Vadász- és Versenylap 36. évfolyam, 1892

1892-01-10 / 2. szám

1892. január 10. iratási dij 10 frt, indulóktól még további 10 forint. Nevez'.'si zárnap augusztus hó 28. III. Akadályverseny 600 frt, ebbril 500 forint a nyertesnek. 100 fit a másodiknak. 4é és id. mén és kanczák számára. Táv 4000 meter. Teher 4é 70 kilo öé 75J k. 6é és id. 77J kilo. Beiralási dij 10 forint, indulóktól még további 10 frl. Nevezési zárnap aug. hó 28. IV. Őszi sik-\erseny. 550 frt, ebből 500 frt a nyerőnek, 50 frt a másodiknak. 3é és id lovak számára. Táv 2000 meter. Teher 3é 66J kilo, 4é és id 71J kilo. Kancza és herélt ÍJ kilo kevesebb. Beiralási dij 10" frt, indulóktól" még további 10 frt. Nevezési zárnap augusztus hó 28. V. Duiiáiiiiiiieni hölgyek dija. Akadályverseny. Tiszteletdíj és 100 drb arany, ebből tiszteletdíj és tO drb arany a nyertesnek, 20 drb arany a másodiknak. 4é és id lovak számára. Táv 4800 meter. Teuer 4é 70 kilo, öé 75J kilo, 64 és id 77J kilo. beiratási dij 10 l'rt, indulóktól még további 10 frt. Nevezési zárnap augusztus hó 28. VI. Eladó-verseny.. 450 frt, ebből 400 frt a győztesnek. 50 frt a másodiknak. 3é és id. lovak számára. Táv 1600 meter. Teher 3é 67 kilo, 4é és id. 71J kilo, kancza és heréltre ÍJ kilo kevesebb. A nyerő 1000 írtért eladó, ha 500 frtért 5 kilo engedmény. Az árverési többlet felerészben a szövetkezeti pénztáit, felerében a n ásodik lovat illeti. Beiratási dij 10 Irt, indulótól még további 10 fit. Nevezési zárnap augusztus hó 28. Általáuos szabályuk а székesfehérvári, alagi és kaposvári versenyekhez. 1. Nevezési záridő esti 10 óra. 2. Az Írásbeli vagy távirati nevezések és eladási árbejelentések dr. Magyar László titkár úrhoz (Budapest, Lovaregylet) intézendők, és ez utóbbiak 48 óra alatt Írásban megerősítendők. 3. Az urlovasok szövetkezete által rendezelt versenyeken csak oly lovak indulhatnak, melyek 1891—92. években 900 frt vagy nagyobb értékű versenyt nem nyertek. 4. Oly lóra, mely akár egy. akár több versenyben 200 frtot nyert, minden nyert 200 frtért 1 kilo több és pedig halmozva egész 7 kiloig. 5. Félvér-ló minden versenyben 5 kilo engedményben részesül, kiveve oly félvér lovat, mely már három versenyt nyert. 6. Csakis egyleti tagok lovagolhatnak és csakis ilyeneknek lovai indulhatnak. 7. Lovagolni csak színekben vagy egyenruhában szalaggal lehet és ugy a versenyszin, mint az egyenruhaszalag szine anevezéssel egyidejűleg bejelentendő. 8. Minden díjból 5%, valamint a beiratási dijak is a szövetkezeti pénztárt illetik. 9. Az akadálypálya félórával az első futam előtt lesz hivatalosan megmutatva. Kaposvár. 1892. év január hó 5. Ая urlovasok szövetkezetének igazgatósága. TELI VÉREK ES VERSENYEK. Az 1892-ik évi budapesti versenypropositiók. Már mult számunkban közöltük volt az uj versenyévre a Magyar Lovaregylet által kiirt propositiókat, de minthogy azokat közvetlenül lapunk zártakor kaptuk, az abban foglaltakra még nem terjeszkedhettünk ki. A versenynapok száma nem szaporodott s e tekintetben marad, mint eddig volt : 7 tavaszi, 8 nyári, 8 őszi és 1 tatai versenynap. Mig azonban az őszi meeting alatt az elmúlt években csak hat versenyszám volt naponkint, 1892-ben kivétel nélkül hét legitim verseny fog minden napon eldöntésre kerülni. A mezőgazdák versenyei Budapesen elesnek s ezek helyébe