Vadász- és Versenylap 38. évfolyam, 1894

1894-02-25 / 9. szám

его и nemzeni fog de tuzonvos az i». »"ëi /.•ri ne. i • • i rt

e '

a gyepen vagy \ ' 'Then

иел hogv defeclust visz onnan 'i a defectu-t vagv az ari a való ,as

f!'

4 ' ' ы ivadék ára" átörökítheti, tehát ' . !:.-rnbeti individuális potential meg•minisitheti a verseny és a training. M i 'a az idomíta-. maga a verseny bármily ~ csak elönvös lehet az ivadékra való icai..«Gte] ám csak akkor, ha azokból szöveti, wrcrz-ti ilefertu* nélkül kerül ki a nemzésre, szaporításra szolgáló állat. A telivér tenyésztés terén a reális irány baii egy áramlat tapasztalható a jelenben ; kívánatos, hogv kétértelmű, vagy érthetetlen s illetőleg a tájékozatlanságot növelő közieméinek 'ne rontsanak meg semmit rajta. Monostori Károly. * ^ A fentebbiekre, és egyúttal a megkritizált czikkre nez ve a következő megjegyzéseink vannak : Tény az, hogy vannak tenyésztők, akik sokáig trainingben álló és a versenyeken erősen kihasznált kanczáknak tenyésztésre való felhasználásától tartózkodnak és pedig amaz oknál fogva, mivel ily kanczák gyakran keserű csalódást okoztak már tulajdonosaiknak. S e nézet némi igazolására fel lehet hozni azt a körülményt, hogy a sok évi erös training és versenyzés, s az azzal járó fáradalmak a kancza tenyészképességét sok esetben — legalább egykét évre — befolyásolják, vagyis addig, mig az illető kancza a training és versenyzés izgalmait és fáradalmait teljesen ki nem pihente. S a most felhozottakkal szemben, a jogosultságot elvitatni nem lehet egy oly közleménytől, mely példákkal illusztrálja és dokumentálja, hogy a versenytereken erősen kihasznált kanczáktól a tenyésztőknek nincs igaz okuk tarlózkodni. Lord Falmouth, Angliának egyik leghíresebb tenyésztője, azt tartotta, hogy a kanczák két és hároméves korukban versenyezzenek s négyéves korukban már ménesbe küldessenek, tehát a kanczáknak túlságos hosszú időn át való trainingben maradását ö sem tarthatta előnyösnek, viszont azonban csak oly kanczák után tartotta helyesnek telivért nevelni, melyek a versenytereken kiváló eredményeket tudtak felmutatni. A mi magát a traininget és versenyzést illeti, erre nézve kétségtelennek tartjuk, hogy a jelenlegi telivért, melynek kiváló képességeit ismerjük, tulajdonképen a megerőltető s generácziókon át folytatott munka, illetőleg training és versenyzés teremtette. A mai telivér szívósságát, gyorsaságát, küzdelemhez való szivét, s a mindehhez megkívántató test-alkatot a sok nemzedéken át folytatott munkának köszönheti, s ily körülmények között mindaz, a mi Monostori urnák a fentebbi közleményből kitetsző vezéreszméit illeti, nem különbözik a mieinktől, minélfogva sorainak készséggel adtunk helyet. Igen is, a telivért továbbra is csak a training és a versenyzés tarthatja fenn a képesség azon fokán, melyen jelenleg van s képessége fokát csak az fejlesztheti. (A training és versenyzés tehát erre való). S ha ezentúl nem állnánk a telivérrel szemben ama követelményekkel, ha nem kivánnánk töle többé azt, a mit eddig véghezvinni szokva volt, az idők folyamán bizonyára degenerálódnék. Hogy voltak (és lesznek is) telivérkanczák, melyek a versenypályákon kevés vagy semmi eredményt sem mutattak fel, s a ménesben illetőleg a tenyésztésben kiváló és hasznos egyedekké váltak, ez a fennebbi igazságokon még mit sem változtat, sema versenyzés szükségességét kérdésessé nem teszi. Mert a nemzedékeken át folytatott tétlenség bizonyára degenerálnáa telivért, azonban az a körülmény hogy egyik vagy másik tenyészállat különbozo okoknál fogva véletlenül és többé-keVADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. v.