Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-01-29 / 5. szám

46 ÜGETÖVERSENYEK és TENYÉSZTÉS. Szent-Pétervárott az ügető-versenyek ja­nuár 8-án kezdődtek meg. Az ,,I-ső osztályú lóval: versenyé"-ben (1250 rubel és 150 rubel értékű tiszteletdíj, 3200 meter), döntő futás után Wanjukow urnák Ataman nevű fekete ménje győzött, a gr. Ribeaupierre Witjas szürke ménje ellen, 5:21 s/ 4 alatt érkezve be. Az „5-dik osztályú lovak versenyé,,-ben, (oly lovak, melyek a 3200 méter távot 5:40 alatt még be nem ügették), Wächter ur Nabab nevü stp m nyert (5:35 alatt) a Pawlow ur Metla f k ellen, mely egy másodperczczel ké­sőbb érkezett be. — A „Nem osztályzott lo­vak versenyé 1 1 -ben (4266 meter) gr. Adlerberg sz k Zivaja nyert (7:56 1/ 3) a Wächter ur Bitva f. kanczája ellen, mely 8:2 2/ 3 alatt ügette be a pályát. * * * Maud S.-nek, ft világ legjobb ügetőjének biográfiáját adván, nem lesz érdektelen, ha ennek méltó versenytársáról Jay-Eyc-See-rö\ is közlünk adatokat. E fekete herélt most hat éves, valamivel magasabb 15 maroknál s 380 kilót nyom. Apja Dictator volt, Dex­ter testvére s a hires Hambletonian fia, anyja Midnight Pilottól. Kentuckybeu R. West ezredes nevelte s mint egyévest 50 dol­láron adta el jelenlegi tulajdonosának rar. J. J. Casenek Idomárja és kocsisa Edwin D. Bither, kinek kezelése alatt volt e ló egy­éves kora óta folytonosan. Először 1882-ben versenyzett Chicagóban s 2:22 3/ 4 s 2:23 7 2 alatt nyerte versenyeit s még ugyanabban az évben 2:22-re szállította le recordját, majd 2:19-re, s az volt a legjobb record, melyet ad­dig 4 éves ló csinált. Az utóbbi évben gyak­ran futott idő ellen. Albanyban 2:16 7 4, Cle­velandban 2:1574, Rochesterben 2:14, és Providenceben 2:10 3/ 4 alatt ügette meg az egy mértföldet. Majd e recordján is javított, midőn tavaly a világ legjobb recordját, me­lyet Maud S. ért el, 2:10 alatt futotta meg. Buffaloban nagyon hideg időben 2:10 3/ 4 alatt, s Philadelphiában két heatet egymás után 2:11 és 2:10 7 4 végzett. — Sajnos, hogy mint herélt a tenyésztésre nézve elveszett. * * * Kétfogatúak legjobb recordját 100 mért­földre, Amerikában Master Burke és Robin érték el. E lovak a fent emiitett távot 10 óra 17 p. 22 mp. alatt végezték. * * ( * Egymértföldes ügetölovaglásnál Great Estem érte el a legjobb recordot ekkorig. 1877-ben New-Yorkban az egy mértföldet 2 p. 15 3/ 4 mp. alatt ügette be. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Győri lóvásár. (Január 17—19.) Sok év óta nem volt oly élénk téli vá­sár, melyen oly számos vásárló jelenkezett, mint ez alkalommal. Minden országból ér­keztek kereskedők, de legtöbbje kielégítet­lenül tért haza. Nemesebb fajta lovakat nagyon csekély számban hajtottak vásárra, s e körülmény folytán ezek jó árakon is keltek. Nagyon érezhető, hogy a nemesebb és jobb lovak tenyésztése csökkenésben van, mert a megszokott tenyésztői és urasági fogatok e vásárban teljesen hiányoztak*). Ugy szólván, az egész vásár kereskedőkből és paraszt-vá­sárból állt. Magánügyletet csak nagyon ke­veset köthettek. *) Mi azt hiszsziik, hogy e vásáron a nemesebb lovak csekély számban lett kiállításának nem az az oka, mintha az ilyesek tenyésztését elhanyagolni kezdenék; hanem, mert az ilyeneket már a te­nyésztési helyen értékesíthetik a tenyésztők és igy nem kénytelenek azokat vásárra vinni. Szerk Vadász- és Verseny-Lap. A magasra fölcsigázott árak miatt igen kevés pótlovat vásároltak s a liferansok kénytelenek voltak B.