Vadász- és Versenylap 33. évfolyam, 1889

1889-03-30 / 14. szám

Ii 6 VADASZ- ES VERSENY-LAP 1889 márczius HO. ÜGETŐ VERSENY. TENYÉSZTÉS. Ügető-versenyek határnapjai : Bécs tavaszi meeting május 5. 7. 9. 12. l-t. 16. 19 Berlin- Weisse, ше ápril - 9. 11. 25. 30. május - 21, 24, 28. 30. június . 4. 6, 23, 25. 30. julius ... — — — 7. 9, 16. augusztus.. ... 1. 6, 8. 11. 15. szeptember ... .. 1. 3. 5. 8. 10. « november... . — 5, 12. 19. 21. l'iueennes ápril 1. május 6. .junius 8. julius 13 és 15, augusztus 28. szeptember 1 és 9, október 7 és november 18-án. A béc.<i ügetőversenytéren az idomító pályát már a napokban átadják a közhasználatnak. Már el van egyengetve és fris timárcserrel borítva. * * * Az ausztriai ügető Derbyre a 40 frt után­íizete-nek vagy kisbánat-jelentésnek legkésőbb márczius 31-én délig kell történnie, mire az érdekelteket figyelmeztetjük. A mariahalli ménes részéről a moszkvai nagy díjra lilue Belle. James G. és Jose S. leli nevezve. E 6000 rubel értékű versenyre kötelezve vannak még : a hires Írországi kancza Bol! y és Krylaty. A verseny julius 14-én kerül döntésre. Se­it * Decker berlini sportsman két ügető lovat vett közelébb Amerikában. Ezek egyike Reautv Bright, mely 2:21 { recordot mutathat föl; a másik Harry Thorndale, 2:33\ recorddal. * * * Wiun, Szt-Pétervártt egy négy werslnyi távolságii versenyben újra mérkőzött Shellany (trossnyvel s távját 6:55 2/s alatt futva be, nagy előnynyel, 5 2 » másod pen-zczel győzte ezi: le. * * * Mr Mac The közelébb Kreipl Károly úrral egv hires amerikai ügelőt vásárolt meg. melynek recordja 2:18f. Neve Judge Danis. A mult héten érkezett meg Bécsbe, a legjobb egés­ségben, a nélkül, hogy a hosszú utal leg­kevésbbé is megsínylette volna. .Judge Dawis hatalmas, nagy ló, nagyszerű marja van. rend­kívüli izomzata, szépen helyezett váll-lapja s széles szügye, és a hátsó részek is kifogástalanok. Csak az kár, hogy eme minden esetre magas klasszisu ló a tenyésztésre nézve elveszett -­mert hereit. ORSZ ÁGOS LOTENY ESZTES. Az 1889. évi fedeztető állomások. Magyarország területén az 1889-dik évre 1 élesített fedeztető állomások, valamint az ezekre beosztott és az egyes tenyésztők által kibérelt állami ménlovak részletes kimutatását tartal­mazó füzetet e lapokhoz mellékelten veszik olvasóink. A mostani már a hetedik ily füzet, melyet alkalmunk van tisztelt olvasóink kezei­hez juttatni. Az állami méntelepek tenyészanyagának mily módon való felhasználását illetőleg a leg­tisztább tükör gyanánt tekinthető eme füzet. Községenkint. vármegyénkint, telepenkint és országszerte feltünteti eme füzet ugy mennyi­ségileg mint minőségileg ama ménanyagot, mit az egyes községek, vármegyék, s végösszessé­gében az egész ország lótenyésztése igényel és felhasznál. Midőn eme füzet tartalmából egyetmást külön is kiemelünk, teszszük ezt tisztán statis­tikai szempontból, s nem vonatkoztatunk ezek­ből ama hatásra, mit e ménanyag a tenyész­tés belértékének emelésére gyakorol Felesle­ges munkát is végeznénk ezzel, mert minden gyakorlati tenyésztő tisztában van azzal, hogy mily jelentőséget tulajdonítson ama beosztás­nak. mit e füzet visszatükröz. Érdekes, mozaikszerű képet tár elénk a füzet 80. és 81-ik oldala, mely vármegyénkint tünteti fel ama számokat, melyek mintegy az illető vár­megye tenyésztési állapotának tükrekint meg­mondják. hogv mindegyik vármegyében hány fedeztető állomáson mily fajtájú, származású és hány men szolgálja a lótenyésztés ügyét. — Természetes, hogy az egyes vármegyék talaj­viszonyait figyelmen kivül nem hagyhatjuk akkor, midőn ítéletet akarunk mondani — a számokat tekintve — arról, hogy itt, vagy ott a tenyésztés virágzik, halad, marad vagy ha­nyatlik. Kellő méltatást igényel továbbá az illető terület lakosságának anyagi viszonya. a te­nyésztésre használható kanczaanyag mennyi­sége. ama czél, mire a lóanyag használtatik, s ama keresetforrás. mely a lakosság megélhetési eszkozekint jelentkezik. — Ezeknek egymás Г mellé helyezése és kellő megvilágítása adhat csak helyes fogalmat az iránt, hogy valamely vármegyében a fedeztető állomások száma, az ezeken elhelyezett mének mennyisége helyes arányban van-e ama viszonyokkal, mit ott a tenyésztés igazi érdeke megkíván. De térjünk vissza a számokhoz. Torontál és Bács-Bodrog vármegye száz­nál töbl) fedeztető állomással bir. Az előbbi­ben 54, az utóbbiban 52 állomás van. Az 52 állomáson 124, az 54 állomáson 117 mén van felállítva. E két vármegyét követi jó har­madikként Pest - Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye, melynek 44 állomásán 119 mén szolgál a te­nyésztés ügyének. Harminczon (elül csak So­mogy vármegyében van állomás, utána Zalában 29. Tolnában 26, Fehérben 25, Veszprémben, Temesben és Komáromban 24, Baranyában, Jász N.-Kun-Szolnokban 21, Hevesben 20, a többi vármegyék 15 és 20. 5 és 10. 1 és 5 között váltakoznak. Liptó és Turócz vármegyék csak egy-egy állomással birnak az előbbiben 3, az utóbbiban 4 mén van elhelyezve. A fedeztető államások száma az utólag létesített zsiskoveci és naszódi állomással együtt az idén 826-ra emelkedett, tehát a mult évi­nél 33-al több, jóllehet a ménlétszám a fed. állo­másokon csak 18, s illetve 22-vel szaporodott. Ez ugy történt, hogy egyes állomásokról, hol a mének nem a kellő mérvben használtattak ki, egyes példányok elvitettek, és az ilyképen létrejött mennyiséggel u.j állomások szerveztettek. Az idén 146 angol telivér mén helyez­tetett ki a fedeztető állomásokra, és 71 darab adalott ki bérbe. Az angol telivérek száma összesen 217-re emelkedett. Hét évvel ezelőtt — 1883-ban — összesen még csak 93 angol telivér mén volt a méntelepekben. E fajta mének szaporodása aránylag a 7 év alatt a legmeglepőbb és egyúttal a legörven­detesebb. Az emelkedés 124. —- Ily szépen emelkedett az angol félvérek száma is, a mennyiben 686 ról ma már 940-re rug az ily fajta mének száma. Itt a szaporodás bét év alatt 254-et tesz ki. Jelentékenyebb szaporodás még az anglo­norman fajtájú méneknél tapasztalhaló. t. i. 78darabbal több Nonius van most mint 1883-ban volt. Az arab fajta mének száma csak nem ugyanaz maradt, kevéssel emelkedett az angol­arab (Hidrán) méneké ugyanez áll a hegyi fajtájuaknál is. Nagy apadás jelentkezik azon­ban a norfolki fajtájú méneknél, hol a létszám 113-ról 57-re, tehát felére apadt. Ez onnan van, mert az állam az e fajta tenyésztést megszüntette, a magán tenyésztők pedig egy­kettőt kivéve, vele nem is foglalkozott. A nehéz igaz fajta (nori) mének száma, mert Zala és Vas vármegyékben az e fajta tenyésztés len­dületnek indult, szintén jelentékenyen emelke­det. 38-ról 6 l-re. E statistikai adatok is már megnyugtató­lag utalnak a hazai lótenyésztés fokozatos fejlődésére, és bizonyára még nagyobb ered­ményeket tudnánk felmutatni, ha az ország pénzügyi viszonyait meg nem kötnék a kor­mány kezeit, és nem kényszeritenék azt egyedül a status quo fentartására. De él bennünk a remény, hogy jön egy jobb idő is, midőn hazai lótenyésztésünk segély eszközei oly számban lesznek segítségünkre, mint a mily mértékben azt a természetes haladás és fejlődés meg­követeli. — A számokból vont következtetés elastikus természete még sok korrajz vonalait húzathatná meg velünk : de mi átengedjük ezt az érdeklődőknek, hogy e vonalakkal saját képzeletükkel alkossanak tetszésük szerinti, de természetim képeket. Végül a fed. állomásokon levő telivér­mének száma és ezeknek betüsoros névjegyzéke alatt jelzett szám közötti különbséget akarjuk kiigazítani. Ez utóbbi szám, nem ugyan 139, hanem 138, téves, mivel nyomdai hibából 6 mén neve kimaradt, ezek : Balkán, Doria. Erdő, Glück auf. Junius és Királyfi (Cheval de Industrie után); Albert telivér a tartalékból kivétetvén, br. Nyáry-nnk adatott kipróbálás végett. Harczos pedig mint termeketlen. most utólag kiherélésre osztályoztatott, hogy őszszel, mint nyereg alatt idomított, a nagy árverésen eladassék. Sajnos volna bár, de valószínűleg ugyané sors vár Alfrédre is Sz. Zs. VADÁSZAT ES LÖVÉSZÉT. Monacóban folyó hő 15-én és 16-án került döntésre a Grand Prix (egy műtárgy és 10000 frank) 12 galamb: — első napon 6 galamb 25 meterre, második nap 6 galamb 26 mé­terre. A lövészet nagy szélben történt — irja a «Le Sport» я a galambok ugy röpüllek mint a fecskék. A tizenkettedik tourban Signor Guidicini hibázott, Mr. Sands szintén : Vicomte de Quelen, ki már tiz galambot lőtt, a tizen­egyediket is elejtette, igy e három lövész ma­radt fent a döntő küzdelemre. A tizenötödik tournai Sign. Guidicini zérót csinálva, harma­diknak helyeztetett. Most Mr. Sands és Vicomte de Quelen harczoltak az elsőségért a 16-dik galambra, melyet Mr. Sands elejtett, mig ellen ­fele elhibázta galambját s csak a második dijt nyerhette. Mr. Scinds lett tehát az első; a negyedik dijat Sign Galetti Oreste vivta ki. Mr. Sands amerikai lövész. Győzelme 7580 frankot hozott neki, meg egy ezüst kávés ser­vicet. Vicomte de Quelen 2900 frankot, Sign. Guidicini 1900 frankot, Sign. Galetti 1040 frankot nvert. VÍZI-SPORT. A :< Neptun fővárosi csónakázó-egylet» f. év márczius 14 én a VI. és VII. ker. Gasinó fényes termeiben egy rendkívül sikerült táncz­estélvt rendezett. Àz első négyest 120 pár tánczolta. Az egylet rokonszenves elnöke Hieronymi Károly, lelkes amateur-trainerjük ifj. Várady Gábor, és az izmos rendezőség a hires bécsi győztesekkel Ádám Károly, a Perger testvérek, Mészáros Ferencz, Kleiner Gyula, a jeles skyffista Stettner László, a szép jövőjű Pékár testvérek stb. mint par excellence regattisták mindent elkövettek, hogy az a 120 főnyi bájos világ kellemesen érezze magát. Denique most már a parquelte-en is győztek. * % * A f. év juniusi bécsi nemzetközi regattán — a mint értesültem — a hatalmas Germánia­csapat (Frankfurt am Main) és a berlini Ruder­Verein egyik elite csapata is részt fognak venni. Hogy ily félelmes concurrensek mellett a mi «Neptun»-unk a «Wander-Preis»-t haza ho­zandja :e ? nagy kérdés, de nem lehetetlen. Örömmel jelezhetem, hogy ez év nyarán a Balatonon nemzetközi Regatta fog rendez­tetni, melyen több osztrák egylet, a «Neptun», a pozsonyi és győri csónakázó egyletek kétség­kívül részt fognak venni.] A versenyproposi­tiókat kérnénk ! Jules.

Next

/
Thumbnails
Contents