Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-01-27 / 4. szám

34 VADÁSZ- ÉS VER-SENY-LAP 1887 január 13. hűthette le a rendezőbizottság eltökélését és a a pályázók kedvét, bár a «kásás» talaj s az erős szél ez utóbbiaknak kemény munkát ígért ; s egy pár óráig (vasárnap délelőtt) -— szóba is jött, hogy talán el kellene halasztani a verse­nyeket : de a jégpálya lelkes intézői (Beiwinkler Károly igazgató, Ferdinandy Béla, Beekers Frigyes gróf, barátosi Porzsolt Gyula), mint ilyenekben tapasztalt sportmanek, nem tágí­tottak, s az eredmény igazolta őket. Pestről nagyon sokan mentek át, már csak azért is, mert a városligeti jégpálya, rövid pünkösdi királysága után — nem volt hasz­nálható. És a mi legszebb, hogy daczára a barátságtalan időnek (mert igen fagyos szél fujt), hölgyek is oly számosan jelentek meg, mint akármely kisebb elüe-bálon, és pedig a szépségek egész sorozata, a minthogy a budai «társaság» hölgyeinek szépsége eléggé ismeretes. Még egy nagy előnye van a budai jégpályának, s ez a kellemetesség, hogy az úgynevezett «olasz-faj» — nem látható rajta. A versenyek Я órakor kezdődtek, s a következő eredménnyel végződtek : Verseny-igazgatóság : Elnök : br. Fejérváry Géza (akadályozva levén) helyette : ő nmga báró Nyáry Adolf, es. kir. altábn. — Versenybírák : Sárkány Ján. Fer., barátosi Porzsolt Gyula, Ferdinándy Béía (ez utóbbi egyúttal handicapper). Cherny Lajos tr, Fischer Samu tr. Indító-, gr. Beckers Frigyes. — Igazgató-. Beiwinkler Károly. — Időmérők-. Terbócz István, Orlay Antal, tr Mészáros István. — Térmérő és verseny­intéző-. Oheroly János. . I. Tanulók sik-versenye. Távolság 250 meter. Pálya egyszer körül. 15 nevezés. Ezek mindannyian megjelentek, s két csapatban indultak (8 és 7-es me­zőny). Az 1 csapatból : A II. csapatból : Stoffer József I. 52 rap. Ludwik Elemér I. 48 mp. Márki Béla II. 58 mp. OrszághElemér II. 56 mp. Halászi Lajos III. 59 mp. Kobek Kornél III. 58 mp. A fent nevezettek közt ezután döntő-futás lett a következő eredménynyel : Ludwik Elemér 1. Idő 48 mdp. Stoffer József II. « 52 « Országh Elemér III. « 53 « Ludwik termetre legmagasb és nyúlánk ifju. ki jól trainirozva is volt, mindkét futás­bén tetemes térelőnynyel biztosan nyerte az első helyet a legrövidebb idő alatt, mindkét izben 48 mp. — Stoffer, ki az első csapatban 52 mp. alatt első volt, a döntő futásban szintén meg­tartá recordját; Ország Elemér, mely első futásában 11-dik volt 56 mdperczel — e re­cordját a döntő futásban 3 mdperczel javította, mint tehát látszik — a döntő futás teljesen igazol á az első verseny recordjait. II. Sikverseny. Távolság 300 meter. 7 nevezés. Indultak : Fassberger József I. Idő 54 mdp. Tavassy Béla II. Idő 56 mdp. Szentgyörgyi Imre III. Idő 57 mdp. Indultak meg : Pyber Ede, Ferdinándy Bérezi és Kovács Aladár. A vezetéssel Ferninándy Bérezi ugrott el, de az első fordulónál nagyon kihajló kanya­rodás következtében tért vesztvén, Szentgyörgyi és Fassberger által megelőztetett. A nyerő vonalra való fordulás után Szentgyörgyi biztos nyerőnek látszott, de a rosz jég folytán a czél előtt elbukván csak harmadiknak érkezhetett be. III. Verseny (bátrafelé 300 meter). 3 nevezés. A pálya alkalmatlan volta miatt elmaradt. IV. Hölgyek dija. Nagy sikverseny. Távolság 1600 meter. (1 ang. mfd.) 7 nevtzés. Hatszor a pá­lya Körül. Pirovich Aladár I. Idő 5 p. 33 mdp. Sándy Gyula II. Idő 6 p. 57 mdp. • Katinszky Ernő III. • Idő 7 p. 28 mdp. Indultak még: Sándor Ákos (kijelenté azonban hogy csak egy darabig megy, mert az Akadályver­senyre tartja fenn erejét), Barczy Andor, Kellauer Gábor és Bockelberg Ede. E csapatnak egész egy angol mértföldet kellvén versenyezve futni : nehéz feladata volt a puha pályán és a kemény szélben -— mely léhl­zésüket nagyban akadályozá ; — többen kissé nagyon is korán kifulladtak, mi részint traini­rozási hiánynak leginkább