Vadász- és Versenylap 34. évfolyam, 1890
1890-03-15 / 11. szám
91 urak a moralitás köpönyegében, hogy nekirontanak a tolalisateurnak és nem általában a versenyfogadásoknak és a közönséget a hookmakereknek karjaiba akarják terelni ; mig más államokban, mint Német- és Francziaországban, az intézkedések iránya éppen ellenkező ; rendszabályok vannak hozva a bookmaker-l'ogadások ellen, melyek a fogadni kivánó közönséget a totalisateur felé viszik ; mert csak a totalisateuron keresztül van a lótenyésztésnek és versenyügynek előnye, mig a bookmakerek baszna az egyén és a vállalat kizárólagos jövedelme, sőt az indokul felhasznált defraudálás sokkal kedvezőbb talajra talál titokban megkötött fogadásoknál, mint nyilvánosan az ismerősök láttára szokatlanul erőn felül való tétekkel. Az utolsó gondolata lesz a det'raudans candidatusnak a totalisateurnél fogadni, melynél az illetőnek elöljárója leghamarabb megtudná a mértéktelen fogadást és veszteségeket és figyelmessé tenné az illető minden lépésére. Nem, uraim, ez teljesen hamis indokolás a totalisateur ellen. Hogy az állami hatalom a helyzet nyomása alatt mindenféle adó-objektumok után kinyújtja kezét, viszonyaink között indokolható dolog : a rovás mértékének azonban meg kell felelni ama közmondásnak: «ha fris tojást akarunk. nem szabad leölni magát a tyúkot » De bármily megoldást nyerjen is a kérdés, a vita, mely a lóversenyek ellen lefolyt, érte'metlen alacsony niveauju és bántó volt ; telivértenyésztésünk és versenyügyünk visszaesését fogja talán maga után vonni ; örömöt és hasznot nem okozott senkinek, csak éppen Berlinnek és a németországi telivér tenyésztésnek lesz előnye, melyet még fokozni fog az éppen ellenkező irányú ott alkotott parlamenti intézkedés. Magyarországnak különösen sok érdeke és félteni valója van lótenyésztésében, mert a kettős monarchia lótenyésztésének zöme Magyarországban fekszik és a magyar kormány emelte azt arra a niveaura, melyen az a telivér és országos lótenyésztés dolgában jelenleg van ; sok millió befektetése áll ebben a magyar nemzetnek : mi hoztuk be a sok jó telivérkanczát és az apalovak között Buccaneert, Cambuscant, Verneuilt, Sweatbredet, Huperrát, Craig Millart, Gunnersburyt stb. A lajtántuli kormány legnagyobb ténye a lótenyésztés körül, hogy Rajta-Rajtát 18,000 frtért megvette és ezután a totalisateur forgalmát 5° o-val megadóztatta ; tehát azt a dolgot tette adóobjectummá, melyet a magyarországi telivértenyésztés a versenyügygyei együtt tett nagygyá. Magyarország kormánya és Lovaregylete nem nézheti közönbösen, hogy odaát olynemü intézkedések történnek, melyek a magyarországi lótenyésztés további fejlődését megakadályozzák, sőt annak visszaesését eredményezik, nem lehet magára hagyni és kiszolgáltatni a szép lendületnek indult magán telivér-tenyésztést. Mindenek előtt bevárandó az uj intézkedések tényleges hatása és lia csakugyan hátrányait fogja érezni Magyarország telivér tenyésztése, teljes bizalommal vagyunk Magyarország kormánya és Lovaregylete iránt, hogy nem a bécsi Jockey-Clubnak nálunk eszközíendő alkotásait fogja várni, hanem saját kezébe véve a telivér tenyésztés és versenyügy kérdését, legalább ama mértékben, mint ahogy Bécsben visszaesést fogna szenvedni, magyarföldön kiterjeszteni fogja a versenyzés es ezzel a teli vértenyésztés ügyét —és e czélra igen alkalmas helyeknek tartjuk a fővároson kivül, Pozsonyt, Tatát és Győrt. Gyepérdeküek. Az