Vadász- és Versenylap 39. évfolyam, 1895
1895-03-17 / 12. szám
VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 111 talán csak évek múlva érvényesül az : más lovaknál gyorsabban megy. Temperamentumos lovak kevesebb ideig maradnak ebben a kondiczióban, mig a nyugodtabb vérinérsékletüek huzamosabb ideig. A tul-idomitás avagy a kondiczióban való hanyatlás is először a vérben nyilvánul — miután ez nem termelhet annyi vörös vértestecskét, mint a mennyit az izmok hosszas erőfeszítés által gyorsabban szükségeinek. Mivel az izmok ebben az állapotban sem tápláltatnak kellőleg, napról napra lazábbakká válnak, az illető ló lassankint beteges állapotba esik sa fehér vértestecskék szaporodnak. A jó vért és idomitott vért meg kell különböztetnünk. Ha mi valamely kiéheztetett lovat 4—5 napig, mérsékelt mozgás mellett, tápdus takarmánynyal etetünk, vére a hatodik napon jónak mondható ugyan, de idomítottnak nem. A már idomított vér gyorsabban pótolja magát s az izmok is hamarabb fölszivják, mint a bár jó, de idomitatlan vért. Ha a trainingben levő versenylónak egyegy csöpp vérét különböző időkben górcsövei vizsgálnánk, akkor emez elmélet igazsága felöl meggyőződhetnénk. Hogy valamely gyorsan idomítható vér öröklődik, ez meggyőződésem, ép ugy mint az is, hogy lia két csekélyebb értékű lovat, melyek egyike mén, másika kancza, rendszeresen idomíttatunk, eme két egyednek az ivadéka sokkal jobb lesz. mint volt mindegyiknek a szülője. Ép ugy öröklődik az oly vér, mely csak lassankint jut legjobb kondicziúba. Példa Kis Iblya, melynek anyja Kisbaba, szintúgy mint leánya, csak négyéves korában mutatta legjobb formáját. Kme föltevést igazolja Calypso is s ennek anyja Cambrian. Cambrian, mint kétéves, többszöri indulása melleit sem arathatott győzelmet — s mint bároméves már 9 győzelmet vivott ki 16 kísérleténél s mint négyéves mutatott legnagyobb képességet. Cambrian leányának Calypsonak a pályafutása tehát teljesen hasonlított az anyjáéhoz, miután csak 4 és 5éves korában arathatta legnagyobb diadalait. Még Dornröschen is csak tavaly (4éves korában mulatta szenzáczionális tehetségét/ A gyorsan kondicziúba hozható vér öröklését is megdönthetetlen példák igazolják, a. Idomitó-telepeinkről. 1. Káposztásmegyer (márcz. 11.). (Folytatás). Gr. Baworovski Wenczel és József, az ismert galicziai sportsmanek, a mult hét közepén versenylovaikat, melyek eddig tul a Kárpátokon voltak trainingben, Leiska //. idomár, Milne volt-abrakmesterének felügyelete alatt, Káposztásmegyerre küldték, — hol Price trainer egykori istállóiban helyezték el azokat. A két gróf, mint galicziai tenyésztők, minden évben arra törekedtek, hogy a lembergi versenyeken lovaikkal szerepet játszanak, s több izben is koronázta siker törekvéseiket, igy két évvel ezelőtt Atheist-tal (Ruperra— Jessica) megnyerték a lembergi «Derbyt» : az I. oszt. Csás/ár-dijat. Leiska gondjai alatt jelenleg öt ló áll az istállóban és pedig Herr Bürgermeister, Babieka, Dolores, Hardzina és Fred. Ezek közül kétségkívül, az elölemlitett Pásztor— Mauve ivadék bilincseli le leginkább a figyelmet ; pompás küllemű, egész vonalán kifogástalan ló s azt hiteti el az emberrel, hogy nem csupán eladóversenyeket fog nyerni. Alkata után ítélve, egykor jó apamén válbatik belőle, mert habár nagyjában és egészében nem mutat előkelőséget, sok földet takar, erős, egésséges lábai vannak, tüdeje nagy, kifogástalan, s ugy látszik, hogy mint versenyló hosszú tavakon fog magáról beszélteim. Kivüle még egy há- ! i oméves van az istállóban t. i. a br. Üchtricz Zsigmondtól vásárolt Fred, mely Dictatort és Fee-t vallja szüleinek. Ezt a sárga mént, midőn még a Milne istállóban volt. erősen kipróbálták. de később a versenypályán m tsem mutatott, s ugy látszik, hogy rogue. Ez a ló is jó színben van. a téli bundából már kevés van rajta, s jóllehet lábai éppen nem kifogástalanok, mindamellett, alighanem meg fogja keresni kenyerét. A négyéves Hardzina (Hastings —Hippokrene) ugy látszik, mintha tul lenne dolgozva, s különben sem nyerte meg tetszésemet. Ellenben Dolores (Kalandor II.—Dahir Nalha), jó steeplernek ígérkezik ; nemes külleme mellett jó ugróképessége, széles vállai, s szabályos háta szólnak melletle. Az idős Babiekáról (Prince Paris— La Garonne) nem mondhatok semmi jót, habár trainerje még azt hiszi, bogy van elég speedje ahhoz, hogy Alagon sik verseny ben sikerrel szerepelhessen. • II. Oroszvár (márczius 13) . .Veri az esö coupém ablakát, mégis a merre csak kitekintek, mindenütt hótakaró alatt fekszik minden. Képzelem, mily vágyakozva, hogy ne mondjam, irigykedve néznek a trainerek Oroszvár felé, hol mr. Heathnek nem kisebb dolog áll rendelkezésére, mint egy fedett idomító pálya; a pálya kör-alakú, melynek legszélsőbb kerülete valamivel több a 400 méternél. Manapság, midőn a többi training-groundon még úgyszólván semmi munkát sem végeztek a turf matadorjai, Oroszváron már az egész lot «fit and well», mert a mikor csak lanyhább idő járt, akkor mr. Heath nap nap után erősen befogta lovait. Az egész lotról általában csak elismerőleg lehet nyilatkoznom; egy-keltö kivételével valamennyi ló levetette már a téli bundáját, s ugy állanak boxjaikban, hogy minden pillanatban ki lehetne hozni őket bármilyen futamra is. — Sajnálom nagyon, hogy erösebb munkát nem láthattam, mert e héten a lovak legnagyobb része phy- sichen van. * * * Korán reggel érkeztem meg Oroszvárra ; a training-telepen minden csendes volt még ; agyonütni szándékozván az időt kilencz óráig— no meg a hosszú éjjeli utazás után jól eseti a reggeli is — betértem Oroszvár grand restaurationjába : Sövegjártó uramnak a vendéglőjébe. — Jó reggelt ! mr ... hangzott elém oly kiejtéssel, milyennel a koronaherczeg-utczában sétáló dandy-sereg üdvözli egymást. Kis termetű, felkunkorodó bajuszu emberke intézte hozzám a köszöntést. Ismerősnek ismerős volt ugyan, de halvány ideám sem volt, hogy kicsoda ö. Honnan tudhatja nevemet, töprenkedtem magamban, s már épen megakartam öt e felöl kérdezni, midőn emberkém. ki folyton mosolygott, megelőzött. — Ugy-e, nem ismer ? — Nem én ! Kihez van szerencsém ? — Kihez ? egy oly emberhez, kit ugy hívtak, hogy : Jockey В. Coûtes ... Nem akartam elhinni, hogy ez a szakállas, bajuszos kis emberke, ki ugy néz ki mint egy magyar gentry, a mi volt Coatesunk lenne ; pedig ugy van, az egykor oly hires jockey, most Oroszváron privatizál s gondolkodik a régi jó időkről, a dicsőségekről . . . Később tudakozódtam Sövegjártó uramtól, hogy mit csinál Coates itt Oroszváron ? — Hát kérem,—beszélé a vendéglős. —mikor az angolok itt vannak, akkor azok társaságában ugy ahogy jól érzi magát, s van napja, hogy bátran beillik Oroszvár «Falu rosszá-jának», de mikor az angolok elmennek a versenyekre, Coatesnek egész nap szavát sem lehet hallani, leül egy asztalhoz s megesik sokszor, hogy sirva találjuk, — vagy pedig hadonázva nyargal a székeken. Beszélgetésünk alatt folyton hangoztatta, hogy legfőbb vágya, legnagyobb boldogsága lenne, ha még egyszer visszakapná a lovaglási engedélyt. — Akkor leveszem a bajuszomat — mondta nevetve — pedig, ugy-e, jól áll nekem ? ... Meg kell adni, a kis Coates bajuszosan is helyrevaló gyerek \ * * * Kilencz órakor átmentem a nagyterjedelmü training-telepre ; Mr. Heath személyesen a legnagyobb készséggel és örömmel kalauzolt végig az istállókon. Először is a fedett pályára vezetett, hol Mirevaló, Cerberus, Mindenes, See me, Fthalemen, Byzanthiner takarók alatt trabmunkát végeztek. Csakhamar bevégeztette velük a munkálkodást a trainer s az istállókba vezettette őket. A legelső ló, melynek boxjába léptünk, Mindenes volt; pompás színben van; sötétpej szinü szőre fényesen ragyog; egy kevés felesleges bus sincs rajta s egész kondicziója olyan.hogy bármely pillanatban ki lehet a starthoz küldeni. Lehet hogy ö fogja az istállót a Przedswit-Handicapben képviselni. Siesta ama lovak közé tartozik, melyek első pillanatra lebilincselik az ember figyelmét szép, szabályos formáikkal, erős csontozatukkal, kifogástalan lábaikkal : de ha közelebbről vizsgáljuk, egy igen lényeges hibát lehet rajta találni, tudniillik sipol, akárcsak egy trombitás. De azért a rövidebb távokon a mult évben is hasznos lónak bizonyult már s a 950—1000 méteres versenyekben az idén is fog még bizonyára valami szerepet játszani s, lia előbb nem is, ott fogjuk majd látni a Májusi Han- dicap startjánál. Cerberuson, a kiváló flyeren, még jócskán van hustömeg, de nem is csoda, mert ezt a széles szügyü, erős vállú, sok földet takaró lovat nehezen lehet fit állapotba hozni ; nem igen hiszem, hogy áprilban már szerepeljen. Mirevaló (der alte Kerl, ahogy Heath nevezi) ugy áll a boxjában, mintha holnap kellene már indulni a Przedswitért, de bizonyosan még nem tudni, hogy Mindenes vagy Mirevaló lesz-e a kiválasztott ; azt hiszem — mint fennebb is emiitettem — Mindenes fog a starthoz állani. Mirevaló a tél folyamán csak előnyösen fejlődött, lábai a sok futás daczára manapság is teljesen korrektek, ma is aczélosak s a mint a trabmunkánál láttam, organuma is teljesen tiszta. Silverware, a négyéves Craig Millar—Silverstring-kancza, a versenyistállóban van ugyan még, de már a közeli napokban átviszik a ménesbe, hol Aaronnal tartja nászát. Kynast-on mult évi akcidensének mi nyoma sem látható, a tél folyamán hatalmas lóvá fejlődött s különösen az előrésze imponáló. Boxjában is szájkosár van az orrán, mert nagyon harapós állat. Heath igen jó lónak tartja, mely nagyobb versenyt is meg tud nyerni — ha akar (s ha el nem bnkik ?). Első szereplése az idén a bécsi Államdijban lesz s ha győzelme esetén az állam megvásárolja, igen hasznos apamént fog vele nyerni. Ezek lennének az idősebb lovak, s most áttérek a háromévesekre. Kezdem az istálló sötét lovával: Eleanorral, mely Etcaeterát vallja anyjának s Stronziant apjának. Mintha csak a mult idők oly fenomenális steeplerjét láttam volna magam előtt, ugy hasonlít a «lány az anyjára». Mult évben nem hozhatta ki trainerje, mert erősen megsértette hátulsó ballábát, mely baja azonban már elmúlt, s nyomát sem lehet látni. Eleanor küiönben a középmagasságon valamivel tul van, erős, tömör állat, vállai, sziigyejól ki vannak fejlődve, csontjai kifogástalanok, és sok földet takar. Külleme után itélve, lehetséges hogy idővel nagvnevü anyja nyomdokaiba fog lépni. Egy ideálisán szép lóról szólók most: See 1*