azonban annak tu­lajdonitható, hogy az iram mindjárt kezdetben igen sebes volt, s ezt Sándor Ákos forceirozla, ki az első kört először végezte, s ezután (ki­jelentéséhez képest) kiállt; -— Pirovics, ki gyönyörű egyenleteséggel és biztosan haladt : a 3-dik kör bevégezte után már egy körrel előzte meg pályatársait s ezt meg is tartá, még amazok az első pár sebes körben láthatólag veszték tüdejüket, s többször elbuktak s el­maradoztak. — Training, training! V. Hölgyek versenye, a nagy szél s a pálya vizes volta miatt elhagyatott. VI. Sikverseny handicap. Távolság 500 meter lelt volna, — de a megelőző versenyben tapasztalt pályamélység s a szeles idő miatt Ferdinandy Béla ur (a handicapper) által (kinek az a propositiók értel­mében engedélyezve voll) megrüvidiltetetl, oly formán, hogy a handicappezés nem térhátránynyal, hanem téreiőnynyel foganatosíttatott — következőleg : A starttól előre : Bárczy Andor 60 meter előnnyel Fassberger József (nyertes a 300 me­ter sikversenyben) 80 « « Szentgyörgyi Imre (III-dik a 300 me­ter versenyben, de elbukás után) 80 « « Stoffer Gusztáv 100 « « Ferdinandy Berti 100 « « Bárczy és Fassberger nem jelenvén meg. indul­tak és helyeztettek : Szenlgyörgyi Imre (420 meter) I. 1 p. 23 mdp. Ferdinandy Berti (400 meter) II. 1 p. 24 mdp. Stoffer Gusztáv (400 meter) Az iram sebes volt. — A vezetéssel Stoffer ugrott el, de rövid futam után elbukván, már csak Szentgyörgyi és Ferdinándy Bérezi küzdöttek. Szentgyörgyi szépen ledolgozta ver­senytársával szemben levő 20 meter térhát­rányát, s a czél előtt 3 meter előnynyel biz­tosau nyert. VII. Akadályverseny. Távolság 750 meter. Hat (70 centim, magas) hórakás, a pálya két pontján. Sándor Ákos 1. 2 p. 58 mdp. Bárczy Andor II. 3 p. 40 mdp. Pirovich Aladár (elbukott és feladta). Sebes indulásból a három versenyző egy­szerre ért az első akadályhoz, mely kissé szűk volt, az egyszerre ugró három pályázónak, s tán ez okozta hogy Pirovich (ki már azelőtt a nagy 1600 meteres versenyben megfáradt) oly előnytelenül elbukott, miszerint nem követ­heté a nagy térelőnyt nyert vetélytársakat, kik ezután tisztán Ugorlak minden akadályt ; látszott azonban hogy Sándor Á. fölényben van, ő mintegy 100 m. hoszszal folyvást vezetett, és ez előnyt Bárczy minden iparkodása daczára sem veheté el tőle. VIII. Vigaszverseny. 400 meter, ama verseny­zők számára, kik a II. III. IV. VI. vagy VII számú versenyben futottak, de dijat nem nyertek. Indultak : Pyber és Bockelberg. Bockelberg és Pyber derékfutásban, s a nélkül, hogy egyik vagy másik csak egy hüvely előnyt nyerhetet volna, folytonos küzdéssel haladtak meg több mint 200 metert, de midőn Pyber elbukott, Bockelberg könnyen nyert 1 perez 26 másodpercz alatt. A társaság igen szép emlék-dijakkal tisz­teié meg a küzdőket, melyekel a pálya-igazgató Beiwinkler Károly és Ferdinandy Béla ur el­ismerő szavai kisértek. Az egész rendezés igen pontos volt, s a versenyek gyorsan, egymásután folytak le, ugy hogy a közönség az igen kellemetlen idő da­czára is egész végig jelen volt. — A hó-aka­dályok helyett azonban (melyek felrakása mégis sok időt igényel) máskorra könnyű fonott sö­vényeket (talpakra állítva) tanácsolnánk. Február 2-án ismét lesznek versenyek — ha az idő engedi. A budai polgári kör jégpálya bizottságát pedig első versenyének szép sikeréhez szívből üdvözöljük. S—ny. * * * A városligeti jégpálya öt napi használat után szombaton január 22-én basználhatlanná vált, de már hétfőn ismét volt használható. Sürün látogatnak ide s Rohonczy Gida ur több izben rendezett franczia négyest a jégen, melyek mindnyájan jól sikerültek. S. O. Felolvasás a léghajóról. Á7, «Achilles-Sport-Egylet» ismételt meg­hívására a «Magyar-Léghajózó-Egylet» f. hó 21-ikén (pénteken) estve ó 1,^—7 3/ 4 óráig a szabadkai Pest-városa nevű szálloda díszter­mében kísérletekkel összekötött felolvasást