Vadász- és Versenylap 28. évfolyam, 1884

1884-09-18 / 38. szám

352 Vadás

z- éa V

eraeny-Lap Szep

tember 18. 1884. Térből nálunk heverő kanczák jobban tolhasználtatnának. Sok ily jó anyag kallódik el nálunk, holott ha valaha alkalom volt. ugy mostanában Kisbéren volna az, hol ezekhez illő apalovak találhatók — s igy a versenyzésre való ivadékok nevelhetők, a belvett. hogy mint sok gazdánál még csak paripának használják föl a telivért. Kísérletek nem ártanának. Ily módon kétszeresen emelkednék a telivér productumok ára. miután verseny-dijaink évről évre oly roppant mérvben szaporodnak. — hogy majd minden, traininget végzett lő, — az erre tett kiadást legalább is kétszeresen visszafizeti. * * A Doncasteri meeting első napjáról immár kimerítő tudósítás fekszik ellőttünk. A programm nyolcz számából kiemelendő : a Great Yorkshire. Handicap, mely a St. Legerpályán futtatott. Csak négy ló ment föl az indulási oszlophoz, s a futam a 6éves Lawminsternek (ap Exminster a Harriet Lawes) könnyű győzelmével végződött. Nagyobb jelentőséggel birt a jövő szempontjából a Cham- pagne-Stakes, e kétévesek versenye, melyért nvolcz ló mérkőzött, melyben Royal Hampton volt a főkedvencz, de háttérbe kellett vonulnia LaDgwell — e Springfield-ivadék előtt. Langwell, eme győzelmével, Superbának, Hauteurnek. Kermessenek és Bal Galnak a nyomába lépett, melyek e versenyt az utóbbi négy éven át nyerték. A korábbi győztesekül, ez eventben, megemlíthetjük : The Marrjuist, Lord Clifdent, Cremornet, Camballót és Charibertet. E napon két Kisbér-ivadék aratta győzelmét : a 4éves Modred, melv a FitzwilliamStakesben való diadala után 1060 fontért követeltetett; s a kétéves mén Northwindből, mely a Glasgow Plateben canterben aratta diadalát nyolcz versenytárs ellenében. * * * A doncasteri versenyek második napjáról is tiszta képet nyújthatunk már. A St. Legernap igen szép r

holiday" volt, s habár az idő borongós, az eső mégis csak elmaradt ; igy a fényes ünnepély semmi tekintetben sem lett megzavarva. A közönség roppant számban özönlött ki a -Town-Moor*-ra Jelen volt a walesi herczeg is. A St. Leger favoritja Scot Free volt. egész az indulásig, azonban sohasem jöhetett a versenybe, melyet The Lambkin igen ügyesen nyert meg De ne előzzük meg az eseményeket Már a versenyt megelőző napon nagy változások merültek fol a fogadási piaezon. A kedvenczen kivül Sir Reuben és Superba részesült legtöbb pártolásban ; Harvestert is erősen vették, mivelhogy hire szárnyalt, hogy e lovat Archer fogja lovagolni. A westministeri herczeg azonban előjogáról nem mondott le a champion-jockeyt illetőleg, s e körülménynek tulajdonitható, hogy Cambusmore is barátokra talált. A The Lambkiuhoz ragaszkodók közt azoubau nagy izgatottság keletkezett, midőn Capt. Matcbel egy órával a verseny előtt óvást jelentett be ellene a stewardoknál, mely The Lambkin nevezésének szabálytalanságára vonatkozott. — Azonban a nevezést szabatosnak találták s igy az óvás visszautasittatott. Maga a verseny, melynek lefolyásáról hátrább részletes leirást adunk, nem ment végbe komolyabb accidensek nélkül, melyek az eredményre kétségkívül lényeges befolyással voltak. Scot Free kiváltkép ki volt azoknak téve. E mén épen oly fit volt, mint a 2000 guinea napján, azonban a töbszöri sikertelen iudulás annyira megizzasztotta, mint ba gőzfürdőből került volna ki. Aztán hozzá járult még az is, hogy futás közben Sandiway a sarkába hágott s pártáját sértette meg, annyira, hogy sántán tartatott föl. Harwester és Superba is osztoztak vele e szerencsétlenségben, holott, különösen a kaneza, oly szép stylben futott, hogy sokau ugy hiszik, ez accidens nélkül alkalmasint megverheti vala ugy The Lambkint mint Sandiwayt ; ám a győztes Cambuscan-unoka érdemeül legyen megjegyezve, hogy mindvégig jó állónak mutatta magát az erős jiace daczára, mely Doucaster Cupnak, Royal Ferunek már kezdetben egyátaiában nem volt Ínyére ; Cormeille és Somerton is megérezték annak a súlyát, mert a czél előtt fél mértfölddel már verve voltak s az utóbbiak közt végezték futásukat. Cambusmore és Queen Adelaide ege'sz uton a hátvédet képezték. Harvester és Scot Free csak pillanatra látszottak veszélyeseknek s a nyerőoldalou már újra visszaestek. Hermitage, miut pacemaker derekasan tartá magát, mig Lauibkin át nem vette tőle szerepét. úgyhogy végre még Sir Reuben, The Lambkiu, Sandiway és Superba maradtak a versenyben Előbb' nevezett előkelő állást foglalt a távoszlopig, hol mindeut kiadva magából, tiz hoszszal a trio után érkezett be. A többi három, küzdelmes versenyben vágtatott befelé, melyből Watts mesteri lovaglása mellett a mén aratta a diadalt. * * * The Lambkiu közép nagyságú pej mén hókával s bárom csülkében kese. Alkatának föelőnyei : jelentékeny bosszasága, erős csontozata s rendkívül kifejlődött izomzata. Fej és nyak kevésbé kielégítők, ellenben a válllapok mélyek és jól helyezettek, hát és derék erősek, bár széles, kissé kiálló csípőkkel, mi a ménnek kissé közönséges külsőt ad. Pedigreeje azonban mi kivánni valót seui hagy fönn. Benne a megbecsülhetetlen Cauibuscan-vér újra érvényesül, anyai részről pedig a mindig sikeres Melbouroe-vérböl ered Néhai Mr. Vyner nevelte s jelenlegi tulajdonosának Mr. R. C. Vyueruek a színeiben a tavalyi doncasteri meetingben jelent meg nyilvánosan a pályán, hol megverte a Rous Platebeu Ricbelieut s nyolcz más kartársát canterben bárom hoszszal. Második és utolsó fölléptekor belyezetlenül futott. Ez évbeu a City and Suburbau-bau futott először, de neiu kapott helyet, ellenben az Esher Stakesben könuyen győzött Acrostic és Ho- peful ellen, mig Francziaországbau a Grand Prix-ben második lett Little Duck után, mely öt hoszszal könuyeu verte meg. Angliába viszatérve, a St. Legerig nem mutatta magát uyilváuosau, folyvást a Masthew Daw- son goudos idomítása alatt lévén. * A párisi ősszi meeting szeptember 7-én kezdődött s tartama öt hétre terjed. Az első uap semmi jelentékenyebb verseuy nem volt ; a legértékesebb dijért, a tizezer-fraukos európai kereskedőket kirabolták és megölték. Főnökük megszökött, de nejét agyonlőtték. Itt van a rovarok egy neme, a dzsiggerek. rosszabbak a moszkitóknál. Amerikából hozták be ; ezek a rovarok lábujjak közt fészkelnek. A növényélet itt kitűnő gazdagságban és izletességben. A békák itt igen nagyok és brekegésük sokkal zajosabb, mint nálunk. Az emberevés Afrikában, kivált a partvidéken, átalános. Nádat itt nem lehet látni, hanem bozótokat és erdőket. A hegyek nem magasak, legfeljebb 500—800 lábnyiak a tenger szine fölött. Lokogában már sok muzulmánt lehet találni, valamint európaiakat is, kik között sokan tudnak angolul. Ez a legszebb vidékű város. Az erdőkben sok a vad. Bida még nagyobb város Lokogánál, mintegy 2500 lakosa vau. Majd mind mabomedáuok. De noha itt igen sok a tehén, még 9 ' о sem kaphatni tejet. A juhok igen magas lábúak, igeu sok pulyka van itt s ezeknek ára rendkivül csekély, úgyszintén a kacsák és tyúkok is. A kosokat itt ugy kényeztetik némelyek, mint Európában az ölebecskéket. A népségnek saját királya van. ki maga körül udvart tart és kihallgatásokban fogadja alattvalóit. A nép czivilizácziója itt abból áll, hogy a büntetések igen sokfélék. A bűnösök lefejeztetnek és fejük s ama tagjuk, melylyel bünt követtek el, kiszegeztetnek, úgyszintén a bün tárgya is, jelesül lopásnál. A bűnös holt testét nem temetik el, hanem a kivégzés helyén hagyják, vagy ba a város)

}an emberevők léteznek, ezeknek szolgáltatják ki. Ezek az emberevők európaiak szeme láttára búzzák elő az egyes tagokat s rágcsálnak rajtok. A lovakat, ba elvesznek, az utczán hagyják rothadni. Ha természetes balállal múlik ki valaki, lakásán temetik el. Bidaigen egészségtelen város és annak fejedelmei megannyi koldusok és valóságos isten ostora az utazóra, mert nem mennek nyakáról. A Ndige vagy minisztereinők nagy férfiú és elég képzett. Az összes lakosság magát a király és a miniszterelnök gyermekeinek nevezi. A kereskedés, kivált lovakkal és bőrökkel törtéuik. Noha a lakosok magukat mahomedánoknak mondják, csak félig azok, mert inkább pogányok és bálványimádók. Ez egész ország királya a szokotói császár, a bidai király csak hűbérese. A Niger vidéké a legtermékenyebb egész Afrikában és nagy kár, hogy azt elhanyagolják. Galambok fölhasználása tengerészeti és katonai czélokra. A galambok alkalmazása a megszállott párisiak által az 1870—71-diki körülzárolás alatt, az egyetlen eszköz volt, hogy a külvilággal érintkezésbe jöjjenek. Ezeket a galambokat oly emberek hozták be, kik légbajókon hagyták el Parist és azok, kiket a poroszok el nem fogtak, Toursba mentek, hol a kormány székelt. A párisiakuak szánt leveleket kicsinyítve fényképezték, ezt a kicsinyítést oly tökélyre vitték, hogy 4000 szó ráfért egy négyszög büvelyknyire és csak egy ötödrész gramm súlyúak voltak. Ezeket a hivatalos leveleket, midőn Parisba értek, a fényképezési készülettel ismét nagyították és lemásolva osztogatták ki. Képzelhető, hogy a németek igen jól tudták fölfogni e galambposták előnyeit, melyek által az ő éberségük ki lett játszva és midőn a békekötés után a német hadsereg: visszatért hónába, egy csapatot állítottak föl, melynek föladata volt a postagalambok meghonosítása a németországi birodalmi várakban. A kisebb német várak mindegyikében most 200 galamb van, a nagyobbakban u. m. Metaban, Araszburgban, Königsbergben, Danzigban, Tboraban, Mainzban és Koblenz- ben még sokkal több. Ezeket a galambokat о о különféle irányokra idomítják, ugy hogy bármelyikét eme váraknak zárolnák is körül, a közlekedés a várőrizettel könnyen történik, mert a galambok ugy vannak idomítva, hogy a várakba be, vagy onnét bizonyos kijelölt helyekre röpittessenek. Francziaország is magáévá tette ezt a galambposta-rendszert és a franczia hadügyminisztérium tetemes dijakat tűzött ki nagy távolságra röpülő galambokra. Angliában a kormány még eddig mit sem tett a galambposta berendezésére. Ezelőtt néhány évvel Tegetuieier W. B. szervezett ily galambpostát a tengeren levő világító hajókból Harwick közelségében a Trinity House fölszolitására. Ezek a galambok igen hasznosoknak bizonyultak veszélyben forgó bajok áltál, ba más összeköttetési eszközök hiányzottak. Azon idő óta Tegetmeier Kelet-Indiába is küldött ily galambokat a várak és kato-