Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-03-05 / 10. szám

100 Vadász- és Verseny-Lap. Márczius 12. 1885. dolog, liogy a jobb lovakat tenyésztő farmerektől évenkint körülbelől 4000 drb ló kerül az ügető-pályára, s mig enélkül azok vásári értéke legfelebb 300 dollár volna, mint classificált s tehetségüket kimutatott trabereké 1500-től 20,000-ig változik. — A versenyek nélkül azonban lehetetlen volna a classificálás, és sok ló (értékét ki nem mutathatva) mint közönséges használati lő végezné napjait s elveszne a tenyésztésre. Értekező azután röviden Franczia-, Olaszország-, Ausztria és Magyarország traber-verseny viszonyait körvonalozza, s nem tartja kívánatosnak a bécsi irányt, mely nagyobbára csak a sebességre és látványosságra van irányozva, minek az a következése lett, hogy rövid 5—6 év alatt körülbelől 800 drb orosz ügető hozatott Bécsbe, mi a Monarchia lótenyésztésére nézve sem financzialiter, sem tenyésztési tekintetben hasznos nem lehet. Megemlíti aztán Francziaország haladását e tekintetben, hol mai napság kb. 177 napon tartatnak trab versenyek és sok mást, mint azt értekező már több izben e lapokban közölte is. — A gyűlés helyesléssel fogadta az előadó igen találó fejtegetéseit, s miután a kérdéshez senki tovább szólani nem akart, az elnöklő kimondá, miszerint az országos értekezlet az ügető-versenyek hasznosságát elismerve, azokat továbbra is pártolandóknak tartja és a kormány figyelmébe ajánlja. A második kérdés felvetéséhez többen szóltak; igy Bernrieder József, Visontai Kovács László és végre Kozma Ferencz. A legelői emiitett hangsúlyozza azt, hogy miután traber-tenyésztésünk anyaga és train ingje sebességre nézve még nem baladott oda, — egy pár kivétellel (Gazsi), hogy a külföldiekkel concurrálhatna: a propositiok készítésénél a fősuly a hazai traberek képességéhez irányzandó lenne; — hogy pedig minél több tenyésztő jelenjen meg lovaival, az ily kezdők számára akként kellene a propositiókat feltenni, különösen a Megnyitó-versenyekben, — hogy csak oly hazai lovak concurrálbassanak, melyek nyilvános pályán még sehol sem nyertek. Értekező ezt azért emliti föl, mert tapasztalható volt, hogy az ügető-versenyekben nem vesznek részt oly nagy mértékben a hazai erők, mint reménylettük, s ennek okát abban találja, hogy az eddigi propositiok a fentemiitett irányban hiányosak voltak. Kozma Ferencz min. tanácsos hosszabb előadásban a kormány nézetét fejtegeti ez ügyben; nem akart egyoldalulag eljárni, s tudnia kellett, hogy az országos értekezlet belyesli-e általánosságban az ügető-versenyeket ? Miután a gyűlés erre igenlőleg felelt, — ezt tudomásul veszi, — s igyekezni fog azokat kitelbetőleg pártolni. — Ezután rövid egyenes kérdések és feleletekben fejtegeti saját nézeteit az ügető-versenyek irányáról és a traber-fajta tenyésztési kérdéséről. — „Az a kérdés, baladtunk-e annyira, bogy a külfölddel concurrálkassunk ?" — Nem. — Tehát oly alapra kell az e nemű versenyeket fektetni, mely a mi lovaink képességének megfelel. Nem speciell sebes ügető-faj tenyésztésére kell hatni, hanem az ügetést csak próbaként kell alkalmazni saját ló-anyagunk classificálására; de akkor ezt nem ott kell kezdenünk hová csak egy félszázad múlva jöhetünk, hanem a mindennapi használatra nevelt hazai lovaink sajátságának megfelelő versenyeknél; — a mi lovaink rövid távolságon sebességre nézve nem versenyezhetnek a külföldiekkel, — de igen is kitartóságra es szívósságra; az eme tulajdonságok kitüntetésére irányuló versenyeket tartja czélszerűeknek egyelőre, — s az állami dijakkal ezeket kívánja serkenteni. —