is 1 — 1 legitim versenyszám vétetett fel, ugy, hogy a legitim versenyek lizzel múlják felül a mult évi versenyek számát. Nagyobb jelentőségű uj dijak nem Írattak ki 1892-re, de az eddigiek közül némelyik emeltetett, melyek közül leglényegesebb a «Nemzeti-Hazafi-dij», mely 10,000 frankról 15,000 frankra, a «Batthyány-Hunyady-dij», mely 300 aranyról 500 aranyra s az eddigi I «Nemzetközi dij», mely 8250 frtról 10,500 frlra emeltetett s nevél is megváltoztatta, a mennyi' ben ezentúl «Lovaregyleti dij» név alatt fog i szerepelni. Lényeges változásnak tekinthető még, hogy az Államdijak jó részben 4éves és idősebb lovak számára reserváltattak és pedig minden meet

;ngben lesz egy-két ily concurrentia, mértföldnyi vagy ennél nagyobb távolságra. Ama versenyek pedig, melyek eddig államdijak voltak, ennélfogva jó részben a Lovar-egylet pénztárából fognak dotáltatni, mint a kisérleli versenyek 2 és 3éves lovak számára, s az eddigi 4000 frankes államdij, mely most már «Palotai dij» czimén szerepel a proprositiókban. Versenydijak czimén Budapesten és Tatán az 1892-ik évre összesen 368,700 frt van kiírva,*) mig ellenben 1891-ben a kitűzött versenydijak összege 352,590 frira rúgott, s igy a szaporulat 16,110 forint. Amig azonban, mint a fentebbiekből kitetszik, a proprositiókban külsőleg lényeges változás alig fordul elő, addig más tekintetben nagy horderejű elvi ujitás foglaltatik azokban, mely elismerésre méltó ujitást köz-szempontoknál fogva melegen üdvözlünk. Eddig ugyanis alig volt néhány eladó-verseny-proprosilió akként szövegezve, hogy azokban istálló-fiuk teherengedményt kaptak. 1892től fogva azonban az istálló-fiuk, legyenek belföldiek vagy külhoni származásúak, minden 1000 frlos korteherversenyben kilogrammnyi teher-engedményben részesülnek, a 3éves és idősb lovaknak fenntartott eladó versenyek legnagyobb részében pedig csak a «belföldi» istálló-fiuk vehetik a fenti kedvezményt igénybe. Azon felül a Tatán futandó «Esterházy-handicap» ben csak belföldi istálló-fiuk lovagolhatnak. A Magyar Lovaregylet emez intézkedése módot fog nyújtani arra nézve, hogy ügyes magyar fiuk is jockeykká képezhessék magukat, s amig eddig csak elvétve fordult elő, hogy magyar istálló-fiut nyeregbe ültettek a versenyeken, a vázolt intézkedések következtében ily esetekkel mind sűrűbben fogunk találkozni s az is elő fog fordulni, hogy egyik-másik istálló-fiu a győztessel fog a mérleghez visszakerülhetni. Ily módon egy-két jelesebb lovas a tulajdonos bizalmára tehet szert s az ut meg lesz adva, hogy az arra való magyar ember is megkereshesse kenyerét, mint jockey. Itt egyúttal megjegyezzük, hogy a versenyszabályok az istállófiu fogalmát directe nem határozzák meg, de indirecte levezethető, hogy istállófiuknak tekintendők a^lovak ápolására és lovaglására felfogadott mindamaz alkalmazottak, a kik még versenyben lovukkal nem nyertek. Ha pedig már győztes loval lovagoltak, istállófiu volluk megszűnik, mert — a versenyszabályok értelmében — már a győzelem utáni hét leteltével, hogy ismét lovagolhassanak, rendes engedélyre van szükségük, mint a jockeyknak.Q A versenydijakra kitűzött 368,700 forintnyi összegből jut a tavaszi meetingre összesen: 100,300 forint, 122,000 « 137,400 « 9,000 « a nyári meetingre összesen az őszi meetingre к és a tatai « « Évjáratok