Vadász- és Versenylap 39. évfolyam, 1895

1895-03-17 / 12. szám

110 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. Nevezési zárlatok. Budapest, Magyar Lovaregylet versenytitkársága, Nemzeti Casino. Márczius. 31 1896 Tavaszi meeting. Br. Wenckheim Béla emlékv. 500« k. 1600™' - — — Nevezes — 1896. Nyári meeting. Szt. IsOrán-dij. 80,000 k. 1800™' — Tavaszi-meelíng 1. napi Egyesitett Nemzeti es Hazafidij 17,000 k. 1600™' — _ — — — — kisb.jel. — Tavas'i-meet ng III. napi Kanczadij 10,000 к. 2000"У • — V napi Gr Károlyi Gyűli rmlékv. 40,000 k. 950"' Torles — Öezi-mee ing VIII. napi Szt. Lás/.ló dij 42,000 k. 1400™' Április. l.Nyári-meeting III. napi Szt. István-díj 80 ООО k. 1800» Törlés Válaszul a «Hazánk» czimü napilap 70. számában «Sport» rovat alatt közölt: « Változások a Magyar Jockey-Clubban» feliratú közleményre annyit: hogy «teljesen felesleges a fent jelzett eseményből ismét turf-botrányt emlegetni, holott ilyenre semmi ok nem volt sem most, sem ama (mult őszi) versenyek alkalmával, midőn csakis a Versenyszabályok «alkalmazása» iránt volt eltérés az Igazgatósági tagok között, és ez okozta lemondásukat. Az is ellenkezik a valósággal, hogy a verseny után súlyokat vett volna fel a Péchy ur (és nem — mint a «Hazánk» tévesen irja — br. Üchtritz) jockeyja ; hanem elszakadván hevedere és ennek következtében a finish után sokáig nem tudván lovát föltartani — (azaz : elszaladt vele) más által nyergeitette le és vitette a nyerget a mázsálóhoz, a helyett hogy ezt maga tette volna. Ez esetben ugyan ki volt zárva minclen visszaélés (mert a jockey úgyis tulteherrel lovagolt) de ez veit az indok, melyért az Igazgatóság szótöbbséggel a verseny eredményét helybenhagyta. A kisebbségben maradt igazgatósági tag nézete az volt, hogy a versenyszabályok szorosan (szó szerint) alkalmazandók és igy : daczára annak, hogy ez alkalommal a rosszhiszeműség ki volt zárva, a nyertest a versenytől elülendönek tartolta. Ez volt az egyedüli oka a két igazgatósági tag lemondásának. TELIVÊRE

K ES VERSENYEK. Kalauz. Minők az állami méntelepekben elhelyezett telivér apalovak ivadékai? 9. sz. Hogyan jövedelmeznek verseny-istállóink (10 plus- ban és 10 minusban). 8. sz. Minő telivér állami mének és hol fedeznek az idei tavaszszal (305 db. telivér ménló) — állomása és 1 ationaleja köztük a bérbe adottak is. 10. sz. Magyarország lótenyésztésének emeléséről Luczenbacher Miklós, Y és V. Lap 10. számában. A tavaszi katonai lóvásárok napjai (6. számban). Tavaszi luxus-lóvásár april 18, 19, 20 és 21-én. Bejelentési határ márczius 15 az orsz. magy. g. e. titkári hivatalához. Dij-lovaglás és dij-ugratás május 18-án d, u. 2 órakor. Nevezés május 1-én esti 8 óráig mint fentebb. (Addig is mig teljes programmját közölhetnénk: tájékozásul annyit, hogy az teljesen megegyez a tavalyival (lásd e lapok 1894. 15. számban) csak annyi a különbség, hogy mig tavaly a Díjugratásnál két osztály volt. egyik urlovasoknak. a másik bármely lovasoknak, az idén ez utóbbi elmarad.) Verseny-hajtások a Magyar Tattersall-egylet által rendezve. Ügetöversenyek 2-es és 4-es fogatok részére. Május 6, 8, és 13-án. Nevezés april 30-án délig. Programmja (javitotl) e lapok 9. számába.i. A vér idomítása versenylovaknál. Egy hónappal ezelőtt, ebben a lapban, egy elmélkedést olvastam a sikversenylónak a tehervitelben való képességéről. A czikkiró, íöladatánál amaz itt egyedül helyes eredményhez jutott, hogy az a íó, mely valamely sikversenyben egy a versenyviszonyokhoz mért súlyt, gyakran a legjobb társaságban győzelmesen viszi