Vadász- és Versenylap 38. évfolyam, 1894

1894-02-25 / 9. szám

VADÁSZ- is VERSENYLAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYESZTES LAPJA A Magyar Looaiegylet. A vidéki verseny-egyletek. Az Urlovas szövetség. A Magvai- Tattersall-egylet s az összes megyei lótenyész-bizottmányok hivatalos közlönye. Előfizetési ára: egész évre 12 frt, £ évre ápril október végéig (a vers. időszak) 10 frt. b évre január—junius 7 frt, és julius—deczember szintén 7 frt Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Verseny-Lap» kiadóhivatalához (Nemzeti Casino II emeleti czimezendök. 9. szám. Budapest, 1894. február 25. XXXVIII. évfolyam. Megjelenik a budapesti lóversenyek alattmlrden versenynap előestéjén, a bécsi versenyek ideje alatl minden héten kétszer (szerdán és szombaton este), a többi Időben hetenklnt egyszer (szombaton ) HIVATALOS. Verseny-határnapok 1894-ben. Április. — 1. 3, 5, 7, 8. prága 1, 3. 5

> g. Sopron ._ 27. 29. Bécs 15, i 7, 19. 22, 24, 26, 29. Debreczen... 21. 22. Május. Bécs ... .. __ _ __ J 3 Pozsony 5' <•( Budapest ... 6, 8, 10. 13. 14, 17, 19, 20. Szabadka 43 Bécs "22,24. 27, 29, 3l! Junius. Alag 2 3. Bécs ; ;;;

у.'.з'ь, 7', м! Szombathely... щ Krakkó ~ 24. "26, 28- 20. Julius. Siófok 21, 22. Tdtra-Lomnicz ... ... 29. Augusztus. Tdtra-Lomnicz 2, 5. Budapest 12, íó. 16, 19. 20, 23. 26. 28,' 3o! Szeptember. Tata 2. Alag ... 8. 9. Bécs ..8, 9, 11. 13, 16, 18, 20. 23. Szabadka ... ... ... ... ... yg. Budapest ... ... 30. Október. Budapest 2, 4, 7, 9, 11, 13. 14. Bécs iß, 18, 21, 23. 25. 28. Arad 27, 28. November. Pardubitz 4. Alag ... - ... ~ 4, 6. Az «általános szabályok» 9-ik pontjának következő kivétele : «kivéve ha a verseny feltételek kifejezetten máskép intézkednek» elmarad. Budapest, február 16. Az Urlorasok Szövetkezetének igazgatósága. Felhívás Felkéretnek az «Urlovasok szövetkezetéinek t. tagjai, hogv az 1894. évre esedékes tagdijat alólirott titkársághoz (Budapest, hatvani-utcza 5. sz. II. em.) mielőbb beküldeni szíveskedjenek, hogy a f. évi tagjegyek, — tekintettel az ápril 1-én kezdődő alagi meetingre — idejekorán megküldhetök legyenek. Budapest, 1894. február hó 24. Urlovasok szövetkezetétiek titkársága. Nevezési zárlatok. Budapest, Magyar Lovaregylet versenytitkára ága, Nemzeti Casino. Aldrcziios. 1. 1895. Nyárimeeting. Szt-lstván-dij. 80,000 к. 1800"У Nevezés Sl. 1895. Tavaszi-meet.ng Br. Wenckheim Béla emlékv. 5000 k. 1600™/ ... ... _. . — I. napi Egyesített Nemzeti és Hazafi dij. 15,000 frk. lü„u«y _ ... Kisb.jel, — III. napi Kanczadij. 10,000 frk. 2000

