Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-03-03 / 9. szám

MEGJELENIK E LAP MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A cMAGY. LO VAREGYLET », A VIDÉKI VERSEN YEGYLFtek, S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYÉSZBIZOTTMÁNYOK HIVATALOS KÖZLÖNYE. WaWfam.üit előfizetés: egész évre 12 forint, félévre 6 forint A SZERKESZTŐSÉGBE (BUDAPEST, HATVANI-UTCA NEMZETI CASINO II. EMELET) KÜLDENDŐ. 9. szám. Budapest, 1887. márczius 3. XXXI. évfolyam. HIVATALOS. Meghívó. A «Magyar Lovaregylet» f. évi márczius hó 6-án este színház után választmányi gyűlést tart, melyre a m. t. tagok ezennel meghivatnak. Főbb tárgyak : 1. Uj tagok választása: gr. Andrássy Sándor ajánlják : gr. Esterházy Miklós és gr. Sztáray János; br. Révay Gyula ajánlják : br. Üchtritz Zsigmond és gr. Batthyány Elemér; id. gr. Zichy Nándor ajánlják: gr. Károlyi Gyula és br. Üchtritz Zsigmond ; ifj. gr. Andrássy Gyula ajánlják: gr. Károlyi Gyula és gr. Sztáray János. 2. À versenyügyekben döntő (közös) bíróságba a «Magyar Lovaregylet» részéről meghízandó tagok választása. 3. Esetleges indítványok. Budapest, 1887. márczius 2. Elnök о nmltósága megbízásából : Sárkány Ján. Fermiez s. к. egyleti titkár és főpénztárnok. TELIVEREK ES VERSENYEK. Lóverseny-napok 1887-ben. Bécsben Pozsonyban Prágában Sopronban Budapesten Bécsben Bécsben' Ápril lióban : 11, 14. 17, 21, 24, 28. 26. 11, 12. 23. Május hóban : 1, 3, 5, 8, 10, 12, 151, 19, 22! 24. 26, 30, 31. Junius hóban : 2, 5. Augusztus hóban : Budapesten 20, 21, 23. Szeptember hóban : Bécsben 8, 11, 15, 18, 20. 22, 25. Sopronban 3, 4, 5. Október hóban : Budapesten 2, 4. 6, 9, 11. 13, 16Bécsben 16, 20, 23, 27. 30Pardubitzban 30. A budapesti 1887-diki összes versenyfeltételeket lásd lapunk l-ső számában. A pozsonyi 1887-diki versenyfeltételt lásd lapunk 4-dik számában. A bécsi 1887-diki (tavaszi) versenyfeltételt lásd lapunk 3-dik számában. ."A prágai 1887-diki versenyfeltétel! lásd lapunk 6-dik számában. A soproni 1887-diki tavaszi és őszi versenytételeket lásd lapunk 9-dik számában. Megjegyzések versenyprogrammjaink kritikájára. Éppen ugy, mint az iram, a teher is öl, s teherrel a legsebesebb irammal biró lovat is könnyen lehet iramának sebességében csökkenteni s czélja és feladata a handicapeknek éppen az lenne, hogy a különböző versenyképességű lovakat részint a teheremelés, részint a teherkönnyités által egymáshoz mentül egyenlőbbekké tegye s lehetővé váljék, a gyengébb versenylónak is esélvlyel szaladhatni, nálánál talán classissal jobb ló ellen. Igen természetes, hogy a jó lovat tehernyomás által képességében akadályozni majdnem méltánytalannak tűnik fel ; de ez oly rossz szükség, mit ha nem alkalmaznánk, a számos versenyló közül az összes dijakat azoknak csak nagyon kis perczentje — természetesen a java — nyerné el, s igy a versenyzés ezáltal, ugy érdekéből, mint gyakorlatiasságából igen sokat vesztene. Ama nagy pénzáldozatok, melyeket egyes tenyésztők és versenyzők a telivér tenyésztésének emeléseért hoznak, megkívánják a sikeres eredményt is s ezért, szükséges, a jobb lónak teheremelés, a gyengébbnek teherkönnyités által lehetővé lenni azt, hogy a nyerhetés esélyéhez reménye nyilhassék. s ez okból vagyunk mi pártolói a nagyobb számú handicapeknek. Versenylovaink nagy része közt oly nagy a különbözet, jóságukat illetőleg, hogy igen sokat közülök a tehernek ideális különbözetével sem lehet egymással csak megközelítőleg is összehozni. Ezért alkották a bécsi pályán ugy a maximalis mint a minimalis terhű handicapeket, ezzel kifejezést akarva adni ama nézetnek, hogy ama versenyekbe, melyekben a maximalis teher van feltételül kiirva, csak a jobb lovak neveztessenek, mig a minimalis terhű handicapek