Vadász- és Versenylap 28. évfolyam, 1884

1884-09-18 / 38. szám

Szeptember 18. 1884 fogva a „Közös versenyszabályok" 78. §-sa értelmében illetéktelennek tekintendő, és igy jogosított sem volt, hogy panaszt tehessen." Ha nem is szó szerint, de ily értelemben hozatott a határozat. Ez kissé váratlan for­dulat, s kérdés már most, hogy a felfüggesz­tendő szó annyit jelent-e mint megsemmitendő (Anullation), mely esetben a dijak Jékey urnák kifizetendők volnának, vagv hogy a felfüggesztés csak addig tart, mig br. Wes­selényi a döntő bíróság junius 2-diki hatá­rozatának eleget tesz. * * . . * A kolozsvári versenybiróság előtt Jékey urnák és lovainak résztvehetése miatt az erdélyi államdijakban, a következő 3 pont alapján történt protestatio, melynek szöve­gezése ha szóról szóra nem is az, mint itt, de értelmére nézve — ugy tudjuk — meg­egyez az itt elmondandókkal : 1-ször : a közös versenyszabályok értel­mében mindenki csak saját lovát nevezheti valamely versenyre, ha pedig másét akarja nevezni, ugy a tulajdonos nevét is meg kell emlitni ; — hogy van az tehát, hogy Cart­hago. mely augusztus l-jén Kolozsvárott •Jékey nevére Íratott be, augusztus 3-án Bu­dapesten mint Sehossberger lova neveztetett, s augusztus 30-án Kolozsvárott mégis Jékey neve alatt futott ? kié ez a ló ? Lehet-e mondani, hogy e ló bona fide Jékey tulaj­dona? — (Ha csakugyan Jékeyé, mint állít­ják, hogyan nevezhette azt időközben Pesten mint Schosberger lovát ? Szabad-e ez a sza­bályok értelmében?) 2-szor : Atheist három hóval előbb lett (állítólag) kivivé Erdélyből, mint az állam­dijak propositiói engednék ; s miután annak idejében Bánkbán és Banilla — ily eset miatt — gr. Festetics Tassilo és br. Wesse­lényi Béla által — a nagyobbára Bánffyak­ból álló kolozsvári választmány határozatára visszavonattak : most ennek ugyanily érte­lemben eldöntése kívántatott Atheist ellen. Nem tudjuk biztosan, miként itélt ez ügyben a jelenlegi választmány, melynek két­harmada szintén Bánfiyakból áll, — csak hallottuk, hogy az előbbi esettel ellenkező Vadász- és Verseny-Lap eljárást követett ; meglehet hogy a vád nem alapos volt, vagy nem bebizonyítható. A 3-dik protestatio volt, hogy állan­dóan erdélyi lakosnak tekinthető-e Jékey ur ? Erre nézve, ugy látszik, ő maga is kétségben volt, mert egy levelet intézett julius 18-án a kolozsvári választmányhoz, melyben kérdést tesz : „elismeri-e őt mint állandóan erdélyi lakost, s ennek alapján részt vehet-e a ko­lozsvári versenyeken." - A választmány 3 nappal a versenyek előtt jöhetvén csak össze, br. Bánffy Albert elnök ez ügyben előter­jesztést tett, mire a következő határozat ho­zatott : „A verseny-propositiök kérdéses pas­susa bővebb magyarázatot nem igényel, mi­után az világos. A választmány önt, a mit különben ön is beismer julius 18-kán kelt levelével — nem tartja állandóan Erdélyben lakosnak, és a propositiókban kivánt felté­teleknek megfelelőnek. Tekintve azonban azt, hogy a választmányi tagok távollétében gyű­lés mostanáig nem tartatott : nem kívánja a választmány önt meggátolni abban, liogy lovait indíthassa."*) Az itt elmondottak — mint bennünket biztositnak, ha nem is szó szerint igy vannak szövegezve — de meg­felelnek a Jékey urnák adott válasz értel­mének, legfelebb a constrnctióban lehet némi eltérés. Jékey ur — mindemellett mint tudjuk, futtatta lovait; — a dijak nem adattak ki, s ő íelebbezett a gr. Apponyi Antal elnök­sége alatt (mint emiitettük szeptemb. 15-én) tartandó döntő bíróság elé. — Tény ugyan, hogy Jékey ur állandóan nem lakik Erdély­ben, — de van ott birtoka és adóját is ott fizeti. — Hogy minő lakosa ő mar most Erdélynek : ez élénk vita tárgya volt már Bécsben is. — A szöveg nem azt mondja csupán : erdélyi lakos, hanem állandóan, azaz : az év nagyobb szakán : következéskép kell, liogy ott háztartással bírjon : mert állandó lakás enélkül nem képzelhető. A lingua juridica ugyanis ezt a megkülönböztetést teszi, az állandóan valahol lakó, vagy csak ott tartóz­kodó közt. Előttünk világos annak értelme, s ha az máskép döntetik el : ugy megérjük, *) A lovak valószínűleg már ott voltak. Szerk.) 351 hogy maholnap egy Blarainberg vagy más oláh bojár, ki egy" pár hetet erdélyi birtokán tölt — s egy pár kanczáját ott elleti meg — hasonló igényt tarthat az erdélyi dijakra. (Mint íellebb láttuk, a döntő bíróság e kérdés megoldását félretéve, más okból ejté el a panaszt.) * * * Az idei St. Leger, Doncaster gyepén, nemigen sikerült; a legjobb 3éves lovak mint St. Simon, Archiduc, St. Gatien, Du­ke of Richmond és Busybody egy vao-y más ok miatt nem voltak benne; a mi néhány jobb classisu ló indult (mint Har­vester, Superba, Queen Adelaide) azok nem voltak eléggé conditióban miután szenvedő lábaik miatt nem lehetett őket eléggé trai­nirozni ; — a többi ló, mely e classicus versenyre indult, oly mérsékelt osztályba való, hogy például The Lambkinről, mely első lett, azt hiszik, hogy 2 stone-nal alább áll, mint St. Simon. Superba, Mr. R. Peck kanczája, le is tört e versenyben. A győztes The Lambkin — két nappal később a Doncaster Cup hosszabb distanczi­áját nem birta kitartani br. Rothschild idősb ménje Louis d'Or ellen, mely canterben nyert. Ha Louis d'Or fiatalabb korában meglehetős jó classisba való volt is, de az utóbbi évek­ben (általános nézet szerint) sokkal alább hagyott. Még nagyobb meglepetés volt, hogy a tavalyi Leger-győztes, Hamilton bg Ossi­anja szintén megveretett s a 3-dik helyre jutott, úgyszintén a derék Friday is. — Mindez azonban csak arra vihető vissza, hogy ama számtalan exercizek és versenyek után, miket mai napság a 2 és 3éveseknek végezni kell kora tavasztól késő őszig — lehetetlen, hogy egyenlő conditióban marad­janak. Reánk nézve azért érdekesek e versenyek, mert az azokban megfordult lovak nagyobb része közel rokonságban áll saját verseny­lovainkkal, s különösen a Doncaster, Cam­ballo és Kisbér csikók jó futásaiból és győ­zelmeiből látjuk, miszerint a Buccaneer és Cambuscan vér nemcsak nálunk, de odaát is a legjobbak közé tartozik. Vajha az ezen lassankint történt. Crockett és Macomo vol­tak az elsők, kik szeliditetlen oroszlánokkal tettek kísérleteket és ez sikerült is. Nincs állat, melyet ne lehetne megsze­liditeni és előadásokra idomítani. A zebrák­ról és quaggákról hitték azt, hogy azok idomithatlanok és most már annyira vitték, hogy kocsiba is befogják. Az oroszlán-szeliditésnél a szeliditőnél két főföltétel az, hogy bátor ember legyen és soha se igya le magát előadás előtt vagy mielőtt bemegy az oroszlán ketreczébe. Ma­ca rti, kit az oroszlán megölt, részegeskedé­sének tulajdonithatta elbukását, mert alig tudott lábán állani. Téves felfogás az, hogy oroszlánokat tüzes vasrudakkal szelídítenek. Carter ilyes­mit sohasem engedett meg, úgyszintén az is mese, hogy a szeliditésnél az oroszlánok­nak mértéken ttil kell tápszereket adni és kábitó szerekkel elbódítani, noha Hindos­tánban