Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-02-25 / 8. szám

Február 25. 1886. Vadász- és Verscnv-Lap 69 2000 frt я a fölötti értékűé 6 kilo, 3000 forint s a fölötti értékűé 8 kilo, 3500 frt з a fölötti értékűé 10 kilo több. Jockeyk 2'/

ä kilo kiilön. Tét 100 frt, bánat 50 frt, Az első lo osztozik a másodikkal a tétek és bánatok felében, a harmadik ló tételét menti. Walkover vagy compromissum esetében c:ak a fél dij adatik ki. Nevezési zárlat márcz. 31 Második nap. Kedd, ápril 27. I. Haek-Stakes. Tiszteletdíj az elsőnek és másodiknak. Urlovasok. Minden országbeli lovaknak. Táv 1600 meter. Lovak, melyek 1885. és 1886-ban nyilvános akadály-, gát- vagy sikversenyben (Reiter-Club- és tiszti versenyeket kivéve) neveztettek, kizárvák. Teher 3é 64'/

2 kilo, 4é 72'/

2 kilo, 5é és id 75 kilo. Kanczáknak és herélteknek l'/

2 kilo, nemnyerteseknek 3 k. leeng. Lovasoknak v. lovaknak melyek 500 frt s a fölötti értéket nyertek 2

1/, k., melyek 1000 frt s a fölötti értékűt nyertek 5 kilo több. A terhek lovasra és lóra nézve halmozva számitvák. Tét 10 frt, f. v. f. A tétek és bánatok az első és a második ló közt osztatnak meg. Nevezési zárlat márczius 31. Későbbi nevezésekért kettős tét. II. Államdij. 2000 frt. 3é belf. és német mének és kanczáknak. 1600 meter. Teher ménekre 56 kilo, kanczákra 54'/

2 kilo. Tét 100 frt, bánat 50 frt, de csak 25 frt, ha az illető versenyév január l-ig jelentetik. A tétek és bánatok fele a második lóé, levonva abból a harmadik ló részére ennek egyszerű tételét. (Elzárva 1884. november 1-én 27 alái rással. III- Asszonyságok dija. Tiszteletdíj. Urlovasok. Minden országbeli lovaknak. 2000 meter. Teher 3é 62'/„ kilo, 4é 72 kilo. 5é és id 76

5kilo. Nem-nyertesek 2'/j kilo leeng. 1000 frtól 2000 frtig terjedő versenv nyertesei 2'/

2 kilo, a fölötti értékűé 5 kilo több. Tét 30 frt, bánat 15 frt. Az első ló osztozik a másodikkal a tétekben és bánatokban. Nevezési zárlat márczius 31-ike. Későbbi nevezésekért kettős tét. IV. Handicap. 1000 frt 3é és id continentalis lovaknak, francziák kizárásával. Táv 2000 meter. Tét 50 frt, bánat 20 frt, de csak 10 frt, ha ápril 20-ig jelentetik. A terhek ápril 15-én közöltetnek. Verseny nyertesei teherközlés után 2'/

2 kilo több. A tétek és bánatok a második lovat illetik, levonva azokból a győztes részére ennek egyszerű tételét. Nevezési zárlat márczius 31-dike. V. Akadályverseny. Tiszteletdijak az első és második ló lovasainak. A nyertes lóé 200 frt, a másodiké 50 frt, a tétek és bánatok 30 forintig a a harmadik lóé, a netaláni többlet az első és második ló közt osztatik meg. Minden országbeli minden korú lovaknak, mely a cs. k. hadsereg és honvédség tényleges szolgálatban levő tisztei, hadapródai s egy éves önkénteseinek tulajdonai, ezek által lovagolva. Táv 3200 meter. Teher 4é 70 kilo, 5é 77 kilo, id 82'/

2 kilo. Lovasok vagy lovak, melyek 1000 frt vagy a fölötti értékű akadályversenyt nyertek, kizárvák. Lovassok vagy lovak, melyek 500 frt értékű akadályversenyt nyertek, 2% kilo, olyanok, melyek 500 írttól 1000 frtig nyertek, 5 kilo több. Lovasok, kik még akadályversenyben nem lovagoltak, 5 kilo leeng. A terhek lovasokra és lovakra halmozva számitvák. Tét 5 frt f. v. f. Nevezés márczius 31-ig. Későbbi nevezésekért kettős tét. VI. Akadályverseny. 1000 frt. Handicap. Minden országbeli lovak. Táv kb. 4000 meter. Tét 50 frt, bánat 20 frt, de csak 10 frt, ha ápril 20-ig jelentetik, A terhek ápril 15-én tétetnek közzé.. Verseny nyertese teherközlés után 2'/

