Vadász- és Versenylap 36. évfolyam, 1892

1892-07-24 / 40. szám

18?2. "uli'is 24. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 339 laty, Sladerok és Voloseával mentek 1200 metert, később sebes galopban 1600-at, Dur­czás, Czimbora és Absolon szintén 1600 metert; Carmen a 2éveseknek vezetett a Metcalf­istállóból. Eris magánosan canterezett 1200 metert. Lilinokalani, Lássukot és Nem Szabadot kalauzolta 1200 meteren, előbb canterben, azután sebes galopban. Kivala a Springer­féle kétéveseket vezette; Ricardo Isolinevel ment egy mértföldet ; Botond Clifforddal fu­tott 1200 metert sebes paceban. E gyönyörű látvány szűnni nem akart, de fejemben folyton e nevek kóvályogtak : Eret­nek, Bravo, Gutkeled, Csővár. Sladerok és Abzug és szemeim is folyton ezeket keresték. És valóban nem csodálom, — hisz ugy a laikus, mint a szakember, a legnagyobb ér­deklődéssel tekint a közelgő budapesti ver­senyidény e legjobban dotált versenyszáma a Szt.-Islván-dij kimenetele elé, daczára annak, hogy e verseny propositiói olyanok, hogy a mint eddig, ugy valószínűleg a jövőben is, ritkán fogja első osztályú ló a győzelmet magának biztosítani. Eretnek maga canterezelt 2000 metert. ké­sőbb galoppozott, de alig hiszem, hogy a szép dij tavalyi győztese, 61 kiloval a hátán, a nagy próbát újra sikerrel megkisérlené. Sladerok, Pitypalaty és Voloseával 1600 metert galoppozott ; nagy rámában alkotott sárga mén ; idomárja eddig nem hitte, hogy inditsa, de oly szép munkát végez, hogy startolása mindinkább valószínűvé válik ; ebben az esetben pedig nem nagy meglepetés volna, ha helyet biztositana magának a nagy dijban, — daczára annak, hogy eléggé arra enged következtetni, hogy a mén hosszú ver­seny-carriert nem remélhet. Csővár galoppozott Durczás és Czimborá­val, figyelmessé is tétettem szép galopjára. Bravo, e szép arányos termetű mén, Condé­val futotta be a pályát, Abzug pedig Codril­lóval. Gutkeled nemcsak hogy a Szt. István­dijban nem, de valószínűleg ez idén már alig jön pályára. Abzug, az oly szomorú véget ért Idealist­nek féltestvére, gyönyörű mén; kár. hogy há­tulsó bal lábán annyi az abnormitás ; mind­azonáltal a beavatottak azt suttogják, hogy ha a Szt. István-díjban indul, 45 kiloval a hátán, nem rosszul fog fúlni. Mig igy álmélkodva szemléltem a gyönyörű látványt, a versenytér megritkult és hazafelé ballagva gondolkoztam azon, a mit megbíz­ható forrásból hallottam, hogy Gray a ham­burgi Derby lefutása után Coureur futásával igen meg volt elégedve, mindazonállal gaz­dája előtt oda nyilatkozott, hogy a finishben nem volt egészen ura és parancsolója lová­nak. Coureur, mely ez évben sokszor oly szépen futott, de oly kevés szerencsével, mindenesetre a legszebb kilátásokkal fog ki­állani az induláskor. Körültekintés. Eclipse Stakes. A két hónap előtt még hihe­tetlennek látszó dolog megtörtént, Orme, a Westminsteri herczeg 3éves kitűnő ménje megnyerte julius 15-én az értékes Eclipse Stakest. Még élénk emlékezetünkben van, minő meg­lepetést okozott a hir, hogy Orme néhány nappal a The Two Thousand Guineas Sta­kes lefutása előtt, harczképtelenné lett. Hogy mi volt a ló tulajdonképeni baja, azt máig sem tudni biztosan. Az angol veterinariusok mérgezési theoriájának annyi barátja van, mint a franczia Löffler állításának, a ki az egész betegséget odvas fogaknak s az ezek­ből keletkező komplikáczióknak tulajdonitá. Elénk hírlapi polémiát okozott Orme beteg­sége, de a sok nyilatkozat semmit sem vál­toztathatott a helyzeten, a íöfavorit harcz­képtelen