"У . — V. napi Ur. Károlyi Uy. emlèkveiseny 40,000 k. 950™/ Törlés. — Oszi-iYl. VII. napi Szt-Lászlo-dij. 20,000 frt 1400™.' * * * Alag. dr Magyar László urnái, Nemzeti Casino III. napi Nagy Alagi akadályverseny. Hdcp. 10,000 k. 5000 m. Nevezés. 7, < Nagy alagi akadályverseny. Hdcp. 10,000 k. 5000 m. Teherk. 14. V. napi Tavaszi hadseregi akadályv. 2500 k. 4000 m. Nevezés — III. napi Nagy alagi akadályv. Hdcp 10.000 k. 5000 m. Törlés. Versenyföltételek módosítása. Alagi versenyek 1894. Áprilisi meeting. Harmadik nap. Csütörtök április 5. A III-dik futam «Nagy Alagi akadályverseny» leltétele (lásd a «Vadász és Versenylap» f. é. 5-ik számát) az alábbi szövegezés szerint módosittatik : III. Nagy alagi akadályverseny. Handicap. 10,000 korona a győztesnek, 1000 korona a másodiknak, 500 korona a harmadiknak. Tav kb. 5000 meter. 4é és id. lovak számára. Beiratási dij 40 korona, további 60 korona a márczius 14-én állva maradottaktól és még további 200 korona az indulóktól. Teherkőzlés márczius 7 utáni legalább 1800 korona értékű verseny nyerőjére 4 k. több. — Nevezési zárnap márczius 1. TELIYÉREK ES VERSENYEK. Budapesti, tátra-lomniczi, tatai lóversenyek föltételeit 1894-re 1. a «Vadász- és Versenylap» f. év első számában. Urlovasok szövetkezetének 1894. évi propoziczióit az alagi és siófoki versenyekre 1. a «Vadász- és Verseny-Lap» f. é. 5-dik számában. Német- és Angolország főbb versenyeinek határnapjait 1. a «Vadász- és Verseny-Lap» f. évi 5-dik számában. Soproni versenyföltételeket 1894. évről, I. a «Vadászés Verseny-Lap» febr. ll-diki számában. Badenbadeni versenyföltételeket 1894. érről I. a «Vadászés Versenv-Lap» 6. 7 és 8. számaiban. Versenyek és tenyészkanczák. Lapunknak ez idei 6-ik és 7-ik számában egy közlemény jelent meg, mely a következő czimet viselte : « Csökkenti-e az erős kihasználás versenyeken a későbbi tenyészkancza átöröklési Lapunk olvasói előtt e czikk tartalmának még rövid ismétlése is bizonyára felesleges, annál inkább, minthogy az, hogy tulajdonképen miről van szó, az alábbiakból ugy is ki fog tűnni. E czikkre vonatkozólag a következő közlemény küldetett be hozzánk, melyet itt egész teljességében közlünk : * * * « A « V.- és V.-Lap» folyó évi február 4-ki és 11-iki számában, az igaz, hogy angol adatok alapján, de minden ellenkező megjegyzés nélkül, példák közlésévei, az a régen ismert tény dokumentáltatok, hogy nemcsak fényes verseny-carriére-rel biró lovak lehetnek kitünö tenyész-állatokká, hanem azok is, a melyek a gyepen keveset vagy semmit sem birtak felmutatni, miből aztán következésképen az tüntettetik fel, hogy: «a verseny-carriére nem criteriuma a teny észért éknek». Igy nyilatkozik Dr R-r, a szóban forgó közleménynek irója, mire én. sajnálatomra, kénytelen vagyok azt mondani, hogy : hát akkor törüljük el a lóversenyeket s ne hangoztassuk minduntalan, hogy: versenyek nélkül nincs jó telivér, telivér nélkül nincs jó félvér, s hogy a verseny a lovak torna-vizsgája, a hol ki kell derülnie, hogy melyik ló mit tud, melyik mennyit ér s mit igér a tenyésztésben. Én határozottan kíváncsi vagyok s azt hiszem kíváncsi más is arra, hogy ha már czikkiró szerint is «a training csak arra való, hogy kimutassa a szervezet épségét, a constitutió eröteljességét» — hát ekkor kritériumnak tartja-e czikkiró azt is, ha a ló az idomitásban letörik és azt is, ha nem törik le? Mert lia ezt sem tartja a tenyészérték kritériumának, s a fényes származást és fényes verseny-earriére-t sem, akkor ugyan bizony mit tart annak? Talán azt, a mit czikke végén mond, hogy t. í. «a kanczák sikeres fedeztetése, a nekik megfelelő mének kieszelése és azután kihasználása ama faktorok, a melyeken az okszerű és eredménydus tenyésztés alapul.» Hát hogy «eszeljük» ki azokat a méneket, ha nem tudjuk, hogy mit értek a gyepen ök maguk, mit értek szülőik, öreg szülőik? A verseny-carriére egy oly kritérium, tisztelt • Dr. R.-r. ur, bogv a származás fényessége, ] mint kritérium, csak utána- következik, mert ez csak a család milyenségét mutatja, de a másik az individiuum protentiáját bizonyítja ! Hogy aztán ß fényes carriére-üek épugy, mint a fénytelenek, a tenyésztésben egyaránt kitüntethetik magukat, vagy egyaránt haszontalanoknak bizonyulhatnak, az daczára kétségtelen voltának, nem arra int, hogy a ió tenyészértékének megállapításánál arra súlyt ne helyezzünk, hanem int arra, hogy vegyünk figyelembe mindent a mit csak lehet, különösen pedig és okvetlenül : 1. A származást. 2. Az idomítás eredményét. 3. A versenyzés eredményét. 4. A testalkatot. Aztán ám «eszeljük» ki, hogy az X kancza mind e tekintetekben olyan, hogy arra éppen Y csődör lesz jó, mert a tenyésztés eredményének csakugyan emez összeválasztás dönti el sikerét s nem egyedül a fényes származás, nem egyedül á fényes versenycarriére stb. Sajnos persze, hogy ez összeválasztásban a véletlennek, az esetnek is elhatározó szerep jut, mivel oly lótenyésztő nem járt s nem jár még a földön, a ki előre megmondhatta volna, vagy megmondhatná, hogy pl. Cambuscan és Wathernymph párzása Kincsem-et eredményezi s talán még egy második és harmadik Kincsemet eredményezne, ha újra pározható volna. A ki a keletkezés és átörökítés problémájába mélyebben belepillantott, az tudhatja, hogy a szerzett tulajdonok is öröklődhetnek, következéskép nem érthet egyet czikkiróva) abban,hogy: «egyjeles ménnek vagy kanczának individuális potentiáját sem gyakori versenyzés, sem erös training nein képes megsemmisíteni;» mert igen is bizonyos, hogy az a kancza, az a csődör, a mely sántán, bénán került le a gyepről a ménesbe, hát csikót Lapunk mai száma 12 oldal.