Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-02-24 / 8. szám

68 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP 1887 február 24. sötét pontok, melyek a helyes osztályozást lényegesen megnehezítik. E féltuczat magyar ló közi legtöbb nyere­ménynek örvendhetett Bulgár, a Zukunftspreis nyertese s neki engedjük át ezek közt az első­séget, habár szülőföldén mutatott képességei nem egészen igazolják is ezt. Midőn Eberhard és Princess Beatrice lia, Sopronban a Polgárdijért az indulási oszlop­nál megjelent, már kivívta Badenbadenben a babérjait s a legnagyobb érdeklődéssel várták a hazában való első fölléptét, noha nem igen hitték, hogy Abonnentet megverhesse, mely sokkaí megvesztegetőbb külsőt mutatott. Teljes biztossággal hitték azonban általában, hogy a mezőny többi lovát képes lesz megverni. Eme hitet azonban csalódással jutalmazta a mén, mert miután Abonnent a versenytől megvált, Zsupán folyvást biztosan kötve tartotta az Eberhard-ivadékot s végre legalább is ama négy kiloval verte meg, a melyet ettől kapott, mig Bulgarnak elég fáradságot okozott. Balzsam­tól menekülni, melynek szintén négy kilót cédáit. — Ha mi ez utóbbi ménről csak nyilvános képessége után ítélnénk, akkor azt a formát, melyet itt Bulgár mutatott, nagyon mérsékelt­nek lehetne mondani; azonban oly hirek ke­ringtek, a melyek szerint Balzsam, otthon tett kísérletek nyomán, jobbnak észleltetett mint Hűség, s ez valószínű is lehet, mert ha tekintetbe veszszük, mily nagy accidens érte Balzsamot a soproni futása alkalmával, midőn is az indulás után pár száz lépésnyire az ottani egyenetlen pályán, a kissé nehéz, na­gyobb szabású mén. hasadékba lépvén, ugy megbotlott, hogy majdnem elesett s csakis lo­vasa ismert erejének. Smartnak. — ki őt erős rántással lábra tudta állítani. — köszönhette, hogy el nem esett : természetes, emez accidens által az iramból egészen kijött s igen nagy tért vesztett s daczára a sebes iramnak, eme nagy térkülönbséget már a távoszlopnál be­hozta. Igy tehát számitásba kell vennünk, hogy emez accidens nélkül a mén mindenesetre Bul­gár előtt s lehet, hogy Zsupán előtt is érkezik vala be, s igy ama második hely, melyet Bulgár ellene kivivott, mindig bírhat értékkel, mert későbbi kísérleténél Balzsamon, Budapesten a Nagy kétévesek versenyében, midőn a start­hoz cnnterezett, oly nagy mértékben tört ki a köhögés, miszerint alig bírt lélegzeni s nagy beteg lett a ló; természetesen tehát igy e versenyben kiváló szerepet nem is játszhatott. Különben a Blaskovics-istálló valamennyi két­évese a tájban erős köhögésben szenvedett (ugy hogy Hűség csak egyszer, Drágám egy­szer sem futhatott), mely bizonynyal semmivé tette egész őszi szereplésöket. Bulgár aztán legközelebb a Hatvani dijért jelentkezett a startnál, melyet meg is nyert. Ha mi azonban a szeszélyes Abonnenttől eltekintünk, mely mint harmadik érkezett be. akkor eme győzelemnek nem nagy belső becset tulajdonítunk, mert ha Bulgár a másodiknak is — Gyöngyömnek — a nemen kivül öt kilót cédáit, e kanczát mégis csak alig verhette meg az 1300 meter távon, holott Gyöngyöm csak rövid távokon mutatott jó formát. Utolsó kísérleténél, mely a Csikóverseny­ben történt. Bulgár nagyon kedvetlenül futott ; Petrus, Abonnent és Cintra mögött helyezetlen érkezett be, s csak Vinaigrettet előzte meg. A mén akkor nem lehetett jó hangulatban s e versenyéből nem is akarunk róla ítéletet vonni, de nem is lehet, mert annvira rosszul futott eme versenyben, hogy e kisérlete csak előbbi futásai árnyékának tekinthető ; mert lia e mén e versenyben legalább helyezve lett volna, akár Petrus akár Cintra mögött, ezt a formaját nem tartanánk elég jónak, miután e ket fentebbi ló közül egyiket sem képzeljük, hogy a Derbyben vezérszerepet játszhassék. Némi kis világot vethetne erre a soproni ozecheny/-dij kimenetele, melvben Petrus má­sodiknak futott, az ellovagolt" Drágámé csak erős küzdelem után birta megverni, melv kancza neki, a nemen kivül, hét fontot adott. Hány kilo választhatja pedig el Drágámat Bulgartól, — bizonyára igen sok, s igy minden körülmény között, ha a két ló egészségesen canterezik el az induló-oszlophoz. Bulgár mindig elébb fogja elérni a czélpontot, mint Petrus. Ezzel csak Bulgarnak a csikóversenyben mutatott rossz formáját kívántuk kissé kideríteni, azt mondva, hogy Bulgár akkor bizonynyal legalább is nagy indispositióban szenvedett. Igy tehát valószinü­leg nem térünk el messze az igazságtól, ha Bulgart közvetlenül Abonnent után tartjuk mult évi kétéveseink legjobbikának. * * * A Hermit fiának Peternek British Queen­töl, — Blair Athol egyik leányától — szárma­zott íia Zsupán nagyon fashionable pedigreet mutat föl. melynek az ő versenyképességei is megfelelnek ; sőt az utóbb tanúsítottak kitű­nőek is lettek volna, ha balsorsa a mént hat kisérlete közül háromszor Abonnenttel nem hozza össze, melylvel egyébiránt egyik kor­társa sem mérkőzhetik sikerrel, mihelyt ennek a futáshoz kedve van. Mindjárt első futásakor összetalálkozott Zsupán eme hatalmas ménnel s ez és Wera mögött érkezett be harmadik­nak. mig Balzsam és a Heiress-mén a hát­védet képezték. Legközelébb aztán megnyerte maiden-versenyét Petrus és más két ló ellen s azután Bécsben a Kétévesek nagy versenyében csak Abonnent tudta megverni, mig Gamin. Hűség és Gyöngyöm mögötte maradtak, ellen­ben a Heiress-mén, sajnos, a startnál maradt s igy e futamból mértéket venni róla nem lehetett. A Trial Stakes, ugy látszott, biztos zsákmánya lesz Peter fiának, minthogy ebben Abonnent nem futott ; ám a verseny nagy meglepetést szült, amennyiben Zsupán Hűség­gel holt versenyt futott a második helyért, mig a kevés figyelemben részesült Sollich mind a kettőnek fölébe kerekedett a távosz­lopnál s előttök érkezett be. Majd a soproni Polgárdijban vivta ki Zsupán szép győzelmét, melyről már többször emlékeztünk s aztán egy harmadik helylyel zárta be kétéves carrierejét a budapesti 5000 frankos versenyben, melyet Abonnent nyert meg Petrus előtt, mig Zsupán csak Sollich-e.t verhette meg (melynek ezzel visszaadta a köl­csönt), melyet aztán Gyöngyöm és Hűség kö­vettek a sorban. Itt meg kell emlitenünk, hogy a mén a győztessel egyenlő teher mellett fu­tott, mig ő a többi vele futott lónak jelenté­keny terheket adott (nevezetesen Petrusnak hat kilót). A mén ez utolsó futása tehát szin­tén figyelmet érdemel s az egész saison alatt mutatott formája mindenesetre ama következ­tetésre jogosít, hogy Abonnenten és Bulgaren kivül valamennyi belföldi kétévessel bátran mérkőzhetik. * * * Zsupánnal egy sorban méltó említeni Hű­séget, noha e ménnek eddig nem igen kedve­zett a szerencse, s nyolczszori futás után csak egyszer arathatott győzelmet. Első futásakor a Heiress-ménben fölényben levő ellenféllel ta­lálkozott ; de megverte aztán Bécsben a Kísér­leti versenyben Sita Aaront és Idolot hét ló­ból állt mezőnyben, mig aztán a Cadet-ver­senyben Abonnent előtt meg kellett hajolnia ; majd egy Handicapben mint a top-weight vi­vője szenvedett vereséget Diditől, melynek összesen tizenöt fontot adott s a Kétévesek nagy versenyében Bécsben hasztalan küzdött Abonnent ellen. E versenyben ugyan utolsónak érkezett be, de mindamellett sem jelentéktelen szerepet játszolt abban, mivel az egész me­zőnyből csupán ő és Zsupán voltak képesek legalább egy ideig a győztes mellett maradni. Majd a Verneuil-Handicapben Hűség 59 kilo­gramm terhe mellett igen jól viselte magát s csak szép küzdelem után vesztette el a ver­senyt a 49 x/ 2 kilót vitt Cintra ellen, mig Soll­ich, Gamin s négy más ló ő általa lett meg­verve. A Trial Stakesben Zsupánnal hasonló sorsban osztozott, a mennyiben itt Sollich tisztán ki nem magyarázható győzelmét aratta ellenökben. Aztán még csak egyszer futott Hűség a budapesti meeting első napján, a mi­dőn nagyon köhögött és sohasem volt benne a versenyben, mig Abonnent, Petrus és Zsu­pán ellen aratta diadalát. Hűség, Craig Millar­tól s Becsesből neveltetett, tehát Harczosnak mostohatestvére, melyhez hasonló szép külseje van. A mén némely sikertelen futása daczára is hűséges lónak mutatta magát s bizonynyal minden jogosultsággal bir az idén arra, hogy ama legnagyobb tisztesség elnyeréseért a sorompóba lépjen, a melyet csak nyújthat a mi tűrtünk. (Folytatása következik.) Három mén. E czim alatt a «Sport» legutóbbi száma igen figyelemre méltó czikket hoz «Unverzagt»-tól. Oly értekezés ez, mely ritka gondolkozó főre mutat, ki versenyeink befolyását az orsz. ló­tenyésztés tekintetéből vizsgálja, s ki rámutat ama nagy válságra, mely keletkező félben vnn az által, hogy tenyésztésünk iránya megoszlik, tisztán versenyre és telivértenyésztésre. De hagy­juk őt magát beszélni. — Három mén lelt kegy­vesztett a hazai tenyésztés terén, oly mének, melyek annak idejében oly sokat igérőleg kezd­ték carrierejöket s a tenyésztőknek csaknem kedvenczeivé váltak. Mai napság már lekerül­tek a napi rendről, mert a hozzájok csatolt igényeknek a változott viszonyok közt nem felelhettek meg. A ki az ausztria-magyarországi telivér-tenyésztést a legújabb időkig figyelem­mel kisérte, tudni fogja, hogy mi nem más méneket értünk, mint Verneuilt, Gunnersburvt és Kisbéröcscsét. A mint az általunk közölt fedezési lisztákból látható, e három fedező mén iránt kezdetben s még az utolsó időszakban istanusitott nagy bizalom rendkivül megcsökkent. Ennek okairól nem sokat tudunk s ha bevezető sorainkban azt mondjuk, hogy e há­rom mén productumai a változott viszonyok­nak nem feleltek meg, akkor ez alászállt biza­lom okait legalább a két elébb emiitett ménre nézve megvilágítottuk. Mi ezennel kissé részletesebben akarjuk szellőztetni az okokat és hatásaikat, mert te­livértenyésztésünk további fejlődésére a leg­nagyobb horderejűnek tartjuk, ha ama ténye­zőket beható vizsgálat alá veszszük, a melyek Verneuil és a többi értékének alászállitását okozták. E tényben egy oly rendszer ad kife­jezést, mely csupán más oldalról gyakorolt erős nyomásból fejlődhetett ki, ama viszonyok erős nyomásából, melyek mai napság mérv­adókká váltak a nemes telivérió tenyésztésénél. Nem akarjuk itt vitatni, vájjon amaz «élő alakokba «öntött tenyésztési szabályzat, melyet mi propositióknak nevezünk, léljogának képe­sitvényi bizonyítványát adhatja-e ; mi ugy veszszük ezt, mint bevégzett tényt, melyet megváltoztatni, legalább a közel jövőben hasz­talan fáradság lenne. Ám a mint ma állnak a dolgok, e bárom kisbéri apaménnek bukása van előjegyezve, mert rájok nézve ez a jel­mondat: hic Rhodus — hic salta, s egyik sem volt képes a követelt ugrást megtenni ; más szavakkal : ivadékai nem feleltek meg egy ujabb systema változott követelményének, melynek ellenei mindig nagyobb pártot gyűj­tenek, mely jelentékenyebb, semmint talán még jelenleg hinni lehet s melynek jelszava ebben pontosul: «Országos lótenyésztés!» Az ujabb irányzat következményei külö­nösen tisztán láthatók Verneuil mellőzésénél. Már akkor is, midőn e mén hozzánk került, kevés pártolóval találkozott, mert jogosan gya­nították, hogy e Mortemer-ivadék, tömegét és hatalmas csontjait gyermekeire is átörökíti s ily testalkattal a Verneuil ivadékai csekélyebb gyorsaságot • fejthetnek ki, sőt lehetetlenné vál­hatik átalában a mi pályáinkra idomitásuk. Valóban be is következett, a mitől akkor sokan féltek, mert Verneuil még egy lovat sem nemzett Derby-mérték alatt, egy gyermeke sem

Next

/
Thumbnails
Contents