lett és sem a kétezer guineában, sem a Derbyben nem vehetett részt. A dolgok mos­tani állása szerint bízvást mondhatjuk, hogy mindkét versenyt játszva nyerte volna meg. Porter trainer, kire a Westminsteri herczeg lovai évek óta bizva vannak, mindent el­követett, hogy a beteg lovat szeptemberre, a St. Leger-re elkészítse. A ló oly gyors" javu­lást mutatott, hogy indulása az Eclipse Sta­kesben mind valóbbszinüvé vált s a fogadó publikum már előre megtette fökedvenczévé. A verseny előtti hétfőn elhozták Kingsclere be, a hol Porter telepe van. Webb és George Barrett jockeykat és nagy triait tartottak. F. Webb Orme hátán, George Barrett a 4éves Blue Green-en (mellesleg mondva Ormenak Coeruleustól származó féltestvére) Taylor pe­dig Bev Jones nevű ménen és Peake jockey Ormuz-on, a herczeg jelenlétében, egész ko­moly versenyt lovagoltak s Orme könnyen rázta le ellenfeleit. Ezzel Orme indulása biz­tossá vált. A várva várt nap elérkezett, az első ver­senyek érdek nélkül folytak le ; mindenki a föeseményre várt. A nagy versenyre 7 lovat nyergeltek u. m. Mr. Blanc 4é Gouverneur (Energy—Gladia) T Lane franczia jockey ré­szére, Mr. Houldsworth 4é Orvieto (Bend'Or— Napoli) James Watts részére. Sir R. Jardine 3éves Rouge Dragon (Bend'Or— Tiger Lily) S. Chandley részére, ugyanazon tulajdonos 3é Llanthony (Ormonde—Ágnes Bentinck) Fred Barrett részére, Mr С. D. Rose 3é St. Damien (St. Simon— Distand Shose) J. Woodburn ré­szére, Mr H. Mdner 3é Certosa (Isonomy— Thebais) F. Webb részére és végre a West­minsteri herczeg 3é Orme (Ormonde— Angelica) George Barrett részére. A lovak közül leg­pompásabb conditióban Orvieto volt, nagyon tetszett még Gouverneur. Ormera általános nézet volt, hogy még nincs a conditio tető­pontján. Llanthony a verseny előtt köhögött, istállótársáról pedig mindenki tudta, hogy csak pacemakerként indul. A favorit természetesen Orme volt, kivüle még Orvieto, Gouverneur és St. Damien lettek véve, a többi-elhanya­golva. A második indítás már sikerült és Sir jardine lovai vették át a vezetést, Orvieto a belső oldalon, Orme a középen és Gouverneur a külső oldalon. Az egyenesre érve Orvieto, Orme és Gouverneur küzdöttek, a távoszlop­nál Gouverneur verve volt s az izgatottság tetőpontra hágott, mikor Orme és Orvieto fej-fej mellett rohantak a czél felé. Watts mindent elkövetett, hogy lovát előre vigye, de Orme, G. Barrett által mesterileg lovagolva, lassan, de biztosan tért nyert és nyakkal győzött. Alig volt tul a czélon, mikor egy pár­ját ritkító jelenet kezdődött. Néhány perczig fülsiketítő diadalordítás töltötte be a levegőt, éljenezték a herczeget. Portért, Barretlet és Ormet. Az emberek mintha egy pillanat alatt lerészegedtek volna, ugráltak, ordítoztak és kalapjaikat hajigálták a levegőbe. A ujjongó tömeg közepette haladt a Westminsteri ber­ezeg, vezetve a győztes lovat, a melyen alig lehetett észrevenni, hogy mily erös verseny­ben volt, nyugodtan, egykedvűen haladt a mázsáló felé, alig lihegett egy kevéssé, s szokása szerint kilógatta a nyelvét. A vissza­mázsálás után az elöbbeni jelenet ismétlődött. Ha érdemlegesen nézzük Orme győzelmét, kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy Orvieto második és St. Damien harmadik helye nem valami nagy érdemként tünteti fel a győzel­met, nem is szólva a többi társaságról ; azon­ban nem szabad elfelejteni, hogy a győztes jóformán csak 5—6 hete van trainingben, mig a többiek mind tip-top conditióban vol­tak s igy Orme, ha sikerül öt továbbra is egésségesen