúak és elmaradottak leszünk, ha ugetőversenyeink nem lesznek. Hová jut a magyar lótenyésztés kiérdemelt és világszerte elterjedt liirneve, lia terméseit csak a kiállításon mutatjuk be parádésan kiczirzomázotl fogatokban és nem az igazi értéket bizonyító versenypályán. Od. Több jeles czikket e felelet rovatba valót a szedő strike miatt ki kellett hagynunk a jövő számra ! ! A főszerk. * * * Az 3-dik kérdésre. A fogarasi ménes sorsa fölött a napokban konferenezia volt br. Bánffy miniszterelnöknél. melyben az erdélyi követség is részt vett, s иду halljuk ujabb fordulat állott bt. Azt tervezik, miszerint a ménest nem fogják tovább redukálni, vagy feloszlatni, hanem a kísérletezést egy ideig még folytatják. A ménes anyakancza-állománya mintegy ötven lipizzai vérű főre redukáltatott. Ez képezi a szine javát az eddigi tenyészanyagnak. A ménes eddigi legelő és takarmány mizériáin a rétek és legelök beható javításával és mesterséges rétek teremtésével szándékoznak segíteni. (Vájjon a baj eredete nem mélyebben keresendö-e a legelők és rétek növényzeténél a talajban, a melyet ugyan javítani lehet, de kicserélni nem '•') PA győri Katalin-napi lóvásár nov. 24-én és 25-én elég kedvező időben zajlott le. A vásár eredménye azonban — sajnos — nem mondható kedvezőnek, mert vevő nagyon kevés mutatkozott s ezek is csak fél áron kérték a felhozott anyagot. Ló, sót mondhatni luxus-ló, mint minden győri vásáron, ugy most is volt elég, mert különösen az utóbbiakról az ismert győri, budapesti, pápai lókereskedö czégek. kik itt rendesen megjelennek, mindig gondoskodnak. A nagyobb ménesek közül csak gróf Khuen-Héderváry Károly györ-megyei ménese volt képviselve ugyanazon 4 szép ló által, a melyek már két tavaszi vásáron is voltak itt láthatók, s melyekről e lapok hasábjain már tettünk említést. Hogy mily nehéz mai nap még a divat kívánalmainak mindenben megfelelő lovat is megfelelő áron eladni, annak elég látható jele e négy ló. Hogy pedig a mostani vásáron mily nyomottak