Vadász- és Versenylap 34. évfolyam, 1890

1890-03-15 / 11. szám

1890 márczius '22. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 90 Tattersall. (Külsö-kerepebi-ut. Budapest.) Lovak eladásra vagy tartásra felvétetnek 1 frt 30 krnyi dij me lett ; ezért jár naponta 5 kilo zab, 5 kilo széna. 5 kilo szalma A tisztogatás, jártatás vagy lovaglás szigorú felügyelet alatt történik, szép időben a nyitott esős időben a fedett lovardában. További felvilágosítással bármikor szolgál Budapest. 1890. január 1. Wiemann Bernát, titkár. HIVATALOS. Budapesti versenynapok 1890-ben. (Tavaszi meeting.) Május hó ... .. - 4., 6., 8.. 11., 13.. 15., 18. (Nyári meeting.) Augusztus hó ... ... ... 10., 12., 15., 17., 20.. 21. (Őszi meeting.) Szeptember hó ... ... — 28., 30. Október hó .. - ... — 2., 5., 7., 9., 12. Tatai versenyek 1890-ben. Augusztus hó ... ... ... ... ... 24-én. Nevezési zárlatok. Budapest. A «Magyar Lovaregylet» versenytitkárságánál. Márczius. 31.1801 Tavaszi Meeting, br. Wenckheim Béla emlekv. 20011 frt a nyerőnek, 500 frt a 2-iknak 1600™/ ... Nevezés. — 1890 Tavaszi ill. I. napi Egyesített Nemzeti Hazafi-dij 10,000 frank 1600™' — Kisb.jel. — 1890 Tavaszi Meeting. III. napi Kancza-dij 10,000 frk 2000"? ... ... « — 1890 IV. napi Tavaszi ,M.Választmányi,dij 17,000 frt a nyerőnek,2500 frt a 2-iknak,500 frt a'3-iknak 950™/ Törlés. — 1890 Tavaszi M. IV. napi Nyilt Hdcp 3000 frt 1600™/ Teherk Április. 1. 1890 Nyári Meeting. Szt.-istván dij 40,000 frt. 1800™' Törlés. 10. IV. napi Nyilt Handicap 3000 frt 1600™/ ... ... Teherelf 21. I. napi Megnyitó dij. Hdcp 1000 frt 1600»»' . ... Nevezés. — « Megyeri dij. Akadály vers. 1500 frt a nyerőnek, 300 frt a 2-iknak 4800"? ... ...' ... . — II. napi Esterházy-dij 1000 Irt 2400"? — » Welter Hdcp 1000 frt 950™/ ... . .. « — " Asszonyságok dija 650 arany 2400™' ... » — « Bessnyői gátv. Hdcp. 1000 frt 2400™' . . —

III, napi Tavaszi kíséri, vers. 4000 frank 1300™/ 28. I. napi Kétévesek versenye 1000 frt 950™/ . Nevezés. — • Eiadóverseny 1000 frt 1300™/ _. . — « Ritter-dij 200 arany 2800"»' . — II. napi Kétévesek versenye 1000 frt 950™/ ... « —Ifi. napi Kétévesek vers. lOOo frt 950™/ . — • Welter Hdcp 1000 frt 13(Ю"У — V. napi Allvány-dij Hdcp 2000 frt 2400™/ ... « —VII. napi Városi, akadályvers. Hdcp 3000 frt a nyerőnek, 500 frt a 2-iknak. 5600™/ — I. napi Megnyitó-dij Hdcp 1000 frt 1600™' ... ... Teherk. TELIVÉREK ÈS VERSENYEK. Verseny-határnapok 1890-re. Bécs, ápril ... ... 7, 10, 13, 15, 17, 20, 22, 24, 27« május ... ... ... ... 1, 20, 22, 26, 27, 29« junius ... ... ... ... ... . .1, 3, 6, 8« szeptember .. 4, 7, 8, 11, 14, 16, 18, 21« október ... 16, 19, 21, 23, 26. Prága ápril ... ... ... ... 7, 8, 9. Pozsony május ... .. ... ... 2, 3. Sopron ... ... ... ... ... ... aug. 31. szept. 1. Debreczen ápril ... ... ... ... 20, 21. Lemberg junius ... ... ... ... 22, 24, 26. Pardubitz október ... ... ... ... ... ... ... 30. Nevezési zárlatok. Prága, Jockey-Club főtitkársága Bécs, vagy versenytitkárság Prágában. Márczius 26. Maiden-Rennen. 800 frt az elsőnek, 200 frt a másodiknak. « « — — Damenpreis. Tiszteletdíj és 400 frt az elsőnek, 100 frt a másodiknak. « « — — Hürdenrennen. 1000 frt az elsőnek. 200 frt a másodiknak. « « — — Officiers-Steeplecliase. 500 frt az elsőnek, 100 frt másodiknak. « « — — Staatspreis. 2000 frt az elsőnek, 400 frt a másodiknak. « « — — Moldau-Preis 1000 frt az elsőnek. 200 frt a másodiknak. « « — — Silchower Steeplechase. 600 frt az elsőnek. 150 frt a másodiknak, 50 frt a harmadiknak. « « — — Liechtenstein-Preis. 500 frt az elsőnek, 100 frt a másodiknak. « « — — Prager-Preis. 1000 frt az elsőnek, 200 frt a másodiknak. « « — — Hradschiner Hürdenren. 600 frt az elsőnek. 150 frt a másodiknak. 50 fr a harmadiknak. « « — — Frühjahrs - Steeplechase 2000 frt az elsőnek. 400 frt a másodiknak. « « Márczius 27. Wyschehrader Handicap. 2000 frt az elsőnek. 400 fit a másodiknak.Teherközlés. — — Steeplechase. 1000 forint az elsőnek, 200 frt a másodiknak. « « — — Handicap. 800 frt az elsőnek. 200 fit a másodiknak. « « — — Hürdenrennen. 10U0 frt az elsőnek. 200 frt a másodiknak. « « — — Smichovver Handicap. 1000 frt az elsőnek. 200 frt a másodiknak. « « A totalisateur. (Vége.) Nem szándékozunk hosszabban foglalkozni ama kérdéssel, bogy lótenyésztés-, telivér- és versenyügy, államgazdasági és hadászati komoly háttériéi bír ; sértené ez lótenyésztő értelmes olvasóközönségünket és nem teszsziik, mert meg találná látni egy értelmes angol, hogy a magyar közönséget még a lótenyésztés alapigazságairól csak most kell felvilágosítani és szánakozó mosolylyal barbaroknak tartana bennünket. Küzdött már a téves felfogások ellen helyettünk gr. Széchenyi István és pedig, azt hiszszük, sikerrel, és ma már Magyarországban nem kell védelmeznünk azt a tételt, hogy «az ország lótenyésztésének fejlődése a jó telivértöl függ, és a jó lelivért csakis egyedül versenyek altal lehet előállítani». Némuljon el már örökre az a fogalomzavar, hogy a lóverseny egy bizonyos osztály üres szórakozása, s nem egyébb, csak meghosszabitott közönséges ringelspiel ; különös, hogy némely emberek egyszerre felismerik a szarvasmarha, birka és egyébb hasznos háziállat nemesítésének szükségét és fontosságát, de a lótenyésztésnél a versenyek értékét nem : ez talán onnan van, mert egyébb állatoknál a mázsán keresztül kézzel foghatólag nyilvánul az állat-nemesités czélja és könnyen felismerhető ; — — a telivérlótenyésztésnél nem kizárólag külső, hanem egy benső tulajdon fokozása a czél, mely nem egyedül phisicalis erő, hanem benső tulajdonság, mely a ló phisiológiájához tartozik, mely a phisicalis tulajdonok mellett, az annyi erőfeszítéssel járó végküzdelmekné! a küzdési bátorságban nyilvánul, mely már, hogy ugy mondjuk, a szellemi vagy erkölcsi világhoz tartozik. Ennek megítélése és átgondolása subtilisabb fellögást és minden esetre tanulmányt igényel, s nem teszi oly egyszerűen felismerhetővé a versenyügynek befolyását a lótenyésztésre, mint a mázsa az egyébb hasznos háziállat tenyésztésénél és nemesítésénél. Az oroszlánt és jó versenylovat nemcsak phisicalis ereje, hanem bátorsága és szive teszi oroszlánná és jó versenylóvá. A legnemesebb lónak a benső tulajdonsága az, mely nem engedi, hogy kizárólag a külső formák és arányok szerint, tenyészszünk, hanem szükséges az erő és benső tulajdonság kipróbálásához a verseny, és mindezt igen könnyen megtanulhatnák mindazok, kik a parlamentben lótenyésztési nagy beszédeket akarnak tartani, igen sok könyvből ; de hogy az angol szerzőkre ne hivatkozzunk, olt van a .lustinus «Pferdezucht»-ja, mely Bécsben jelent meg, s azok a nagyhangú urak kéznél találták volna. A telivér kizárólagos s különleges kitűnő és más lónál fel nem található átöröklő tulajdonsága mellett bizonyít ama körülmény is, hogy a vidéki versenypályákon különösen Magyarországban, a