Vadász- és Versenylap 31. évfolyam, 1887
1887-03-24 / 12. szám
VADÁSZ- É3 VERSENY-LAP 115 lak akként vannak a hosszfalakon alkalmazva, hogy felső szélük körülbelől egy méternyire esik a földtől, a mi ekként a takarmány felvételére kényelmes magasságot nyújt. Az etető rácsok alkalmazásától nyilván és jogosan azért óvakodtak az illetők, mert a takarmányfelvétel ezekből a csikókra nézve igen természetellenes és ezek különben is a takarmányt először többnyire a jászolba húzogatják le és ugy fogyasztják el, mialatt az üstököt és sörényt tele szemetelik, de sőt apró töreknek a szembe hullásával, könyezést, szemlobot — egyszóval szembetegséget is idézhetnek elő. Továbbá az sem valószínűtlen, hogy a nyak természetellenes felfelé hajtása folytán a hát képzése szenved, a mint tényleg oly lovak, melyek tápjukat inkább a talajról szedik fel, az istállói lovakkal ellenkezőleg tényleg jobban feszült háttal bírnak. Ennélfogva a szénarács a lovak javára mindinkább eltünedez és maholnap már csak történelmi érdekkel fog birni. (Folytatása következik.) TÁRCZA. Léghajózás. A «Magvar-Léghajózó-Egylet» a bel- s külföldön minden irányban sikerült fötolvasásai után f. hó 17-ikén (csütörtökön) este 7 1/ 2 órakor a fővárosi vigadó dísztermében fölolvasást rendezett a léghajózásról, melyen több rajzot (többi között Wechmar Ernő báró repülőkészülékéről, melyet pár hét előtt szabadalmazott a minisztérium) és az egylet tulajdonát képező három helicoptert (parányi repülőgépeket) mutatott be ; a fölolvasás végén pedig az egylet rendelkezésére álló öt hajtó-gépezetből, melyek légzsák alá erősítve az irányithatóléghajó részét alkotják, egyet, csak egyet, mert már 11 óra körül járt az idő. A kis helicopterek gyönyör-íien röpültek; gépkezelésök oly egyszerű, hogy az előadó — Captain Nemo — könnyen taníthatta meg arra közönségét : s igy csakhamar a közönség tagjai is képesek voltak a helicoptereket szállatni. Az előadást, mely 4- részből állott, az egylet egyik ügybuzgó tagja, Captain Nemo, tartotta, kinek ezúttal is sikerült a nemes léghajózási-sport részéi e uj barátoka' szerezni. Az előadás első része a léghajózás történetének rövid ösmertetését nyújtotta ; a második rísz kiterjeszkedett a jelenleg használt irányitható-léghajókra; a harmadik rész a léghajók háborúban történő alkalmazásáról szólt; a negyedik pedig röviden — az idő előrehaladottsága miatt — rajzolt egy légkirándulást. Kiválóan nyomasztó hatást tett a közönségre Moltke yróf tábornagy, évszázadunk legkitűnőbb sztratégájának levele, melyei a léghajózásról a «N. L. E.»-nek irt; abban a hires hadvezér, a ki még minden csatájában győzött, a léghajókat a korszerű had főt szerelés legfontosabb részének nyilvánítja. A helicopterek fölszállatása után az előadó, kit hálás közönsége, a mely a tágas, nagy helyiséget teljesen megtöltötte, riadva éljenzett meg, a terem karzatára vitte a kis mintaléghajót és magas légutjára bocsátotta, melyet az nyilgyorsan röpült be a hosszú termen át. Mikor a kis gép a terem túlsó oldalára megérkezett, mintha leczövckelték volna, oly hirtelen állott meg: hajtógépezete ugy lön igazítva, hogy ez által is bebizonyuljon, mily tökéletesen hatalmában áll a fölszállandő embernek a léghajó irányítása. Minthogy a képzelhető legroszabb időjárás daczára az érdeklődés a nemes léghajózási sport iránt ily nagymérvben nyilvánult, az egylet ismét rendez fölolvasást, melyen ujabb gépeket s rajzokat is fog bemutatni. Lótenyésztés, lovaglás, idomitás, istállókezelés. (Folytatás.) A hegyes patkó (Stolle), melyet a legtöbb esetben feleslegesen