Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-12-09 / 52. szám

Vadász- és Yerseiiv-Lan Deczember 9. 1886. A Kincsem-sorsjáték ügyében. Véghetetlen nagy jótétemény ez a Kin­csem-lotteria, melynek meghonosítását gróf Festetics Tassilo ő méltóságának köszönhet­jük, miután ő látta annak nagy hatását a németországi tenyésztés és versenyek emelé­sére több helyen, különösen Baden-Baden­ben ; — mondjuk véghetetlen jótétemény az telivértenyésztésünk és versenyeink emelésére, mert azonkívül hogy évenkint a legjelesb anyakanczákat hozza be vérfelfrissitésre, más részről a hazai télivér és félvér tenyésztőktől is a legutóbbi két évben oly tetemes mén­anyagot vásárolt össze (melyek névsorát máshol közöljük) hogy ez hatalmas lendületet ad a mind jobb és jobb mén-ló tenyésztésre, s ezúton lassankint annak elérésére, hogy jobb magán­méneseink elegendő apalovakat fognak nevel­hetni az országos lótenyésztés szájnára, s igy az állami lótenyésztés ez ágát, mely most concurrensük — megszüntethetni lehet. S mégis, daczára hogy ez üdvös hatású sorsjáték előnyeit sportkörökben ismerik, hogy minden évben annak létrehozhatása és szerencsés keresztül vitelére — a Lovaregy­let Nm. elnökének gróf Károlyi Gyula б excjá­nak oly sok fáradozásába kerül — csak lanyha részvétlenséget tapasztalunk e sorsjáték jöven­dője iránt . . . Egy csodálatos közönyösség fogta el éppen azokat, kiknek mint verseny­zők vagy telivér és félvér tenyésztőknek leg­inkább állna érdekökbeu, hogy egy kis jó példával körükben, egy kevés áldozattal a magok részéről — e sorsjegyek kelendőségét előmozdítsák. Az igazság érdekében meg kell valla­nunk, hogy idősb sportsmaneink részéről ki­vételeket kell tennünk ; ezek még a régi jó gárdából valók; — van hitük, van szeretetük, mely mindig hevül a mi közügyünk iránt. A versenyzést — veszteséggel is — űzik, magá­ért a versenyért, — és segítik ez ügyet min­den alakban, mi annak emelésére szolgál. Ezek adnak reményt a vállalkozónak, hogy a jövőre is merjen ujabb kiadásba bo­csátkozni ; azért kérjük, figyelmeztetjük a versenyistállóval biró urakat és telivér és félvér tenyésztőket — hogy az ugy is csak kis áldozatot igénylő, s a Kincsem-lotteria által czimzetiikre küldött sorsjegyeket tart­sák meg és segítsenek közös erővel — hogy e vállalat továbbra is fenállhasson. Társas-játék a Kincsem-sorsjáték 50,000 frtos főnyere­ményére 1000 drb különböző seriesből sze­dett sorsjegyek (20°/ o leengedéssel) 20 réSZt­vevő á 40 frt. Ha a társaság az 50,000 frtos főnyere­ményt megnyerné: ugy az a 20 társ közt újra kisorsoltatik, s egy uyeri az 50000 frtot ! De miután 1000 sorsjegy közül statisztikai tapasztalatok nyomán, legalább 20—25 nyere­mény várkató: ezek összesítve ismét kisor­soltatuának. Aláírásokat a pénz melléklésével (az ügy iránti szívességből) elfogad e lapok szer­kesztője, Deczember 25-ig. Egyéb megrendeléseket kérünk egyenest a Sorjegy - irodának, Budapest, IV. Váczi­utcza 4 — 6 iutézui. A szerk. H I V A TAL OS. Nevezési zárlatok. Decz. 31. Csikó-vers. 1888.4000 frt. Nevezés. Budapest. Lovareg)'leti versenytit­kárság, Buda­pest, Nemzeti Casino II. em. Birtokváltozás. Gróf Zichy Béla megvette sga к Mariola ell. 1883. ap Buccaneer any Mariolin (О. G. В. Vol. III. pag. 162.) Dőry Lajos úrtól. A „Magyar Lovaregylet" verseny titkársága. Masjon. Előfizetési felhívás „VADÁSZ- és VERSENY-LAP" XXXI. évfolyamára. Néhány nap múlva lapunk, fenállásának a negyedik évtizedét kezdi meg. Ha évfolya­mai hoszszú során végig tekintenek t. olva­sóink, tapasztalhatják, hogy a Vadász- és Verseny-Lap, fenállása alatt folyvást teljes buzgalommal oda törekedett, hogy hivatásá­nak minden tekintetben megfelelhessen. Igye­keztünk e lapot, mind érdekesség, mind tar­talom tekintetében fokozatosan emelni s jö­vőre is oda irányul minden törekvésünk. A hazai télivér és félvér-tenyésztésnek, bel- és külföldi lóversenyeknek, ügetöversenyek­пек mozzanatait egész terjedelemben, a kü­lönböző sportáguk legfőbb eseményeit rövid várlatban adandjuk. A lókiállitásokat és díjazásokat, valamint a mén- és csikóvásárlásokat ezentúl is éber figyelemmel kisérjük s az eredményeket pon­tosan és részletesen közöljük. A lapuak vadászati rovatában az ország rendezett vadas kertjeiből és pagonyaiból a vadászatok eredményeit és lőjegyzékeit adni fogjuk. A kopó falka-vadászat, agarászat, az őszi "ninapokban ezentúl is állandó rovata­inkai, képezik, ugy szintén a vizslászat és vadász ebek tenyésztése körül fölmerülő moz­zanatokra is kiterjed figyelmünk. Ama reményben, hogy igen tisztelt régi törzsolvasóink s igen tisztelt előfizetőink a „Vadász- és Verseny-Lap "-tói becses támo­gatásukat ezentúl sem vonják meg, lapunk közelebbi számához posta - utalványt mellé­kelünk, mely által az elpfizetesi pénzek be­küldése legkényelmesebben eszközölhető A „Vadász- és Verseny-Lap" előfize­tési ára : Egész évre 12 frt. Fél évre 6 frt. A szerkesztőség. TELIVÉREK és YERSENYEK. Budapesti versenynapok 1887. év ben. Május 1, 3, 5, 8, 10, 12, 15. Augusztus 20, 21 és esetleg 23. Október 2, 4, 6, 9, 11, 13, 16. Buccaneer ügyében. Az „Alig. Sport,zeitung"-nak nem tet­szik, hogy az öreg Buccaneer a jövő évi fedeztetési idényre ismét talán hirdettetni íog, s egészen nekihevülve inti a tenyész­tőket, hogy nem lesznek talán oly rövidlátók mint a kisbéri ménesparancsnokság, mely határtalan önzéssel s mit sem törődve a tenyésztők kárával (!) — utolsó cseppig ki akarja zsarolui az öreg apalovat, holott volna már itthon egy más fiatalabb apaló ugyan-e vérből, t. i. Kisbér ! ! Nem tudjuk, hogy csak magán vélemé­nyét reprodukálja-e az „Alig. Sportzeitung" ez ügyben, vagy valamely oldalról sugalta­tott : de azt tudjuk, hogy a kisbéri ménes­parancsnokság részint mert a mén teljesen egészséges, részint mert a tenyésztők közül sokan kívánták — azért hirdetteti Bucca­neert, hogy a jövő tavaszon ismét fedezni fog. S most azt kérdjük : szabad lett volna-e a ménesparancsnokságnak — az állam tulaj­donában álló mént —• mélyhez minden te­nyésztőnek joga van : megtagadni ezektől, ha ők иду kívánják. Szabad-e az állam tisztviselőjének tétlen­ségre kárhoztatni vagy megsemmiteni egy tenyészállatot: ha a tenyésztők — beható tudakozódás és szemmel meggyőződés után a helyszínén azt mondják: ez iz állat egész­séges, — sa ménesparancsnok nem tagad­hatja, hogy biz' az egészséges, jól eszik, iszik, nemi-tiigjainak semmi baja stb. stb. Hogy pedig a tenyésztő helyesen teszi-e, hogy még bizik az öreg ur