Vadász- és Versenylap 35. évfolyam, 1891
1891-12-06 / 73. szám
VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 1891 deczember 6 Good Hope, Buccaneer — Gorst.. Flibustier, Buccaneer —-vreet Katie ... Royal Hampton, Hampton - Princess КиМг, Buccaneer—Mineral Peter Hermit-Lady Maeliam _ Opsian, Salvator —Music Bend Or. Doncaster —Roane Rose Basniis. Lord Clifden-Stockings ... ... Emilius, Scottish Chief—Katie Barcaldine. Solon—Ballt roe Monarch. Doncaster—Marlyon.. Y. Buccaneer, Buccaneer —Lava Perplexe Yerrnout— Péripétie George Frederick. Marsyas —Princess of Wales Beaudesert, Sterling—Sea Gu'l.. Picklock. Buccaneer —Sexagerima Zealot, Hermit— Zelle ... ... Weltmann. CCumant — Yergissmeinnicht . Dandin. Galiier—Dulce Domino Town Moor. Doncaster - Euxine.. Mardeii, Hermit — Barchel Una .. Napshurt, Scottish Chief— Mandragora ... Crafton, Kisbér—C bopette Muncaster, Doncastet — Windermere Robert the Devil. Bertram—Cast-off Foxhall, King Allonso —Jamaica . Potrimpos, Ciiamant — Pulcherrima Cam bal lu, Camhuscan —Little Lady Childeric, S oltish Chief —Gertrude. Saraband, Muncaster —High'atid Fling ... Clairvaux. Hermit —Devotion .. ... v a g y : Macheatli, Macaroni —Isabel... .. ... ... márka 59023 57284 49090 4/760 42376 34550 29614 26570 2ti387 23637 22449 21181 2(000 18330 18210 16423 15984 15581 13970 13794 12870 11240 11160 huûo. 8865 8772 8750 8680 8635 8500 zat feladata teljesítése után. azt legjobban visz szatükrözik ama számok, miket ilt közlünk. Ugyanis az 1869. január l-én volt ménlétszám az 1870-ik evben 1400-ra az 1871-ik « 1490-re ORSZÁGOS LOTENYESZTES. 8450 Az 1891. évi fedeztetés eredménye. Az állami méntelepek ménanyagának selejtezése. A mén-vásárlás és mén-beosztás. Pár hét leforgása után. egy gazdasági évet ismét befejezünk. — Valamint a iragán ember az ev végén számot szokott magával vetni és mérlegeli, vájjon tevékenysége, fáradozása, és munkája, mily mértékben vált előnyére, esetleg hátrányára anyagi állapotának, akként mi is, az év határához érve, mint minden évben, ugy most is visszapillantást vetünk az állami méntelepek ez évi működésére, összehasonlít van és mérlegelvén a mult sikereit a jelen eredményével, hogy ekkép ez intézményi igazi hatásából ítélhessük meg. Közleményünk cziménél fogva nem lehetvén ezélunk a lótenyésztés-ügy minden irányzatát leikaroló állami tevékenység nyilvánulásait méltatni, azért csupán a méntelepek ez évi életével és működésével foglalkozunk, mint olyannal, mely a népies tenyésztést legközelebb és legközvetlenebbül érinti és csak oly megjegyzésekre szorítkozunk, melyek a helyzet felderítésére szolgálnak, vagy a közlendő számadalokból levonandó konzekvencziák szem elé állítására alkalmasak. 1869. évi január l-én. vagyis az országos lói en y észt és ügyek vezetésének átvétele idejében a magyar koronának 1013 drh mén jutott birtokába, melyből Horvátországot 120 darab illette meg. E szerint a szoros értelemben vett Magyarország 893 ménnel kezdette meg a tenyésztés javítását. Az átvett anyag középszerű minőségű volt. de mégis oly értékű, melylyel a tenyésztést reménynyel lehetett megkezdeni, Az országban százezrekben található kanczaanyaggal szemben és a ménlétszám csekélységénél fogva, mi sem volt természetesebb, mint a kormányzat amaz, a gazdasági érdekekáltál is sürgősen követelt