Vadász- és Versenylap 35. évfolyam, 1891

1891-01-01 / 1. szám

6 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 1891 január 1. egy özet is golyófegyverrel elejteni, megvallom, nem sok reménynyel indultam a cserkészetre». Mindjárt első nap azonban, bár nagy s órákig tartó fáradozás után, négy-kéz láb csúszva egvik sziklától a másikig, végre lőtávolra jutott kísérőjével, egy skót vadőrrel. «Százötven lépésre lehettünk — irja ő maga — midőn kalauzom intett, hogy lőhetek. E távolság nekem ugyan roppaninak tetszett, de nem akarván .járatlanságomat elárulni, isten nevében rászegzém puskámat és ezt nagy szívdobogás közt és hosszas czélzás után elsütöttem. Nagy bámulatomra a szarvas összerogyott !» — É szerencsés lövés határozott, ez meghozta önbizalmát, ö ki otthon a falkavadászat zajosb mulatságait élte már át — a cserkészés néha napokig tartó és csak ritkán lövéshez juttató mászkálását unalmasnak találhatta — itt egyszerre átérezé annak becsét.Lehet, hogy otthon fegyvere nem volt valami kitűnő, mert egy heti vadászat után, mialatt mint fent említettük, 6 drb agancsárt hozott terítékre ('bár voltak napok, midőn reggel 6 órától este 10-ig járta a hegyeket, a nélkül hogy lövéshez juthatott volna) élményeinek leírásánál gyanittatja ezt, midőn igy végzi levelét: «Hálátlan volnék, ha a fegyvert, melynek e jó mulatság nagy részét köszönhetem, említés nélkül hagynám. Ez egy, harmincz év előtt Lancasternél Londonban Készült tiz font nehéz vont cső, mely egyéb jó tulajdonságain kivül bennem azt a kellemes meggyőződést kelté, hogy jó fegyverrel én is képes vagyok szarvast lőni, min eddigi tapasztalásaim után ítélve, komolyan kételkedtem.»— Később igen jó golyólövő lett a megboldogult, de azért, ha néha hibázott, sohse szépítgette s a kik ismerték mint vadászt, emlékeznek rája, minő jó izü phlegmával vallotta be . . . «biz azt csunyául elhibáztam !» Hogy jó lövő volt, mutatja az «Egy délutáni cserkészet szánon», melyet e lap régebbi olvasói e czim alatt már olvashattak a Vad. és V.-lap 1864-dik évfolyamában. Az eset Malaczkán, gr. Pálffy Pál erdejében történt. Gr. Károlyi Gyula délután csikorgó hidegben szánkón indult cserkészni sutákra, s bár ezek a nemrég mult vadászatok miatt igen ijedősek voltak — a sötétedés beálltáig, tehát alig 3 órai cserkészet alatt 5 drb sutát lőtt. Hogy mily éles látással, pontos czélzással és hidegvérrel birt mint vadász : azt legkitűnőbben rajzolá le a mindnyájunk által ismert és becsült Blásy bácsi (ki szegény ezelőtt 3—4 évvel halt el), a Vad. és Vers.-Lap 1877-dik évfolyamában «Hó és jég közt a magos Tátrán» czim alatti elbeszélésében. Az emiitett vadászat 1877. október 25-én a kastenbergi ormokon történt; hó és jég fedett mindent, ugy hogy több helyen lépcsőket kellett vágni a meredek sikos talajba, mig állásaikba feljuthattak. Mindössze csak gr. K. Gyula és Blásy vettek részt e vadászatban (dr. Szontagh Miklós betegen feküdt) négy haj tóval, és összesen hét zergét lőttek. Hosszadalmas volna azt itt leírni, és csak annyit emiitünk, hogy az első zergét a gróf (egy kitűnő Werndi vont-csővel) kb. 600 lépésnyiről egy falkából lőtte ki, mely 9 zergéből állt, «mindnyájunk nagy ámulatára» irja Blásy: a másodikat a Lengyel nyerg táján lőtte és ez. ha lehet, még szebb lövés volt, már két óra óta lestek, fáztak a hóban és nagy szélben, midőn a hajtók elől menekülve egy magános zergebak a jéghasadékból rohant lefelé, tőle vagy 20 lépésnyire ; ő sem rest, czélba kapja ... de a fegyver czettet mond először — és másodszor is! átkozott töltény — nem sült be! Uj töltényt a csőbe, azután egy dörrenés, melyre a sziklák visszhangja ad százszoros választ s a vad fejjel bukik alá a mélységbe. Csoda-szép lövés volt, mert az uj töltény betevése, a zár lecsukása, czélozás és lövés ideje alatt — nem is említve a kétszer el nem süthetett töltény által elrabolt pillanatokat — a zerge jó 300 lépés távot nyert. Még egy 3 ik zergét is lőtt 60—70 lépés távolról ; ekkor két zerge rohant lelelé, az egyiket a gróf, a másikat Blásy lőtte le — oly egyszerre, hogy csak egy lövés hangzott. Blásv nem győzi dicsérni higgadtságát, végtelen "türelmét és változatlan nyugalmát még a legveszélyesebb pillanatokban is. (Sok ily élményei lehettek a megboldogultnak, miket nem ismerünk : barátjai, vadásztársai örökíthetnék meg ezt, e lapok hasábjain.) Sárkány J. F. (Vége következik ) Galaor. A kisbéri m. kir. állami ménes legújabb apalovának jól sikerült képét mutatjuk be olvasóinknak, melyet a m. kir. kormány Párisban az Etablissement Cheriben történt nagy telivér-árverés alkalmával 110.000 frankon vásárolt meg, a nem rég kimúlt Verneuil pótlására. S ez az ár valóban jutányosnak mondható, kivált ha tekintetbe veszszük, hogy harmadéve, argentini tenyésztők 250,000 frankot Ígértek Isonomy eme fiáért, melytől azonban tulajdonosa akkor semmi áron sem akart megválni. Most azonban a tulajdonos, a 83 éves M. Lupin a túritól teljesen visszavonulni óhajtva, árverésre bocsátotta lovait s igy juthatott a magyar telivér-tenyésztés viszonylag olcsón e kiváló ménhez. A magas vérű s szép versenycarriéret mutatott hatéves Galaort Francziaország egyik legkitűnőbb telivértenyésztöje M. Lupin nevelte Isonomy és Fiuland után, ki a Birdcatcher, Stockvvell, Flying Duchess, Jon szerenesés vérvegyülékéből oly egyedet állított elő, mely a versenytereken gyorsasága és szívóssága által egyaránt kitűnt. A mi Galaor versenyformáját illeti, csak azt kell fölemlítenünk, hogy a mén, mint 3 és 4 éves, tehát két év alatt 300000 frankot nvert a pályán. Egészben négy idényben futott. Mint 2éves a 12,800 frankos. «Prix de Salamandre»-ben tünt ki, tizennégy lóból állt mezőnyben. Legkitűnőbb formájában azonban 3éves korában volt, 1888-ban, midőn két izben futott győzelemmel a czélhoz, a többi közt a Grand Prix de Deauvillet is megnyerve, melyben az akkor még győzhetetlen Le Saucy mögötte érkezett be, ugy Van Diemans Land, — e harmadik az epsomi Derbyben Ayrshire és Crowberry után, — aztán Bavarde s még négy más ló. A franczia Derbyben oly kitűnő lovak mellett mint Stuart és St. Gall, jó harmadiknak érkezett be tizenkettős mezőnyben, mig a «Grand Prix de Paris»-ban Stuart, Crowberry és St. Gall után futott be ; de aztán egymásután aratta diadalait a Derby du Prix-ben, a Grand St. Leger de France-ban, Prix Hocquart-ban stb. Tavaly is futott még Galaor s versenypályáját győzelemmel végezte be, megnyervén Párisban a «Prix Courbevoie»-t május 18-án Carment (a Prix Gladiateur győztese) ellen. Galaort mindenesetre a legszerencsésebb vásárlásnak tekinthetjük, főleg azért, mert a Sterling-vér mely nagyapja után ereiben foly, a korábbi időkben nem juthatott el hozzánk s igy Isonomy lia csaknem valamennyi telivérkanczával párosítható és remélhető, hogy már csak e körülmény foiytán is nagy mértékben fog feléje irányulni telivértenyésztőink figyelme. Versenycarriérje alalt 27 versenyben vett részt, 15-ször lett első, 9-szer második és harmadik helyeken érkezett be s csak háromszor nem kapott helyet. Összes nyereménye 318.150 frank volt. Galaor 176 cm. magas sötét pej, homlokán kis csillaggal. Magassága mellett is a mellkas mély, a mellett sok földet takar e mén ; végtagjai nagyon ac-zélosak