Vadász- és Versenylap 34. évfolyam, 1890

1890-03-15 / 11. szám

91 urak a moralitás köpönyegében, hogy neki­rontanak a tolalisateurnak és nem általában a versenyfogadásoknak és a közönséget a hookmakereknek karjaiba akarják terelni ; mig más államokban, mint Német- és Franczia­országban, az intézkedések iránya éppen ellen­kező ; rendszabályok vannak hozva a book­maker-l'ogadások ellen, melyek a fogadni kivánó közönséget a totalisateur felé viszik ; mert csak a totalisateuron keresztül van a lótenyésztés­nek és versenyügynek előnye, mig a book­makerek baszna az egyén és a vállalat kizá­rólagos jövedelme, sőt az indokul felhasznált defraudálás sokkal kedvezőbb talajra talál titokban megkötött fogadásoknál, mint nyilvá­nosan az ismerősök láttára szokatlanul erőn felül való tétekkel. Az utolsó gondolata lesz a det'raudans candidatusnak a totalisateurnél fogadni, melynél az illetőnek elöljárója leg­hamarabb megtudná a mértéktelen fogadást és veszteségeket és figyelmessé tenné az illető minden lépésére. Nem, uraim, ez teljesen hamis indokolás a totalisateur ellen. Hogy az állami hatalom a helyzet nyo­mása alatt mindenféle adó-objektumok után kinyújtja kezét, viszonyaink között indokolható dolog : a rovás mértékének azonban meg kell felelni ama közmondásnak: «ha fris tojást aka­runk. nem szabad leölni magát a tyúkot » De bármily megoldást nyerjen is a kér­dés, a vita, mely a lóversenyek ellen lefolyt, érte'metlen alacsony niveauju és bántó volt ; telivértenyésztésünk és versenyügyünk visszaesé­sét fogja talán maga után vonni ; örömöt és hasz­not nem okozott senkinek, csak éppen Berlin­nek és a németországi telivér tenyésztésnek lesz előnye, melyet még fokozni fog az éppen ellenkező irányú ott alkotott parlamenti intéz­kedés. Magyarországnak különösen sok érdeke és félteni valója van lótenyésztésében, mert a kettős monarchia lótenyésztésének zöme Magyar­országban fekszik és a magyar kormány emelte azt arra a niveaura, melyen az a telivér és országos lótenyésztés dolgában jelenleg van ; sok millió befektetése áll ebben a magyar nemzetnek : mi hoztuk be a sok jó telivérkanczát és az apalovak között Bucca­neert, Cambuscant, Verneuilt, Sweatbredet, Huperrát, Craig Millart, Gunnersburyt stb. A lajtántuli kormány legnagyobb ténye a ló­tenyésztés körül, hogy Rajta-Rajtát 18,000 frtért megvette és ezután a totalisateur for­galmát 5° o-val megadóztatta ; tehát azt a dol­got tette adóobjectummá, melyet a magyar­országi telivértenyésztés a versenyügygyei együtt tett nagygyá. Magyarország kormánya és Lovaregylete nem nézheti közönbösen, hogy odaát oly­nemü intézkedések történnek, melyek a ma­gyarországi lótenyésztés további fejlődését megakadályozzák, sőt annak visszaesését eredményezik, nem lehet magára hagyni és kiszolgáltatni a szép lendületnek indult magán telivér-tenyésztést. Mindenek előtt bevárandó az uj intéz­kedések tényleges hatása és lia csakugyan hátrányait fogja érezni Magyarország telivér tenyésztése, teljes bizalommal vagyunk Ma­gyarország kormánya és Lovaregylete iránt, hogy nem a bécsi Jockey-Clubnak nálunk esz­közíendő alkotásait fogja várni, hanem saját kezébe véve a telivér tenyésztés és verseny­ügy kérdését, legalább ama mértékben, mint ahogy Bécsben visszaesést fogna szenvedni, magyarföldön kiterjeszteni fogja a versenyzés es ezzel a teli vértenyésztés ügyét —és e czélra igen alkalmas helyeknek tartjuk a fővároson kivül, Pozsonyt, Tatát és Győrt. Gyepérdeküek. Az ausztriai Jockey-Club directoriuma folyó hó 2-diki ülésében elhatározta, hogy a totalisateur megadóztatása következtében meg nem állapitható eredmény miatt a bécsi szep­temberi és októberi meeting prcpositióit — a már elzárt versenyeken kivül, hatályon kívülivé teszi. Az uj. esetleg változás alá eső prog­rammot idejekorán közölni fogja. * * * A Captain Violet versenynév, mint 1891. év márczius l-ig érvényes, újra beigtattatott. Körültekintés. Horvát-Szlavonor szagban a lótenyésztés az utóbbi években igen szép lendületet vett. A hivatalos adatok a lóíorgalomról a legszebb reményekre .jogositó fokozatos haladást jelez­nek. Igv 1886-ban 21,159 ló adatván el, 551,846 forintf bevétel" volt az eredmény ; 1887-ben 23,594 ló 896,044 forinton kelt el; 1888-ban 29,261 ló 1,472,839 frton adatott el, mig 1889-ben 29,987 lóért 1,807,266 frt volt a bevétel, ide nem számítva a ménesek és birtokosok anyagainak forgalombahozatalát, melyeket ha számításba veszszük, kiderül, hogy az 1889. évi forgalom jóval meghaladja a 2 millió forintot. Ez az eredmény ugy mennyi­ségi. mint minőségi szempontból tekintve nagyon j kedvező, különösen mennyiségileg, ba tekintetbe veszszük, hogy az országos fedezőmének száma (168) a kb. 100,000 tenyésztésre alkalmas kanczához képest annyira nem kedvező viszony­ban állt, hogy egy-egy fedezőménre csaknem 600 kancza esett. .Jelenleg a mének száma 176 és pedig 3 angol telivér, 42 angol félvér, 1 arab telivér, 30 arab félvér. 13 normán, 3 angol-arab. 5 norfolki, 60 lipiczai, 2 erdélyi, 4 rubry-i és 12 nóri pinzgaui fajta: ezek közül 3 a kisbéri ménesből, 17 a bábolnai, 28 a mezőhegyesi, 10 a lipiczai, 78 különböző ménesből és 39 a velika-mlakai ménesudvar­ból eredtek. Három év óta Horvát-Szlavon­országban pótlovazásokat tartanak. 280 hadi czélokra alkalmas lovat kb. 80000 forinton egyenesen a tenyésztőktől vásároltak meg ; ezeken kivül a külföldre is tö-téntek eladások, különösen Olasz-, Román-, Szerb- és Török­ország tettek nagyohbmérvü bevásárlásokat. * * * Az Vnion-Club Berlinben mult hó 24-én és 25-én tartott üléseiben 343000 márkát álla­pított meg ez évre kiírandó versenydijakul. Ez összegből a legnagyobb rész, 231000 márka, Berlinre esik. Aztán jő Baden-Baden 45,000 márkával. Hamburg 18000 márkával, Hanno­vera 11,500 márkával, Lipcse 6500 márká­val, Boroszló 5000 márkával, Doberan 5000 márkával, Aachen és Travemünde, egyenkint 3000 márkával, Königsberg 2000 és végre Düsseldorf, Hamm és Magdeburg 1000 — 1000 márkával. Észrevételek a debreczeni lóversenyek folyó évi ver­seny-feltételeinek kiirása alkalmából. A debreczeni lóversenyek folyó évi ápri­is havi propositiói eme lapok 9-dik számá­ban lettek publikálva. A versenyfeltételek kö­zött két uj versenydij van, ezek : Paripaver­seny 900 frankkal és a Totalisateur-verseny 1000 frankkal dotálva. Összehasonlítva a debreczeni mostani pro­positiókat a mult évi versenyfeltételekkel, amaz örvendetes tapasztalatra jutunk, hogy a «Deb­reezeni-Lovaregylet» az egyleti dijakat 2400 frankról 4300 frankra emelte. A versenyigaz­gatóságnak eme tapintatos intézkedése abból az elvből tétetett, hogy a kitűnő talajú debreczeni gyep iránt a versenyzők érdeklődését még inkább fokozhassa. Visszapillantva régebbi, 1879—1886 évi itteni versenyeinkre, gyep-könyvünkből sajno­san kell tapasztalnunk, hogy az államdijak centralizálása következtében versenyeink «walk­overek» nélkül el sem múlhattak. Közönsé­günk természetesen a walkoverekkel