Vadász- és Versenylap 29. évfolyam, 1885

1885-08-20 / 34. szám

346 Vadász- és Verseny-Lap. Augusztus 20. 1865. Udineben, f. bó 9-én egy nemzetközi ügető verseny ment végbe, melyben kilencz ló vett részt s igen érdekes lefolyású volt. A pályázott lovak közt több olyan volt, melyek a bécsi pályáról is ösmeretesek. A lovuk bárom osztályban indultak s az elsőben az olasz Nadiron kívül találkoztak Meteor és Wolakita orosz mének. Utóbbi, mely nem-, rég a Cav. Gaudenzio Tosi birtokába ment át, s melyet ezúttal jelenlegi idomárja De Marchi mesteri leg hajtott, elsőnek érkezett be ; ellenben Meteor semmi jó formát nem mutatott, A két másik osztályban Plutos és Zeitoff arattak győzelmet. A döntő versenyben azonban, a melyben csak a bárom osztály győztesei vettek részt, Zeitoff egy fél másod perczczel verte meg Wolakitát a czélnál. KÜLFÖLDI GYEPEK. Lóverseny-napok 1885-ben. Az angolországi egész évi versenynapokat lásd lapunk 4-ik számában. Németország. Berlin (Hoppengarten) október négy nap. „ szeptember 19, 20. Badenben augusztus 22, 24, 27. 31. Nevezési zárlatok. Augusztus hóban. 22. B.-Baden Preis vom Alten Sehlos?. Eladási ár A mázsálónál. 3000 ni. bejelentés. Titkárság, Saudweier-dij. 2000 in. Nevezés esti B.-BadeD, Asszonyságok dija. Tisz- 8 órakor, klubház. teletdij. „ „ — — Favorit-dij. 1500 márka. „ „ — — Jugendpreis. 4000 márka. „ „ — — Altes Badentr Jagdren- Bánatutánnen. 10000 márka. fizetés. 23. — Jugendpreis. 4000 márka. Teherközlés. — — Kosmopol. Handic. 4000 márka. „ „ 24. — Jiigendpreis. 7000 m. Bánatutánfizetés esti 8 órakor. — — Kosmopol. Handicap. 4000 márka. Bánat utánfizetés. — — Merkur-dij. 1500 márka. Nevezés esti 8 órakor. — — Preis v. Wasserfall. 1500 márka. „ „ 27. — Schwarzwaldi dij. 2000 márka. Nevezés esti 8 órakor. — — Carlsruhei dij. 3000 m. Nevezés. — — Fremersbergi dij. 2000 m. „ „ 28. — Carlsruhei dij' 3000 m. Teherközlés. — — Fremersbergi dij. 2000 m. „ „ 29. — Carlsruhei dij. 3000 m. Bánat utánfizetés esti 8 órakor. 29 — Fremersbergi dij. 2000 m. Eladási ár leszállítás. 31. — Ebersteini dij. 2000 m. Teherközlés' A mázsálónál. A III. sz. előtt. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. A kocsilovak tenyésztéséről és fölneveléséről. (Folytatás.) Átteleltetés a tulajdonképen való idomítás előtt. A futószáron való gyakorlatok és a lassú behajtás után, most a tél előtt állunk, mely a következő évre való pályára idomitást megelőzi. Mi azt biszszük, hogy tekintettel kisebb tenyésztőink szerény viszonyaira, mellőzhetjük itt a különböző mesterséges módszerek fölemlitését az átteleltetésre nézve s csak amaz egyszerű módot emiitjük meg, a mely szerint a lónak egy nagyobb box, mellette kifutóval, rendezendő be, hogy szabadon mozoghasson s az első oktatás fáradalmaitól magát kipihenhesse. Önként érthető, hogy mihelyt télen a munka kevesebbre vonatik, a tápszer-adagot is kevesbíteni kell, nehogy felesleges zsirt vegyen a ló magára, mert csak is a csontés izomképződés előmozditására kell törekednünk. Ötödik életév: Idomítás kezdete. Ama bajdani gyakorlattal, a mely szerint az idomítás első szakában nagy távolságokat, sőt több mértföldet tétettek meg lépésben a lóval, már fölhagytak az