Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-01-14 / 2. szám

Vadász- és Verseny-Lap. Wenckheim Frigyes, gr. Wenckheim Dénes és gróf Wenckheim Géza urak vettek részt. Lövetett : 10 darab őz-suta, 701 nyul, 148 fáczán-kakas, 2 fáczán-tyuk, 1 fogoly és 1 kártékony szárnyas, — azaz összesen 863 darab vad. * * Gr. Wenckheim Frigyes kigyósi uradal­mában mult hó 14, 15 és 16-dikán tartott vadászatokon 14 őz, 1617 nyul, 186 fáczán, 37 fogoly, 1 vadkacsa, 2 róka, 2 héja és 12 drb különféle vad lövetett. Ehhez számítva az uradalomban 1884. évi decz. 1-től, 1885. évi nov. 30-ig teritékre hozott 4 őzet, 306 nyulat, 122 fáczánt, 191 foglyot, 115 fürjet, 14 erdei szalonkát, 1 vadkacsát, 1 vadlibát, 15 rókát, 4 vadmacskát, 19 görényt, 133 me­nyétet, 1 sast, 140 karvalyt, 147 héját és 1244 drb különfélét : az egy évi eredmény 4328 vadat tüntet ki. * * * . , Gróf Hunyady Imre ürményi es torno­czi uradalmaihoz tartozó : ürményi, keszi, ssarkállási és tornóczi vadászterületeken a mult év folyamán teritékre hozatott : Nyul 3463 Vidra 1 Túzok 2 Görény 102 Fáczán 1703 Menyéé 231 Fogoly 5326 Tüskés borz 52 Fürj 292 Héja 117 Erdei szalonka 1 Kánya 19 Vadkacsa 2 Karvaly 80 Kóbor eb,macska 190 Bagoly ( 70 Róka 12 Varjú és szarka 490 Nyest 3 Összesen 12158 drb vad. Ürmény, 1885. decz. 31. Pausar József, fővadász. AGARÁSZAT és KOPÁSZAT. A hannoverai falka-versenyek. Crescent után. (Sporn.) (Folytatás.) A november 9-én és 10-én tartott két első vadászaton, melyen két nyul-falka bi­ráltatott meg, kimondhatatlan sajnálatomra részt nem vehettem. Az emiitett ho 9-én a Heider Leistenow ur, mint master által ve­zetett 15 párból álló broock-i beagles-falka vadászott, mely alkalommal Maass, az öreg huntsman, e falka mellett töltött szolgálatá­nak 45 éves jubileumát ünnepelte. E falkát kivüle egy whip kisérte. A vadászaton részt nem vehetvén, rész­leteiről inkább hallgatok, mert elbeszélések után indulni nem lehet. E helyett inkább ama benyomást közlöm, melyet a két falka, mielőtt munkában láttam volna, rám gya­korolt. Mindaz a mit a broocki falkáról mond­hatok, abban pontosul, hogy Engelbostelben volt meet-je, s egy órai hajtása után, hal­lali nélkül ment haza. Nov. 10-én a 14 pár­bél álló hinter-pommeren-i falka másfél órai vadászat után szintén eredmény nélkül tért vissza kenneljébe. Ez utóbbi falkát gr. Borcke­Stargordt mint tulajdonos és a master, Za­binsky nevű huntsmanjével s egy whippel 20 év éta vezeti. A broock-i falkára visszatérve, be kell vallanom, hogy ez rám, az ebek egyenlő nagyságánál, alakjánál és színénél fogva, bi­zonyos távolságból megnyerően hatott, de közelebbről tekintve különösen feltűnt, hogy ezek a beagles-ek a Stonehenge és Vero Shaw által leirt és rajzban közlött minta­beagleB-ektől tetemesen eltérnek. Fejük kissé hegyes, fülök nem elég hosszú s a mi leg­inkább visszatetszett : hogy kevés csontos^ ság mellett hosszúszárúak. Ezen a falkán a csontosság hiányát okozó, éveken át foly­tatott beltenyésztés első pillanatra meglát­szik. A beltenyésztésnek bizonyos mérvben való alkalmazása nemcsak lovaknál, de ebek­nél is előnyös ugyan, de vadász-ebeknél egymáshoz 3-ad iznél közelebb állókat páro­sítani szabad nem volna. Ezek a beagles-ek a huntsman állítása szerint 15 —16 hüvelyk­nyi magasak, nekem azonban kisebbeknek tetszettek. A szabályosan alkotott beagle, Stone­henge leirása szerint : csontos és izmos, szügye mély, lábai arányosak s 13-15 hü­velyk magas; — Angliában azonban 16 hüvelyk­nyi magas beagle-falkák is vannak. A correct beagle-nak, feje és fülei kivételével — kicsiny­ben a rókakopóhoz kell basonlitania. Angliá­ban leginkább nyúlra és tengeri nyúlra hasz­náltatik. — Ez apró kopófaj tenyésztésének indokául az az óhaj szolgált, miszerint rend­kívül finom szimattal biró, de oly lassú iramú vadász-eb neveltessék, hogy hajtását követni gyalog is lehessen. Stonehenge a beagle eme faját,melynek szerinte 9 hüvelyknél magasabb­nak lenni szabad nem volna, — „foot beagle"­nak, gyalog-kopónak nevezi. De young England a foot-beagles-ek után megkívántató gyalog pace-t már lassúnak tartván, e czélra is nagyobb és gyorsabb ebeket basznál. Mihelyt a beagle szimatja nem oly finom, hogy kihűlt csapán is biztosan hajt, tökéletesen hasznavehetetlenné azért lesz, mert fris csa­pára csak elvétve kerül, s lassúságánál fogva, ilyen még ritkábban maradhat meg. Vero Shaw a beagle-ról még a következőt emliti : „Ezebről már aKynografia britannicábanaz „mondatik, hogy a kopó-fajok leggyengébbike, „munkája a harrier-éhez hasonló, de ennél „sokkal lasúbb lévén, inkább száraz talajon, „csekély kiterjedésű ligetekben és mezőkön, „hol a nyul sohat váltogat, s a sport tárgyát „inkább a falka megfigyelése mint halali ké­„pezi, nagyobb és sebesebb kópéknál kedvel­tebb." A beaglet, a század elején megjelent „The Sportmans Cabinet" is emliti ; e könyv­ből látható, hogy e kopó-faj azóta nem vál­tozott, de szerzője szerint, kedveltsége már akkor is hanyatlóban volt, mit különösen e megjegyzése tanusit : „Mielőtt a sport jelenlegi kifejlettségére „emelkedett, beagle-falkákat azok az urak tar­tottak, kik előbaladott koruknál, vagy törő­„döttségüknél fogva más sportban részt nem „vehettek ; de ezek a falkák ugyanazon mérv­„ben fogytak, a melyben vadászebeink nemesí­tése haladott, s csak "Vadász-ló birtokába „nem jutható, s e miatt gyalog vadászó sze­gényebb emberek által tartattak." Nőknek és öreg uraknak, ha a vadász­társaság 20 lovast meg nem halad, a beagle­falka kedves játékszer, de fiatalabb vadász­hoz illőbb : hogy gyorsabb falka után lova­goljon.^ Térjünk vissza a broock-i falkához. E falkánál, — gyöngéd kifejezéssel élve — az ebek bőrének tisztátlansága bántott, valamint az is feltűnt, hogy sok vén eb volt közte. Vadász-személyzete, mint nyul-falkák­nál hajdan divott, s most is gyakran elő­fordul, zöld ruhát visel. Lassú falkáknál a vörös öltözet — ámbár csinosnak tartom — nem is szükséges. A vörös öltöny czélja : hogy távolról látható lévén, az eltévedt, vagy baleset következtében elmaradt vadásznak utmutatónl szolgáljon ; de ennek szüksége lassú falkánál ritkán áll be. A huntsman és whip által vállra vetett nagy vadász-kürt szememet a zöld öltözetnél'jobban sérté. Minden tárgynál azt kérdezem : mi czélja és baszna van ? A kürt czélja, hogy a hunts­man vele, akkor, ba torka nem birja, a falkát magához bivja ; haszna pedig : bogy a vadá­szat megindulását jelezze. Különféle kürt jeleknek*) a vadászat folyama alatti adását — még erdőben is, a hol különben a figyel­metlen lovasok némi kényelmére szolgál — puszta czifraságnak tartom. Minek akaszszam tehát ezt a kényelmetlen nagy hangszert magamra, ha a kitűzött czélt könnyen ke­zelhető sippal is elérem. Sokan azt állítják : hogy a német nagy vadászkürtöt már őseink használták, tehát mi is tartsuk meg. E consernativ nézetbe, ha a falka vadászatot mi találtuk volna fel, — talán még beleegyezném. A falka-vadásza­tot azonban szomszédainktól, a francziáktól vévén át, vele a kürt használatát is elfogad­tuk, igy tehát nem is saját találmányunk* A helyett tehát, hogy a falkavadászatot illető­leg is a korral haladva, csak a szükségesek és hasznosak átvételére szorítkoznánk, vadá­szataink, melyeken ily haszontalan dolgokhoz ragaszkodunk, a régen mult idők álláspont­ján maradnak. A nagy kürt, — kényelmetlenségétől,, s bukásnál való veszélyességétől eltekintve, — hivó eszköznek azért nem való, mert alkal­matlan kezelésénél fogva egymást gyorsan követő éles és távolra ható hangokat belőle kicsalni nem lehet. Ketreczből, vagy zárt helyről kibocsátott, erősebb szimatú csapával biró vad után iramadó nagyon gyors falká­nál, jelző kürt gyanánt, kényelem tekinteté­ből megjárja ugyan, de oly falkánál, mely a vadat maga keresvén, különféle csapára akad, a végre, bogy a tüzesen kereső ebek az adott jelt elértsék, gyors, éles és határozott jel­zésre alkalmas sip szükséges ; s igen gyakran meggyőződtem arról, miszerint a szükségtelen sok kürtjel a falka figyelmét annyira eltom­pítja, hogy hajtásnak indulva rá sem hederít. E tárgygyal ily terjedelmesen azért fog­lalkozom, mert tapasztalásom szerint a nagy vadászkürtöt, rendes falka vadász-társnlattá átalakulandó oly vadászatokon is kezdik használni, melyeken a vad ősapájának szi­matja mesterségesen utánoztatván (Schlepp­jagd, heringvadászat) a kürtjeleknek ér­telme éppen nincs ; ha pedig ily vadászatok­nál azt kérdezzük : mért teszik ? ez a válasz: „Hisz a kürtöt Berlinben s Hannove­„rában is használják, tehát a rendes vadá-. „szathoz kell tartoznia." Mint a kürt használatát illetőleg, ugy néhány falbatulajdonos, az Ángolországban már vagy 50 év óta elvetett ama rósz szo­kásból sem bir kibontakozni, hogy falkáját naponkint kétszer, sőt közvetlenől vadászat előtt is étesse. Ideje volna, hogy mi is a korral haladva, ugy az ebek tenyésztését, és gondozását, mint a kennelek berendezését is, Angliában, a parforce - vadászatok hazájában tanulmá­nyoznék. De odáig sem kell mennünk, mert a ki a legközelebb mult idény alatt Han­noverában volt, s a katonai lovas intézet kennel-jét figyelemmel megtekinté, mindazt, mi az ebek rendes és szakszerű tartásához szükséges, láthatta és tanulmányozhatta.*) A kenneleket, ebek tartását és ápolását valamint a vadász - lovaknak, a hannoverai katonai lovas-intézet vadászistállójában alkal­mazott angol mód szerinti kezelését külön czikkben tárgyalandom. Térjünk most gr. Borcke-Stargordt barri­ereknek jelzett falkájára át. E falka ebeinek különböző alakja s nagysága, a nem szak­embernek is első pillanatra szemébe ötlik ; mindenki láthatja, hogy a falka két külön­böző ebfajból áll, s pedig a fentebb hivatolt angol autoritások közleménye szerint nem correct, a broockiaknál valamivel nagyobb beagles-ekből, s ezeknél vagy 2 hüvelykkel magasabb, de a mostani harrierekhez szintén nem hasonló, oly harriek, melyek ezelőtt vagy 50 évvel Angolországban használtat­ván, most már majd végképpen eltűntek. *) Р. o. jó vadászat, viz, stb. *) Longchamps százados, a tavasz folytán az angolországi kennelek tanulmányozása után az em­lítettet az ott szerzett tapasztalások szerint ren­dezte be.

Next

/
Thumbnails
Contents