Vadász- és Versenylap 28. évfolyam, 1884
1884-02-21 / 8. szám
66 Vadász- és Verseny-Lap Február 21. loo4. Egy és más a franczia ügetö-versenyekröl. Nyilvános ügetó'-vereeny-pályák naponkint szaporodnak Francziaországban. Egy-egy vidéki városban, a clubban vagy társaságban felmerül az eszme ügető-verseny-egylet alakítására. A gazdasággal és lótenyésztéssel foglalkozó vidékbeliek, ugy főurak mint gyárosok, mindjárt felkarolják az eszmét, folyamodnak ügető-verseuy-dijakért a kormányhoz, a városi hatósághoz, ugyanazon vasúti társasághoz, melynek vonala a várost érinti. Akad ÜGETŐ VERSENYEK,TENYÉSZTÉSÜgetö-verseny napok. Bécs, (Programmja e lapok 3. szám.) máj. 4, 8, II. Budapest, Progr. e lap. 7. szám.) máj. 18, 22, 25. Bécs, (Progr. e lap. 3. szám.) aug. 10. Budapest, autr. 17, 19. Bécs, I Progr. e lap. 4. szám.) okt. 5, 9, 12. Budapest, okt. bárom Dap. Nevezés elzárás: Budapesten máj. 3-án d. u. 12 órák. A „Lótenyésztési társaság" ügető-versenyistállóiban több ügető-anyag összpontosittatott, ama czélból, bogy a bécsi 3000 frtos és pesti 3000 frankos Derby-dijra neveztetvén, Sulkybeo a jelenlegi trainer Eitner Richard által begyakoroltassanak, s a versenyek előtt több idősebb versenyanyaggal együtt, nyilvánosan elárvereztessenek. Amint előlegesen értesültünk : május havában lesz az első ilynemű árverés, s már eddig 18 drb ügető jelentetett be kalapács alá; a részletekről majd később. I # * ' * Miután már ugy a bécsi mint a budapesti ügető - verseny-propositiók megjelentek, meg lehet Ítélni azok általános kedvező s összhangzó irányát; mindkettőben a fősuly Dagyon helyesen a belföldi tenyésztésre van fektetve ; az intemationalis verseny nincs bennük ugyan elhanyagolva, de csak mind az ambitio fejlesztésére s a párhuzam megvonhatása végett látszanak felvéve lenni. Nagy köszönettel tartozhatik minden ügybarát gr. Dessewffy Alajos és Dőry Lajos uraknak, kik tiszteletdijak (követésre méltó) kitűzése által is eme sport felvirágzásához járultak. A négyéves csikóknak kitűzött (már jelentékeny) Derby-dijakon kivül, a hároméveseknek összesen hét versenye lesz az idén, s eme csikóknak hatéves korukig nyitva állnak az államdijak. A kiválóbb lovaknak ezután nyitva állnak az intemationalis versenyek és handieapek. Igy már egész rendszert képviselnek a propositiók. * * Az ügető-versenyistállók közül gr. Dessewffy Alajos uré — amint halljuk — igen szépen van berendezve, s az enyhe tél folytán a Derby-jelölt Deymel szépen fejlődött. Pár év múlva Cupid-ivadékokkal kell majd megküzdeni a tisztán belföldi vérnek. Tatában gr. Esterházynak is szép versenypályája van ; ott van a legyőzetlen telivér Andal; továbbá Sikvölgy, egy Damicsikó és egy pár Virgilius, ugy egy pár idősebb ló. A Dőry-féle ügető-versenyistálló is egy veszélyes Derby-jelöltet rejteget Gazsi testvérében ; úgy Ossianról is csak jót hallottunk. Ha még figyelembe veszszük a többi készülődéseket, ez idén igen szép ügető-versenyekre lehetünk készen. * PERVENECZ (ezelőtt Jesuit) sebes ügető, orosz fekete mén, 16 markos, a kerepesi ut végén a Tattersallban fedez telivér kanczát 40 frtért félvér kanczát 30 frtért Sebessége 2400 meterre 3'46 3/ 4 Bécsben, szeptember 24. 