2 kilo több. A tétek és bánatok a második lovat illetik, levonva azokból a győztes részére ennek egyszerű tételét. Nevezési zárlat márczius 31-dike. Jegyzet. 1. Valamennyi nevezés minden megkívántató adattal, ugy a lovas szinei és terhei vagy az osztr. Jockey-Club főtitkárságánál (Bécs I Augustiner- strasse 8.) vagy a versénytitkárságnál (Prágában I. Theatergasse 26) bérmentve intézendők. 2. Minden nevezés, bánatjelcntés és bandicapközlések esti 10 óráig Írásban vagy távirat utján intézendők el, ha csak a propositiókban máskép 4 nincsenek megállapitva. 3. Minden nyereményből 5°/

0 levonatik, épp ugy minden idomitásban levő a pályán megjelenő lóért s minden lóért a hányszor indul 5 frt fizetendő. 4. A prágai versenyekre nézve az „Osztrákmagyar birodalom sik-, gát és akadályverseny szabályzatai" érvényesek. 5. Valamennyi tét- és bánatpénzek mázsálás előtt a titkárságnál lefizetendők, ellenesetben oly lovak, melyekért a tétek fentebb mégjelölt időben be nem fizettetnek, versenyre nem bocsáttatnak. 6. Hogy a teherfokozásokat egy és ugyanazon skála szerint lehessen meghatározni, a cs. arany értéke 5 frt, 10 frankos magyar arany 4 frt, 100 német bir. márka 50 frt. 100 frk 40 frt s az angol sovereign 10 frtjával számíttatik. 7. Magán- és aláírási dijakért csak a befolyt pénzösszegek erejéig felelős az egylet. 8. A titkárság Prágában a verseny tartama alatt a „Schwarzes Ross" vendéglőben- található.' 9. Az elfogadott handicapért 5 frt számitattik minden ló után, mely összeg a téttel együtt Capin Hugó titkárnál fizetendő le. 10. A győztesnek a szokásos clerk-illetéket le kell fizetnie. 11. Istálló végett Capin úrhoz (Prága I. Theater- gasse 26) kell fordulni. Agyors futásra idomítás követelményei. (Folyt, és vége.) A trial. A versenyló kipróbálását (trial) a legtöbb esetben ueiu mulasztják el, mielőtt az a nyilvánosság elé kerül. Legjobb e próbát két héttel az illető verseny előtt megtartani, sőt jelentékenyebb kötelezettségeknél még elébb is, hogy a tulajdonos a ló esélye felöl felvilágosodást uyerhessen s az idomárt is tájékoztathassa arról, mily előhaladást tett már a ló a versenyre való előkészítésben s hogy a verseny napjáig még mennyire javulhat conditiójábau. A triait rendesen egy pár nappal az izzasztás előtt teszszük, nehogy a lovat reudes munkájában megzavar juk. IIa a ló nem túlságos erős s a triait mégis aunak rendje és módja szerint óhajtjuk végeztetni, akkor e kísérleti galopot izzasztó-galop gyauáut is veszszük. Magán-kisérlethez (mert a nyilvános trial a verseny) ama lovon kivül, a melyet kipróbálni akarunk, még legalább két lovat kell adnunk s mindeniket oly lovasoknak kell lovagolniok, kik ügyességben a versenyben lovaglóknál nem állnak hátrább. S ez önként érthető. Ha egy jó jockeyt ültetünk a kisérletbez alkalmazott lóra s egy középszerűen lovagló lovászfiút a trial-lóra, miut ez gyakorta törtéuik, akkor az ily próba által semmi biztos mértéket nem nyerhetünk a trial értéke felöl s a versenyben nagy és sok költségbe kerülő csalódásoknak leszünk kitéve. Jobb, ha netalán hiányzanak a jockeyk, mindenik lovat lovászfiuval lovagoltatni, természetesen a terhek kiegyenlítése mellett, a minőket versenyben vinni kell. Egyenlő conditióban levő lovaknál, rendes jockeyk alatt, a trial meglehetősen biztos mértéket nyújt. Azonban, a már előbb emiitett több oknál fogva, nem mindig lehet egy magán-trial sikerére határozottan építenünk, kiváltképen oly lovaknál, melyek még versenypályát soha sem láttak és soha sem futottak nyilvánosan. Az ily ujonczoknál nem ritkán csal a próba. Oly lovakaál, melyek már futottak, a versenyben kipróbáltattak, rendesen tartózkodunk a trialtól, mert a felesleges kihivás és zaklatás soha sem tesz jót. Mi sem különbözik annyira egy valódi versenytől, mint a szokott, gondosan végzett galop a reggeli munkában, melynél a ló jó, egyenletes paceben bizonyos távolra megy, aztán megteszi futását s minden küzdelem nélkül végzi. A valódi versenyben ellenkezőleg rendesen egy ló a favorithez fölnyomul, kinynjtózkodásra igyekszik ezt kényszeríteni, majd egy másik ló teszi ennek erejét próbára s talán egy harmadik is, mielőtt az utolsó, a legkomolyabb küzdelem kifejlődnék. Ily esetnek, természetesen, magán-trialnél soha sem szabad előfordulni a kipróbálandó lóra nézve. Minthogy különböző viszonyok közt két versenynek ritkán van'basonló lefolyása, nem lehet meglepő, ha az idomár és tulajdonos egy jól intézett trial után is csalódhatik s egészen más eredményt érnek el, mint az a valóságban történik. Ha a verseny egyes pbasisaiban épp ugy foly le, mint, a trialben, akkor a ló képessége is megközelítőleg hasonló ebben, mint abban. Magán-trialben a trial-lónak minden esetre, a handicap elve szerint, azt a terhet kell adnunk, mely a lovat, a fő ellenféllel szemben, az illető versenyben egyenlővé teszi, s igy a kipróbálandó lóra nézve, az illető versenyben legveszélyesebb concurens ellenében'megközelitö mértéket vennünk. Épp azért egy ismeretlen képességű trial-ló épp oly kevéssé hasznos az idomárra nézve, mint az oly ló, mely bizonyos ideig a trial előtt nem futott s ama forma, a melyben akkor van, több rendbeli futása által nincs igazolva. Bizonyosra megállapitott forma nélkül nem vehetünk kellő mértéket s a kipróbálandó ló ekkor akár az istállóban is maradhat. Ha a ló tüzetes megfigyelés után minden tekintetben kielégitőleg futott s a trialböl könnyen bontokozik ki győztesként, akkor észszevűleg következtethetjük, hogy ez a ló a versenyben is következetes marad a trialnél tanúsított képességéhez, de mind a mellet akkor sem szabad a korábban emiitett esetlegességeket, melyeknek a lehetősége mindig fölmerülhet, figyelmen kivül hagynunk Az utolsó hét munkája. Az utolsó bét munkája rendesen izzasztással kezdődik, takaróval vagy a nélkül, a lónak ereje és általános jólétének minősége szerint. Ha az idomár azt hiszi, hogy lovának húsban könnyebbnek kellene lennie, akkor a korábbi munkát jókora izzasztással takaró alatt fejezi be. Ha ellenben ugy véli, hogy jobb ha kissé több bus van a ló bordáin, akkor csak takaró nélkül, gyönge izzasztást alkalmaz. Minden esetre czélszerű az izzasztásra nézve szükséges bosszú, egyenletes galop ez időpontig (de nem később, mint egy héttel a verseny előtt). Rendkívül tömör, vagy oly lovaknál, melyeknél az izzasztó galop többszöri ismétlése jó sikert mutat föl, akkor kivételkép az utolsó izzasztás a verseny előtt való négy napig elhalasztható. Az izzasztás után a galopok, a verseny előtt való napig, a szokott módon folytattatnak s tökéletesen a ló temparamentumától, korától s "egész természetétől függ, vájjon galopja az utolsó napon könnyű vagy erőfeszitőbb legyen-e ? Rendszerint két nappal a verseny előtt erősebb, kinyultabb s az utolsó napon rövid, de gyors galopot alkalmazunk, hogy a lélekzési szerveket s valamennyi pórust megnyissuk. Természetesen, nem lehet itt minden egyes előfordulható esetre utasításokkal szolgálnunk. Csupán az általános alapelveket és a manipulatiót lehet az idomitásnál jelezni, a melyek szerint, a különböző viszonyokhoz képest, alkalmazkodnunk kell. Visszatekintések és megjegyzések. Az eddig közlöttekből látszik, hogy az e tekintetben alkalmazott intézkedések és alapelvek nagyon egyszerűek, de a nehézség és művészet abban áll, hogy emez intézkedéseket és alapelveket kellőleg és a maga idejében alkalmazuk. A tapasztalás szolgál ujjrnutatással minden felmerülő esetben arra nézve, hogy a ló egyediségéhez képest mi alkalmas és szükséges. A ló idomitásáboz mindig sok ügyesség kívántatik. Habár hosszabb gyakorlatban az esetek nagyobb része előfordul, mindazáltal mindig merülnek föl ujabb jelenségek, a melyek fölött az idomárnak ítéletet kell vonnia s a szerint tenni intézkedéseit. Oly lovak, melyek minden versenytebetségök mellett sem szoríthatók arra, hogy mindent kiadjanak magokból, az idomárnak legnagyobb ügyességét veszik igénybe s alkalmat adnak rá, hogy azt be is bizonyíthassa. Jó vérű s jó temperamentumú lovaknál a napi munka csaknem mindig egyenlő. Az idomár az ily állatoknál határozottan számíthat arra, hogy másnap reggel ugyanazt a munkát végeztetheti velők, alig észrevehető fokozással, a melyet előtte való nap végeztetett s az utóbbi munka hatásából mindig a legbiztosabb táo О maszpontot nyeri. **