szorgoskodása, hogy a ménlétszám a viszonyok által megengedett mértekben szakadatlanul szaporittassék. A szánt szerinti szaporítás és a minőségben való gyarapítás vált tehát komoly feladattá, melyet fokonkint bizonyos mértékig a kormányzatnak a törvényhozó testület előzékenysége, illetve áldozatkészsége folytán elérnie sikerült is, ugy: nvira, hogy ma az állami méntelepek anyaga után létesült tenyésztést az országos tenyésztés törzsének méltán nevezhetjük. Hogy mily buzgalommal látott a kormányaz 1872-ik 1573-ra szaporodott. A következő három-négy év a viszonyok mostohasagánál fogva, nem mutathatott fel ily I mervü emelkedest, de eléggé kedvező volt j arra. hogy legalább visszaesést .ne eredményezzen . 1878-ban 1591 mén fedezett az országban. 1879-ben 1580 « « « « 1880-ban 1592 « « « « 1881 ben 1650 « « « « 1882-ben 1770 « « « « 1883-ban 1899 « « « « 1884-ben 1976 « « « « 1885-ben 2073 « « « « 1886-ban 2129 « « « « 1887-ben 2145. « « « « 1888-ban 2186 « « 1889-ben 2212 « « « 1890-ben 2243 « « « « 1891-ben 2327 « « « « A kormányzat átvétele része lefolyt 21 év alatt tehát majdnem háromannyi állami mén szolgál a tenyésztés ügyének. — Hogy mily mértékben vétettek a mének igénybe, azt a következő adatok illusztrálják: 1871-ben 439 állomáson 50434 kancza fedeztetett. 1876-ban 531 « 43223 « « 1878-ban 550 « 44932 « ' « 1879-ben 587 « 53386 .« « 18-0-ban 584 « 59236 « « 1881-ben 620 « 68576 « 1882-ben 650 « 80589 « « | 1883-ban 692 « 87145 « « 1884-ben 716 « 93585 « « 1885-ben 771 « 94969 « « 1 1886-ban 804 « 94770 « « i 1887-ben 794 « 96841 « 1888-ban 800 « 98731 « « 1889-ben 824 « 101752 « « 1890-ben 827 « 105207 « « 1891-ben 861 « 110539 « « A mint a ménlétszám emelkedésével lépést tartott a fedezett kanczák száma, azon képen i terjedett az egyes mének intensivebb kihasználása is. A mig t. i. 1870-ben átlag egy j ménre 28 kaneza-fedeztetés esett, addig a 1 ménlétszám fokozatos emelkedése korszakától kezdve vagyis : 1879-ben átlag 36-ot fedezett egy mén. 40-et « « « 44-et « « « 47-et « « « 47et « « « 51-et « « « 48-at « « « 48at « « « 46-ot « « « 45-öt « « « j 45-öt 46-ot 47-et 1880-ban 1881-ben 1882-ben 1883-ben 1884-ben 1885-ben 1886-ban 1887-ben 1888-ban 1889 ben 1890-ben 1891-ben Az utolsó tíz év alatt tehát minden egyes mén a fedeztető állomásokon átlagosan 46£ kanczát fedezett ; vagyis oly mennyiséget, a melynél többet fedezni, a tenyésztés igaz érdekét véve, már nem kívánatos, mert már eme szám is — tekintettel a négyhónapi időtartamra terjedő fedeztetési idényre, a termékenység rovására esik, ha meggondoljuk, hogy minden egyes kancza, hogy megtermékenyittessék, legalább két, de három ugrást is igényel átlagosan. Pedig ez nem igy van, mert jól tudjuk, hogy a paraszt-tenyésztó'ic igen sokat vétenek a sárlási idő ellen és majd 9-ed nap előtt, majd utána, akkor vezetik a kanczákat a mének alá, midőn éppen a fedeztető állomás helyéül szolgálgáló községben dolguk akad. Ilyenkor pedig, mivel a kancza nem jól sárlik, a fedeztetésnek hatása ritkán van. es igy a kancza 4-edszer. sőt 5-ödször is felveszi a mént. A 120 napból álló idényt véve tehát alapul. minden kanczára átlag három ugrást számítva és figyelemmel arra. hogy a legtöbb men naponkint csak egyszer fedezhet, a 46 kanczának 138 napra volna szüksége, hogy háromszor fedeztessék, vagyis 