s szabályos állásúak s első pillanatra megkapó benyomást gyakorol a szemlélőre. Teljes rajzát Galaornak lapunk mult évi 72. számában közöltük. ' Donovan. A portiandi herczegnek, emez elsőrangú tenyésztőnek és versenyistálló-tulajdonosnak legkitűnőbb telivérménjét mulatjuk itt be olvasóinknak, mely csak két és hároméves korában futott ugyan 21-szer, mely versenyekből 18-szor érkezett be elsőnek, megnyerve a Derbyt, St. Legert, Portland Stakest, Middle Park Platet, a Prinee of Wales Stakest Leicesterben, a Newmarket-Stakest s a Lan- cashire Platet, miáltal majdnem hétszázezer forintot nyert, a legnagyobb összeget, minőt valaha versenyló nyerhetett. Donovant, Galopin és Mowerina fiát 1886-ban a portiandi herczeg nevelte. Kétéves korában először a lincolni Rroeklesbv Stakesben könnyen nyert Poöm és Madame Galvani ellen. Majd a Portland Stakesben, a világ eme legnagyobb youngster - versenyében kísérelt szerencsét s megverte benne El Doradót, (ama derék mént. mely a kisbéri ménes számára vásároltatott meg tavaly, de útközben kimúlt) s még 22 más lovat, köztük évjáratának egyik legjobb lovát, Chitabobot. Utóbbi azonban a WhitsuntidePlateben visszaadta neki a kölcsönt. Mint kétéves részt vett még s győzelemmel a többi közt a Stockbridgei HurstbornStakesben, newmarketi .July-Stakesben, Ascot New-Stakesben s a goodwoodi Ham-Stakesben ; de ugyanabban a meetingben a Prince of Wales-Stakesben El Dorado és Gold mögött érkezett be. A newmarketi októberi meetingben Donovan a Buckenham-Stakest és Hopeful Stakest nyerte s végre még a Middle Park Platet és Dewhurst Platet, amazt Gulliver és Clover, emezt pedig Enthusiast és Clover ellen. Mint hároméves az 1890. évi legértékesebb versenyben, a leicesteri Prince of Wales Stakesben lett győztes, megverve Fioneert és Minthet; a 2000 quineas Stakesben azonban nem várt vereséget szenvedett Enthusiastól, melyet azonban a Newmarket Stakes s az epsomi Derby megnyerése által bőven kárpótolt, amabban megverve Tnrcophonet, Laureatsot stb., emebben Miguelt, El Doradót, Pioneert stb. A saisonban aztán még négy izben aratta egymás után diadalát : az ascoti Prince of Wales Stakesben, Royal Star. — a St. Legerben Miguel, — a Lancashire Plateben Chitabob — sa newmarketi Royal Stakesben Minthe ellen. Négyéves korában még idomítás alatt volt ugyan Donovan, de nem lehetett a pályára kihozni s most tulajdonosának welbecki ménesében végez apamén-szolgálatot. Donovannak két évi versenycarrierje alatt összes nyereménye 55,154 font sterling, mi körülbelől 675,000 forintnak felel meg. 18-szor vol első, kétszer második s egyszer harmadik ama 21 verseny közül, a melyekben részt vett. Körültekintés. A nizzai meeting, nagy dijaival az idén alkalmasint nagy sikert ér el, mivelhogy a franczia akadáivlovak valószínűleg kárpótlást keresnek itt, a fagy miatt elmaradt párisi versenyekért. A Riviérán f. hó 12-én kezdődő versenyekre igen sikerült nevezések történtek. A 20,000 frankkal dotált «Prix de Monte Carlo» (gátversenyhandicap) 44 aláírással zárult; a «Grand Prix de Monaco» (20.000 frankos handicap-akadályverseny) 42 és a «Prix de la Société des Courses» (15,000 frank) akadályversenyre 41 nevezés érkezett be, melyek közül azonban keltő érvénytelen. Francziaország ismeri sportsmanein kivül, mint: Comte de Juigné, Möns. Fould, Möns. С. Blanc, M. Abeille, M. Dervillé stb., Olaszország is élénk részt vesz : gróf Cornevaro, Sign. Francesangeli, Sign. Bertone, br. Bordornuro stb. istállói által. Belgiumból báró Langsdorff s Möns. Lienart, Angliából azonban senki sem nevezett lovakat a középtengerparti versenyekre. * *