Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887

1887-03-24 / 12. szám

114 1887 márczius 24. után nem fizettetik. Teher ménekre 60 kilo, kanczákra 58} kilo. Nem-nyerteseknek 5 kilo leeng. Lovak, melyek legalább 2000 márka' értékű versenyt még nem nyertek, 2 kilo, melyek legalább 5000 márkát nem nyertek, 1 kilo leeng. Belföldön elletett s nein az elletési évben oda importált lovak 2} kilo leeng. Belföldi kanczák ivadékainak azonkívül 2 kilo kevesebb. Táv 1000 meter. (N. P.) A harmadik ló télelét menti ; a tétek és bánatok maradványa 600 márkáig a második lóé. Nevezés május 10-ig Második nap. Szeptember 5-én. VI. Herzog Ernst-Rennen. Tiszteletdíj. II. Ernő szász-eoburg-gothai uralkodó herczegtől, a győztes lovas részére s 5000 márka. Akadály-verseny. Nemzetközi urlovasok. Minden országbeli lovaknak. Tét 200 márka, fele bánal, de csak 50 márka, ha a magasabb bánalpénz augusztus 23-ig után nem fizettetik. Rendes teher 77} kilo. Nem-nyertes lovak, melyek e versenyig három izben futottak s még 1000 márkái egy versenyen nem nyertek, 2} kilo leeng. Oly lovak, melyek 1886 vagy 1887-ben 2000 márka értékű versenyt nyertek. 2} kilo, melyek 3000 márka s a fölötti értékűt nyertek, 4 kilo külön, 8 kiloig halmozva. Táv 6000 meter. (Nagy gát-pálya.) A tétek és bánatok a második iovat illetik, levonva azokból kettős létet a harmadik ló részére. Nevezés aug. 2-ig. Francziaország. Auteuili versenyek. Márczius 13-án. Prix de la Butte. Akadályverseny. 10000 frk. Táv 4200 meter. Möns. E. Hirt. 4é p m Plais ap Milan II. any Plaisance 65 kilo Staples 1 Möns. H. Andrews 4é sga m Palmajour 60 kilo Benson 2 Comte J. Tyszkiewilz 5é p к Statuette 69 k. Gray 3 Nem helyezve : La Vigne, Haut Cloud, Cachepot, Bugiste. Fogadások : 6:1 Plais, 8:1 Statuette, 16:1 Valrnajour ellen. Husz hoszszal nyerve ; ugyanily táv a második és harmadik közt. La Vigne, Cachepot és Bugiste elbuktak. Vinceiiiiesi versenyek. Márczius 15-én. Prix de Vincennes. 10000 frk. 1200 meter: Möns. J. L. de F. Martin 3'é p 'm Birar ap Boiard any Encantadora 54} kilo Hunter 1 Prince d'Arenberg 3é p m Domidio 54} k. Hartley 2 Br. Subeyran 3é sga m Ggp 54} kilo Lane 3 Nem helyezve : Exploit, Mexico, Muffin, Murillo, Le Gange, Priam. Charles Quint, Anachorète, Oviedo, Atlantide, Falaise, Brionne. Fogadások : 7:1 Gyp és Domidio, 8:1 Bivar ellen. Fél hoszszal nyerve ; egy nyakhossz a második és harmadik közt. ÜGETŐ VERSENY, TENYÉSZTÉS. Versenynapok 1887-ben. Ausztria-Magyarország. Bécs (tavaszi meeting) május 5, 8, 10, 12, 15Bécs (őszi meeting) szeptember 20-án és október 2. 4, 6 és 9-én. Görz ápril 11, 12. Németország. Hamburg ápril 10, 11. Frankfurt junius 11, 12. Olaszország. Faenza junius 5, 9, 12. A bécsi ügitö-verseoy-egylet f. hó 12-én tartott közgyűlésén Fürstenberg gróf azt indítványozta, hogy tenyész-dijakul szavazzon meg a közgyűlés 30000 f'rtnyi összeget. Az elnök, gróf Hunyady ő ex ja ennek ellenében azt ho/.ta föl, hogy az egyleti pénztár állapota nem olyan, hogy e kiadást megbírhassa s legfölebb 21000 frt volna megszavazható, még pedig 8000 frt cislajthai lovaknak. 13000 pedig eis-és translajthai lovaknak. Ez indítvány egyetlenegy szó ellenkezés nélkül elfogadtatott. Ó-Arad Pápa (Veszprémmegye) Csákóvá (Temesmegye) Maros-Vásárhely 28-án. 29 és 30-án. 30-án. 31-én. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Lóvásárok Magyarországon. (Márczius hónapban.) Kaposvár (Somogymegye) 25-én. Zombor (Bácsmegye) 25-én. Érsekújvár (Tenyészvásár) 27 és 28-án! Kőszeg (Vasmegye) 28-án. A kaposvári lóárverésre, mely folyó évi ápril 14-ére van kitűzve, a bejelentett lovak liszlája már szétküldetett. E szerint 48 tulajdonos 183 lovat jelentett be. A venni szándékozók tiszta áttekintést nyerhetnek e jegyzékben foglalt lovak származásáról, nagyságáról s előre kellőleg tájékozhatják magokat az ott kiállítandó anyagok felől. Lesznek szép számmal paripák, kocsilovak, igáslovak a könnyű és nehezebb fajtákból, belovagolt és nyersménesbeli csikók, négyes és kettős fogatok. — Az árverést megelőző napon délután 3 órakor a jegyzékben foglalt lovak a vásártéren elővezettetnek. A bilaki csikótelep.* Hogy egyrészt ugy a rendes fogyatékot, valamint másrészt egy esetleges nagyobb lószükségletet is fedezni lehessen, a hadügyi kormány mindenkor a jó, erősen kitartó, edzett, a különféle czéloknak és igényeknek megfelelő lóanyag beszerzésére kiváló gondot fordított. Ujabb időben azonban épen a jó kincstári lovassági tiszti lovakat illetőleg mutatkozott érezhető hiány ! Eme — bátran mondhatjuk — elite lovak, régebben legnagyobb részt a volt és a mint látszik II. József császár által 1786-ban e czélra alapított mezőhegyesi és bábolnai cs. kir. katonai ménesekből — melyek most a magyar államnak képezik tulajdonát — és a radautzi cs. kir. osztrák állami ménesből kerüllek ki. E radautzi ménes, mint ilyen úgyszólván a véletlen gyermeke; alapját az 1802ben Erdélyben gróf Bethlen Jánostól vásárolt mén «Berberino» vetette meg. fejlődéséhez pedig a Luczina kitűnő legelői, melyek joggal nevezhetők a lótenyésztés paradicsomának, lényegesen hozzájárultak. Éltesebb lovasliszteink nem győzik dicsérni e ménesbelí lovaknak jó járását, kitartását és bosszú szolgálati idejét ; liogy pedig a régi lovasok sokat és nagy tourokat lovagoltak, az tudvalevőleg minden kétségen felül áll. Hogy tehát az emiitett és mindinkább érezhetővé váló hiányon segítve legyen, a cs. és kir. hadügyi kormány jó és megfelelő képességet ígérő 2—3 éves csikókat vásároltat össze és azokat külön e czélra berendezett, jó és elegendő legelővel és istállóval biró telepeken felállítja, bol a megállapított vezéreszme szerinti nevelést és jövő hivatásukhoz lehető edzést nyernek. Ily felnevelési állomás, melynek hivatalos neve : «es. és kir. remondatelep» (mi a «csikótelep» kifejezést jobbnak tartjuk és azt is használjuk) ma az osztrák-magyar birodalomban csak három létezik, u. m. Fiber, Steierországban ; Nagy-Daad. Tolnamegyében és Bilak, Besztercze-Naszódmegyében. È telepek előnyeit egyaránt élvezik ugy a tenyésztők, mint maga a hadsereg, mit a következőkben bővebben indokolni megkísérlünk. A 2—3 éves csikók vásárlása folytán egyszer a tenyésztő sokkal gyorsabb forgalmat ér el, mi mellett koczkázata lényegesen apad. Akárhány csikót e megvétel menti meg az idő előtti romlástól; mert mint fájdalom igen gyakran akárhányszor láthatjuk, a három — sőt a két éves csikó is — különféle munkára lesz alkalmazva, miáltal nemcsak fejlődésében marad vissza, hanem kivált még puha csontozatában, lábizületeiben «struppirt» és rövid * A bilaki csikótelep a szélt s körben ismert Keöuczeöll József huszár-alezredes ur kitűnő vezetése alatt áll, mellette a jelen czikk érdemes irója Schmidt Ferenez cs. kir. állatorvos ur, — kit nevesebb tenyésztőink kétségkívül szintén ismernek és becsülnek — gyakorolja az állategészségügyi felügyeletet. Fenti czikknek becsét főképen abban keressük, hogy nem száraz adatokat és számokat közöl, hanem a lónevelés alapelveit oly meggyőzően és tanulságosan adja elő. hogy fejtegetéseit minden érdeklődő t. gazdalársunknak megszivelésére melegen ajánljuk. Szerk. idő alatt nagyon elértéktelenedett lesz ! Más és éppen nem ritka esetben főleg a kisebb birtokos nem rendelkezik ama legelővel, mely nélkül pedig