trainingben tartani, a St-Leger napján bizonyára jobb társaságot fog legyőzni ép oly könnyen, mint az Eclipse-Stakesben. Megemlítjük még, hogy a verseny tartama 2 perez 15 másodpercz, értéke pedig 9284 font és 10 shilling volt. * * * Angol apamének. Érdekes összeállítást közölt e napokban az angol The Sportsman. Össze­állította sorozatba amaz apaméneket, melyek­nek ivadékai a versenyidény megnyitása óta egész julius hó 17-éig 100Ö fontnál többet nyertek. A sorozatban épen 50 oly mén van. Az első helyet 25,629 fonttal «St. Simon» foglalja el. Eme jelenleg legfashionablebb ménnek 14 ivadéka '20 versenyt nyert. Öt vall­ják apjuknak az ezer guinea és Oaks nyerője La Flèche 8920 font nyereséggel, a Hardwicke Stakes nyerő St. Damien 2735 font nyereség­gel és a 4600 font értékű Sandringham Cup nyerője, Perigord. A második 12,427 fonttal « Wisdom», a melynek 9 ivadéka 15 versenyt nyert. Az emiitett összegnek nagyobbik részét (7010 font) a Derby-nyerö Sir Hugo kereste. A harmadika sorozatban «Ormonde», amely­nek 2 fia mutathat fel nyereséget u. m. Orme 9294 font és 10 shilling és az Ascot Derby nyerője Llanthony 1300 font, azaz együtt véve 10.584 font 10 shilling nyereséggel. Az em­lítetteken kivül még 4 ló van trainingben, melyek minden kétségen kivül Ormondetól szár­maznak, u. m. Lord Alington Goldfinch-je, Lord Gerard Kilkenyje, az egyetlen kancza Ormonde angolországi ivadékai között, Mr S. Darling Sorcererje és a Westminsteri herczeg Orville-je. Ezeken kivül van még Mr. Singer­nek egy kétéves és Capt. Machellnek egy egyéves Ormonde csikaja, utóbbi azonban már ! Buenos-Ayresben látott napvilágot. Mindezek i azonban, bár kivétel nélkül jó lovak, gyözel­! met a színeikhez kapcsolni nem voltak képe­i sek. A negyedik a sorban Ormonde apja ! «Bend Or», a melynek 15 ivadéka 25 verseny­ben 10.254 font és 13 shillinget nyert, közöt­tük van 4885 font nyereséggel a kétezer gui­nea nyerője Bonavista is. 500Ö fontnál nagyobb ' összeget képesek • felmulatni «Saraband» (9997 font), «Chari­I bert» (6535 £')> «Muncaster» (6085 f), «Min­ting» (5886 £), «Hampton» (5532 £), «Ret­reat» (5454 £), «Springfield» (5126 £) és «Gastlereagh» (5000 £). A többiek 5000 fontnál kisebb összegei nyertek ivadékaik ál­tal. Felemiitjük azonban, hogy a Német­orszában levő St. Catien 3985 <£'-al, a Kis­béren levő Sweetbread 1196 £'-al szerepel a sorozatban. Ha származásukat tekintjük, nem hagyhat­juk említés nélkül, bogy a Doncastert ősük­nek feltüntethető lovak nagyon szép eredmé­nyeket mutathatnak fel. Az apamének sorá­ban kettő directe Doncastert vallja apjának u. m. Bend Or és Muncaster, Bend Or-tól szár­mazik Ormonde és Kendal (2174 £) mig Muncaster Sarabandnak az apja s igy a Don­castertöl leszármazó lovak 39094 font ster­linget nyertek az idén. Ez az összeg bizonyára jóval nagyobb lett volna, ha Orme nem be­tegszik meg a kétezer guinea előtt, és ha Goldfinch és Orville megtartották volna azt, a mit származásuk igér. Goldfinchnek anyja Flower of Dorset, a tavalyi Derby-nyertes Common anyja, mig Orville-é Shotover. Stephenson. i ———. Eszmék a lovaglás és kocsizás köréből. Sport és lovagló-iskola. Kár, hogy a sport-emberek és az iskolázott lovasok többnyire oly távol állnak egymástól. Az iskolázott lovasok nagy része, azt hiszi, hogy a vadász-lovasok ugy, mint azok, kik futtatással foglalatoskodnak, a lovakat csak zaklatják és agyonhajtják, az utóbbiak meg azt vélik, hogy az elsők a lovakat csak szük­ségtelenül kinozni tudják.

Next

/
Thumbnails
Contents