Vadász- és Versenylap 35. évfolyam, 1891

1891-12-06 / 73. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 531 tositására s ezen felül az idegen államokba is 25—30,000 lovat exportálhat. A népies tenyésztés kétségenkivüli fellendülése mellett, emez eredmény oroszlánrészét a közbirtokosság tenyésztése és még inkább a nagyobi) magán-ménesek termelése idézte elő, mely évről-évre nagyobb és nagyobb számban vette igénybe a jelesebb minőségű apalovakat, mint bérméneket. Igy: 1879-ben" 92 1880-ban 98 1881-ben 118 1882-ben 128 1883-ban 170 1884-ben 2041885-ben 221 1880-ban 242 1887-ben 288 i 1888-ban 292 j 1889-ben 304 1890-ben 314 mén béreltetett a j magán tenyészdék részéről az állami méntelepekből. Alig egg évtized alatt, több mini megbúvom- 1 szorosodott a bérmének száma, a mely mének, a mellett, hogy a méntelepek elit-jét képezik, egyszersmind viszonylag az ország legjobb kanczaanyagát fedezték s igy mindenesetre kitűnő generaliot nemzettek, mely számra nézve is •igen .jelentékeny tényezőként szerepei hazánk lótenyésztése keretében. Az egyéves korban vásárolt méncsikók — bár kicsinyben — de tisztán mutatják, hogy az J országos tenyésztés minőség dolgában mily fo- | kozatosan halad és folyton nemesedik. A ki figyelemmel kísérte e vásárlásokat 1878 óta j napjainkig és alkalma volt 1 „int emez anyagot i évenkint Mezőhegyesen akár az osztályozások ! akár a ménbeosztásoknál. az mindenesetre | •egyetért velünk és kénytelen elismerni állitá- 1 sunk igazságát. Mert mig kezdetben csak elvétve kerüli, ma már akárhány példányt láthatunk ez egyéves korban vásárolt csikók között olyant, mely négyéves korában mint apaló. minden tekintetben megüti a mértéket, i Ez egyéves korban vásárolt s a mezőhegyest ménesben 4éves korig felnevelt rnéncsikók közül Sári 1878. évben 29 1879. (C 15 1880. « 42 1881. c< 97 1.882. « 87 1883. « 76 1884. « 63 1885. « 53 1886. « 36 36 darab, emez évtől kezdve pedig mostanáig átlag évenkint mintegy 35—40 darab osztatott be a méntelepekbe apaménekül. E mének száma a lefolyt idény alatt a ménleiepek állomanyában 301-gyeI szerepelt. (Folytatása következik.) * AGARASZAT E

S KOPASZAI A gönwrmegyei agarász-cgylet elegy agárversenye t. hó3-ik és 4-ikén ment végbe, nagy Érdeklődés mellett. Az idő mindkét nap gyönyörű, de a talaj kemény, a nyul pedig kevés volt. Első nap a Simoni gyepen találkozott a társaság, 26 uri fogat kedves nőkkel és vagy 24 urlovas várta a gyepvezér ren- | delkezését. í Az összevetések és annak folytán a kétnapi verseny alatt megtörtént futások a következőleg alakultak. Nevezések: 1. Bornemisza István ur, «Darázs» kan, fekete. 2. Draskóczy László ur nevezte Hámos Aladár «Mungo» egérszőrü, kan. 3. Szenlmiklóssy István ur. «Róka» kan, veres. 4. Ragályi Gyula ur. «Sári» szuka, tigris szőrű. 5. Ugyanaz «Kobi» kan, tarka. 6. Gr. Almásv Arthur. «Sárkány» kan, tarka. Páros futtatások. .Sárkány ) ci- Mungó ) „, Kobi " \ Sarka

n>

r Darázs \ Mu

n°°° Róka ) Sári } II. Összevetés. S

á4

án

y I Sárkány II. M,,n

gV j Mungó 1. Sari J - eroveszto J n Igy a verseny másod napján az egylet által adott tiszteletdijat (meiy egy vert ezüst antik kancsó) Draskóczy László «Mungó» agara vitte el. A második dijat gr. Almásv Arthur «Sárkánya» biztosította gazdájának. Gr. Ahnásy Arthur e. titkár. Ezt a versenyt saját ismert sport-költőnk következőleg énekelte meg : Mint százéves naptár jövendőmondója Megmondja, hogy mikor jön a fecske s gólya. — Jelzi az őszt, tavaszt, a telet és nyarat : Ucy jelzem én itten a futó agarat Ez idő szerint már negyedik ősz járja. Hogy agárversenyre járunk a Dobrára, Az érdeklődésnek azért nincsen vége. Megjelen ott megyénk szép hölgyközöns/ge. Délczeg ifjú lovas ugy nem lovagolna, Ha nem kisérné szép női szem távolba. Hogyha nem jönnének ők közénk e tájra : A szomorú ősznek sem lenne virága. Kik a mult versenyen itt jelen /alának : Vendégei voltak majd mind a Dobvának. A szép társaságban uj vendégünk lett ma : Özvegy Draskócziné : Szentmiklóssy Klemma. Szintén először jött ki a versenytérre : Vajda Andornak is kedves felesége. Ki véletlen múltkor ki volt itt maradva: Most is ott volt a szép Bornemisza Anna. Tévedés ne legyen a versenynél újra : Jánosiból Szentmiklóssy Auguszta. Még több uj vendéget jegyzek én fel itt ma ütt volt a szép, kedves Madarassy Vilma. A szép társaságban uj jelenség valu : Sárosvármegyéből a szép Török Ara Szintén legelőször jött a versenytájra. A két szép Izsépy leány : Ilda 's Má'rtlia. Nem gondolom hogy több uj vendég lett volna, Csupán a közelből a szép Vajda Róza. Ott voltak a többi úrnők és leányok : Mind megannyi nyíló bimbók és virágok. Neveiket újból nem említem sorba: Mintha lettünk volna amazon-táborba. Most is Simonyinál gyűlt össze a sereg. Hová most ez egyszer későn gyülekeztek. Mert már közel elmúlt a tizenegv óra, Midőn szólt Ragályi : lóra fiuk ! lóra ! A deli lovasok sok ideig jártak, Mig nagy keresésre egy nyulat találtak. Az első futásra el lett most bocsátva : Gr. Andrássy Arthur kifejlett «Sárkány»-a. Melynek a futásnál méltó párja vala : Ragályi Gyulának szép «Kóbi» agara A nyul hátul ugrott, későn vették észre. De azért a Sárkány igy is utó' érte, Kóbi távolabb volt el is ment mellette : A jó nyul még igy is kikapott a hegyre. Bár a nyulat Sárkány, Kóbi egyre vágta : Elmenekült a l.egy cseplyés oldalába. Birák visszajővén a szép versenypályán : Kijelentették, hogy felmaradt a Sárkány. Újra megindullak a deli lovasok, De — mint mult versenynél — nyul most sem vala sok A tizenhét lovas szélt fogott a tájon, Hogy más két agárnak is nyulat találjon. Sok idövártatva rábukkantak egyre, Melyre másodszorra te lelt most eresztve Bornemisza. István kétszer nyert «Darázs»-a, A melynek Draskóczy «Mungó»-ja volt párja. A nyulat először a Darázs megvágta, De azért a Mungó sem maradt itt hátra, Vágott rajta sokat, mind a kettő vágta. Ez a nyul is eh.,