-bbe kimarad abból a megerőltető munkából, melyen minden telivérnek fiatalabb éveiben, elvileg keresztül kell menni, egy csapásra meg nem semmisítheti meg azt a lappangó képességet, mely a sok megfeszítő munkát véghez vitt elődökből az ilyen kanczában benne van. s melyet átörökíteni képes. S ily szempontból és csupán az illető tenyészeyyedre nézve a kiváló verseny-carriére talán kevésbbé feltétlen kritériuma a tenyészértéknek ; a tajra nézve s általában azonban azt kell mondani, hogy a teli vért csak a versenyzés tarthatja lenn ; hiszen a származás kiválósága és előkelősége sem rejlik másban, mint ha valamely ló származási táblájában mentől több oly ősre találunk, mely vagy maga, vagy ivadékai által, a versenytereken nagy doigokat vitt véghez. Végeredményben tehát oda jutunk, hogy «in generale» a kiváló verseny-carriére mégis első kritériumát képezi a tenyészértéknek. Az itt felhozottaknál fogva tehát mindaz, a mit dr R-r ur czikkében előadott, inkább csak az egyed szempontjából volt mondva, s az általa elésorolt példák eme szempontból bizonyára érdekesek voltak, de a tenyésztés princzipiumait lényegében nem érintették. Dr. R-r czikke értékében bizonyára nyert volna, lia az általánosságokra is kiterjeszkedik, s hogy ugy mondjuk, azok világításában kalauzol végig a felhozott példákon : mi mindazonáltal ugy véljük, hogy a dr. R-r ur czikke s a Monostori ur által beküldött fennebbi közlemény között azt az ürt feltalálni nem lehet, mely ne volna áthidalható. 1894. február 25. A favouritek szereplése 1893-ban. A versenyeken fogadó közönség nagy része fogadásai megkötésénél valamely határozott iránynak hódol, t. i. vagy általában a favouritekre, vagy rendszerint outsiderekre játszik. Amaz a nagyobb, ez pedig a kisebb töke iránya. Hogy eme irányok egyikének vagy másikának merev követése csak kivételesen, ittott elvétve egy vagy más esztendőben jár anyagi sikerrel, azt bizonyítani felesleges is ; a helyes középúton járni pedig csak önálló számitás alapján lehet. Érdekesnek tartjuk, hogy felvilágosítást nyerjünk arra nézve, vájjon a lefolyt 1893-ik évben a favouritek hogyan váltak be az egyes versenyekben, s ez okból az alábbi kimutatást állítottuk össze, mely szerint a favouritekre minden versenynél 5 frt tolalisateur-tét lett számitva, s ha valamely versenyben egynél több ló egyenlő mérvben volt favourite, az 5 frt tét ezekre egyenkint vétetett számításba. A favourite megállapítására mindenkor a bookmakerek oddsainak hivatalos jegyzése vétetett alapul. >• »Л? I« ыз^ С â.ï к и «S и) — 5 я Й - й £ — муз® а> N £ N с -й > й > Ф й £ > ° ? Н 2é versenyei : Klasszikus verseny Handicap ... ... .. Eladóverseny Összesen.. 2é és id versenyei : 3é versenyei: Klasszikus verseny Handicap Eladóverseny Összesen.. Gátversenyek : Klasszikus verseny . Handicap... ... Eladóverseny Összesen Akadályversenyek : Klasszikus verseny Handicap