idomítok. G. Woodruff, egy hires idomár, azt állítja, hogy a monoton munka elnyövi a ló lábait s a későbbi gyorsaságra hátrányos befolyással van. Ö azt tanácsolja, hogy a lovakat csak rövid távolságra engedjük lépésben menni, aztán rövid, majd erős ügetésben. Utóbbinál szükséges azt a távolságot megjelölni, a melyben erős tempót veszünk s ekközben az órát is megfigyelni. Mihelyt azt tapasztaljuk, hogy a ló gyorsasága bizonyos távolságban csökkenni kezd, a munkát mérsékelni kell, miután ez annak a jele, hogy a ló túl van erőltetve s oda kell törekednünk, hogy az lassankint fokozatosan visszanyerje képességét. Az oktatás eme szakában gyakran előfordul az is, hogy á lovak szabálytalan menést mutatnak, mi többnyire a lankadtságtól származik. Ez is egyik ok legyen arra nézve, hogy a munkát mérsékeljük. Általában e korban a lónak javulnia kell folyvást, habár eleinte kisebb mérvben ; megállapodásnak vagy hanyatlásnak azonbaD nem szabad bekövetkeznie. A longe-on való sűrűen ismételt gyakorlat, időnkint jégmentes pályán való kocsizás a lovat eléggé gyakorlatban tartja s amellett erőt is gyűjthet a bekövetkező erős munkára. Mindenesetre óvakodnunk kell a jéggel boritott és sikos utaktól, mert a megsiklas veszélyessé válbatik s inrándulás lehet következménye. Épp ugy a kifutókat is, a melyben a lovak mozognak, egyenletesen és jégmentesen kell tartanunk. Az idomítás. A netalán mutatkozó felesleges hust mindjárt a tavasz beálltával iparkodnunk kell eltávolítani. A gyakran ajánlott hashajtó és izzasztószerek ártalmasak. Mérsékelt munka, forrázott búzakorpa s murokrépa a leginkább ajánlhatók. Az újra megkezdett s most már valamivel erősebb munka mellett a tápadagokat lassankint nagyobbítanunk kell s ha a lótól nagyobb képességet várunk, a zabot 12 literig is fokozhatjuk, de szénát csak annyit adunk neki, a meunyit éppen egyszerre megeszik. Ez adagokat, természetesen a ló nagyságához és étvágyához képest adjuk. Az idomítás kezdeténél a lovat csak lassan, lépésben hajtjuk, részint vezetve, részint szerszámban s csak kevés ügetést követelünk tőle. Nyolcz-tiz napon át egyátalában nem is buzditgatjuk sebes ügetésre. Ez idő lefolytával az izmok és inak újra annyira megerősödnek, hogy rövid távokat erős tempóban tétethetünk a lóval, miközben megfigyeljük, hogy bizonyos táv beügetésére e tempóban mennyi időt vesz igénybe. Ha baladás észlelhető, akkor a távot fél kilométernyire (500 meter) kiterjeszthetjük. A ló verseny-conditióját csak lassan kell javítanunk s óvakodjunk már a versenyelőtt kipuhatolni, mily gyorsan birja a fiatal állat az egész távot végezni. Fiatal ló idomításának a titka különösen abban rejlik, mikép azt ugy készítjük elő, hogy épp a kitűzött, verseny napján legyen képes, a tőle telhető gyorsasággal a kijelölt távot megfutni; de koránt se várjuk, hogy azt az által fogjuk elérni, ba a lovat mindennap sebes ügetésre kényszeritjük az egész távra s ha oda törekedünk, hogy e távot minden kocsizásnál valamivel rövidebb idő alatt érjük el. A ki az idomitást ekkép fogja föl, a verseny n,aj>ján kifáradt, elgyötört gebét visz a pályára, úielyben nem sok örömét fogja lelni. Ha a ló j*ó egészségben maradt s folyvást kedvvel, fürgén