vér fölényétől való jogos félelemben kizárják a telivért, hogy a magas félvérlovaknak biztosítsák a győzelmet : — mit jelent azjegyebet. mint hogy a telivér összehasonlithatlanul más ló, s a kizárás nega- tiv alakban a vér apotheozisa. melyről a német azt mondja: «Blut ist der Saft, was Wun- der schafft» és ez a vér az. mely az országos lótenyésztés regenerálására szükséges s azéri a versenyek fentarlásában és pártfogásában fekszik az állami érdek. Egy oly államban, mint Magyarország, melynek talaja és égalji viszonyai kiválólag kedveznek a lótenyésztésnek, melynek lakossága eföszeretettel viseltetik a lótenyésztés iránt, mely jelentékeny összegeket vesz be a lótenyésztéseért, nem is emlitve államgazdasági és hadászati és ezáltal politikai magasabb szempontokai, nem volna absurdum, lótenyésztési adópótlekot behozni ; de miután az állami hatalom ezt igen sok indokból nem teszi, berendeztetett a totalisateur intézménye s hatalmas lendületet adott lótenyésztésünknek ; az ez intézményen keresztül bevett összegek mind lótenyésztési czélok előmozdítására fordíttatnak, nincs belőlük a Lovaregyletnek haszna ; a befolyt összegeket az alapítványi pénzekkel, belépti dijakkal, egyébb jövedelmeit összesiti, mind, de mind odaadja versenydijakra, segélyezi a vidéki versenypályákat ; Angol-, Olasz-, Német-, Orosz-, Románországokból neveznek a budapesti versenyekre ; nagygyá lelte a magyar főváros versenyterét ; nem dividendára alapítja működését, előkelő, szellemes, szakértő urak illetmények nélkül ingyen igazgatják, jentékeny munkákat végeznek, versenytéri nagy alkotásokat létesítenek és ha nincs pénz, sajátjokból nagy kölcsönöket adnak : mindez csak elismerésre és hálára kötelezhet azok részéről, kiknek kebeléből még nem hall ki a közmorál. Nagy emlékszobrot érdemelne az magának ki. a ki Európa minden müveit államában és minden kormányforma állal elfogadott formában egy társadalmi alkotással, р. о. a betegápolási adópótléko! mellőzhetővé tenni, azt díjtalanul kezelni, behajtani és rendeltetésének átadni tudná. A totalisateur megadóztatásának kérdése ugy áll, hogy Bécsben a Jockey-Club fizetett jövedelmi adót, mást semmit. Budapesten a jövedelmi adón kivül a totalisateurnél minden jegy — ticket — után fizetve lett a 11. osztályú bélyegilleték, a mi a forgalomnak megfelelőleg jelentékeny különbözetet tesz ki. és Bécscsel szemben hátrányban voltunk. Bécsben népességi viszonyainál fogva, de különben is a verseny iránti érzék és fogadási kedv fejlettebb mint nálunk : a totalisateur forgalma nem hasonlítható össze a budapestivel söt tovább menve, határozottan merjük állítani, bogy a budapesti forgalmat is legalább egy harmadrészben a versenyek alatt Bécsből hozzánk rendezett külön villámvonatokkal érkezett bécsi turfisták eredményezlék. A totalisateur természete és moralitása ellen a bécsi parlamentben bemutatott kiszinezés nagyon vaslag túlzás és az a ki ez intézményt Monaco és a Schissbillarddal egy színnel festi, az eset.jét, az ügy körült járatlanságon kivül még a verseny- és osztálygyülöletbe mártotta. A versenyek körüli fogadásokra nézve, melyhez a totalisateur is tartozik, a nagy Széchenyi is egyik munkájában nyilatkozik és következőket mondja : .«A mi pedig a fogadásokat általában illeti, azokról ki akarom vélekedésemet egyenesen mondani. — A fogadásokhoz való kedv egy nemzetben több hasznot, mint kárt okoz». Feltűnő, hogy a bécsi parlamenti szónok