Vadász- és Versenylap 36. évfolyam, 1892

1892-12-11 / 72. szám

628 VADÁSZ- ES VEIÍSH:.-.L

AP 16S2. nov

ember 27. ELŐFIZETÉSI FELHIYÁS , VADÁSZ-és VERSE NY-LAP' XXXYII. ÉYI FOLYAMÁRA 1893-DIK ÉYRE. Lapunk a «Magyar Lovaregylet» a «Vidéki versenyegyletek» és az összes «Megyei lótenyész-bizottmányok hivatalos közlönye. Tartalmazni fogja a kül- és belföldi telivértenyésztésre vonatkozó értekezéseket. A lóversenyekről .gyors és kimeritö tudósításokat. Telivérek elléséröl, birtokváltozásokról és árverésekről értesítéseket. Képviselni fogja az országos lótenyésztés érdekeit. Továbbá tájékozást fog adni a trainingben levő lovakról s azok versenykilátásairól, megjelöli a legnagyobb nyerési esélylyel biró lovakat és felvilágosítást nyújt a fogadásoknál. Ki fogunk terjeszkedni a sport minden egyéb ágára is, mint: vadászat, athletika, vizi sport, léghajózás. Tárczák, szemlék, táviratok és érdekes vegyes közlemények fogják kiegészíteni lapunkat. A budapesti nyári verseny ideje alatt a 40,000 frtos «Szt-István-dij» lefutásának nápjára, a sport iránti érdeklődés fejlesztésének szempontjából, külföldi példák után 300 frtos dijat tüzünk ki annak, a ki az e napi versenyfutamok nyerteseit előlegesen megnevezi. Tisztelt előfizetőink minden illetmény fizetése nélkül jogosultak e dijnál részt venni; a díjazásnak, a mult évihez hasonló részleteit később fogjuk lapunkban közzé tenni. Lapunk megjelenik hetenkint egyszer, a bécsi versenyek alatt hetenkint kétszer és a budapesti versenyek alatt minden versenynapon] A „Vadász- és Verseny-Lap" előfizetési ára: egész évre ... „. ... 12 frt. fél « ... ... ... 6 « Az előfizetési pénzek a «Vadász- és Verseny-Lap» kiadóhivatalához (Nemzeti Casino II. emelet) czimzendök. Laptulajdonosok : SÁRKÁNY JÁNOS FERENCZ, PULAY KORNÉL. Felelős szerkesztő : PULAY KORNÉL. HIVATALOS. Hirdetmény. Ama jockeyk, kik az 1892. év folyamán az osztrák-magyar monarchiában állandóan lovagoltak, ezennel felhivatnak, hogy az 1893. évre szóló lovaglási engedélyük megújításáért legkésőbb f. é. deczember 31-ig folyamodjanak, mert ez idö eltelte után az engedély 50 frt birság terhe alatt adatik csak meg. Budapest, Bécs 1892 november 6. A Magyar Lovaregylet A Jockey- Club für Oesigazgatósága. ter reich igazgatósága. Felhívás. Felszólittatnak ezennel a Magyar birodalom területén székelő idomárok, hogy a náluk idomitás alatt levő lovak pontos jegyzékét, a tulajdonosok megemlítésével, legkésőbb f. évi deczember hó 31-ig a Magyar Lovaregylet versenytitkárságának okvetlenül beszolgáltassák. Budapest, 1892. deczember hó 1-én. A Magyar Lovaregylet igazgatósága. Közlemény. Hivatkozással a Magyar Lovaregylet, valamint a Jockey-Club für Oesterreich igazgatóságainak 1891. évi deczember hó 9-én kelt, a «Vadász- és Versenylap» 1892. január hó 1-i és a «Wochen-Hennkalender für OesterreichUngarn» 1891. évi deczember hó 12-i számában megjelent együttes határozatára, közhirré tétetik ezennel, hogy a Bell G., Glover W., Martin E.. Smilh