Vadász- és Versenylap 35. évfolyam, 1891
1891-12-06 / 73. szám
Ö32 1891. deczember fi. 7. Domahidv István. « Hattyú» l$éves fehér, kan agara. 8. Ugyanannak «Lovász» 3éves hamvas, kan agara. A sor.-olás megejtetvén, a verseny következő eredménynyel végződött : Árva Lisztes Hattvu Legény I. összevetés. Villám Lisztes Hattvu ,. í Villám Vadasz ) Lovász i c > Szunvog bzunyog 5 menekült. Még egy harmadik nyulat is hajtottunk, de futás közben a falka rókanyomra tévedt és mire arról le lehetett verni, már késő volt. Nov. 29 én. Sebes falka. Találkozó : Tárcsái ménes-akol. Rövid keresés után ugrott nyulat 46 perczes igen szép runnel (melyből >0 percznyi check volt) killeltük. II összevetés. ÜGETI) VERSEN Y, TENYESZTES. Lisztes ) ,rM. Hattyú ) 0 ...... > Villám о 1 > Szunvog Villám 5 Szúnyog J III. összevetés. Villám ) c c. > Szúnyog Szunvog ) 3 B Vagyis az első dijai, tOO frankot aranyban, Harkányi Andor «Sziinyog»-ja, a létek felét gr. Nemes János «Villám»-ja vit te el. Megemlilendönek tarlom. hogy az egylet igazgatósága a közgyűlésnek ajánlani fogja, hogy a jövő évre a magyar agarászat fellendítése czéljából nagyobb szabású agár-versenyt rendezzen, melyre dijul 2000 frank tűzessék ki és pedig olyképen, hogy ebből az eiső dij 1500 frank, a második 300 frank, a 3-ik és 4-ik dij 100—100 frank legyen. Szalag, egyl. tilkár. Erdélyrészi falka-vadásztársulat parforce-vadászatai. A mult heti falkavadászatokon részt vettek a master ts személyzetén kivül : Szeredai Aladárné, br. Wesselényi Béláné, gróf Bánffy György, Szeredai Aladár, gróf Teleki László (gyömrői), Bakó Ferencz. gróf Klebelsberg Zdenko, Fehérváry Jenő. gróf Spanochi Leo, gr. Bethlen Károly, gr. Mikes Zsigmond, gróf Teleki Ádám, ilj. br. Wesselényi Miklós, Béldi László, ilj. gr. Bánffy Miklós, Kohl kapitány, A law a kapitány, br. Schleinitz, Mont bach Jenő. Nov. 23. Lassu falka. Találkozó Válaszút. Első nyul 25 percznyi erős run után elveszett. A második nyul 17 perczes szünet nélküli run után, mely igen mély talajon folyt le, killelve lett. Nov. 24. Sebes falka. Találkozó Tárcsái ménes-akol. Első nyulat 16 percznyi rendkivüli sebes run után killeltük. A második nyul is halali lett volna, de 28 percznyi erős run után, már alig 100 lépésre volt a falka előtt, mikor rókalyukba meneküli. Nov. 25. I.assu falka. Találkozó : Etelkatanya. Áz első nyul 40 perczes run után, (melyből 8 percznyi check volt) juh-nyáj közé menekült és elveszett. A második térségen ugorva, elébb a Szamos melletti füzesbe keresett menedéket, de onnan kizavarva, a határárok mellett egy róka-lyukba bujt; a közeli tanyáról embereket hozva, 1$ órai munka ulán kiástuk ; még egy killt csináltunk aznap 25 perczes igen szép run után. Nov. 26. Sebes falka. Találkozó Hubertus-lak. Az első nyul 35 percznyi igen erős run után, közvetlen a falka előtt, legnagyobb hosszúságúnkra, róka-lyukba menekült a biztos kill elől. A második nyulat 28 perczig igen sebes iramban űzte a falka ; ekkor megfeküdt, mielőtt reá akadt volna, friss nyul ugrott és félre vitte a íalkát. Ez volt az egyedüli kill nélküli vadászat a héten; de mindkét futam igen szép volt. Nov. 27-én. Lassu falka. Találkozó: Tárcsái ménes-akol. Az első nyulat tiz percznyi szünet nélküli sebes run után killeltük. A második nyul 12 percznyi igen szép runt adott, de rókalyukba A bécsi iigetüverseny egylet a jövő évben tizenhét versenynapot állapitolt meg a krieaui pályáján, tehát egy nappal többet, mint a mennyi az elmúlt saisonban volt. A tavaszi meeting május 12, 15, 17, 19 és 21-én lesz; a nyári meeting junius 26, 29 és jul. 3-án ; az augusztusi meeting aug. 14, 15, 18 és 21 én s az őszi meeting szepl. 25, 29 és okt. 2. 6 és 9-én. * • * A bécsi űrje őoersenyegylet közgyűlése f. évi deczember 19-én lesz. | VEGYES. Gr. Es'erliázy Miklósnak Németországból évenkint 16,000 márkát ígértek, ba Stronziant Nordkirchenbei. állíttatja fel s vele 30 kanczát fedeztet. Ez igen előnyös pénzügyi ajánlat t azonban a gróf nem fogadta dsa mén továbbra is Tatában marad. A magyarországi lólenyészlés érdekében köszönettel tartozunk a gróf ez elhatározásáért. Gr. Festetics Tassilo istállója részére, Angliából a jóbirii R W. Co ling jorkeyt szerződtette. Második lovaglásra pedig kölelezve htt gróf Batthyány Elemér istállója részére. lír. Pedmnnic ky Géza mult héten a nyir-baktai j erdőségeiben tartott vadászaton nagy farkast lőtt, melynek magassága 90 c/.enlimeter, hossza (a favkkal együtt) 160 centimeter volt s kizsigerelve 40 kilót nyomott. Ez hajtóvadászatban történt s e napon lövetett még 4 róka, 120 nyul és 40 fáczánkakas. Résztvettek a vadászatban Blaskovics Ernő, Beniczky Ádám, Fáy Béla. Biró Lajos. Palay József. Orosz Miklós, gr. Degenfeld Imre és gr. Degenfeld Pál. Egyedi Arthur ur versenyistállóját, rrnly 15 lóból áll. Hattontól elvette és Oherweidenbe Spider trainerhez adta. Nálunk a versenyügy mérlege hiányt mutat fel; a versenyistállók összköltsége magasabb, mint a kettős birodalom öiszes versenyterein kitűzött versenyd/jak összege. A franczia Jockey-Club következő határozatot hozott: 1. Oly trainer-jockey, a ki istállójából több tulajdonos lovát küldi a starthoz, abban a verseny- i ben nem lovagolhat. 2. Egy trainer-jockey nincs jogosítva idegen lovat lovagolni, ba istállójából a starthoz lovat küldölt. 3. A trainer-jockeynek nem szabad lovat a versenyben lovagolni, ha ugyanannak a tulajdonosnak másik lova is indul a versenyben. Bécsben dr Fuss és dr Roser a totalisateurt újból megtámadták. — A pénzügyiminiszter dr Steinbach igen alaposan védelmezte. Kijelentette, hogy a Jockey-CIubok igazgatóságai a logadások körül való szabalytalanságot konstatált és mást semmit sem ; az ujságezikkek pedig nem képezhetnek alapot arra, hogy a kormány eddigi álláspontját a totalisateurrel szemben megváltoztassa; kijelentette továbbá, bogy az úgynevezett lurfbotrányok alkalmából semmi t olyan fel nem merült, mely az államügyész beavatkozását tette volna szükségessé. Bay Hé p m. ap. Doncaster, a. Dido (Jakabffy Tódor tulajdona) kirr.ult. E ló az idei tavaszi versenyekben kétszer futott s mindkét versenyét megnyerte, azután vállap-izület-rándulást kapott s többé ki sem jött, mig nem régiben kiheréltetett. A turl-bolráuy alkalmából Bécsben a rendes bíróság előtt az igazgatóságok ellen folyamaiba tett pörök elutasittattak ; — hasonlóan a Budapesten is a rendes bíróság a panaszt visszautasította; most még csak a sajtópörök vannak folyamatban. Sporikörökben a hangulat igen nyomott ; mindenki versenyistállója redukálásáról, feloszlatásáról beszél, terjeszkedés és uj acquisitiókra nem gondol senki, az előleges fogadások teljesen szünetelnek, versenylóról nem beszél senki, csak a t :rfeseményekró'l. Chantillybcn és Newmarketber j lentékeny nagy árverések vannak, jó anyagot lehetne venni : még csak szóba sern jön, hogy ott tőlünk valaki megjelenjen. A hírhedt turfbotrányok alkalmából, ha nagyon apróra szedjük a kérdéseket legtöbb panaszra valnának jogosítva Busby és Coates, mert ezek személyesen soha sem fogadlak s bátran hivatkozhatunk az összes turflátogató közönségre, kik közül seukisem láthatta őket a ringben vagy a totalisateurnél, mert feléje sem mentek. A kitiltott bécsi és budap - s ti latosok mind azt állítják, hogy ártatlanok s jockeykkal soha semmiféle összeköttetésben nem voltak ; igy tehát Busbynek vagy Coatesnek sem fogadtak, ezek meg személyesen nem fogadtak, igy ártatlanoknak kellene lenniök ; Busby azonban leverten panaszkodik, hogy könnyelműen eijátszta szép állását. A carte), mely a Jockty-Ciubok között fent áll, az alábbi négy pontra vonatkozik s az ezek ellen vétők, az aláiró egyletek és Jockey-CIubok kezelése alatt álló pályákról kitiltatnak : 1. Egyének, kik a •• ersenyügy körül csalárd eljárást követnek el. 2. Azok, kik tétek, bánatok illetményekkel stb. adósak maradlak s azt felhívás daczára sem egyenlítették ki. 2. Jockeyk. kiktől lovaglási engedélyük megvonatott. 4. Islállószemélyzetbő), ki szolgálatát törvényes felmondás s elbocsátási bizonyítvány nélkül elhagyta. A cartelt aláírták : az Ausztráliai Jockey-Club, — Sydney — a Belga Jockey-Club, a Calcuttái TuvfClub, az. Angol Jockey-Club. a Franczia Jockey-Club. a Gibraltar Jockey-Club. a Hollandi versenyegylet, az Olasz Jockey-Club. a Bécsi Jockey-Club. a Magyar Jockey-Club, Union-Club. Victoria Jockey-Club, — Melbourne — az Indiai Turf-Club. A száműzött bookninkcrekrnl vezérczikke/ik «A Hét» legutóbbi száma, szellemesen, sok humorral és még több iróniával ostorozva azokat, a kik a közmorálért való nagy buzgóságuk negédelése mellett anathemát kiáltanak lotalisateurre és bookmakerre. «A mióta — úgymond — Hermann Oltó elkezdte, nagyon divatossá lett nálunk a játék, a fogadások, a totalisateur és bookmakerek ellen mennydörögni. Az emberek a fejőkbe vették, hogy ha a közmorálért való szertelen buzgólkodás dicsőségére válik egypár kiilönködő, <le egyébként Következetes gondolkozású és nagyeszű embernek : dicséretükre válik azoknak is, a kiknek miiidenjérdeme az ekhózásból áll. Pedig hát ez a nagy buzgalom, mely amazoknál judicium dolga, emezeknél pedig üres és olcsó pose, nem áll jól mindenkinek. A Herrmann Ottó egyéniségéhez bizonyára illik. De Herrrnan Ottóhoz sok minden illik,, a mi másnál nem könnyen magyarázható meg. Herrrnan Oltónak jól áll az is, ha a magyar köztársaságot éltet', meg az. is, ha feltárja mellét a békés szuronyoknak. Herrrnan Ottónak jól áll az is, hogy hosszú hajat visel s illik neki rettenetes', hogy jobban ismeri a pókokat, a halakat és madarakat mint akármelyik tudós és kevésbbé ismeri az embereket, mint akármelyik gyerek De ha Herrrnan Oltó egyéniségét éppen az teszi oly rendkívül érdekessé, hogy majdnem mindenben különbözik a tuc/at emberektől. p. tuczat embereknek már nem illik olv jó), ha ily olcsó eszközökkel óhajtják kivívni a többi tuczat ember csodálatát. Mikor mindenki egyformán játszSza a bizarrt, mikor a különködés útszéli és közönséges, a bizarrság nem imponál többé a mai kisebbségnek» . . . Aztán elmondja czikkiró, miért tartja bizarrkodásnak a fogadások ellen való fenekedést. «Csak különködő gondolkozás kívánhatja az állam gyámkodó beavatkozását az efféle dolgokba. Egyébként minden tekintetben lelkes hivei vagyunk a szabadságnak és írne egyszerre szörnyen kezdünk esengeni, hogy egy kicsit korlátozzon meg bennünket az állam, mivel magunk nem vagyunk eléggé érettek rá. hogy a tulajdon érdekeinket szem előtt tartsuk. Normális gondolkozással s a szabadságnak komoly szeretetével az állami gyámkodás gondolata csak az utolsó esetekben fogadható el. És mi kényszerit rá bennünket, bogy a játék ellen mindjárt a legkélségbeesettebb eszközhöz : az állami gyámkodás ideájához folyamodjunk? Az, hogy a játékban részt vettek és vesznek olyanok is, a kikre nézve a játék gyilkos vagy veszedelmes. Ez azok adatolás egyszerűen nevetséges. A leghasznosabb intézmények is szolgáltathatnak rá alkalmat, hogy vesztét találhassa benne, a ki a. vesztét keresi. Az iskola már bizonyára számtalan gyermek egészségét rontotta meg, de az következik-e ebből, hogy nem kellenek iskolák ? A játékbódék nem közhasznú intézmények, vethetik ellen. Bizonyára, csak mellesleg szolgálják a közérdeket, bár ezt az érdemet se lehet egészen megtagadni töle, mert a lótenyésztés érdekeinek az előmozdítása (s erre a játék többet tett, mint bármi más) in ultima analysi csak a nemzeti vagyont növeli. De ba a köz-haszon, mely a játék eredményéül tekinthető, csak minimális is. még mindig e'entékeny azokhoz a károkhoz képest, melyeket állítólag okoz. Ezek a károk valóságban arra redukálódnak, hogy egy pár honpolgár, a ki a pénzét különben a cz'gányra vagy kirándulásra költötte volna el, elveszít egy pár forintot, a minek a nagyobb részéi megnyeri néhány más honpolgár, egy csekély rész pedig előmozdítani segit az emiitett közérdeket, mellesleg keresetet adván vagy kétszáz, embernek. De vannak veszedelmei is. E veszedelmek t. i. abban kulminálódnak, hogy a lóversenyen valójáték tolvajjá tesz egy pár commis-t és egy pár