1 (Nem lévén stenograiiai jegyzetünk e nagyérdekű s általános helyesléssel fogadott beszédről — sajnálatunkra nem adhatjuk azt szó szerint, s talán itt-ott némi hiány is lehet benne, — de ugy hiszszük, hogy nagyjában helyesen adtuk vissza az eszméket, miket ő méltósága e tárgyban tett.) — Majd hoszszasabbau s erős meggyőződés hangján emelé ki — hogy tenyésztési értékére nézve az ügető fajtát nem pártolhatja ; e tekintetben — mind munka-képességére, mind átöröklési tehetségére nézve a telivér-angolban sokkal nagyobb becsű anyagot lát; végül még egyszer a trab-versenyek irányzatára térve át: — az előbb mondottak által nem akarja az eddig divott versenyzési modort elitélni, nem akarja a külföldi lovakat egészen kizárni, de azt sem akarja, hogy a versenyekre kitűzött dijak csupán látványossági czélul szolgáljanak, különösen jövőre az államdijakra nézve mondja ezt; kiveszi ez alól ez idén — a kiállítási dijakra már megszavazott összeget. Visontai Kovács László amaz önmaga által felvetett kérdést szellőzteti: sport-e az ügető-versenyzés, vagy van neki befolyása és haszna a lótenyésztésre; s átöröklődik-e az Ugetőképesség, vagy csak betanítás. . . . S azt mondja, bogy a traber-lófajta története mutatja, miszerint az ügetés a lé mechanikai alkatának fejlesztésére előnyös ; constatálja, hogy ennek előnye — különösen a hátsó partbiek kifejlesztésére irányul, s igy a generatiókon át ilyformán idomított ló, ugy a kocsi — mint hátas-paripák tenyésztésére egyaránt előnyös, mert a hátsó részek toló és vivő ereje erősebb, már pedig — az a jobb ló, mely nem elejével, hanem inkább hátsó részével viszi a terhet. A mely jé ügető, az jó hátas ló is. — A versenyzéseknél előfordulható visszaélések ellenében kivánná, bogy a propositiókban kitétessék, — hogy a különböző távolságokat minő maximalis idő alatt kelljen megtenni a győztesnek, nehogy összebeszélés folytán kijátszassanak a versenyek. Mellőzendőnek tartja minél inkább a külföldi traberek beeresztését Szeniczey Ödön — nem ért egyet az előtte szólóval. Szükségesnek látja mind cinosura végett mind finauczialis szempontból a külföldi jé lovak pályázhatását. Hozzá szóltak még kisebb nagyobb mérvben a tárgyhoz: ifj. gr. Almásy Kálmán, gr. Dessewffy Alajos s még egy izben Kozma Ferencz is; hangsúlyozván, bogy a kormány csak azt kívánja, miszerint az államdijak, a gyűlés megállapodásához képest oly versenyekre adassanak, melyek a hazai tenyésztőket nagyobb részvételre serkenthetik; gr. Almásy Kálmán — a distant ák, súlyok s egyátalában a verseny-propositiók megbeszélésénél — figyelmeztet ama káros következményekre, melyek a traber-pályákon (épp ugy mint a galopp-versenyeknél ezelőtt) — okoztattak az importált — sebes, de csak selling-plater értékű lovak által, melyek hazai tenyésztésüek elől elvitték a dijakat, de csont és más hibáik miatt a tenyésztésre kárt hoztak. Egyúttal a verseny-szabályok megtartásánál nagyobb szigort ajánl, mert ezek meg nem tartása okozza az érdeklettek kimaradását. A kissé szokatlan éllel fejtegetett múltra nézve — br. Üchtritz Zs. felszólal, s annak — mint tanácskozásra ki nem tűzött tárgynak mellőzését ajánlja ... Az ügyhöz nem is szólt senki többé. Felolvastatik még br. Jeszenszky (Hidvégről) beérkezett levele, melynek sok mindenre kiágazó részletei közül mint ujat emeljük ki, ama javaslatot, hogy a versenyzések közt 4-es fogatnak számára is adjanak helyet. Elnök subsummálván a mondottakat, "gy látja, hogy az értekezlet általában ama nézet felé bajlik, bogy a verseny-feltételek (propositiok) mindenekelőtt oly módon szerkesztessenek (távolság, túly stb. tekintetében) hogy azok első sorban hazai lóanyagunk képességéhez irányuljanak. — E propositiok kidolgozásra legjobbnak vélné egy bizottságot választani. — Többek közbeszólásat után — végre határozatba megy — 15 tagból álló bizottság kiküldése, melynek a folyó évre szóló propositiok végleges elkészítése, megállapítása és kihirdetésére teljhatalom adatik, s melybe ugy a kormány, mint a lóteny. társulat, s az értekezlet 5—5 tag által képviseltetik. Kormány: Lóteny. társulat: Kozma Ferencz Gr. Esterházy Miklós Tanfi Gusztáv Br. Üchtritz Zsigm. Luezenbacher Miklós Szeniczey Ödön Gr. Szápáry Péter Pulay Kornél Losonczy Gyula Értekezleti: Bernrieder József Fáy József, ecsedí. Gr Dessewffy Alajos Gr. Bánffy György Beniczky Gábor. Végül még Kozma Ferencz ur kérdésére szóba kerül: pártolandók lennének-e a vidéken is a trab versenyek; s mik volnának a hazai lovak részére — a távolsági kérdésben — a minimális és maximalis határok ? . . . Szeniczey Ödön a vidéki trabverseuyeket iä pártoltatni kivánja a kormány részéről. A távolságokra nézve: rövid distancziákul legalább 7 kilometert; hosszabbakul legalább 10 kilometert ajánl. — Beniczky Gábor a vidéki pályák ügyében ellenvéleményen van; csak pénz- és anyag-elforgácsolásnak tekinti azokat, — utal a legitim-versenyekre, melyeknek a vidéken semmi látszatja; se küzdelem, se nézőség. — Bernrieder pártolja a vidéki gyepeket, ezeken növekednek a küzdők. Miután még Dessewffy Alajos meleg köszönetet mond maga és társai nevében Kozma Fer. és Horváth altábornagynak ez ügyben tett kezdeményezésekért: a gyűlés feloszlik. S. J. F. * * * Másnap a verseny-propositiók kidolgozásával megbízott 15-ös bizottmány ismét ülést tartott; eredménye következő :' Az 1885. évi ügető-versenyek propositiőinak előleges vázlata. Az ügetőverseny-értekezletből kiküldött 15 tagú bizottság Horváth János altábornagy elnöklete alatt ülést tartott, melyben részletesen megbeszéltettek az 1885. évi ügetőverseny-propositiók. Elhatároztatott, hogy az egész évben 8 nap fog ügető-verseny tartatni. Május 31-én, jiraius 4 és 7-én, augusztus 23 és 25-én és októberben az internationalis lókiállitás alatt bárom nap. Az egész évre előirányoztatott 80—90000 frank dij, a végleges összeg a „Hazafi-díj" czimén megkezdett aláírási iv befejezése után fog megállapittatni — már felül van jegyezve 3000 forinton. Augusztus és október havában proponált négyes fogatok versenyének tervezetével gróf Szapáry Péter, Bernrieder József és Dőry Lajos urak bízattak meg. Május havában a „Megnyitó-verseny" kettős fogatú, Magyarországban nevelt s 1884. évben sem a bécsi sem a budapesti pályán nem indított lovaknak állapíttatott meg. Május és augusztusban a fősuly a belföldi lovakra helyeztetett, mig az októberi kiállítás alatt minden nagy egy nap internationalis verseny irányoztatott elő. A versenyeket rendező társaság következő propositiókra kérte a kormány helybehagyását. Augusztus hóban „Nagy állam-dij" beat, kétszer nyerni báromból, pálya mindig hatszor körül, Magyarországban ellett s magyar honpolgár tulajdonában levő mén vagy kanczákkal; a dij 6300 fruk ós két lé az államménesekből. Október I-ső napra „Internationalis ket• os heat" háromszor nyerni ötből, mén vagy