W. és Warne W. jockeykat illetőleg a felhivatolt határozattal elrendelt büntetés letelt. Budapest, 1892. deczember hó 1-én. A Magyar Lovaregylet igazgatósága. Felhivás. A versenyszabályok 50. és 52. §§-ra való hivatkozással felszólittatnak mindazon engedélyköteles alkalmazottak, kik az 1893. évben a magyar szt-korona területén levő pályákon, a versenyszabályok 50. §-ában emiitett minőségben működni szándékoznak, hogy az emiitett §§-okban előirt engedély megadása, illetve megujitása iránti kérvényeiket alólirt igazgatóságnál legkésőbb f. évi deczember hó végéig nyújtsák be. Budapest, 1892. deczember hó 6. A Magyar Lovaregglet igazgatósága. Nevezési zárlatok. Budapest, Lovaregylet versenytitkársága (Nemzeti Casino). Deczember. 15.1893. Tavaszi-Meeting. Gróf Károlyi Gyula emlékvers. 20,000 frt. 950'"/ Nevezés —1894. « • Egyesitett Nemzeti és Hazafi dij. 15.000 frank. 1600"/ ... — • • • Kanczadij. 10,000 frank. 2000"/ • — . „ « . Alagi dij. 15,000 frt. 2000™/ ... . Oszi Meeting. St. Leger. 22,500 frt. 2800"/ — . . . Szt-László-dij. 20,000 frt. 1400™/ — 1896. Tavaszi-Meeting. Ivadékverseny. 3000 frt. 2400*/ — 1893. Nyári-Meeting. Szt-István dij. 40.000 frt. 1800™/ Tírlés. Magyar Lovaregylet versenytitkársága. Dr. Magyar. Versenyhatárnapok 1893-ra. Április. Alag L 2., 3., 6.. 9. Prága 3., 5., 7., 9. Bécs .. 16., 18., 20., 23.. 25., 27., 30. Május. Bécs ,. ... ... 1. 4. Budapest'.'.'. '.'.. ... !.. 7„ 9., 11., 14., 16., 18., 21. Bécs 22., 23.. 25., 28.. 30. Junius. Alag — — 1., 4. Bécs ... 2., 4.. 6.. 8., 11. Krakó 17., 18 , 20. Augusztus. Alag ... — 6. Budapest ... ... 13., 15., 17., 20., 22., 24, 27., 29., 31. Szabadka ... 27. Szeptember. Tata ... 3. Bécs 8.. 10., 12., 14, 17., 19.. 21., 24 Budapest 28. Október. Budapest 1., 3., 5., 8., 10., 12., 15. Bécs ... 19., 22., 24., 26., 29. Pardubitz ... — 31. TELIVÉREK ÈS VERSENYEK. Nevezési zárlatok. (Nevezési zárlat esti 10 ói a.) Bécs. Jockey-Club főtitkársága, I., AugustinerStrasse 8. Deczember 15. Metropole-Preis 1893. 10,000 frt az elsőnek, 1500 frt a másodiknak, 500 frt a 3-diknak. Nevezés — — Bécsi Critérium 1893. 15,000 frt az elsőnek, 2000 frt a 2-nak, 500 frt a harmadiknak. • • — Trial-Stakes 1894. 15,000 frt az elsőnek, 1500 frt a másodiknak. 500 frr a harmadiknak. . • — — Preis des Jockey-Club (Oesterr. Derby I 1894. 50,000 forint az elsőnek, 5000 frt a 2-diknak, 2000 frt a harmadiknak. > • — — Oesterr. Stutenpreis 1894-ben 10.000 l'rt az elsőnek, 1500 frt a másodiknak, 500 frt a harmadiknak. « » Austria-Preis 1894 . 50,000 frt. . Krakó, Jockey-Club főtitk. Bécs, vagy versenytitkárság Krakó. Deczember 15. Grosser Preis von Krakau 12,000 frt. Nevezés A mének. Telivértenyésztésünk és versenyügyünk s ezzel összeköttetésben országos lótenyésztésünk fejlődését mindenki elismeri; de nem kell elbízni magunkat s elfogultan hinni azt, hogy a fejlődés csak nálunk észlelhető; igy van ez más államokban is. Franczia-, Német-, Oroszés Olasz-országok telivértenyésztése is