... .. Eladóverseny Összesen.. t-t л <x s CD V (л 48 20 250 267 -f-17 397 28 8 165 154 —И 279 36 17 205 251 +4

6 262 112 45 620 672 +52 938 7 4 35 51 +16 40 78 41 395 368 —27 376 76 28 480 470 —10 620 38 19 210 201 -9 191 192 88 1085 1039 —46 1187 18 9 95 92 —3 85 26 10 145 128 —17 123 6 3 35 35 — 27 50 22 275 255 —20 235 11 5 55 45 —10 47 17 12 95 119 +24 64 3 1 15 9 —6 10 31 18 165 173 +8 121 Főösszeg... ... 392 177 2180 2190 +10 2521 Tájékozásul szolgáljon a labella megértésére, hogy klasszikus futamoknak vétettek a poenalitasos korteherversenyek is, tehát valamennyi verseny, mely sem handicap, sem pedig eladóverseny néni volt. Meg kell még továbbá említenem, hogy számítási alapul csupán a budapesti és bécsi meetingek vétettekfel, s ezek közül elmaradt amaz 1—2 verseny, melyekre nézve a ringben fogadások egyáltalán nem köttettek. E körülmények azonban, csekély számukra való tekintettel, a vonható következtetések helyességét nem alterálják. Minél inkább hatolunk azonban a részletekbe, annál fontosabb és tanulságosabb eredményekre jutunk. A számok mögött rejlő élet, azaz a számok indokaikban szólalnak meg. De lássuk előbb a fogadót leginkább érdeklő anyagi eredményeket meetingenkint részletezve. A favouritekre való játék a következőket eredményezte volna: Bécsi tavaszi meeting + 32 Budapesti tavaszi meeting + 22 Bécsi nyári meeting — 57 Budapesti nyári meeting + 44 Bécsi öszi meeting — 44 Budapesti öszi meeting + 79 Bécsi októberi meeting — 66 Összeiedmény + 10 E kimutatásból egyszerűen csak az konstatálható, hogy a legkedvezőbb anyagi eredményt (79-et) a budapesti öszi meeting, legkedvezőtlenebbet pedig (66-ot) a bécsi októbermeeting tüntetik föl s bogy mig a mult évben e tekintetben Budapest mérlege állandóan plus, Bécsé — a tavaszi meeting kivételével — állandóan minus volt. Ha már most a versenyek természete szerint való csoporíositását vizsgáljuk, sajátságosnak tűnhetik föl, hogy a legerősebb minust (— 27-et) a 3é és id lovak klasszikus futamai, a legnagyobb plust pedig (-j- 46-ot). a 2évesek eladóversenyei mutatják. E jelenség annál inkább föltűnő, mivel az előbbieknél a futamok circa 53<>/o-ában, az utóbbiaknál pedig csak circa 47»/o-ában vált be a favourite. E látszólag visszás helyzet azonban csakhamar megtalálja magyarázatát, ha tekintetbe veszszük, hogy a klasszikus futamokban átlag csak 5-ös mezőny alakult, a 2évesek eladóversenyeiben pedig átlag 7 ló állt a starthoz. Már pedig az indulók száma jelentékenyen befolyásolja a győzelem esetén elérhető quotát, s ez adja magyarázatát annak, hogy ámbár a hároméves és idősebb lovak klasszikus futamaiban több favourite vált be, a kétévesek eladóversenyeiben az eredmény mégis kedvezőbben alakul. Általában (vagyis a budapesti és bécsi versenytéren összesen) plusszal csakis a 2évesek klasszikus (-(- 17) és a kétévesek eladóversenyei (-(- 46), valamint az akadályversenyhandicapek (-{- 24) záródtak. Ez utóbbi, szintén sajátságosnak látszó jelenség oka pedig az, hogy az akadályversenyekben szereplő lovak között oly nagy volt képesség tekintetében a különbség, miszerint a handicappernek alig állott módjában a differencziát sulyokkal kiegyenlíteni s ne feledjük, hogy a 31 akadályverseny közül maga az egy Bakonybiró (mely rendszerint mint favourite indult) 6-ot vitt el. A favouritek bevalásának o/

0 -okban való feltüntetésére, az indulók átlagos számának jelzése mellett, szolgáljon az alábbi kimutatás. 2évesek klasszikus versenyeiben « handicapjeiben « eladóversenyeiben й ci Ol ^ S > 3 I g та > 41-67 2857 47-22 ci s 2-Й 3 N 43 M 3 ai о .2 3 ^-й 8-3 10-0 7-3 Összesen. 40 18 8 4 V-.