Vadász- és Versenylap 35. évfolyam, 1891

1891-01-01 / 1. szám

18Э1. január 1. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 1862-ben feloszlott a csákói kopó-vadászaï, s Festen alakult egy ujabb 52 taggal, melynek elnöke gr. Károlyi György lett; falkanagyul pedig gr. Almásy Dénes és Beniczky Ferencz (jelenleg Fest-Pilis kis-Kunság Soltmegyék főispánja) választattak meg, de gr. Almásy Dénes elhalálozván, tiszljél gr. Károlyi Gyula vette át, s e társulatot két izben szerve/te újra, közel 6 évig vezetvén e hires falka vadászatait. Ugyanez évben hosszabb útra kelt és gr. Széchenyi Bélával áthajózlak Amerikába, hol a polgárháború javában dühöngött. Vadászaink azonban Newyork, Washington megtekintése után természetesen inkább az északi vidékeket járták be. Megnézték a Niagara zuhatagot és felmentek Canadába, az Erie és Ontario tavak körüli vidékekre, hol ifjuságuk vadászati ideáljai — a cherokesek és pawnee indiánok területei léteztek. Ez utazásról gróf Széchényi Bélától egy könyv is jeleni meg, melyet barátsága és szeretete jeléül gr. Károlyi Gyulának ajánlott föl, melyben közös élményeiket festi a Yankeek országában. L А О R. J a közéletben viselt dolgairól igen bőven és részletesen irván a napilapok, ellenben a sportról nem, mi csak folytatjuk ezt. * * * 1860-ban szóba jött a hazai vadászterületek pártolása, s ig y alakult a Retyezáti zerge vadásztársulat, me'ynek gr.Károlyi Gyula is tagja és jegyzője lett, s valóban ő igen jó tollal birt, mi vadászati es utazási relatióiból a Vad- és Ver. lap évfolyamaiban látható. E társulatnál gróf Bethlen Sándor volt az elnök, helyettese gr. Károlyi Sándor, tagok : gr. Andrássy Aladár, gr. Szapáry Géza, gr. 'Pálfv Fái, gr. Teleki Samu (a későbbi hires afrikai utazó) gr. Wenkheim Rudolf, Zejk József, Kendeffi Samu és Árpád (az utóbbi gr. Andrássy Katinka fivére, Malo nvizi), gr. Lázár Kálmán és Móritz, gr. Rethlen Károly és Olivér, Szentkereszty Zsigmond, gr. Kínsky Octavián és gr. Chotek Rudolf. E társulat évenkint szeptember 20-ka körül szokott összegyűlni a Zenoga-tónál, hol sátrak alatt lakott, s 8 —10 napig szokott vadászni, mialatt 20—25 db zergét, 4—5 medvét, ugyanannyi sőrtevadat stb ejtett el. E vadászatok 1868-ig tariotlak. G A lezajlott forradalom tisztjei : gr. Károlyi Sándor, gr. Almássv Dénes, id. gr. Almásy Kálmán, gr. Andrássy Aladár, gr. Rethlen János stb. — Ez igen tanulságos iskola volt akkor a fiatalságra nézve — nem csak gazdászati és lönemesitési, hanem politikai tekintetben is. Az ébredés, a tevékenység korszaka volt ; eme társas összejövetelekben cseréltettek ki az eszmék a létesítendő gazdasági egyletek, takarékpénztárak ésa politikai — magatartás felül ; egyúttal igazolva lettek br. Wenckbeim Béla ama szavai, hogy e vadászatok a lótenyésztést emelik s hogy ez a legbiztosabb eszköz a férfiasság f'entartására, mind pedig annak ébresztésére. Csak vadászatokon lehet a valódi jó félvérü iovat a középszerű vagy éppen a rosztól megkülönböztetni ; a vadászlovas emez okból a jó lovat megbecsüli s illó árát megadni, de megkérni is tudja, mi a lótenyésztőnek uj ingert nyújt, s éppen ezáltal emeli az általános lótenyésztést stb.—Magyarországon akkor a sport nagy lendületet vett, mintegy 8 falkában kb. 300 kopó működött különböző vidékeken s közel 150 urlovas ült nyeregbe ha a kürt megharsant, de gazdászati és politikai tekintetben egy sem hatványozott annyit mint a csákói. Csákón kivül, hol 70 kopó (két harrierfalkára osztva) hetenként 6-szor vadászott, a legnagyobb kennel Fólhon volt, 120 róka kopóval két falkában, s a vadászati idény alatt hetenként ötször vadászott ; e falkát a tulajdonos főúr (az akkor már 60 éves id. gr. Károlyi István) maga vezényelte mint falkanagy ; s a lővárosban lakó fiatalságon kivül sok külföldi vendég (többnyire angolok) lovagolt vele; s hol gr. K. Gyula atyjával György gróffal sokat vadászott, s melyet később mintegy 6 évig mint falkanagy ő vezényelt, midőn nagybátyja beteges lett. Az emiitetteken kivül Velejtén gr. Andrássy Aladár (bár a csákói társaságnak is tagja volt) már akkor (mint most fia) gróf Sztáray Antallal felváltva — két hariiír falkával vadászott, mely után a gróf Sztáray. gróf Andrássy testvérek, a grof Forgách, stb. családok féríiai és hölgyei lovagoltak, jelesül gr. Károlyi Edéné, gr. Andrássy Manóné, gr. Forgách Kálmánné, Csáky és Nyári gr. kisasszonyok. — Arad és Kolozsvár körül is volt egy-egy falka, amazt Aczél István, emezt id. gr. Bethlen János szervezte. így folyt az idő 1861-ig, mialatt gr. К Gyula a külföldön többször tanulmányi utat tett, bejárván Német, Franczia és Angolországot, de 1861-ben hazajött, hogy az alkotmány visszállitására tett kísérletekben részt vegyen, s Heves megyének aljegyzőjévé lett. Azonban Amerikából visszatéret, gr.K. Gy. Angliában időzött hosszabb ideig, hol gr. Pálffy Fallal találkozott s együtt járták meg a nevezetesb méneseket,voltak Hampton-Courtban, Midleparkban,Mr. Mr. Blenkiron ménesében s még több másban, melyeket akkor gr. Pálffy irt le a Vadász- és Verseny-Lapban. Ezután kirándulást lett a Skót felfold hires grouse- és szarvas-területeire, s ugyancsak itt lövé első agancsárjait. Egy hétig volt vendég Dunrobin Castleben, Soulherland hg és herczegnőnél, s ez egy hét alatt szenvedélyes lővadász lett ; 6 drb agancsárt lőtt e hét alatt. Elragadóan festi (Vad. és Vers -lap 1862. évfolyam) a Skót - felvidék s Dunrobin kastély szépségét, mely magas sziklán a tenger felett fekszik, s melyet le is rajzolt a V. és V.-lap részére. E vadászatát ifjúi hívvel, tűzzel festi; szinte hallja az ember zilált lélekzését —• a mint a szarvasok becserkészésében — néha egy-egy fél óráig a sziklás talajon kézen-lábon mászva siet, hogy kedvező szél alatt közelebb juthasson hozzájok. Az igazi nemes vadász passiója szól belőle, mely nem csupán a vad lelövésében, hanem a nehézségek legyőzésében, mik útjában állanak, érzi férfias örömét. Egyenes szivére vall. hogy a bevezető sorokban «sans géne» irja : miszerint «hazámban már többszörjcisérlém meg a vadászat e nemét (a cserkészést), de a lehető legkevesebb sikerrel, sohasem lévén képes csak