a rádzsák és hanissal való elkábi­tást tigrisek szelidite'sénél nagy sikerrel al­kalmazzák. Az oroszlánokat napjában egyszer etetik s ekkor 10—14 fontig kapnak eledelt. Legtöb függ az oroszlánok természeté­től, mely nagyon különböző. Vannak orosz­lánok, melyek mindent megtesznek, ha velők a szelídítő jól bánik, de veszedelmesek, mi­helyt valaki megüti őket ; más oroszlánokat pedig csak veréssel idomíthatni. Atalán véve az oroszlán fél az embertől. Cooper első pillanatra megmondotta, melyik orosz­lán könnyen szelídíthető, melyik nem és voltak szeliditök, kik egészen idegen orosz­lánok ketreczeibe mentek és azonnal mutat­ványokat adtak velők. Oroszláu-szeliditők a him oroszlánokat elébe teszik a nőstény oroszlánoknak és leg­I veszedelmesebbnek tartják a kísérleteket him és nőstény oroszlánokkal ugyanegy ketrecz­ben és egyidejűleg. Kirándulás a Niger mentében. A Niger vidékét érdekes beutazni, nem csak földleirási tapasztalások nyerése végett, hanem vadászatokért is. Ha Kelet-Indiát gő­zösön hagyja el az aitazó, mig Afrikába nem érkezik meg, minden kényelmet élvez, de a Nigeren fölfelé már sokat kell nélkülözni о és a szállítás igen lassan megy Kinzembónál délfelé evez az utas elég silányan ellátott hajón. Az ott lakó keres­kedők hitvány viskókban tartózkodnak, né­melyek bajókban, melyek oly töredékenyek, hogy minden perezben elsülyedésiiktől lehet tartani. Főnökeik közül egyet királyuknak választanak, kit a'ddig hagynak meg, mig nekik tetszik, azután túltesznek rajta. Az andamaniaknál a nők borzasztók. Egész öltözetük egy madzagból áll, melyet derekukra kötnek. Áz ember tengeri beteg­ség veszélyében forog, ha feléjök közeledik, oly bűzösek. Még egy gorilla is undorral fordulna el tőlök. A kruboyk — a férfiak — igen szép emberfaj, mindnyájan szálas emberek, mint egy Herkules, de borzasztón gyávák. Egy hajón, melyen nem volt több mint 40 eu­rópai, 200 kruboy szállott föl. Egyetlen egy fegyver sem volt a hajón, de nem volt mitől félni, mert a kruboyaknak eszükbe sem jutott előnyüket fölhasználni. A Niger elég nagy és bosszú folyó, de folyása nagyon tekervényes. Vidéke emlé­keztet az Irawaddiéra, de szélességre ezen folyóhoz, vagy а В ram aputrához és Gangesz­bez távolröl sem hasonlítható. Valamennyi afrikai folyó közt egynek sincs oly gyönyörű partvidéke mint a Ni­gernek. Mindenütt pálmák — az úgyneve­zett olajpálmák, melyek a kókusz-pálmák­hoz hasonlítanak, olajuk igen ízletes. A benszülöttek nem látszanak megle­petteknek, ha európai utazókat pillantanak meg. Némelykor csónakjaikkal a hajóhoz közelednek áruczikkeikkel, pálmaborral, ha­lakkal, tojásokkal, rákokkal, miket dohány­ért és ruhanemükért cserélnek be. Nem igen barátságosak, sőt ha szerit tehetik, em­berevők. Majdnem egészen mesztelenek.a ruha­visele'st terhelőnek tartják, kivált a nők. Abo az egyetlen város, hol házi mar­hákat lehet látni. A fák itt telve vannak madárfészkekkel, kivált vizi madarakéval és úgynevezett kigyópusztitókkal. A lakosok halászattal sokat foglalkoznak. Onicsa és Abucsi közt sok bivaly és antilope található. Onicsa 20,000 lélek la­kossági!. Ezek a lakosok ez európai utaso­kat megtámadták és az utóbbiak a várost bombáztatták, de hasztalanul, mert a la­kosok azonnal kereket oldottak. 1841-ben az európai bizottságok abban fáradoztak, hogy a rabszolgakereskedést meg­szüntessék, de ez nem sikerült. Idda és Abo városokat bombázták, mert a lakosok az

Next

/
Thumbnails
Contents