szerint pedig: kétévesek versenyeire jut 105,900 forint két- és háromév. versenyeire jut 7,000 « kétéves- és idősbek « « 3500 « háromévesek « « 37,100 « háromévesek és idősb. « » 175,200 « négyévesek és idősbek « « 7,600 « Gálversenyekre « 16,700 « Akadályversenyekre « 15,700 « A 24 versenynapon lefutandó 168 versenyszámból pedig : taraszszal njáron őszszel Tatán isszesen Kétévesek versenyeire esik 10 17 21 2 50 Két- és 3é. « « • 1 1 2 4 Kétév. és id. « « 2 1 3 Háromévesek « « 4 1 5 3év. és idó'sbek « 26 29 22 2 79 4 4év. és idösbek « V 1 1 2 79 4 Gátversenyek « « 3 8 4 1 16 Akad.verseny. « <1 , 4 — 2 1 7 Összesen 49 56 56 7 168 *) A frank 40 krral, az arany d&rabonkint 5 frttal van számitva. *) A versenyszabályok német szövege e tekintetbén j téves, mert a szerint az istállófiuk ilyen minősége megszünhetik a nélkül is, hogy versenyt nyerjenek. Ez azonban helyesbittetni fog s meg fog egyezni a magyar szöveggel. Súlyos csapást hozott a karácsonyi szentünnep sport-ügyünkre ; gróf St. Génois Móricz Pozsony mellett Eleonora-udvari kastélyában fiatalon, 34. életévében, meghalt. — Influenza leple meg az egész telepet; a családtagjai és cselédség nagy része ebben szenvedett, mig a ház uránál tüdőlob járult hozzá, s ez oltotta el a sportért és telivértenyésztésért lelkesedő életet. Gróf St. Génois régi, előkelő franczia családból származik, de már rég meghonosodott a birodalomban s az Esterházy grófokkal közeli vérrokonságban állt; Magyarországban is volt birtoka Tata mellett, Füzitő, hol nagy ezukorgyárat épittetett; a család birtokaira engedélyeztettelt a gróf St-Genois-féle sorsjegy, melynek játékterve befejezése után, az elhunyt nagyobb kiterjedésű birtok jövedelméhez jutott volna. — Egyidőben a tatai nagy uradalmaknak, mint gróf Esterházy Miklós unokatestvére, kormányzója volt s itt a telivértenyésztésre is befolyt; később Tatától megvált s megnősült, elvette a szellemes özvegy Wacht 1er Eleonóra bárónét, az elhunyt báró Wodianer unokáját s házassága nagyon boldog volt s egy kedves kis leánygyermekkel lett megáldva; Pozsony mellett megvette a Samorjay-féle birtokot s azt neje iránti figyelemből «Eleonoraudvar»-ra keresztelte el s az egész birtokot sok szakértelemmel, Ízléssel és áldozattal telivértenyésztésre berendezte, kitűnő telivér anyagot állított össze, melylye! okvetlen a legelső szerepet vivta volna ki az egész birodalomban : czélja, volt telivér éveseket nevelni s azokat versenyczélra nyilvános árveréseken elárusítani ; — mindig a megszerezhető legjobb kanczákat vette meg, mint : Királyné, Trudom stb, — Legjobb kanczái közül néhányat Angliába akart kiküldeni jobb osztályú ménekhez. A mult évre Quid pro Quot bérelte ki báró Oppenheimtól s egy idényben használta ménesében. Gr. Henckeltől magas árért megszerezte Pancaket és Y. Buccaneert ; s jelenleg e két mén van a ménesben szolgálatban. Francziaországi tenyésztésre is kiterjeszlette figyelmét s néhány jó osztályú kanczát vásárolt ott ménese számára; a ménes részletes leirása feltalálható a mult évi «Vadász- és Versenylap» 69-ik számában : (.(Sport-látogatás, Eleonora-udvarban.n A mult évben, habár egészen használható éves anyagot hozott kalapács alá, nem ért el magas árakat, de az őszön 10,000 frtért adta el Vinea—

Catania utánne2* Gr. St. Genois Móricz.