Vadász- és Versenylap 30. évfolyam, 1886

1886-01-14 / 2. szám

MEGJELENIK E LAP MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. ШШ- ÉS VERSENY-LAP EGYSZERSMIND AZ ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS LAPJA. A «MAGY. LO VAREGYLET », A VIDÉKI VERSENYEGYLETEK, S AZ ÖSSZES MEGYEI LÓTENYÉSZBIZOTTMÁNYOK i HIVATALOS KÖZLÖNYE. 'f~ ELOFIZETES: EGESZ EVRE 12 FORINT, FÉLEVRE 6 FORINT A SZERKESZTŐSÉGBE (BUDAPEST, HATVANI-UTCA NEMZETI CASINO II. EMBfcET). KÜLDENDŐ. 2. sz. Budapest, 1886- január 14. XXX. évfolyam. 11 Előfizetési felhívás VADÁSZ- és VERSENY-LAP и Egész évre Fél évre . évfolyamara. . . .... 12 frt. 6 frt. Legfőbb törekvésünk volt, e lapot fokozatosan emelni mind érdekesség mind terjedelmesség tekintetében, s jövőre is oda fog irányulni minden igyekezetünk. A hazai télivér és félvér lótenyésztésnek, bél- és külföldi lóverseny éknek, ügető-versenyeknek mozzanatait egész terjedelemben, a különböző sportágak legfőbb eseményeit pedig rövid vázlatban adandjnk. Ama reményben, bogy igen tisztelt régi személyes ismerős törzsolvasóink, előfizetőink a »Vadász- és Verseny-Lap"-ot becses támogatásukkal továbbra is megtisztelik : a lapot küldeni fogjuk, ha az előfizetési pénz az első hetekben be nem érkeznék is, — mindaddig, mig az illetők minket a lap további járatásának beszüntetéséről nem értesítenek, anynyit jegyezvén csupán még, hogy az ily lapbeszüntetésekről legkésőbb január 20-dikig tudomással kell birnunk, — azontúl az illetőket mint előfizetőinket tekintjük. Az élőfizetési pénzek a szerkesztő Sárkány János Ferencz nevére, (Budapest, Nemzeti Casino, Hatvani utcza) intézendők. HIVATALOS. Elnevezés. Ifj. gr. Esterházy László vörös deres heréitje ell. 1882. ap Ostreger a Millimadl, Sharpertál (0. G. B. Vol. II. Suppl. I. pag. 44.) Mick nevet nyert. A „Magyar Lovaregylet" versenytitkársága. Masjon. TELIYEREK és YERSENYEK. Lóverseny-napok 1886-ban. Versenyföltételek. Budapesti versenyek 1887. Br. Wenckheim Béla emlékversenye. 2000 frt. Tét 50 frt, bánat 15 frt, utóbbi az emlékalap javára. Táv 1600 meter. 3éves és idősb mének és kanczáknak. Teher 3é 52i/

2 kilo, 4é 60V

2 kilo, 5é és id. 62 kilo. Kanczáknak l'/

2 kilo kevesebb. 3000 frt értékű vagy a fölötti verseny nyertese a verseny évében vagy a megelőző évben g kilo több, ily versenyek nyertesére más években З1/2 kilo több. Angol és franczia lovak azonkivül még 3 kilo külön. Nemnyertes lovak, ha 3évesek 2*/