-Gyulára rándulni le a vásárra, hol csakugyan nagyobb számmal ta­lálhattak pótlovakat. Ugyanott a budapesti lóvonat számára kb. száz darab lovat vásá­roltak Nagyon keresték a jobb paripákat is; kiváltképen érdeklődött ilyenek iránt Bery F. berlini kereskedő, ki ekkorig 25 darabot vett. Az eladók fölkéretnek, hogy eladó pa­ripáikat, levél utján, a „Vadász- és Verseny­Lap" szerkesztőségének bejelenteni szívesked­jenek. E. K. ATHLETIKA és TESTGYAKQRLATQK." Az országos-kiállítás és sport­versenyeink. A magyar főváros első „országos-kiálli­tása" tartamán a budapesti sportegyletek nagyobb szabású versenyek rendezése által fogják emelni a kiállítás megtekintése czél­jából Budapestre utazottak érdeklődését a nemes sport iránt. A „Magyar-Lovar-Egylet" s az ü<ietőversenveket rendező bizottság ez­o o idei versenysorozatai oly nagyszerűek lesz­nek, aminők még sohasem voltak; csónak­egyleteink e nyáron is rendeznek „nemzet­közi-evezö-regattá"-t; a fővárosban működő tornaegyletek országos - disztoruázásra ké­szülnek ; a „M. A. C." tagjai nemzetközi viadalok rendezését határozták el; a Buda­pesten alakult kerékpáregyletek több verseny tartását fogják megkisérleni: máris biztos­nak tekinthető, hogy egy nagy-verseuyren­dező-bizottság két, sőt talán több távver­senyuszást ir ki: szükséges hát már most megbeszélni bizonyos körülményeket, melyek a tervezett versenyek általános sikerét nagy­ban előmozdítanák. Az idei lóversenyek (az ügető-versenye­ket is értve) általános sikere, az irántok nyilvánuló érdeklődés után Ítélve, máris tel­jesen biztosított; az embersport tágas körébe tartozó, tervezett versenyekről azonban még nem állithatjuk ezt. Ennek oka abban rejlik, hogy nálunk, sajnos! az ez utóbbiakban résztvevőknél rendesen hiányzik a kellő ido­mítás. Valamint a túlidomitás elég gyakran sem­misítette már meg a legbiztosabbnak Ígérkező győzelmi kilátásokat is, azonke'p a hiányos idomítás a legszebb reményekre jogosult „nyers erő"-t is vajmi gyakran meggátolta s meggátolja a diadal koszorúját homlokára fűzhetni. E soraink azért időszerűek, mert a farsang élveinek túlságos éldelete nagyon könnyen tönkreteheti egyik-másik oly athlé­tánk győzelmi kilátásait, kiknek résztvevő­sére az idei nagy versenyeken biztosan szá­mitunk. Ezek számára a közvetett idomitásnak már most kell kezdődnie, hogy a tavasz be­köszöntével tüstént hozzáláthassunk a közvet­len idomitáshoz; mert csupán igy remélhet­jük, hogy atliletáink nemcsak többé-kevésbbé jó eredményeket fognak fölmutathatni a ter­vezett nagyszabású versenyeken, hanem pár győzelmet fognak aratni a versenyeinkre nevezett s azokban résztvett külföldi athlé­ták fölött. Honnan remélhetüuk külföldi verseny­zőket P Osinervén a külföld embersport­mozgalmát, némileg tájékozva vagyunk e kérdés iránt és arra következőkben vála­szoltunk: mindenelőtt Bécsből; várhatólag Prágából is, mert Csehországban a vaspari­pázás virágzik, versenyjárásokban, futásokban és ugrásokban elég számos jeles erő tünteti ki magát, a versenyuszás pedig hatalmas föllendülést mutat; remélhetőleg Boroszló­ból s Berlinből, Angliából, Bajorországból és Szászországból! Olaszország e sporttéren na­gyon mögöttünk maradt; Fraucziaországban Február 12. 