ausztriai Jockey-Club directoriuma folyó hó 2-diki ülésében elhatározta, hogy a totalisateur megadóztatása következtében meg nem állapitható eredmény miatt a bécsi szeptemberi és októberi meeting prcpositióit — a már elzárt versenyeken kivül, hatályon kívülivé teszi. Az uj. esetleg változás alá eső programmot idejekorán közölni fogja. * * * A Captain Violet versenynév, mint 1891. év márczius l-ig érvényes, újra beigtattatott. Körültekintés. Horvát-Szlavonor szagban a lótenyésztés az utóbbi években igen szép lendületet vett. A hivatalos adatok a lóíorgalomról a legszebb reményekre .jogositó fokozatos haladást jeleznek. Igv 1886-ban 21,159 ló adatván el, 551,846 forintf bevétel" volt az eredmény ; 1887-ben 23,594 ló 896,044 forinton kelt el; 1888-ban 29,261 ló 1,472,839 frton adatott el, mig 1889-ben 29,987 lóért 1,807,266 frt volt a bevétel, ide nem számítva a ménesek és birtokosok anyagainak forgalombahozatalát, melyeket ha számításba veszszük, kiderül, hogy az 1889. évi forgalom jóval meghaladja a 2 millió forintot. Ez az eredmény ugy mennyiségi. mint minőségi szempontból tekintve nagyon j kedvező, különösen mennyiségileg, ba tekintetbe veszszük, hogy az országos fedezőmének száma (168) a kb. 100,000 tenyésztésre alkalmas kanczához képest annyira nem kedvező viszonyban állt, hogy egy-egy fedezőménre csaknem 600 kancza esett. .Jelenleg a mének száma 176 és pedig 3 angol telivér, 42 angol félvér, 1 arab telivér, 30 arab félvér. 13 normán, 3 angol-arab. 5 norfolki, 60 lipiczai, 2 erdélyi, 4 rubry-i és 12 nóri pinzgaui fajta: ezek közül 3 a kisbéri ménesből, 17 a bábolnai, 28 a mezőhegyesi, 10 a lipiczai, 78 különböző ménesből és 39 a velika-mlakai ménesudvarból eredtek. Három év óta Horvát-Szlavonországban pótlovazásokat tartanak. 280 hadi czélokra alkalmas lovat kb. 80000 forinton egyenesen a tenyésztőktől vásároltak meg ; ezeken kivül a külföldre is tö-téntek eladások, különösen Olasz-, Román-, Szerb- és Törökország tettek nagyohbmérvü bevásárlásokat. * * * Az Vnion-Club Berlinben mult hó 24-én és 25-én tartott üléseiben 343000 márkát állapított meg ez évre kiírandó versenydijakul. Ez összegből a legnagyobb rész, 231000 márka, Berlinre esik. Aztán jő Baden-Baden 45,000 márkával. Hamburg 18000 márkával, Hannovera 11,500 márkával, Lipcse 6500 márkával, Boroszló 5000 márkával, Doberan 5000 márkával, Aachen és Travemünde, egyenkint 3000 márkával, Königsberg 2000 és végre Düsseldorf, Hamm és Magdeburg 1000 — 1000 márkával. Észrevételek a debreczeni lóversenyek folyó évi verseny-feltételeinek kiirása alkalmából. A debreczeni lóversenyek folyó évi ápriis havi propositiói eme lapok 9-dik számában lettek publikálva. A versenyfeltételek között két uj versenydij van, ezek : Paripaverseny 900 frankkal és a Totalisateur-verseny 1000 frankkal dotálva. Összehasonlítva a debreczeni mostani propositiókat a mult évi versenyfeltételekkel, amaz örvendetes tapasztalatra jutunk, hogy a «Debreezeni-Lovaregylet» az egyleti dijakat 2400 frankról 4300 frankra emelte. A versenyigazgatóságnak eme tapintatos intézkedése abból az elvből tétetett, hogy a kitűnő talajú debreczeni gyep iránt a versenyzők érdeklődését még inkább fokozhassa. Visszapillantva régebbi, 1879—1886 évi itteni versenyeinkre, gyep-könyvünkből sajnosan kell tapasztalnunk, hogy az államdijak centralizálása következtében versenyeink «walkoverek» nélkül el sem múlhattak. Közönségünk természetesen a