megy, akkor nyolcz-tiz nappal a verseny előtt, egy fél angol mértföldnyire vagy egy kilométernyire (800—1000 meter), fél gyorsasággal ügettetjük, mihez már a kétkerekű versenykocsit használjuk, ba tudniillik a verseny ilyennel történik. Ama modorból, hogy megy a 16 az ily tourok vége felé (mi legfölebb 2—3 izben ismétlendő naponkint), az értelmes oktato következtethet és kiszámíthatja, hogy lova á verseny napján egés mértföldet, vagy tóbb kilometert mennyi idő alatt ügethet be. Az idomitás egész tartama alatt a lónak elégséges vizet kell adnunk; legjobb, ba kisebb adagokban napjában többször itatjuk meg. Legközelebbi teendőnk aztán a lovat ugyanoly távokbaD, mint előbb, teljes gyorsasággal ügettetni. (Trial.) Ez által a tüdő kitágul, egész belső szervezete izgalomba jő, minden ártalom nélkül arra nézve, hogy amaz igényeknek megfelelhessen, amelyeket hozzá, a tulajdonképi versenynél, csatolunk. Ama nap íegge^n, a melyen ily kísérletet tenni szándékozunk, ugy a zab-, mint a széna- s különösen a viz-adagokat csökkentenünk kell. Ilyenkor gyakran elő fog fordulni, hogy hevesebb vérmérsékletű lovak többet akarnak tenni, mint a mennyi rájok nézve üdvös lenne, sőt galopban is íölvágnak, minek elejét kell vennünk, mihelyt az élénkebb mozdulatot a ló füljátékából és izgatosságából észreveszsziik. Ha nem elég a gyeplőnek erősebb meghúzása, akkor a csikózabla alkalmazásánál, — melyet mindig szem előtt tartunk — a „hegedülésf-t (geigen) alkalmazzuk, azaz a mereven megvont gyeplőket változtatva meghúzzuk és utána bocsátjuk, ügyelve arra, hogy minden rángatás mellőzve legyen. E fölhívásra minden fiatal ló engedelmeskedni fog s ama menetuembe megy át, a melyet a hajtó tőle kiván. Á csupán versenyczélckra nevelt lovak aztán az úgynevezett „sweats"-re fogatnak, t. i. néhányszor mesterséges uton jól megi zzasztatnak. Mivel azonban effélével itt neiu foglalkozunk s versenypályára szánt lovainkat más szolgálatokra is alkalmazzuk, melyek által eléggé megizzadnak, hogy a felesleges zsirt és bust elvegyük tőle, nem részletezzük bővebben amaz eljárást. A pályázás (Bandage). Ha netalán az idomítás alatt, vagy télen, az istállóban való huzamosabb ideig való veszteglés miatt a lábak megdagadnak, akkor a pólyázásboz folyamodunk, t. i. a lábakat a térdtől lefelé 5—6 centimeter széles flanel-szalaggal körültekerjük, még pedig oly könnyeden, hogy a vérkeringést az egyáltalában ne akadályozza. A pólyának helyes körülcsavarását bizonyítja az, ha ujjunkkal mindenütt könnyen aláhatolhatunk. Ha a ló kiállta ázt a kisérletet, hogy egy fél mértföldét teljes gyorsasággal megelégedésünkre beügetett, akkor, körülbelől egy hétig folytatjuk e gyakorlatot, mindenkor élesen megfigyelve, nem léptük-e át a lóra nézve üd*ös munka határát s ha igen, csökkentenünk kell a munkát, ne hogyhátrányos hatású legyen. Ha azonban ez az eset nem fordult élő, egy bét multán meg kell kisérlenünk a legnagyobb gyorsasággal ügettetni egy mértíöld vagy 15 kilometer távolságra. Ha aztán e kisérlet eredménye, — pontosan az óra szerint mérve ki — kedvezőnek mutatkozott, akkor a további kisérletet abba kell hagynunk, minthogy az idomító könnyen kiszámíthatja, mennyi idő alatt fog a ló, a