a gyengébbek részére legyenek fentartva, s igy esély nyujtassék minden egyes versenylónak, a mennyire csak lehet, abrakjának megkeresésére. Sajnos, azonban, minálunk, a Directorium eme megállapított elvére az egyes versénylótulajdonosok kevés figyelemmel vannak s igen sok handicap-versenyre össze-vissza nevezik istállójoknak ugy jó mint legselejtesebb lovait. Ezáltal aztán a handicappemek, — legyen az bár a legszakképzettebb is — munkáját igen megnehezítik s gyakran majdnem lehetetlenné is teszik. Azt hiszszük. hogy nem térünk el nagyon az igazságtól, ha azt állitjuk, mikép kurta távolságra — pl. 1200 meter — a legnehezebb feladat, jó handicapet készíteni, kivált ha nagyon-nagyon különböző lovakat kell a handicappemek egymással összehozni. S ezért volnánk hajlandók kifogásolni az ez idei bécsi tavaszi versenyek első napján az oly tekintélyes dijjal dotált Przedswit-Handicap épen 1200 meter kurta távolságát : mert habár e versenya jobb klasszisnak lévén szánva, a maximális teher föltétele mellett Íratott is ki, mégis majdnem illuzoriussá teszi a handicapper munkáját, a versenyre jogosult jobb klasszist is csak némileg is összehozhatni. Mrrt például a legjobb formájában levő Goliath 65 kilo terhével a kilók mily nagy összegét adhatja, még egy SoU-icli — mely a Derby-favoritek közt szerepel — vagy egy gyengébb lónak, mint Drágám — midőn a korteher csak maga már 9 kilo és a nemmel együtt 10

Va kilóra rug, — pedig még emez utóbbi kancza is a versenylovak ama klasszisába tartoznék talán, meíy hivatva lenne egy ily nagyobb handitapben is részt vehetni ; mig ha e verseny 1 mértföld tavra lett volna kiirva, ugy mint eddig, a handicapper munkája lényegesen meg lett volna könnyítve, s hozzá még, midőn munkáját a lovaknak öt hónap előtt mutatott képessége után kell készitenie ! Annak, hogy a tavasz elejére egy nagyobb szabású — az Angliában futtatni szokott Lincolnshirei Handicap mintájára korai nevezés és teherközléssel kiirt nagyobb handicap propositióját láttuk volna az idei bécsi tavaszi meetingre megállapítva, valóban igen örültünk volna, mert tapasztalatból állithatjuk, hogy az ilynemű versenyek a publikumban roppant érdeklődést szoktak rendszerint maguk iránt kelteni s ugy a totalisateurnél, mint a bookmakereknél az ily szabású versenyek iránt sokkal nagyobb az érdeklődés és a pénzforgalom, mint a másféle szabású versenyeknél szokott lenni, s miután hogy ugy Bécsben mint Budapesten ily nagyszabású, jelen tékeny dijakkal dotált meetingek létezhetnek, részben a nagymérvű totalisateur-jövedelmeknek köszönhető, igy ma az ügy érdekében minden oly verseny propositióját szívesen fogadjuk. mely eszközül szolgálhat egyes versenypénztárak jövedelmeinek nagyobb mérvű szaporításához. Mi tehát a handicapek mennyiségét az ez idei verseny-propositiókban helyeseljük s csak is azok némelyikének kurta távolságát volnánk hajlandók kifogásolni. Nem hagyhatjuk azonban emlités nélkül, a budapesti propositiók jegyzeteinél a 4-dik pontban kiirt ama megszabást, hogy minden handicapben, melyre kisbánat jelenthető, a legmagasabb és a legkisebb teher közt a különbség 28 kilónál többet ne tehessen. Majdnem minden kiirt handicapben a lovat kisbánattal . is vissza lehet vonni ; igy tehát egy párnak a kivételével, majdnem minden handicapre e passzus kötelezővé vált. Budapesten, hol a handicappemek keze sem félfelé, sem lefelé nincs megkötve, — kivéve, hogy a legmagasabb terhet vivő lónak 62 kilónál kevesebb terhet nem adhat, — a kisebb diju versenyben, melyek a gyöngébb classzisu lovak részére lennének igazság szerint szánva, ne lett volna eme megszorítással a handicapper korlátozva s igy ez mintegy választófalat képezett volna, hogy a nagyobb diju ver-