alkalmaznak, ugy hiszem, német találmány. Bárha a francziák Oroszországban való hadjáratának szerencsétlen kimenetelét részben ama körülménynek rójják föl, hogy a franczia lovaknak nem volt begyes patkójuk, ez csak azt bizonyítja, hogy télen jeges talajon szükséges és ezt szívesen is beismerjük. A többi, enyhébb évszakban azonban a hegyes patkó egyátalában elvetendő. Az eléggé magasan hagyott hordászfalak (Trachtenwände) s a le nem faragott szarunyir bőven nyújtanak annyi védelmet, mint a mennyit, tévesen, a hegyes patkónak tulajdonítanak. Fontos dolog az alkalmazásba vett patakenőcs minősége is. A zsírnak tisztának és tökéletesen sótalannak kell lenni, mert az a pata keménységét előmozdítja. Hochwächter U., az ő « Stallhaltung und Stallpflege» czimü munkájában legalkalmasabbnak tartja az egyenlő részben összevegyitett kátrányt, zsirt, olajat és viaszt. Én az igy készült patakenőcsöt alkalmaztam s nagyon jónak találtam. A mig e vegyiték, a felolvasztás után ki nem hül és pép-sürüséget nem nyer, nagyon kellemetlen szaga van ; addig tehát ne vigyük be az istállóba. Meglepő jó hatással van olykor a kauc ;ukkal való patkolás a nagyon kivölgyelt patáknál vagy a természettől vékony talpaknál, törékeny patáknál, alacsony hordászoknál s nyirrothadásnál. Szinte balfogásnak látszik, rothadó nyirre, — melyet tisztán kell tartani s naponkint ápolás alá venni, — egy darab kaucsukot tenni, melyet egyik patkolási időtől a másikig, tehát körülbelől egy hónapig, nem távolítunk el s ekkép az ápolást lehetetlenné teszszük. De közelebbi megfigyelés után tapasztalni fogjuk, hogy a nyirrothadás a kaucsuk alatt is gyógyul és pedig a következő okból : a pata czélszerütlen kezelése és a nyírnek bevagdalása által a vastag, ruganyos- szaru, a nyircsont-izület e természetes védője, elpusztul s ez által oly részek lesznek fedezetlenek, melyeket a levegőnek nem lett volna szabad kitenni. Miután tehát e részeket csepü- és kaucsuk-boritékkal újra védelemben részesítjük, a göröngyök és kövek ártalmas nyomásától is oltalmazzuk s a természet lassankint gyógyitólag működhetik. E czélra nézve szükséges, hogy a kovács a patkónak belső lapját köröskörül ugy lapítja ki, hogy a kaucsukot a patkó és a talp közé lehessen beékelni. A nyir és a talp alaposan megtisztíttatik s ha nyirrothadás mutatkozik, a megtámadott helyeket, be lehet hinteni «Hufstrahl-Pulver»-rel, mely néven ez a bécsi udvari gyógyszertárban kapható. E szer, mérsékelten behintve, nagyon száritólag hat. A behintés után, a talp, nyirgödör s különösen az oldalvást eső nyirgödrök gondosan tisztára tépdesett csepüvel lesznek berakva. A nyir szabadon marad s az oldalvást levő nyirgödrökbe s talpba rakott csepünek kissé ki kell állnia attól, nehogy a nyomás a nyirre erősebben hasson. ° A kaucsukot, melyet tetszés szerint való nagyságú (egy czentimeter vastagságú) lapokban, minden nagyobb kaucsukmü-kereskedésben kaphatunk, oly alakú darabokra vagdaljuk, a minő szükséges, hogy azt a patkók alá alkalmazzuk; azonban e darabokat száraz állapotban kissé nagyobbakra vágjuk, mert a forró vízben összébb húzódnak. Forró vizbe dobva ezeket, az anyag annyira megpuhul. hogy minden alakot adhatunk azoknak s ily állapotban illesztjük, mint fentebb említve volt", a csepüvel kitömött talpra s egy darabka fával a talp és patkó közé beékeljük. A hordászvégeknél kiálló kaucsukot levágjuk. Mihelyt e munkával elkészültünk, egy hideg vizbe mártott szivacsot néhányszor a talpra kinyomunk s aztán a lábat egy már készen álló hideg vizzel megtöltött vederbe állítjuk s mindaddig benne tartjuk, mig a kaucsuk újra megkeményedik, a mi néhány perez alatt megtörténik. A kaucsuk-betét, egyik patkolástól a másikig eltart mindenféle munkánál. Én meg vagyok győződve a felől, hogy a kaucsuk-betét, sok oly versenylovat, mely kemény talajon kénytelen futni, megvédhetne a merevségtől. * * * Nedvpókok (Gallen) ellen, melyek már kissé megkeményedtek s a megtámadt inak ellen, igen ajánlatosak a James-féle barna Misterrel két-három izben való bekenések. Mihelyt a szenvedő rész az első blisterezés után kéregmentes, ismét azonnal lehet blisterezni. meg lia dagadt is az s az uj szőr növekedése csak alig látszik. E bliszter hatása az első használatnál többnyire nem igen jelentékeny, kétszerháromszor való ismétlésnél azonban kitűnőnek mutatkozik. Ha a szenvedő inazatot, csüdizületeket, megkeményült nedvpókokat stb., komolyabb ápolás alá szándékozunk venni, akkor mindig a Misterrel kezdjük s az okszerű bandageolást folytatjuk, ha az utóbbi blister után a Misterezett részek a kéregtől megszabadultak. A bandageolás sikere attól függ, a bandaget miképpen alkalmazzuk s az éppen most nevezett esetekben a bandageolás a dr Priessnitze módszere szerint, a Kwizda János Restitutionsfluidja hozzáadásával a legczélszerübb. Minthogy azonban a Restitutions-fluidnak folytonos használata akkor is sokba kerül, ha vizzel kétszeres higitást csinálunk belőle, amennyiben az istálló-személyzet nem igen takarékoskodik vele, legjobb, ha az egész bandaget higitott. Restitutions-fluidba mártjuk s elég egy vászondarab, mely párszorosan összehajtva, csak ép oly nagy, hogy a gyógykezelés alá vett részt befödje. É vásznat a fluid-higitásba mártjuk, kifacsarjuk s az illető részre boritjuk; e vászon fölé jő aztán egy hideg vizbe mártott, de tökéletesen kifacsart vászon - kötelék, mely fölé ismét gyapot-bandaget göngyölünk, a mely a vászon-kötelék felső és alsó végét jól befödje s a mennyire lehetséges, légmentesen elzárja. E bandageolást 2—3 óra múlva ismételjük, a fluidos vásznat s a vizes vásznat újra megáztatva és jól kifacsarva fölteszszük s a gyapot-bandage-zsal körülgöngyöljük. Nedvpókokat meg lehet puhítani s hatásosan gyógyítani ugy, hogy chlórt faolajjal összevegyitünk s ezzel egy flanel vagy vatta darabot megnedvesítve a nedvpókra teszszük s gyapot-bandage-zsal körültekerjük. A lónak munkaközben is viselnie kell e bandaget, melyet azonban a megnedvesedés ellen óvni szükséges. Minthogy az olaj megavasodik, a szenvedő részt minden 3—4 napban langyos vizzel és káliszappannal tisztára kell mosni. Én ugyan nedvpók ellen az előbb leirt Misterrel való módszert többre becsülöm, mint az olajjal gyógyítást, de ide jegyeztem azért, mert nem átalánosan ismeretes és gyakran basznál. A nedvpókot majdnem soha sem sikerül gyökeresen elmulasztani, a mennyiben ízületzsiradékkal és innedvvel uj táplálékot nyer, mind a mellett is gyakran egészen s részben a legnagyobb részben, ellennyomás és melegség által, — melyet az okszerű bandageolás idéz elő, — meg lehet akadályozni, feltéve, hogy ez a csüdizületen vagy a hajtóin közfalán jő elé, hol a bandageolást alkalmazhatjuk. Persze, újra jelenkezik az, mihelyt a bandageolást abba hagyjuk s ennélfogva szükséges is, hogy a nedvpókban szenvedő lovakat az istállóban folyvást bandageben tartsuk s arra ügyeljünk, hogy a bandage nyomása helyes mérvű legyen, mit az által találunk el, ha a bandage és láb közé a kisujjunk befér. Csánkpókokat nehezebb gyógyítani, mert fészkök helyén bandaget nem lehet ugy alkalmazni, hogy az tartósan rajta maradjon. Nagyon sikeres gyógymódnak bizonyult be az