ren­dezett az irányitható-léghajóról ; egyúttal bemu­tatván az orosz és a franczia irányitható hadiléghajók művészi kivitelű pontos rajzait és szabadalmazott irányitható léghajójának egyik remek kidolgozású mintáját röpülve. A 202 ülő­belylyel biró tágas terem egészen megtelt ; sőt még az állóhelyeket is elfoglalta a főgimnázium tudvágvó ifjúsága. A jelenlevő katonatisztikar élén von der Wense huszárezredes és Becsey őrnagy voltak ; a méltán hires szabadkai sports­manek pedig csaknem teljes számban kisérték nagy figyelemmel az érdekes előadást. A felolvasást, a mely voltakép «szabad elő­adás» volt, az egylet egyik ügybuzgó tagja Captain Nemo (egyik ismertebb sportsmanünk «nom de la guerre»-je) tartotta; teljes hang­jánál lévén, a több mint kétórai felolvasás befejezése époly csengően volt hallható a széles, tágas teremben, mint annak kezdete. A felolvasás 4 szakaszból állott : 1. A lég­hajózás története ; 2. A jelenlegi kormányoz­ható-léghajók': 3. A léghajó hadiszolgálatban ; 4. Két légkirándulás. (Leiró rajz.) Az egylet sajnálta, hogy nem kaphatván Szabadkán légszeszt (a dúsgazdag város, mely­nek határa 18 négyszög mértföld, 60—63 ezer lakossal, még nem bir légszeszvilágitással !), csak egyik kormányozható léghajó-mintáját küldhette légi-utjára; holott egyszerre 4 min­tát akart a tágas és magas teremben fölszál­latni A látvány, melyet több ily apró léghajó egyszerre végzett légutja az alattok ülő és álló nézőkre gyakorol, rendkívül hatásos, meglepő. Egyik gépecske a másik felé rohan ; egyik egyenesen halad, mig társa hosszú kör­iven: a nézők szinte tartanak attól, hogy a kis léghajók összeütődnek egymással. Pedig e félelem nincs indokolva ; mert a röpülő-gépecs­kék kormánykészüléke már előzetesen ugy lőn igazítva, hogy a levegőben egymás felé haladó kis gépek egymással való összeütközése ki van zárva. A kormányzást a felolvasó, leszállván az előadói emelvényről, a teremben hallgatói közé állva mulatta és magyarázta meg, ez oly tö­kéletes, hogy minden tekintetben nagyon felül­múlja az eddig használt kormánykészülékeket. Az orosz és a franczia irányitható hadiléghajók hü rajzai nagy érdeklődést keltettek a közön­ségnél , sőt azokra, kik arra gondoltak, hogy a hírlapok által küszöbön állónak hirdetett háborúban ép a szövetséges orosz-franczia ez­redek fognak ezredeink ellen ránk nézve való­ban élet-halál fölötti tusát küzdeni, valóban elrémitő hatást gyakoroltak. Hisz tudvalevő, hogy például az orosz katonai hadiléghajó­bizottság elnöke a czár legidősebb fivére Vladimir nagyherczeg, s igy látható, mily nagy súlyt fek­tetnek az oroszok is a hadiléghajók működé­sére. Az osztrák-magyar hadsereg még «féke­zett-léghajók »-kai (ballon captif) sem bir, annál kevésbé irányitható hadiléghajókkal. Mily óriási hátrány ez hadseregünkre nézve az oroszokéval szemben, még a kéthetes hadna­gyocskák is tudják. A jelenvolt szakértők (tanárok, vasuti­mérnökök stb.) kiváló érdeklődéssel hallgat­ták a felolvasó fejtegetéseit a dvnamit, a kinanit, a melinit és a zéróit robbanó-anyagok erejé­ről : ezek nyújtják ugyanis a tölteléket a lég­torpédök számára, melyeknek pusztitó hatása a léghajóból valamely várra, erődre, hadiha­jóra, épületre stb. ejtve, óriási, megsemmisítő. Persze ! hadseregünk ily légt.orpédókkal sem bir. Tudtunkkal a léghajózásról nem hallhat­tunk nyilvános felolvasást osztrák-magyar föl­dön (Bécsben, a katonatiszti kaszinóban 1886 márczius 16-ikán tartott felolvasás nem volt nyilvános és nem volt kísérletekkel összekötve, ámde azért zsúfolásig tölt teremben lőn tartva), mig a «M. L. T.» 1886 julius 31-ikén és augusz­tus 13-ikán, Balatonfüreden kisérletekkel-össze­kötött felolvasásait meg nem kezdette. Ama két felolvasásról főuraink, a kik szép számmal hallgatták meg azt, igen elismerőleg és dicsé­röleg nyilatkoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents