Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-12-29 / 58. szám

- -, - ^cYSAÎSPA" megjelenik e lap minden csütörtökön. VADASZ- és VERSEHT-LAP EGYSZKIiSMlXI) AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A «MAGY. LOVAREGYLET». A VIDÉKI VERSEN YEGYLFTEK, S AZ ÖSSZES MEGYEI LOTENYESZBIZOTTM

ANyok HIVATALOS KÖZLÖNYE. előfizetés: egész évre 12 FORINT, félévre 6 FORINT A SZERKESZTŐSÉGBE (BUDAPEST, HATVANI-UTCA NEMZETI CASINO ГГ. EMELETI KÜI ITN'ui 58. szám. Budapest, 1887 deczember 29. XXXI. évfolyam. ! Előfizetési felhivás. A lap jövő évre is hetenként egyszer jelenik meg, de a bécsi verseny-időszak alatt hetenkint kétszer, és a budapesti versenyek j alatt minden versenynap. Ezenkivii) versenynaptárt is adunk ki, és pedig a budapesti májusi, augusztusi és októberi versenyek előtt, ugy a verseny-év végével egy évi naptárt, melynek tartalmát «Vegyesek» ezimü rovatunkban bővebben magyarázzuk. A lap előfizetési ára marad mint colt egész évre 12 frt. A 4 verseny-naptár ára megküldéssel együtt 3 frt, mely összegek a mellékelt postai utánvétellel e lapok szerkesztőségéhez cziinzendők. A « Vadász- és Verseny-Lap» kiadó hivatala. Tattersall. (Kiilső-kei-epesi ut, Budapest.) Lovak eladásra vagy tartásra felvételnek 1 frt 30 krnyi dij mellett ; ezért jár naponta 12 liter zab, 5 kilo széna, szalma bű almozással. A tiszlogatás, jártatás vagy lovaglás szigorú felügyelet alatt történik, szép időben a nyitott, esős időben a fedett lovardában. További felvilágosítással bármikor szolgál Budapest, 1887. november 9. Richter Sándor, titkár és pénztárnok. HIVAT

ALOS. Az uj versenytér építésére kölcsön vett összegek után az 1887-dik évre járó 6<>/

0 kamatok, ugy szintén a deczember 16-diki közgyűlésen kisorsolt 4 drli 1000 frlos kötvény (a 30, 62, 69, 98 szám alattiak) naponkint d. u. 4 és 6 óra közt a «Magyar Lovaregylet« pénztáránál (a kamatszelvények, illetőleg a kötvények becserélése melleit) kifizettetnek. Budapest. 1887. deczember 20. Sárkány ,/ríu. Fer., s. к. egyleti titkár és főpénztárnok. Nevezési zárlatok. Budapest. A «Magyar Lovaregylet» versenytitkárságánál, Halvani-utcza. Nemzeti Casino II em. Deczeml). 31. Csikó-verseny. 1889. 40U0 frt a nyerőnek, azonkívül 1000 frt a bellöld i magán tenyésztőnek, lia a ló ilyennek birtokában elletett, és 1000 frt. a másodiknak. (Közöltetelt e lapok idei 41-dik számában.) Nevezés. — Ivadék-verseny. (ProduceStakes.) 1891.) 3000 frt. (Közöltetett e lapok idei 41-dik számában.) « « Ellések. Fáy Béla urnái Thesis tv kancza ap Bosirrucian any Themis, Lord Lyontól II. Suppl. zum G. В. für Oe.-Ung. Vol. III. Pag. 101.) egy sötétpej jegytelen mén csikót ellett 1887 május 12-én Sámsontól. Újra fedezleielt Verneuil által. A «Magyar Lovaregylet» versenytitkársága. Grenzt'). TELIVEREK ES VERSENYEK. A propositiókról. III. Sportkörökben, ugy az egész szakirodalomban megbeszélés és eszmecsere tárgyát, a megjelent propositiók képezik : minden oldalról megvilattatnak. egymással összehasonlittalnak, a belés külföldi szakirodalom mindenféle irányban táblázatokat állit össze, mely könnyebbé teszi az áttekintést; részünkről azokra az elvi különbözetekre akarjuk a sportsmanek ügyeiméi felhívni, melyek a kél versenytér propositiójában léteznek. Közös versenyügyünknek az volna legnagyobb előnyére, lia mind a két .lockéy-Clüb irányzata teljesen azonos, a versenyszabályok, a fogadási törvények, a propositiók lényege egyforma volna, - sa fejlődés menél nagyobb mértékű lesz, az irányzatok különféleségénél fogva, az eltérés annál szembetűnőbb fog lenni : a bécsi propositiók lényege a védekezési rendszer, a budapestieké a szabadfcrgalmi politika, mindenik álláspont mellett nagyon sok érvet lehet csoportosítani ; elméletileg véve a dolgot, mindig a szélesebb alapokra fektetett alkotásoknak van több jogosultsága, s Magyarország verseny-közönsége büszke lehet rá. hogy eme szabadabb irányzat a miénk. Eme két különböző irányzat természetszerűleg hátrányosan hat egymásra, mert az által hogy Bécs az angol és franezia lovakat majdnem teljesen kizárta,kevesebb az —egyedül csak a budapesti propositiók miatt inporlált lovak száma, — mig lia Budapest is a védekezés rendszerét fogadja el, lalán az idegen lovakba fektetett összeg beltenyésztésre fordíttatott volna?. . . . Kétségtelen azonban, bogv egyik irányzat sem hatott a benne fekvő erő teljes hatalmával, mert a másik versenytér intézkedése parallizálla. Hajdan a teljesen megnyitott versenyekre hozlak lie alsóbb rendű angol lovakai s ezek a versenydijakat beseperték, azután a lovakat visszavitlék : — ez türhetlen és versenyistállóinkra elviselhellen állapot volt, — belföldi tenyésztésünkre hátrányosan hatott; jelenleg a helyzet egészen megváltozott ; saját beltenyésztésünk rendkívül emelkedett, ba támadásra mindenütt nem is, de hogy ugy mondjuk, idehaza legalább védelemre képes ; az angol és franezia gyepeken oly sok és nagy dijak alapíttattak, a fogadási rendszer annyira kifejlődött. az utazás mégis csak sok hátránynyal jár, — alig számithatunk arra hogy emez országok valamelyik verseny-istállója bejön, s a dijakat könnyen elviszi, és ismét visszaviszi lovait: a helyzet ma az. liogv saját sportsmaneink importálnak lovakat, versenyeztetik és a versenv-carriere után beolvad az importált ló országos tenyésztésünkbe. Az angol és franezia istállókról éppen a fent elősorolt okok miatt sokan abban a nézetben vannak, hogy legnagyobb dijainkban, mint p. o. a «Szt-lstván-dij» — habár nevezések fognak is történni, de tényleg részt venni nem fognak. Ha az angol és franezia lovak importáfiójának emez ujabbi modora éretnék el a versenyek szabaddá tétele átal. habár ezek a lovak vinnék is el a dijakat — a mely körülmény jó classisukról tenne tanúságot — átallános telivér lótenyésztésünknek nem volna hátrányára. Telivér tenyészanvagnak inportátiója még amaz alakban is. hogy előbb idebent versenyczélokra is kihasználtassák, nézetünk szerint, nagyon kívánatos volna: mert az a rendkívüli emelkedés, melyet a megjelent proposiliók felmulatnak, nem a belföldi telivértenyészlés széles elterjedésében s verseny-istállóink s versenyanyagunk túlságos elszaporodásában találja alapjait, — egészen máshol feküsznek a propositiók kibővítésének valódi okai. A megjeleni propositiók határozottan felelte állnak telivér-tenyésztésünknek és versenyanyagunknak. s nagyot kellene ezeknek fejlődni, hogy eme nagyszabású propositióklmz méltók legyenek s ezeket teljesen betöltsék, nagyot fogna az csalódni, a ki eme több és nagyobb díjazású versenyektől azt várná, liogy általánosságban több nevezés és nagyobb mezőnyök fognak lenni ; csak kényelmesebben be íogja magának osztani a versenyekel a meglevő versenyanyag, s a verseny-istállók még jobban ki lesznek téve ama csáboknak. hogy anyagukat még többször versenyeztessék, és még hamarabb elkoptassák, a mi már most is nagy mértékben történt, mert csak körül kell nézni s azonnal fel fog tűnni, hogy alig van 4éves és idősb lovunk a sikversenypálván. Mig Bécs féltékenyen elzárkózik, addig Budapest, hároméves és idősb lovaknak jelentékeny versenyeket nyit meg; akadály-, gát- és eladó versenyeket s claiming stakeseket sőt a kétéves versenyek jó részét szabaddá teszi, s lia különösen a kétéves versenyek tekintetében Bécscsel teljes egyetérlés jöhetne létre, nem volna-é lehetséges elérni, hogy pénzügyileg is előnyös lenne yearling® behozatala, — mely vételeknél csak egy szerencsés esély kell. s az évjárat legjobb csikója kevés pénzért jönne kezeink közé, mint az löbb esetben történt — p. o. Plaisanterie — s az igy inporlált csikó verseny pályája után telivérlenyészlésünknek nagy szolgálatot lehetne, s a belföldi tenyészMelléklet : «Versenylovaink formája 1886-ban.)