Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-01-14 / 2. szám

Január 14. 1886 Vadász- és Versenv-Lap Stonehenge állítása szerint Angliában nincs már harrier-falka, mely róka-kopókkal bőven keresztezve nem volna. A „ hinter-pommerni" harrier-falka. néhai gr. Lehndorff Steinort falkájából, — a broocki beagles falka pedig a „úeu brandenburgi" falkából származik. A jelenlegi és bajdani harrierek között az alaki különbség oly nagy, hogy őseire a mostani alig emlékeztet, hanem, ugy alakjára mint hajlására nézve is a róka-kopóhoz hasonlít, s ettől csak a következőkben tér el, u. m. : a fehér harrier homloka szélesebb s feje egészben nehezebb, orra hosszabb és szélesebb mint a róka-kopóéi, s fülei hátrább fekszenek. A két kopófaj fejének összehasonlításánál sok embernek a rókakopó füleinek rövidsége tűnik fel ; ez azonban nem természeti tulajdon, mert ez ebek fülei, részint azért, hogy a fülféregnek eleje vétessék, részint azért, hogy hajtás közben tüskében meg ne akadjanak, fiatal korukban körülnyírják. A" harrier nagysága különböző. Angolországban csak 3 falka van, melynek ebei 18 hüvelyknél alacsonyabbak ; a többiek nagysága 20 és 23 hüvelyk között változik. Ugyanott sok master kopókkal, vagy keresztezett róka - kopókkal (dwarf - fox hunds, törpe rókakopó) vadász nyúlra, de a 20— 21 hüvelyket ezek magassága is rendesen megüti. Az, vájjon gyorsabb vagy kevésbbé gyors falka basználtassék, főleg a vadászterület minőségétől függ. Sűrű vágásokban, pápráng között, vagy fűben és eleven gyepükkel átszelt területen, mint például éppen Hannovera vidékén, a harrier semmire sem megy, mert lassú lévén, a nyul kénye-kedve szerint váltogat, s a falka csapat veszít. Ez állitásom leginkább ama körülmény által igazoltatik, miszerint 1876-ban, midőn az Angliából hozott két rókakopó (Mozart és Stenzi) a hannoverai barrier-falkába osztatott be, ugy a rá következő idényben is annyi volt a ballali, mint sem az előtt sem azután, s a mint e két eb innét ismét róka-falkába került, a harrierek ballalihoz ritkán jutottak. Ez volt fénykoruk. A harrier falka, minden vadász örömére, e tavaszszal végre egészen feloszlatott. (Folyt, köv.) IRODALOM. A lóidotnásról érdékes könyvet adott ki Steinbrecht Gusztáv, Vilmos porosz herczeg lovászmestere. Steinbrecht az előbbi években számos lovat idomított Renz lovardája számára és a kitűnő lovarnő, Pezold Erzsébet, ki csak pár év előtt vonult a magánéletbe, az 5 tanítványa volt. Az osztrákmagyar uralkodópár ezüst-lakadalmakor mutatta be Steinbrecht, hogy a jól alkalmazott testgyarkorlás által a ló idomítása mily bámulatos fokra vihető. Az általa akkor elővezetett és a spanyol iskola szerint belovagolt négy ló mutatványai a jelenvoltak előtt örökre felejthetlenek lesznek. A mű nem laikusok számára készült kézi könyv, hanem a gyakorlott lovas előtt megbecsülhetlen. Meggyőző módon kimutatja, hogy a vadászló, a versenyló, az iskolaló ugyanazon elvek szerint idomítandó, csakhogy a különböző igények szerint az idomitásnak kisebb vagy nagyobb fokig kell vitetni. A legnagyobb fokú idomitást kívánják a hadcsapat-vezetők és fejedelmek lovai, azok figyelme fontosabb dolgok miatt nem lehet a ló vezetésére irányítva, de minden szem rájuk levén irányítva, kell, hogy a ló szeszélyeinek ne legyenek kitéve. Mindenre megtanít Steinbrecht könyve, mely e nemben kiváló szakmunka. A mű kiadója Döring Ede Potsdamban. TÁRCZA. A szelid és vad-fáczánosok. Ujabb időben megjelent számos szakmunka igen behatóan foglalkozik a szelid fáczánosokkal. De a vad íáczánosok előnyeivel s e fejedelmi szárnyasnak mint valódi vad-szárnyasnak okszerű óvásával, egyetlen egy mű sem foglalkozik. Bár meg vagyok győződve, bogy e sorok szíves olvasói tudják, hogy mit kell érteni a szeiid és vadfáczánosok alatt, mégis röviden értelmezni akarom e két kifejezés jelentőségét. Szelid fáczánosoknál, vagy fáczánfelnevelésnél, a különböző módon összeszerzett fáczántojások házityukokkal vagy pulykákkal költetnek ki. Az ily módon nyert fáczáncsibék, egy e czélra berendezett felnevelő félszerben neveltetnek és zsenge korukban itt bizonyos tápkeverékkel etettetnek ; később midőn megerősödtek, gondozóik által legelőre is vitetnek, mignem hosszabb idő múlva anynyira kifejlődtek, hogy a közvetlen ápolást és gorfdozást nélkülözhetik s a fáczánosban önmagukra lesznek hagyva. Mielőtt ez utóbbi időszak bekövetkeznék, a tenyésztőnek számtalan veszélyen kell keresztül esnie. A tojások közül, bármily csiraképesek legyenek is azok, csak egy rész lesz kiköltve, ' mert már a kotlás tartama alatt a tojások jelentékeny részét széttaposta a kotló; ugyanily veszély fenyegeti a gyenge és érzékeny . fáczáncsibéket életük első napjaiban. Egy hideg eső tönkre teheti felnevelésünk nagyobb részét. Mérges rovarok s nevezetesen az oly ártalmas habzó csigák élvezete : baláltbozók lehetnek. Minden nemű ragadozó, sőt az ujabb időben oly igen elszaporodott communisták : a patkányok is tizedelik a fiatal szárnyasok sorait. A szelid fáczánosok ugy nálunk, mint Ausztria némely vidékein már régi idő óta el vannak terjedve, sőt e szárnyas tenyésztése sok helyen virágzásnak is indult. így nevezetesen Csehország volt az, mely e téren leginkább feltűnt. A régi kor hiányos szállítási eszközei mellett a „ cseh-fáczánok " -nak sikerült világhírre emelkedni, mely hírnevet mai napig is megőrizték. Sajnos, a gyászos emlékű 1848. év eseményei e téren is igen sok változást okoztak. TeDgett ugyan ugy nálunk mint Csehországban ez idő után is egyes szelid fáczános, de hova lettek a régibb kor nevezetes kertjei ? S ma már e kevés maradékból alig áll fen egy-kettő s ez is már a feloszláshoz közeledik. A fáczántenyésztésre szánt s az uradalmi szántók közt fekvő ligetek már rég eltűntek, mert ezek már rég szálkák volt.ak a mezőgazdasággal foglalkozók szemében. — Eltűntek a gonddal ápolt fenyősorok s a nagy táradsággal létesitett vágások is. — S mindezek helyét elfoglalja a — czukorrépa, mely tudvalevőleg jobban fizet mint a fáczános. Daczára, bogy a szelid fáczánosok ugy' nálunk mint a szomszédos Ausztria egyes tartományaiban számra nézve fogytak, a tenyésztett fáczánok mennyisége még sem marad el a régibb idők tenyészete mögött. A fáczán a legkelendőbb vad, s daczára a nehéz időknek, melyek ellen általános a panasz, mindig magas árakat ér el. A jelen ' kor tökéletesített szállító eszközei lehetővé teszik, hogy a vadat távolabb fekvő országokba is baj nélkül szállíthassuk. S főképen a vad-szegény Francziaország és Belgium az, bol a fáczán mindig jó piaczra talál. Tekintve'a magas árakat, melyeket emez „ugy karácsony-táján" ejtett, vagy elevenen befogott és tenyésztésre, vagy „kóser" pecsenyének eladott szárnyas elérni szokott : bizonynyal a fáczán első sorban áll ama vad között, mely a vadasterületek legtöbb esetben biánynyal küzdő pénztárait leginkább felsegíteni képes. Habár nem annyi nehézséggel, mint a felnevelés által, de bizonynyal természetesebben s olcsóbban lehet elérni a czélt. a vadfáczánosok által is. Ezek azzal különböznek a szelid fáczánosoktól, bogy a tojások kiköltése, a csibék vezetése és felnevelése, fáczánjérczékre bizatík szabad területen, s az összes fáczán-állomány csak akkor lesz etetve, ha az inség ideje bekövetkezett, vagy ha a fáczánokkal jó etetés által akarjuk megkedveltetni tartózkodási helyüket. Több ivadékon át ily módon tenyésztett fáczán azután egészen más szárnyas, mint az oly madarak ivadékai, melyek tojás szempontjából éveken át tartattak elzárva kalitkákban. Mig a vadon tenyésztett fáczán számolni tud a körülményekkel, s számos ellenének üldözéseit cselekkel képes ellensúlyozni: a mesterségesen felnevelt fáczán vajmi gyakran áldozatává lesz a ragadozóknak s általán a káros behatásoknak. Csak a mesterségesen felnevelt fáczánt tekinthették, midőn ugy a vadászok, mint természet búvárok ez érdekes szárnyast „ostoba" jelzővel látták el. Kik ily módon sértik e fejedelmi szárnyast, bizonynyal elfeledkeznek arról, hogy a tyuk-félék csoportjából más szárnyas sem tűnik ki valami nagy leleményesség által,, sőt valamenyi ugyanegy fogyatkozásban szenved, s a többit mégsem ócsárolják ugy, mint a fáczánt. így a siketés nyirfajd, vagy a fogoly is épp oly vigyázatlan fészkelő helyének megválasztásában s tojásait néha alig egy lépésnyire rakja a legjártabb ösvényektől ; s ha éppen akarnók, a siketfajdot éjjel épp ugy belophatjuk s lelőhetjük a fáról, mint akár a fáczánt. — Vagy tán ostobább a fáczán, midőn a roszul vezetett vizsla elől a fára menekül s onnan hagyja magát lelövetni, mint a siketfajd, mely az úgynevezett „fajd-ugató" eb által fára űzetik s ott oly erősen tart ki, hogy néha több példányt is lehet lelőni, mielőtt menekülne ? A vadfáczános előnyei a mesterséges tenyésztéssel szemben, röviden összefoglalva, a következők : Költség szempontjából a vadfáczános aránytalanul olcsóbb, mert az erdő és vad gondozásával megbízott közegek a legnagyobb könnyűséggel felügyelhetnek a legnagyobb fáczán-állományra is, s igy külön gondozók alkalmazása fölösleges; mig a mesterséges tenyésztésnél mindegy akár 50 akár 500 fáczánt akarunk tenyészteni, mindig kell több hónapon át oly közeget alkalmaznunk, a ki kizárólagosan a fáczántenyésztéssel foglalkozik s a csibéket egy pillanatra sem hagyja el. Nagyobb tenyészetnél még egy állandó segédre s több munkásra is van szükség, kik a fáczáncsibék felneveléséhez okvetlenül szükséges hangyatojás gyűjtéssel lesznek elfoglalva. Eltekintve eme kiadásoktól, a szelid fáczánosok fentartása és etetése is igen sokba kerül. Egy elismert német szakember, minden egyes mesterségesen tenyésztett fáczán költségét 3 egész 5 márkára becsüli; bizonynyal oly ár ez, melyet a rendes időben teritékre kerülő fáczánokért csak ritkán kapunk viszsza. S ugyancsak a fenti szakember helyesen jegyzi meg, hogy nem szokás szívesen beszélni arról, mennyibe kerül egy fáczántojáe nyerése. Ily körülmények közt bizony nem mindenki engedheti meg magának, hogy egy szelid fáczánost fentartson. Tagadhatlan, hogy a vadfáczános etetési költségei is jelentékenyen apasztják a fáczános jövedelmezőségét, mert egy nagyobb