2 kilo, ha 4évesek 5 kilo, 5é és idősbek 7 kilo leengedés. A második lőé a tétek kétharmada. Nevezési zárlat 1886. márczius 31-én esti 10 óráig a „Magyar Lovaregylet" versenytitkárságánál Budapesten. Bécs Pozsony Bécs Budapest Bécs Budapest Bécs Budapest April hóban : 4, 6, 8, 11, 15, 26. 29. Május hóban : 1, 18, 23, 25, 27, 30. 2, 4, 6, 9, 11, 13, 16. Junius hóban : 3, 6. Augusztus hóban : 20. Szeptember hóban : 5, 8, 9, 12, 14, 16, 19. Október hóban : 3, 5, 7, 10, 12, 14, 17. Birtokváltozás. Ifj. gr. Esterházy László megvette vörös deres heréltet, elletett 1882-ben ap Ostreger a Millimadl, Sharpertől (0. G. B. Vol. II. Suppl. I. pag. 44.) gr. Károlyi Sándortól. Kiheréltetett. Gr. Károlyi Sándornak vörös deres ménje ell. 1882. ap Ostreger a Millimadl, Sharpertől (0. G. B. Vol. II. Suppl. I. pag. 44.) Importált kanczák. I. „Minő ménnel fedeztessem importált irlandi kanczámat ? Hiszen ösmered: a fekete Old Besst, melyen több évig vadásztam ! E kérdést intézte hozzám legközelebb B. barátom, s miután a választ megelőző eszmecsere talán több tenyésztőt is érdekelhet, megkísérlem tartalmát röviden előadni. Mi az az „irlandi" kancza? A legtöbb esetben — 10 közül 8-szor — nem is ló, csak egy fogalom, melyet fajtájára való minden tekintet nélkül alkalmaznak minden oly lóra, melynek származása ösmeretlen, szügye és fara széles, dereka jó, bordái mélyek, lábai csontosak, s mely nehéz teher alatt a vadászaton nem roszul ment. Ez az eset különben még a kedvezőbb, mert sok olyan individuumra is alkalmazzák, mely vadászaton soha sem mutatta meg képességét, hanem csak fentjelzett formája által s az istállójából őt kidicsérő maquignon ráfogása folytán jutott az „irlandi" elnevezéshez. Angolország 3 szigetén együttvéve nem tenyésztenek évenkint annyi vadászlovat, a mennyi „irlandi" elnevezés alatt egy évben a kontinensre kerül. A legtöbb vadászlovat pedig maga Anglia consummálja. Gyakran — sőt talán rend szerint — nem Irland örökzöld mezőnyeiről, sőt nem is Angliából került az ilyen ló, hanem vagy belföldön nevelt „Zufallspferd", vagy pedig a kontinensnek egyéb oly vidékein született, hol hazard keresztezéseket kisérlenek meg hidegvérűen — hideg vérrel. Láttam például néhány év előtt a hamburgi nemzetközi lókiállitáson egy olyan „irlandi" formájú lovat, melynek apja angol telivér, anyja pedig egy dánországi nehéz, lompos, puha igás kancza volt. — Egy németországi ösinerősöm a formák által elragadtatva, megvette borsos áron, de a vadászaton absolute be nem vált ; azután igába fogta, hol azonban távolról sem tesz neki oly szolgálatot, mint többi— negyedrész-áron vett —közönséges igás lovai. Tegyük fel azonban, hogy a kancza, melynek sorsáról, s a tenyésztésben való rendeltetéséről tanuskodunk, csakugyan Angliából — sőt directe Erin zöld szigetéről importáltatott légyen; akkor első sorban az a kérdés merül fel : milyen a képessége ? Bebizonyitotta-e vastag lábain és széles farán kivül egyéb tulajdonságokkal is, hogy tényleg jóképességü vadászié ; vagy legalább is nehéz teher alá való jó hátas ló ? Ha nem : akkor minden ez irányú tapasztalatom alapján egyetlenegy tanácscsal tudok tulajdonosának szolgálni, s az abban áll : ne tegyen vele semminemű tenyésztési kísérletet, hanem adjon túl rajta minél elébb. Ha azonban kitÜDŐ képességet tanúsított a kérdéses „irlandi" kancza, akkor bizony megérdemli a tenyésztési kísérletet ; mert hiszen úgyis rendszerint csak akkor merül fel az ilyen kérdés, midőn az illető példány már letörve vagy egyébként elhasználva, mint használati ló többé ^előnyösen nem értékesíthető. Minő apalovat használjunk tehát az ilyen kanczára? Mielőtt e kérdésre határozottsággal felelni lehet, szükséges elébb azzal tisztába jönni, hogyan nevelik rendszerint Angliában az ilyen lovat. Megállapodott félvér törzsek, melyeknek apalovai is ugyanazon constans félvércsaládokbél származnak, mind példáúl nálunk a Furiosók, North-Star-ok stb., — egész Angliában nem találhatók. Telivér — telivér és ismét telivér az az elixir, mely után az angol tenyésztő alkalmas individuumokat nevel a használat legkülönbözőbb nemeire. — Telivér van ma már az iigynevezett, de önálló fajtaként nem létező norfólkiban ; telivér apák után neveltetnék többnyire a Hyde-parkban parádézó úgynevezett clevelandi pej fogatok ; sőt sokan azt állítják, hogy maga az óriási Clydesdali és Shirebreed vagy Cart-horseban valamint a formásabb, de még mindig roppant súlyú Suffolk igás lóban is lappang az a csöpp telivér, mely talán egy század előtt vegyült belé. Tény azonban, hogy önálló tenyésztést a telivéren kivül ma már csupán az utóbb nevezett nehéz igásfajtákban űznek, hol az utóbbi évtizedek óta éppen úgy meghonosították a Stud-book kezelést7 mint akár a versenylónál. Clydesdale-i igás ló már régóta nem kap érmet a kiállításokon, ha legalább apja és anyja nincsen bent a glasgowi Clydesdale Stud-bookban. Igy bírálják utóbbi időkben