megbarát­kozni sehogy sem tudott, azért versenyeink iránt rideg közönyösséget tanúsított ; miy az urlovas versenyek létesítésével, — a már elalud­ni látszó versenyügy, — most ismét helyes medrébe fereltetett. Versenyeink 1887. év óta, hogy a ver­senynapok októberről az áprilisi napokra let­tek visszahelyezve; de különösen, hogy a meeting kizárólag urlovasok számára van nyitva, örvendetes lendületet nyertek. Verse­nyeinket ugy a helybeli, mint a vidéki sport­kedvelő közönség évről-évre mindinkább fel­karolni látszik és ez a leghatározottabb bi­zonyság a mellett, hogy a debreczeni gyep hosszas szunnyadozó stádiumából kibontako­kozott és igy ismét a haladás terére lépett. Vonzerőt, érdeklődést a nagy közönségre leginkább az urlovasok versenye gyakorol és a «Debreczeni Lovaregylet» az urlovas sport cultiválásával nem csak eme törekvését látja teljesülni, hanem ezzel a versenyügynek is hasznos, mondhatni messze terjedő szolgála­tot tesz. Figyelembe véve, hogy a debreczeni gyep az urlovasok fejlesztésére kitűnő iskola, min­den tartózkodás nélkül nyíltan kimondhatjuk, hogy а и Debreczeni Lovaregylet» az ur lovas­sport cultiválásának egyik tevékeny úttörője és mint ilyent pártolnunk a leghelyesebb, a leg­igazabb sport-kötelesség. A «Debreczeni Lovaregylet» hasznos mű­ködésének lehetővé tételére egyedül a nagy közönség érdeklődése még nem elegendő, hanem mindenek felett az állam és a Magyar Lovaregylet hathatós támogatása is szükséges. Egyletünknek emez óhajtása csak akkor lesz elérettnek mondható, ba a nmltg. m. kir. Minisztérium ti versenyeinkre engedélyezni szokott államdijakat magasabbra emelni fogja, a «Magyar-Lovaregylet» pedig versenyeinket egy-két díjjal dotálni határozza. A mely körül­mény természetesen a versenyfeltételek kibő­vítését és némi módosítását tenné szükségessé. A jelenlegi viszonyok figyelembe vétele mellett a debreczeni gyepre, hogy a «Reiter- Club» is adhatna évenkint egy-egy verseny­dijat, azt talán mondanunk is felesleges, s folyamodunk is érte, valamint Budapestre is. Szolgáltassunk tehát alkalmat az itteni meetingen magasabb, illetve több versenydij kitűzésével az urlovas versenyzők számának és qualitásának sikeresebb fejlesztésére. A «Debreczeni-Lovaregylet» eme hivatá­sának anyagi erejéhez mérten a legjobban megfelelni igyekszik, melyet ez idei magasabb versenydijak kizárásával tényleg is igazol. Sz. kir. Debreczen város közönségének a versenyügy iránt tanúsított áldozatkészségét fényesen igazolja az a körülmény, hogy Lovar­egyletünknek versenyek tartására 120 hold földterületet használatképen díjmentesen áten­gedett és ezenkívül egy versenydijra évenkint 100 drb. cs. kir. aranyat adományoz. Most tehát csak az állam és a «Magyar­Lovaregylet» melegebb érdeklődésére apellá­lunk, hogy a versenyek értékének emelésére szolgáló és már is kedvező eredményt mutató törekvésünk teljes sikerrel megoldható legyen. Eme soraim, — melyeket egyedül a ver­senyek érdekében bátorkodom eme lapok hasábjain közzé tenni, — vajha illetékes helyen viszhangra találnának és azoknak üdvös ered­ményét már a legközelebbi évi itteni verse­nyeken teljesülve lálhatnók! Mert hiszen mű­ködésűnk ugy fent a «Magyar-Lovaregvlet»­nél, mint itt nálunk egy közös magasztos czél felé törekszik : a versenyeket helyes uton fej­lesztve a legmagasabb színvonalra emelni és ezzel az urlovasok számát nemcsak quantita tive, hanem qualitative is emelni ! Engeszer József, ti kár. 1*

Next

/
Thumbnails
Contents