haza, nem egyébb, mint magas klasszis. Tehát a versenyben teherbirló a klasszist igazolja. Az angolnak a példabeszéde e szerint tökéletesen igaz, midőn ezt mondja : «Versenyben, sulyok által szamarat és lovat ki lehet egyenlíteni !» Mennél hosszabb a verseny távolsága, annál jobban nyomja minden egyes kilo ; teljesen rövid távolságon nem érzi annyira a ló a súlyt, még fokozott gyorsaságban sem. Természetesen, mindig előrebocsátom, hogy az illető lovat alkata, átalában, teherviselésre képesiti. Rossz hátú állat — mialatt nem ' csupán gyönge gerinczoszlopot, hanem laza hátiizmot és szalagokat, rossz kötést, gyönge ! keresztcsontot, lapös dongákat és gyönge i csánkokat értünk-—sohasem lehet suly-biró — és azért soha sem lehet klasszis versenyló. Hogy mit kell a «klasszis» kifejezés alatt csak teheti, az ö kedvencz fajtájukból fogat, az úgynevezett anglo-norman fajból, mely ugy egyesben mint kettősben, vagy akár négyesben is, nagyon kedves, tetszetős módon lép vagy üget a hintó előtt. Az anglo-norman lóra nagyon b.üszke a franczia, mert az specificus franczia teremtmény .... Igaz ugyan, hogy az apja a ködös Albionból való angol telivér. . . Hohó !.. de az anyja? Az anyja eredeti ; századokon át Normandia mezöségein nőtt — igazi paraszt ló volt. Igen: az angol telivér és a normandiai vastag csontú, széles csánku, mély mellkasu, csapott farú, húsos nyakú és nagyfejű parasztlóból eredt az a szépfermetii magas akczióval járó, kakasnyaku. elegáns bintósló, melyre minden franczia méltán büszke, mert mutatósabb kocsilovat képzelni sem lehet. Szinük többnyire pej, vagy fekete; de vannak szürkék is. Kedvesebb fogatot festeni is nehéz volna, mint az a könnyű Mylord-kocsi elé fogott két fekete ló, azzal a könnyű, ezüstös szerszámmal és kék livréeü, nyalka kocsissal, mely Páris egyik legszebb és divatosabb teremtését (S. vicomtesset) hordozza májusban és juniusban a Bois de Bulogneban, a negédesen suttogó akácziák alatt. Az akácziák alatt szokott a «tout Paris» kocsikázni minden estefelé májusban és júniusban, s ha ott az ember szemügyre veszi a kocsi-corsót, valóban bámulat fogja el s némi irigység is, hogy Francziaország vagy jobban mondva: Páris, mily óriási és értékes lóállománynval bir. Az egyes és kettős fogatok beláthatatlan sora, de az mind szépen összeállítva, majd két fekete, majd két pej, majd két sárga magas vérű félvér vagy telivér angol: majd könnyebb, kisebb, tüzes arabok, majd óriási nagyságú nehezebb lélvéreka faubourg czimeres koronáival ; majd S. herczeg vagy D. marquis által hajtott sebes arab jukker-lovak — de csókolni való módon kiállítva .... Es a fogatok, isten tudja, hány válfaja, végezve a csengős nehéz pércheronnal, melynek a hátán bátran tánczolhatna finom lábu ur nője, ki azonban alkalmasint jobban szeret a szivekkel tánezot járatni . . . Mert hát a fogatok nagy része, ugy is azért van mozgásba hozva, hogy a sziveket meghódítsa, s innen van az, hogy a bouglognei fogatok valóságos báb keringö-benyomást teszik a szemlélőre ! . . S innen magyarázható meg az is, hogy Pár risban annyi sok szép és jó fogat van . . . De nem kell hinni, hogy nagyon sok importált ló van köztük; nagyobb részük franczia tenyésztés, még pedig kisebb gazdák és parasztok előállításai. Mi mindenesetre azt mutatja, hogy Francziaországban megállapodott konstans fajok vannak, melyek tojásmódra hasonlítanak egymáshoz, s ez az, mire nálunk is törekedni kell s akkor megnyilik lovaink előtt a világvásár, mely busásan jövedelmező aranybányája lenne gazdáinknak. Radványi. (Folyt, következik.) 1895. márczius 10. érteni, azt bizonynyal tudja minden sportsman; ám én azt kérdem: hol rejlik eme képességek eredete, mely a lónak a «klasszis» jelzőt kölcsönzi? Hogy eme kérdésre megfelelhessek, gróf Lebndorlfot idézem : a Das Elut ist der Baft welcher Wunder schaff ta. Ezt, azt hiszem, senki sem vonhatja kétségbe. már csak azért sem, mert nehéz lenne az ellenkezőt bebizonyítani ; de mivel épen ez a csuda a lovaknál gyakran fordul elö ugy vélem, e tekintetben némi föl világosítást adhatok. Eme csuda titkának földerítését bizonynyal a véralkatban kell keresnünk. Számtalanszor előfordult már, hogy ugyanegy vérvegyülékü versenylovak, hasonló testalkat és látszólag tökéletes egesség mellett egészen különböző versenyképességet mutatnak — s ép oly gyakran fordult elö az ellenkező is, hogy ugyanegy apától és anyától származott lovak mindig hasonló tényeket tüntettek föl ! Előre bocsátva, hogy minden erős munkához szükséges szervek — mint csontozat, alkat, torok, paták, inak, tüdő, sat. sat., továbbá fölnevelés és tarlós egésség a testvéreknél hasonlók voltak, versenyképességeik gyakran teljesen különböztek. Ennek egyesegyedül a vér illetőleg a vér idomítása lehet az oka : egyik lónál sikerült a vért annyira álalakitani, hogy minden egyéb szükséges alkatrészek egyesülése mellett, azt ugyanegy időben a legmagasabb hatványára lehetett hozni; más lovaknál ez nem sikerült. A vér a lóban, az idomítás által, ép ugy mint a tiidö, sziv, máj, megvállozik s ép ez a változás az, melyet Lebndorff eme szavakkal jelöl meg: «Wunder schafft». Miután pedig a vér az a közvetlen lápanyag, melyből a szerv táplálkozik és tökélyesbiil, önként érthető, hogy ha a vér nem elsőben javult meg, a többi alkatrész csak keveset javulbal A vér javulása csak abból állhat, hogy a vörös vértestecskék, a fehérhez viszonylag tetemesen szaporodnak Tápláló takarmány által a vér, fehérnyében gazdagodik s ezáltal a többi szervet jobban táplálhatja. A training eröletö mozgásai ált d a vérkeringés fokozódik, az eröfeszitésben levő izmok több vért szívnak föl, s mivel több vér ég el, több is szükséges ebből. Közönséges lónál egy fehér vértestecskére kb. 360 vörös esik : mennél több a vörös vértesfecske, annál nagyobb a vérnek táplálóképessége s innen van a tehetőség is. A legtöbb fehér vértestecske a hidegvérű lovaknál van. A telivér lónál a vörös vértestecskének a fehérhez való viszonya, természetesen, nagyobb s a training által e. még inkább növekedik. Igen erős lónak, köztudomás szerint, huzamosabb időre van szüksége, hogy versenykondiczióba juthasson, semmint oly lónak, mely karcsúbbnak látszik; ez azonban nem csupán azért van, mert a zsírlerakódást elöször le kell dolgozni, hanem azért is. mert a vörös vértestecskéknek elöször szaporodniok kell. Eme, hogy ugy mondjuk «véridomitás» által könnyebben is megérthető valamely versenylónak gyakori formaváltozása a kétéves korból a harmadikba átmenetnél, s a versenyló föfejlödésében találom én annak a magyarázatát, bogv valamely ló csak lassankint válbat.ik klasszisa. Leginkább látszott ez tavaly Kis Ibi van. mert augusztus hóig eme Tinea — Kisbabaivadékot nem lehetett a jobb klasszisba sorozni . azonban a season vége felé egy Dornröschennel, hasonló teher alatt, bolt versenyt tudott kivívni. Panamának mult évi carrieréje is. épugy mint kétéves carrierje. igazolhatná föltevésemet. Némely lovaknál huzamosabb időre van szükség, mielőtt a vér változásának tetőfokát j érné, vagyis annyi jó vérhez jutna, bogv ezt az izmok gyorsan ne absorbeálhassák. Néha