tenyész-képes­ségében s egyik vagy másik kanczáját vele akarja párositni : az valószínűleg az ő saját elbirálata és nem az „Alig. Sp. Z." elé tar­tozik. — Mi nem akarunk propagandát csi­nálni Buccaneernek ; — se nem irigyeljük s nem féltjük az Angliából hazatért Kisbért, az ő fiát, az angliai Derby és párisi Grand Prix nyertesét — hogy nem lesz elég fe­dezni való kanczája ; — se le nem beszé­lünk senkit ; — fegye minden tenyésztő azt a mit jónak vél ; de talán felérhetjük gondolkozását, ha végig tekintünk Buccaneer két legújabb évjárati csikain, s látjuk hogy a tavalyiak közül most nov. l-jén épp ugyan­annyi neveztetett az 1888-dik évi klasszikus versenyekre, mint a többi fiatalabb (de épp olv keresett s talán több csikót nemzett) mének (Kisbér-öcscse, Gunnersbury, Verneuil, Craig Millar) stb. utáu, miből azt kell kö­vetkeztetnünk, bogy a Buccaneer-csiko'k a trainingben (inert hisz a novemberi nevezés előtt már 3—4 bőig a trainer kezében van­nak) bizonyára kimutatták, hogy testbeli épségük és jövendőbeli verseny-képességükre nézve legalább is oly jó chauceot mutatnak — mint a más fiatalabb apáktól szárma­zottak. Szintily kedvező jelenséget mondhatunk az öreg Buccaneer idei csikairól, melyek emberi szemnek láthatólag — sem alkatra sem elevenségre nézve legkevesb hanyatlást sem mutatnak, sőt éppeu Ausztriából, gróf Kiusky Rudolftól hallotta egy ismerősünk, kit fel is hatalmazott ennek kijelentésére, hogy mind a bárom csikaja Buccaneertől épp oly szép, derék alkatú és erőteljes, mint a megelőző évjáratbeliek. Mindezeket tekintetbe véve, s tudva azt, hogy a telivér-tenyésztés teréu nem egye­dül álló példa , miszerint voltak mének, melyek szintoly magas korban mint Bucca­neer — ép, erős csikókat nemzettek : — vájjon olyannyira irrationabilis eljárás vol­na-e a tenyésztők részéről az öreg Bucca­neert még igénybe venni, mint a Sp. gon­dolja ; — annáliukább ha tán e tenyésztők­nek még arra is kiterjedne figyelme, hogy ama kimutatást, melyet az „Allgem. Sport­zeitung" hozott Kisbér fainak eredményéről, összehasonlitnák az öreg Buccaneeréval — csu­pán annak megítélésére, vájjon a fiu képes-e oly nagy tehetséget adni fiainak — mint az öreg mén ? Nézzük a statisztikát. Az Allgemeine, Kisbér fiairól — az előbbeni évekről nem igen tartván előnyösnek beszélni : csak az utóbi két évről, 1885 és 1886-ról szól, s igaz hogy 10—12 (de több évbeli) lovat talál a nyertesek közt, (de köztük csak két-hármat olyat, melyelr jó közép tehetségnek mondha­tók, ilyenek : Crafton, Arcadian és Kinsky, ezeken kivül nálunk csak Bengalit és Occiden­tet ismerjük. Ha tekintjük Kisbér e legjobb fiai közül akármelyiknek tehetségét, azt hiszszük nem tévedünk ha azt mondjuk : hogy se Arcadian, se Crafton vagy Kiusky, se Ben- gali és Occident — nem lettek volua képe­sek legjobb idejükben egy Feuék, egy Olyan­nincs, Buck-a-boo, Viuea vagy Bálváuyuyal mérkőzni, pedig bizony mind Arcadian mind Craftonnakanyjai : Duchess of Portland és Cho­pette legalább is vannak oly jó származásúak, mint (Olyan-nincs anyjának kivételével) Fe­nék, Buck-a-boo és Bálváuyé. Kétségkiviili tehát annak, ki az angliai és ausztriai verse­nyeken és tenyésztésben szereplő lovak és apa-

Next

/
Thumbnails
Contents