sikeres lótenyésztésre gondolni sem lehet. A ló nem fejlődik az istállóban, szemhibát kap, lábban kiválóan gyenge marad, inkább egyenes állású és keskeny patája lesz, mi mellett sohasem nyer szabad, térfoglaló járást. Az említett telepeken okszerűen, nem erőltetve nevelt lovakban a lovassági tisztek igen jó tisztesi lovakat nyernek és ha nem mindegyik fejlődik is ki hivatásának megfelelően, akkor még mindig jó szolgálati ló lesz belőle, mely felnevelése és legelőn ápolt «szűzies» lábai folytán hosszú szolgálali időt ígér. Ha pedig ily kancza valamely használati hiba miatt kimustrálásra kerül, akkor a legtöbb esetben még a tenyésztésre igen alkalmas lesz és a tenyésztő azt olcsó pénzért is fogja megkapni. A hadi kincstárnak egy további előnye abban áll, hogy e telepeken jó és jó conditióban levő lovaknak bizonyos készlete van elhelyezve, melyekről sokkal gyorsabban lehet rendelkezni, mint, a mennyi idő alatt azokat aszentálni lehetne. A német birodalom katonai lószükségletét a csikótelepek közvetítésével fedezi, sőt még a lóban bővelkedő Oroszország is — hol Wilson szerint minden 3 lakosra 1 ló esik — két lovassági ezredre egy csikótelepet tart. Bármennyit beszéltek legyen is nálunk a csikótelepek ellen vagy mellett, — az elfogulatlan ellenpárti e néhány röviden felsorolt és el nem vitatható tényből szintén amaz általános következtetésre fog velünk együtt jutni, hogy a csikótelep-rendszer nálunk nem divatos szeszély, hanem éppen oly czélszerü. mint a milyen elengedhetetlen szükségei pótol. Ez általános bevezetés után foglalkozzunk kissé részletesebben az általunk közelebbről ismert ЙИаЙ'Ш. Az 1.881-ik esztendőben a hadügyi kormány beható bizottsági szemle után, melyen az erdélyi gazd. egylet képviselője is résztvett, a gróf Lázár-féle birtokból 850 hold legelőt, továbbá a részint már fennálló, részint még felállítandó épületeket, végre a kifutó helyekre szükséges területet 15 évre haszonbérbe vette. A helyrajzi fekvést illetőleg megemlítjük, hogy Bilak község Beszlercze-Naszódmegyében a Sajó völgyében, a szeretfalvi vasúti állomástól 6 kilométernyire esik. Déli irányban, a községtől némileg elkülönítve, mérsékelt emelkedésű fensikon, 17 hold nagyságú területen kissé hosszudad négyszög alakban épült a telep akként, hogy két-két egymástól egészen külön álló istálló képezi a négyszög egyik oldalát, melynek felső hosszoldalát a tűzoltó-szerek raktára, az alsót pedig a lópatkolda egészíti ki. Ez épületeken belül négy, egyenkint 70 m. hosszú és ugyanolyan széles aklot találunk, mely 10 m. széles ut által gyűrűalakban van az istállóktól elválasztva. Egy-egy akol két istálló lakóit fogadbalja be s kapujuk a nagy istállóajtókkal éppen szemben esik. A telep közepén a legénységi laktanya áll ; minden épület szilárd anyagból és nagyon izlésteljesen van épitve. Minden istálló (futó istálló) 50 m. hosszú, 9 in. széles és 4 m. magas, benne 50 csikó — mert ennyire van számítva — igen kényelmesen fér el. Az istálló mindegyik hosszoldalán egy-egy 2.5 m. széles szárnyas ajtó van, melyen át a csikók könnyen ki és behajthatók és a nagyobb szélesség miatt sem szorongást, sem sérülést nem szenvednek. Ezzel egyszersmind a tűzveszélyt illetőleg is gondoskodva van, mert tudvalevő, hogy lovakat csak igen bajosan lehet égő istállókból kihúzni. Az istállók homlokoldalán ajtóval teljesen elzárt kamarák vannak, az egyikben a zabos láda foglal helyet, a másik pedig az istálló hiújával lévén összekötve, mint szénás kamara szolgál, hova a szénát porcziókban a hiúból lehányják. Az istálló talaja magasabban fekszik, mint az udvar színvonala és vert agyagból áll. Az etető jász-