óriási léptekkel megy előre, söt összehasonlítva a fejlődési arányokat, a mi viszonyaink nem lesznek igen rózsaszínűek és ha egy kis Chauvinismus nem köt le. be kell ismernünk, hogy az utóbbi tiz év alatt Franczia- és Németországban több történt, mint nálunk s hogy e nevezett államokban az intézkedések hatása nagyobb arányokban nyilvánul, mint nálunk ; s ez talán onnét van, mert a mi lótenyésztésünknél az állami fünctió nyilvánnlt erélyesebben, mig a társadalom inkább csak vezettette magát; a külföldi államokban pedig á társadalom tevékenységében fekszik a nagyobb mozgató erö. Azonban nálunk is kezd az egész ügy egésségesebb alapokra átmenni ; a társadalmi tevékenység nagyobb dimensiókban nyilvánul. Senki sem fogja állítani, hogy a lónak tenyésztése állami feladat; ha az állam maga veszi kezébe a lótenyésztést, ez csak a társadalmi erők elégtelenségével megbizhatlanságával és a szükséges értelmi és anyagi erők hiányával indokolható. Két elmélet, hogy ugy fejezzük ki magunkat, két iskola fejlődött ki Magyarországon a lótenyésztés vezetésére nézve ; az egyik az állami ménesek fentartását és fejlesztését kívánja, a másik éppen a társadalom munkásságának nagy és legyözhetlen concurrensét és akadályát látja e ménesekben. Állam és társadalom érintkezése a törvényhozás termében épen ugy, mint a lótenyésztés kérdésében folytonos compromissumokban és engedményekben nyilvánul; a két ellentétes iskola a föelvre nézve egyet értenek s ez abból áll, hogy az állam a lótenyésztés körében betölti mind azokat a feladatokat, melyeknek betöltésére a társadalom nem képes, s a kézen fekszik, hogy kancza-anyag beszerzése az egyesek által könnyebben ezközölhetö, mig mének, különösen kiváló és nagy pénzügyi beruházással járó magasabb osztályú mének beszerzésére gyengébb a mi társadalmunk ; igy igen egyszerűen és természetszerűleg önmagától van megállapítva a sorrend, melyben feltartóztathatlanul megy át az állam kezéből a lótenyésztés kérdése a társadalom feladatai közé. Nem nagy megfigyelési tehetség kell ahhoz, hogy a magyarországi lótenyésztés magasabb feladatai, melyeket eddig majdnem kizárólag állami functiónak tartottuk, miként megy át szálankint a társadalom kezébe. A kisbéri telivér-ménes tenyésztését a magántenyésztés ereje majdnem teljesen leszorította a gyep classisusabb babérainak elérhetésétől ; továbbá a Kilenczes bizottmány, gróf Forgách, gróf Esterházy, gróf St-Genois, gr. Károlyi István, Baltazzi, Luczenbacher, Jankovich Gyula, Wagner urak hozattak be méneket, melyek az állami törzsménekkel nem egészen dicstelen versenyre kelnek. Még egy különös jelenséggel találkozunk a telivér-mének tekintetében ez évben, mely jelenség a társadalmi erök hatalmára vall; állami functió fekszik abban, hogy az állam a legkeresettebb és legmagasabb classisu telivér-apalovakat szerezze be s azokat a telivértenyésztés rendelkezésére bocsássa. Különösen hangzik, hogy az ország különböző vidékein felállított telivér-mének közül, a három leg-