eut a Hadaricskába Visszavárván ismét ezen két agarat : Biriik kijelenték : a Mungó felmar ,dt. Harmadik nyúlra is soká kellett várni. Erre lett eresztve «Róka» és a «Sári». Szentmiklóssy Pista jó Róka agara, A Sári ismét a Ragályié vala. A Róka a nyúlon magát itt elvágta. Igy a Sári mellett ö maradt most bátra. De a harmadik nyul nem menekült élve. A rét közepében került teritékre. Negyedik «hajrá»-tói zendült meg a róna. Újra lett eresztve Draskóczy «Mungó»-ja Hozzá lett eresztve most kisegítőnek A lemaradt Róka itt erővesztőnek. A nyul veretvén a két agártól, végre Megfogatott egy szép esutkás közelébe' Lovasok ezután még sokáig jártak. Három óra elmúlt nyulat nem laliltak. Mentünk Sirnonyiba a nagy iskolába. Hol a vendégeket a jó ebéd várta. Kezdődött az ebéd vig zeneszó mellett, \ olt ott minden a rai szemnek, szájnak kellett. Majd jött a sok toast, legelső a nőkre, Mint életünkben a fő-fő tényezőkre. Jelen lévén — mint tag — megyénk főispánja: Köszönté Draskóczy, — járás főbírája; És hogy örömünket még inkább tetézze: Újból üdvözlé őt Simonyi lelkésze. Nemcsak maga. hanem községe nevében. Hogy jó főispánunk igen soká éljen ! Jeles főispánunk a pohárát vette : A lelkészt, községet szivből üdvözölte. Volt még nem egy toast, de vig zene mellett A fiatalság itt tánczra kapott kedvet, Háromszor is hangzott egymásután «újra !» Örömre változott a szívnek boruja. A nagy lanterem mind telve volt vendéggel', Nyolez óra lebetelt, eloszoltunk széllyel, Hogy ujult erő"el lássunk hozzá másnap. A még hátra maradt agárfuttatásnak. Másnpp tiz órakor jöttünk ki a tájra, Aranyszinben játszott a nap fénysugára. Lovasok fel s alá sok ideig jártak. Három órába telt, mig nyulat találtak. Fölugrott a füles jól bennt a szántáson, Hogy a szép társaság mindent tisztán lásson. S.rkánv volt az első, mely a nyulat vágia, Sári is ott termelt mindjárt a nyomába'. Mind a kettő vágta, mig nem utoljára Megfogatott a nyul az erdő aljába'. Ezen két agarat végre visszavárván : Kijelentették, hogy leimaradt a Sárkány. E most futott agár jővén utoljára A Mungóval együtt a döntőtusára. — Mivel soká iártak, tévén a nyul kevés — Ráfért az agárra fél óra pihenés. De az idő múlván. — mini hős avangárda — Indult a lovasság a. végső csatára. Nagy keresés után rábukkantak végre A Dobrának ritka tapsifülesére, A kiugrás után Mungó törte-verte, Sárkány is ott termett mihamar mellelte, Jó nagy futás után Dobócza aljába' Történt a fülesnek dicsteljes halála. Igy a nap talánya szépen meg lett oldva : Billikomos tett a Draskóczy «Mungô»-ja. A második clijra igy a Sárkány maradt, Versenyre híva a fcínyertes agarat. Mint versenynél szokott, megtörtént az eset, Hogy ezúttal mindkét favorit leesett, De azért a mullnak fényes dicsősége Megmarad és nem megy feledékenységbe. Három óra múlván, mentünk a Dobrára, A versenyutáni bucsu-lakomára ; Vigan folyt az ebéd. czigányzene mellett Az ifjúság ilt is tánezra kerekedett. Vigalom helye volt a dobrai csárda «Három a táncz» benne késő estig járta. A jól töltött két nap kedves emlékével Oszoltunk el onnan vidám jó kedélylyel. A nagy hosszú időt — az egy évet várva. A midőn mehetünk is.nét a Dobrára. A jász-nagylcun-szolnokmegyei agarász-egylet f. évi nov. 24. 25. napjain tartolta meg első dijagarászatát a Szolnok mellett fekvő szandai és kengyeli puszták határában. Daczára a kedvezőtlen esős időjárásnak, a verseny élénk érdeklődés melleit folyt le s a szép számmal megjelent lovasokon kivül, a kocsison kivonult nézőközönség is gyönyörködhetett az egyes futamokban. Jelen voltak : Ujfalu«sv Sándor cs. kir. ka marás, főispán, az egylet elnöke, ifj.gr. Nemes János egy!, alelnök, Harkányi Andor. Magyary K. Béla, Bajza Aladár igazgatósági tagok Domahid-y István, Blaskovich Bertalan, br Bongrácz Anselm, ifj. Beniczky Ferencz, MaI gyary K. Ödön, Dr. Lenek Gusztáv, Hoffmann j tüzérfőhadnagy, Tóth Mór, Návay Kálmán és a vidék intelligentiájából többen. Nevezve voltak : 1. gr. Nemes János, «Villám» 2éves vörös, szuka agara. 2. Ugyanannak «Árva» lèves fekete, szuka agara. 3. Návay Kálmán. «Lisztes» l^éves fehér, kan agara. 4. Ugyanannak «Vadász» 5éves fekete tarka, kan agara. 5. Harkányi Andor, «Szúnyog» 2éves zsemlye, szuka agara. 6. Ugyanannak «Legény» lèves zsemlye, kan agara.