18 nappal többre, mint a mennyiből a fedeztetési idény áll. Ez azonban a legjobb eset ! Mert hány és hány állomáson fordul az elő. hogy a mének egyike vagy másika megbetegszik, vagy oly baja történik, a mi miatt napokig nem használható. Egy szóval a jelen tenyésztési viszonyainkat véve tekintetbe, részünkről igen-igen örvendenénk annak, ha egy mén átlag negyvennél több kanczát nem fedezne, mert kevés olyan termékeny mén van, mely után a kancza azonnal megtermékényiltetnék. plane ha figyelembe veszszük. hogy a tenyésztők jó nagyrésze, közvetlenül a fedeztetés után а kanczáját nem részelteti urna kíméletben, a melyre a fogamzás szempontjából annak okvetlenül szüksége volna. Minthogy tehát az állag — legalább (elfogásunk szerint — nagy, ennélfogva a ménlétszám további jelentékeny szaporítása elengedhetlen, annál is inkább, mivel a fedeztetések nagy átlaga a tenyésztési kedv felébredését es terjedését a legszembeötlőbben bizonyítja. Ez ped ig oly körülmény, a mit a közvagyonosodás szempontjából ép ugy, mint kereskedelmi, és bonvédelmi okoknál fogva is kizsákmányolni a kormányzatnak szoros kötelessége, ha t. i. e feladatának megoldásában pénzügyi helyzete nem gátolja. Emez óhajának adott kifejezést az 1S90. évi május havában tartott országos lótenyésztési értekezlet is, mely a lehető legkomolyabban hangsúlyozta a méntelepek ménanyagának további fokozatos szaporítása szükségességét, a mely czélból nagyon üdvösnek jelezte, hogy az állami ménesek anyakanezalétszáma, legkivált a kisbéri és mezőhegyest ménesekben, évről évre gyarapittassék, mert csakis ezekből terjed szét a biztos konstans vér a nagyobb és kisebb maganméneseken át egész a töfdmives nép egyes kanczái után nevelt csikók ereibe. Ha az állami ménesek és méntelepek létszámát emelni lehetne ama színvonalig, hogy az országban szükséges apaállatok emez intézetekből volnának a tenyésztők rendelkezésére bocsáthatók, akkor legbiztosabban, legközvetlenebbül és bámulatos gyorsasággal lehetne az egész ország lótenyésztését ama fokra emelni, hogy Európa lóvásárai túlnyomóan Magyarországon volnának feltalálhatók. Ámde e czél elérésére az állami ménesek kanczalétszámát a mostani körülbelől 850 darabról mintegy 2000-re. a méntelepek létszámát pedig a 2640-ről 6500—7000-re kellene szaporítani s akkor 2—3 évtized alatt elérhetnék állami lótenyészintéseink a tulaj donképeni végczéljukat : hogy az országos tenyésztést oly fokra fejlesztenék, melyen az állami gyámolitás már feleslegessé válván, a privat indusfria vállalhatná magára az apalovak termelését és tartását. Miután azonban eme legbiztosabb egyenes ut, vagyis az állami lótenyész-intézetek létszámának további jelentékeny szaporítása a pénzügyi tekintelek által igen meg van szorítva, ennélfogva a négy állami ménes 850— 9(Ю anyakanczával s a méntelepek 2600—280O apalóval még jó ideig képezendik Magyarország lótenyésztésének néikülözhetlen tenyészforrását. * * * Mint fentebb hangsúlyoztuk, a méntelepek ménlétszáma a tenyésztési igényeknek — számszerinti tekintetben — ugyan meg nem I el el. de az anyag minőségével, az átvételtől számított 21 év alatt sikeralt mégis oda elhatolni, miszerint Magyarország a mellett, hogy tenyésztőink használatában is alkalmasabb és megfelelőbb anyag marad, egyúttal képes a monarchia hadereje összes lóállományának biz-