walkoverekkel megbarátkozni sehogy sem tudott, azért versenyeink iránt rideg közönyösséget tanúsított ; miy az urlovas versenyek létesítésével, — a már elaludni látszó versenyügy, — most ismét helyes medrébe fereltetett. Versenyeink 1887. év óta, hogy a versenynapok októberről az áprilisi napokra lettek visszahelyezve; de különösen, hogy a meeting kizárólag urlovasok számára van nyitva, örvendetes lendületet nyertek. Versenyeinket ugy a helybeli, mint a vidéki sportkedvelő közönség évről-évre mindinkább felkarolni látszik és ez a leghatározottabb bizonyság a mellett, hogy a debreczeni gyep hosszas szunnyadozó stádiumából kibontakokozott és igy ismét a haladás terére lépett. Vonzerőt, érdeklődést a nagy közönségre leginkább az urlovasok versenye gyakorol és a «Debreczeni Lovaregylet» az urlovas sport cultiválásával nem csak eme törekvését látja teljesülni, hanem ezzel a versenyügynek is hasznos, mondhatni messze terjedő szolgálatot tesz. Figyelembe véve, hogy a debreczeni gyep az urlovasok fejlesztésére kitűnő iskola, minden tartózkodás nélkül nyíltan kimondhatjuk, hogy а и Debreczeni Lovaregylet» az ur lovassport cultiválásának egyik tevékeny úttörője és mint ilyent pártolnunk a leghelyesebb, a legigazabb sport-kötelesség. A «Debreczeni Lovaregylet» hasznos működésének lehetővé tételére egyedül a nagy közönség érdeklődése még nem elegendő, hanem mindenek felett az állam és a Magyar Lovaregylet hathatós támogatása is szükséges. Egyletünknek emez óhajtása csak akkor lesz elérettnek mondható, ba a nmltg. m. kir. Minisztérium ti versenyeinkre engedélyezni szokott államdijakat magasabbra emelni fogja, a «Magyar-Lovaregylet» pedig versenyeinket egy-két díjjal dotálni határozza. A mely körülmény természetesen a versenyfeltételek kibővítését és némi módosítását tenné szükségessé. A jelenlegi viszonyok figyelembe vétele mellett a debreczeni gyepre, hogy a «Reiter- Club» is adhatna évenkint egy-egy versenydijat, azt talán mondanunk is felesleges, s folyamodunk is érte, valamint Budapestre is. Szolgáltassunk tehát alkalmat az itteni meetingen magasabb, illetve több versenydij kitűzésével az urlovas versenyzők számának és qualitásának sikeresebb fejlesztésére. A «Debreczeni-Lovaregylet» eme hivatásának anyagi erejéhez mérten a legjobban megfelelni igyekszik, melyet ez idei magasabb versenydijak kizárásával tényleg is igazol. Sz. kir. Debreczen város közönségének a versenyügy iránt tanúsított áldozatkészségét fényesen igazolja az a körülmény, hogy Lovaregyletünknek versenyek tartására 120 hold földterületet használatképen díjmentesen átengedett és ezenkívül egy versenydijra évenkint 100 drb. cs. kir. aranyat adományoz. Most tehát csak az állam és a «MagyarLovaregylet» melegebb érdeklődésére apellálunk, hogy a versenyek értékének emelésére szolgáló és már is kedvező eredményt mutató törekvésünk teljes sikerrel megoldható legyen. Eme soraim, — melyeket egyedül a versenyek érdekében bátorkodom eme lapok hasábjain közzé tenni, — vajha illetékes helyen viszhangra találnának és azoknak üdvös eredményét már a legközelebbi évi itteni versenyeken teljesülve lálhatnók! Mert hiszen működésűnk ugy fent a «Magyar-Lovaregvlet»nél, mint itt nálunk egy közös magasztos czél felé törekszik : a versenyeket helyes uton fejlesztve a legmagasabb színvonalra emelni és ezzel az urlovasok számát nemcsak quantita tive, hanem qualitative is emelni ! Engeszer József, ti kár. 1*