1882-ben megverte Gramotiet, Wolokitát és Prigoshyt. Kanczák piaczi árakért a Tattersallban élelmeztetnek és elhelyezhetők. mé' egy egy jóakaratú amateur is, a ki az uj egylet iránt figyelemme' viseltetik. À versenytér — mely többnyire 4—800 meter — kijelölése és felszerelése nemhogy nehézségekbe ütköznék, fanem minden tényező annak gyors összeállítására közre hat, s rövid idő alatt már virágzik a versenypálya ; van versenyző, van közönség, élénkség a városban, a vasúton ; s ha egy jobb ló kiválik a vidéki versenyen, átmegy nagyobb pályákra, s igy képződik ama kitűnő ügető anyag, mely ma már Francziaországban a nagy nemzeti vagyon fejlődés egyik kiegészitő része, s mely nemcsak államgazdasági, hanem hadi tekintetben is figyelmet érdemel ; mily egyszerű az egész, s mégis mily nehéz utánozni. Folyó évben mintegy 130 ügető-verseny meetingre készül Francziaország; az első Bordeauxban febr. 10 én volt futaudó, Nantesban febr. 24-én, Párisban márcz. 22-én, Vincennesban ápr. 7 én, a roueni és caeni nagy versenyek pedig csak május juniusban lesznek. Francziaország a belföldi ügetö-versenyanyag emelésére helyezi a fősúlyt, igy természetes, bogy a legnagyobb dijakat a beltöldi fiatal lovaknak adja ; az úgynevezett ügető Derbyt hároméves méo és kanczáknak ; a lefolyt évben legszerencsésebb Hervien Constant „Cherbourg" sp ménje (ap Normand any Pescbiera, Extase után) megnyerte a roueni Derbyt (15,000 frank), Pont 1' Eveque 8000 frank, Paris Vincennes Grand Prix d'Essai 4000 frank, De Pin 4000 frank. Egy évi verseny eredménye e hároméves csikónak 56,441 frank. Recordja: a roueni versenyben kilometerenkint 1 Al 1^. Legjobo recordját csinálta a caenni St. Legerben (5500 frank) 1'42 1/ 4 alatt. Mily haladás csak J 88 L tői fogva : akkor a roueni Derby győztese „Alcala" nyert 10,000 frankot, összes évi nyereménye 41,383 frank. 1882. évben a roueni Derby nyerője „Beuge" 12,000 frank, összes évi nyeremény 34,860 frank. 1883- évben „Cherbourg" 15,000 frk, összes nyeremény 56,441 frank. A négyévesek közül Ledars ur sga ménje „Beauge" (ap Conqueran a Ambition) egyike a jobbaknak, 49,800 frankot hozott urának. Legjobb recordja a roueni és bernay-i államdijakban kilometerenkint l-40 3/ 1 0, l"40 1/ 2. „Virago," pej kancza, öéves, nyert öszszesen gazdájának Basly urnák 85,070 frkot, legjobb recordja a Vincennes „Grand National"-ban, kilometerenkint 139 3/ 6. Az osztrák magyar monarchiában ismert lovak közül „Gramotiey" és „Bigavoy" indultak a franczia pályákon, és pedig az első egy holtversenyt futott Mattie-vel a második helyért („Kremene" orosz szürke mén volt az első helyen) ; Gramotiey a holtversenyt kilometerenkint 1'48 9/ 1 0 alatt hagyta hátra; Biegavoy legjobb recordja l'43 3/ 5, második lett Syrata mögött. Ha összehasonlítjuk eme nálunk ismert két orosz ügető mén ricordját a bécsi pályán elért legjobb recordjukkal, ugy találjuk, hogy az utóbbi feltűnően előnyösebb. Eme különbséget okozza valószínűleg a fárasztó utazás, a pálya hosszúsága, 4800 és 5000 meter, de főleg, hogy a franczia pályák nagyobbrészt gyeppályák, s a pálya egyszeri kerülete rövid és a sok fordulat idővesztéssel jár; szakértők számítása szerint minden sarok egy másodperczczel több időt vesz igénybe. Továbbá a franczia pályák egy részén nem „flying" a start, hanem álló helyből „a pied ferme" történik, a mi a record összehasonlításánál nagy különbséget tesz. * * * Francziaországban az ügető lovak száma és a tulajdonosoké évenkint jelentékenyen emelkedik, a lefolyt évben 525 különböző versenyló-tulajdonos vett részt az ügető-verseny ben. Legnagyobb versenyzők : Gost, Bassly, Campaigno marquis, Chargeres gróf, Narbonne hg, Vicence Chefdebien gr., Cornelier marquis, Dampiere marquis, Danger gr., Delamare, l'oise telep, hg Fleury, Ferte Meun gr., Garde gr., a sarlaboti ménes, Ideville br., Le Quales, Mézanbran gr., Marols gr., Actacourt gr., O' Donell, Premontè gr., Ruble br., Saint Vallier gróf, Triquerville marquis, Viletibart gróf stb. A folyó évben megfutandó ügető-Derbydijakra a nevezések is rendkivül nagyok és pedig elzáratott : a roueni Derby 172 aláirással ; ezekre Gost ménese nevezett 20, Lemonier 18, Voisard 13. A Pont L' Eveque ügető-Derbyre 1884ben 133 aláirás történt. Hasonló nagy aláírásokkal záródott a vincennesi, caeni stb. Derby. Francziaországban a ménló-telepekben az ügető apalovak külön osztatnak be, s ezekre az illető tenyésztők figyelme felhivatik és azokhoz első sorban csak ügető-verseny-dijat nyert kanczák vagy telivérek bocsáttatnak. A Rouen állomásra osztatott be az Amerikából hozott ügeiő General Grant (ap Royal George a Star of the West). Mult évben a Derby-nyerő Beauge, ugy Uriel Valdempierre, összesen 31 drb kitűnő, belföldön tenyésztett ügető apalovak. Kivánatos volna, hogy ha Francziaországot a lótenyésztés ügyében el nem érhetjük is, legalább lépést tartsunk vele. ORSZÁGO S LOTENYESZTES. A „holt kez" ménesei. II. E ménesek ismertetésénéi utolsónak a legnagyobb s kétségen kivül a legjobb is: az előszállási maradt. E ménes, úgy mint az egész előszállási uradalom a Zirczi, Pilis, Pásztó és Szent-Gotthardról nevezett cistercita apátság tulajdonát képezi, Fehérmegyének Tolnával határos déli részén, a Dunától alig fél mértföldnyire terül el ; egy tagba kihasított, mintegy negyvenezer magyar holdos határának felszíne gyengén hullámos, néha magas fensikos, itfott meredek partokkal, majd nem ritkán kisebb homok-dombokat, de leggyakrabban mégis lassan eső, hosszú lejtőket képez ; talaja átalában homokos vályog, a dombokon többnyire laza homokkal, a völgyekben valamivel kötöttebbé válik s patakoktól, erektől öntözött jó réteket képez, a tágasabb lapályok mélyebb helyein terjedelmesebb szikes foltok is kerülnek felszinre. az eke alá alkalmas föld legnagyobb részét szántják, a különböző műveleti ágakra használt területeket egymástól fasorok választják el, ezek szegélyezik a tizeuhét tágas majorból elágazó közlekedési utakat, facsoportokkal, több helyen egészen fával vannak beültetve a legelők, « az igy keletkezett gyönyörű képhez nyüzsgó életet kölcsönöznek a szép gulyák, értékes juh- és sertésnyájak, kölcsönöz különösen a többinél számra ugyan kisebb, de ezeknél a haladásnak határozottan magasabb fokán álló és aránylag jóval becsesebb ménes. Ez Előszálláson s az ide fél mértföldre fekvő ménesmajorban van elhelyezve. A látogatót az érte küldött jó ménesbeli lovak a duna-földvári gőzhajó-allomástól fél, a sár-bogárdi vasútállomástól egy és fél óra alatt a sok kívánni valót liagyó utakon is elszállitják Előszállásra. Ez idő épen elég arra, hogy egyet mást megtudjunk a ménes múltjáról. Az uradalom legrégibb, még a mult század végéről kelt iratai már tesznek ménesről említést ; e század elejéről ezeken kivűl, még most élő emberek is nyújtanak élő szóval adatokat, — a negyvenes évek óta történtekről pedig a iné nesköny vben találhatni részletes felvilágositást. V