1885. pedig, sajnos! rendkívül kevéssé érdeklődnek a külföld sportjának ilyen fajai iránt, — a mi sportunkkal sem tesznek hát kivételt; Európa többi országai előtt pedig a magyar embersport jóformán teljesen ösmeretlen lé­vén, azokból nem utazik versenyeinkre in­duló. A kilátásban levő külföldi versenytár­sakkal szemben minő esélyei vannak atklé­táinknak ? E kérdésre csak tájékoztató fele­letet adhatunk ; mert sehol sem bir kevesebb jogosultsággal ily kérdésre a határozott vá­lasz, mint sporttéren; mivel a versenyek eldőlésére számtalan oly, igen fontos tényező hat közre, melyek csakis a hely szinén tapasz­talhatók. Az evező-versenyek „nemzetközi-mérkő­zései"-nél valóban elképzelhetetlennek látszik a mieink győzelme, ba a külföldi verseny­társak Bécsből, vagy Németországból kerül­tek ; mert nálunk a versenyekig nem fog oly erő kínálkozni, a kit a siker valószínűségével állithatnánk az emiitettek ellen. Ugyanezt kell jósolnunk a kerékpárversenyekről is; mert még legjobb hazai erőink is nagyon mögötte állanak a német s az osztrák kerék­párversenyzőknek. Ránk nézve kedvező ered­ményt csakis a kezdők számára kiirt kerék­pár-versenyeknél várhatunk; mert nálunk kiváló jeles minőségű „nyers erő" vajmi bő­ven kerül e sportnemben. A kilátásban levő legyőzetés azonban ne kedvetlenitse el evezőseinket s kerékpá­rozóinkat, sőt inkább sarkalja őket lelkiös­meretes idomítás által érni el a versenyké­pesség a fokát, a mely jogot adjon nekik a diadal remélhetésével indulni a nemzet­közi versenyekre. Az evezés és a kerékpározás terén a föl­sorolt külföldi sportsmanek nagyon fölötte állanak a mieinknek: ámde távolról sem áll ez a tornázás, a szűkebb értelmű athletika, á versenyuszás és a vitorlázás dolgában. E sportnemekben a diadal legszebb kilátásai­val mérkőzhetünk meg a versenyeinken va­lószínűleg megjelenendő külföldi sportsma­nekkel. A „Nemzeti-Torna-Egylet" s a „Buda­pesti-Torna-Egylet" méltán hires, valóban kitűnő tagjai bizonyára méltó ellenfelei lesz­nek a velők mérkőző külföldi tornászoknak; a „M. A. C." jelesebb tagjai és a szabadkai fáradhatatlan atkléták biztosra vehetik a győzelmet az emiitett külföldiek fölött, akik között jelenleg nem ösmerünk, például, csak tiz-tizenöt oly szépreményű erőt, a minők : Balogh Dezső, a tavalyi bajnoki-czélverseny győztese Palityon; Follinusz Árpád, ba kedv­vel gyalogol; Wentzel Lajos, a jeles akadály­versenyző ; Vörösmarthg Mihály, e fiatal „Herkulesz" ; Wessa György tr. a fáradha­tatlan távgyalogló ; Vermes Lajos e sokoldalú athléta; Dáni Vilmos tr. e kitűnő erő futás­ban ; Vermes Nándor ez elsőrendű athléta és a kitűnők kitűnője Kinsky Nusi gróf, kinek győzelmére bátran fogadhatunk bár­melyik osztrák, német, franczia és orosz athléta ellenében. Versenyuszásban pedig a diadal kilátá­sával mérkőzhetnek atblétáink nemcsak az elősovolt külföldiekkel, hanem az angolokkal is. Ausztriának voltakép csakis egy úszója volt, a ki basonrangu a mi jó versenyuszóink­kal: Bacbmayer ur; de ő is csupán fo­lyóvizben ; mert jól érezvén állóvizben való gyöngébbvoltát, nem nevezett egyetlenegy bala­toni uszás-versenyre sem. Csakhogy a neve­zett athléta már viszavonult e sportnem gya­korlásától ; epigonjait pedig, remélhetőleg, sorra legyőzik Pröckl Leó, Kubik Béla, Bo­honczy Aladár, Kiticsán Zsigmond, Nyirg István Oláh Gusztáv tr. és Vermes Nándor urak. Azért soroljuk föl csakis nevezett ki­tűnő úszóinkat, mert az idei budapesti uszás­versenyek csupán 12 — 10 kilométernyi távra vannak tervezve; ily hosszúságú pályán pe-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents