Vadász- és Versenylap 28. évfolyam, 1884

1884-01-03 / 1. szám

Február 21. 1884. Vadász- és Verseny-Lap. 3 detén viselte magát igen szépen, mindig egy helyre futva, de csak negyedik-ötödik kísér­leténél tudott nem épen nagy jelentőségű győzelmeket kivívni, s aztán a Zukunftspreis­ban ép oly kevéssé tudott mint a bécsi Trial Stabesben szerepet játszani, hogy aztán a Ridotto-versenyben egy középszerű társaság fölött nyerjen diadalt; végre is Budapesten mutathatott oly formát, mely őt a lirst classba sorozta, Czimert és Pásztort biztosan verve meg, noha ezeknél nagyobb terhet vitt. Mind­amellett is az utóbb említett két Cambuscan ivadék hároméves formájához a legszebb re­ményeket kötjük s hiszszük, ki lógják köszö­rülni azt a csorbát, melyet kétéves carrierjük utolsó szakában szenvedtek. Fásztor, Cambuscan és Lady Patronessnek eme hatalmas és szabályos alkatú mén-iva­déka a budapesti versenyévszak második két­éves versenyében lépett fel először, s csak erős küzdelem után félhoszszal győzte le Me­tallistet, mely ugyanily távközzel diadalmas­kodott a győztes mögött, a harmadiknak ér­kezett Sunrise lölött. Pásztor ez első verse yén él még épen nem volt előrehaladt condi­tiójában, s a Zukunftspreisig kiméivé is volt; ebben azonban nem kaphatott helyet ; Ga­bernie háromnegyed hoszszal nyert itt a fran­czia La Meuse ellen, mig ez lélhoszszal Sun- rise előtt érkezett be a második hely re. Pász­tor tiz más versenytárssal volt a megvertek közt, de a legelőnyösebb helyen; meg kell jegyeznünk, hogy Sunrise a ntmen kivül egy ki.ot kapott. Az őszi versenyek alatt a ménre újra mosolygott a szerencse s mindjárt az első na­pon a Kladrubi dijban aratta győzelmét, öt font leengedéssel, mig a kedvencz Sunrise és Enzesfeld holtversenyben érkeztek be utána, egy téltuczat vert loval. Mindjárt a második versenynapon a mén mini favorit indult a kísérleti versenyben, hol kortársai közt Metal­listtal a legnagyobb terhet vitte s hol a két­évesek ellen csak két idősebb ló: Occident és Chimère volt képviselve, de helyet nem nyerve s Pásztor ebben harmadik versenyét nyerte meg, habár erősen szorítva Cambus által, melynek öt fontot adott. Jauerling ezúttal rossz harmadik volt s Occident e mögött ér­kezett be. Ily képességet mutatva Pásztor, a sop­ronyi Polgárdij kedvenczévé minősítette ma gát, noba ott a Zukunftspreis nyertesével kel­lett találkoznia. Pásztor valóban fölényben látszott lenni valamennyi versenytársa fölött, istállótársát Czimert kivéve, mely tőle három fontot kapott s látszólag könnyen megverheti vala, ha az isfálló nyilatkozata őt kötve nem tartja ; mind a két mén már feltartva haladt el a czél előtt s utánok két hoszszal Misa mint harmadik csak egy fejjel előzte meg Enzesfeldet ; Vinea, Cambus, Gabernie, még ezek után jöttek s utóbbit alig lehet eme formája után megitélni. Jóllehet a budapesti 50C0 frankos dij­ban Czimer vereséget szenvedett Misa és Me­tallist ellenében, mi Pásztorra is némileg le­hangoló lehetett, a Kladrubi dijra utóbbit mégis kihozták, hol utoljára lépett föl, teljes bizalmat gerjesztve újra maga iránt, annál is inkább, mivel terhe nem feszélyezte s a nagy távnak is nagyon jól megfelelt. Pász­tor különben itt csak mint harmadik érkez­hetett be, egy fejhoszszal Czimer mögött, melynek öt fontot adott, mig Metallist, mely ennek kétszerannyit cédáit, a biztos győzel­met egy hoszszal vivta ki; Ready Money, Vinea és az Eleonore-mén zárták itt be a mezőnyt. E csorbát Pásztornak nem volt többé alkalma kiegyenlíteni ; de mindamellett oly szép képességet tanúsított futamaiban, hogy joggal várhatni, mikép a legközelebbi saisonban szép esélyei fognak nyilni. Amint Pásztort kellően méltányoltuk, ugyanezt kell tennünk istállótársa Czimerrel szemben, melyet, mindamellett, hogy hétszeri futásában tényleg csak két izben nyert, is­tállótársa mellé kell soroznunk, miután ezzel szemben — mindenesetre reá nézve kedvező viszonyok közt — fölényt is tudott felmutatni. Czimer eddigi carrierjében három fokozat mutatkozott tisztán, melyek, ha a ménnek vál­tozó conditiójától feltételezhetők : qualitásának megítélésénél nem kedvezőtlen befolyással le­hetnek. Első kísérletekor még nagyon hátra­maradt conditiójában ; midőn Bécsben megje­lent, igen jó formát mutatott, mely aztán a sopronyi versenyekig annyira javult, hogy ott jeles mezőnyétől a szó értelmében elszalad­hatott ; ekkor azonban conditiójának tetőpontját látszott elérni, s formájában annyira hanyat­lott, hogy a budapesti gyepen aztán, utolsó versenyében nagyon közepes képességet mu­tathatott. Ezek után ama meggyőződésünknek kell kifejezést adnunk, hogy a jövő saison­ban, bárhol jelenjen meg jó conditióban, min­Azt kérdeztem az elébb elkeseredésem­ben : miért nem tart a kormány 2000 mén helyett legalább 30l)0-et az állami méntele­pekben? Im itt a felelet ! Azt olvasom a czikkbtn, hogy összesen mintegy 250000—300000 kancza fedeztetik évenkint Magyarországon, de ezek közül a 2000 állami mén csak 100000 darabot képes fedeznt, azon kivül van még vagy 500— öOO darab tűrhető minőségű magán mén, és gyen­gébb minőségű, de legalább nem vak és nem eánta községi monyas, melyek a lótenyész­bizottmányok által licenciáivá vannak, s igy az országban lévő tenyészkanezáknak több mint fele része hibás apalovak és idétlen rosz két-három éves méncsikó által fedeztetik. S miért van ez igy? Mert a törvényho­zás által adott évi egy millió forinttal csak körül belől 2000 mént lehet a méntelepekben eltartani, és csak 800 anyakancza után lehet a mezőhegyesi, kisbéri, bábolnai és fogarasi Államménesekben csikót nevelni. Pedig azt olvasom itt, hogy az országos lótenyésztésre évenkint fordított egy millió forint 15 év óta legalább 40 millióval emelte a lovaink értékében fekvő törzsvagyont, s hogy azon kivül évenkint 3 a/ a forintot ka­matoz az erre adott milliónak minden egyes adóforintja. Akkor hát nem nevezhető „áldozaf-nak, a mit az országos lótenyésztésre fordítunk, hanem fényes üzletet csinál vele az ország. — Adta sok financierje és lateinerje azon az országgyűlésen. Hát miért nem szavaznak meg elég nagy budgetet ! Lehetne akkor elég fedező mén, s az én szegény ménesem sem maradna árván a jövő évben ! Még jobban boszankodom — még job­ban elálmosodom. Legkedvesebb kanczám a sárga „Kitty", bedugja fejét az ajtón ! szemrehányólag reám nyerit mintha azt mondaná: „Ugy-e hiven hordoztalak téged éveken át minden vadászaton, soha panaszod ellenem nem lehetett, és most sajnálod tőlem az anyai örömöket, nem gondoskodtál részemre férjről. Hiába epedek — hiába sárlom — szomorú meddőség az én sorsom!" Jótékony álom száll pilláimra, és fátyolt bo rit jó „Kitty" lovam szemrehányó tekintetére. Mi az? hol vagyok most! Mily zaj hat fel füleimbe? Budapesten az országház karzatán ülök. Hallom az elnöknek szavát: „ Tárgyalásra kerül az 1884-dilc évi országos lótenyésztési budget. " Wahrmann Móricz előadónak délczeg alakját látom a szószéken. De mit tart kezében? Hiszen az nem zárszámadás vagy budgetjelentés, de még nem is a legújabb Börsen-Curs-Tabelle, hanem a „Vadász- és Verseny-Lap." De furcsa; — sa mint körültekintek a denesetre veszedelmes vetélytársat lehet benne látni s tenyésztő tulajdonosának még sok örö­met fog szerezhetni előbb emiitett istállótár­sával együtt, annyival is inkább, mert hatal­mas, szabatos alkata, erőteljes lábakkal páro­sulva az idomitáet igen jól állja. Azon nem lehet csodálkozni, ha a budapesti és májusi versenyekre súlya miatt még tipm volt fiten ki­hozható s e versenyeken nem szerepelhetett, hanem csak a baden-badeni Zukunftspreisben léphetett ki, amelyben szerepet szintén nem játszhatott; másnap pedig, midőn a Jugend­preisban futott, a handicapper nagyon túlbe­csülte — ő vivén Herossal a legnagyobb ter­het — s nem sokkal mutathatott több ered­ményt, amennyiben egy fővel maradt a Buc­caneer-mén mögött mint negyedik, mig Ger­not, előnyös terhével — noha már előbb két győzelmet vivott ki — igen könnyen nyert a Cambuscan Fairstar kancza előtt. Czimer e versenyben 57 kilót vitt s a győztesnek ki­lencz, a másodiknak busz, a hermadiknak pe • dig hét fontot adott, mig ő utána még öt ló következett. A bécsi őszi versenyben a nem­nyertesek versenyében pályázott ismét ; Czi­mer könnyen nyerte versenyét a Flytrap­kancza, Silverhair és öt más ló ellen, majd­nem mindeniknek cedálva terhet. A harma­dik nap Handicapjében aztán három kilo pö­nalitást kapva, esélye e versenyben elveszett­nek^látszott. Annál nagyobb volt tehát a meglepetés, midőn e Cambuscan-ivadék top weight-jával kilenczes mezőnyben Floryt egy hoszszal biztosan megverte, mig a többi már a távoszlopnál verve volt. E képessége Czimert kortársai közt az első sorba igtatta, s a sopronyi Polgárdij ban, melyre pompás conditióban jelent meg, tényezőnek lehetett őt tekinteni, ámbár a fogadásokban elhanya­golták, miután istállótársa Pásztor volt nye­rőnek jelentve. A mén iit kétéveseink elite­jével jött össze, melyek közt nagy fölényben látszott állni, s valószínűleg sok hoszszal győz vala istállótársa fölött, ha Pásztor nincs nye­rőnek jelentve. A többi versenyző ezúttal alig jöhetett számításba Misán kivül, mely mint harmadik érkezett be Enzesfeld, Cambus, és a Zukunftspreis nyertese Gabernie előtt. Nagyon természetes, hogy Czimer, ily formája után annál inkább favorit volt Buda­pesten az 5000 frankos dijban, mert Sunrise és Metallistnak külön-terhet is kellettvinniöK. A mént azonban nem lehetett előbbi formájában tisztelt házban, minden egyes honatya kezé­ben is ezt a lapot látom. Az előadó kezdi a felolvasást. Mit hallok! Szőrűi szóra az a T )Budget u czimű czikk, melyet az elébb a „Vadász- és Verseny Lap" 50 dik számában elolvastam. Végezvén a czikk felolvasását Wahr­mann, igy szól : Miután mindezekből a napnál is világo­sabban kitűnik, hogy a földmivelési minisz­ter igen könnyelműen járt el akkor, midőn csak egy millió javadalmazást kért az orszá­gos lótenyésztés részére, annálfogva én mint eme legfontosabb és oly szép uzsora - kama­tokat jövedelmező közgazdasági ágnak leg­buzgóbb hive s egyúttal előadó, indítványo­zom, hogy eme javadalmazás már ez évben három millióra felemeltessék." Általános dörgő „Éljen" és „Elfogadjuk" felkiáltások követik ez indítványt. A nagy zajban alig birnak szóhoz jutni Hunkár Sándor és Kiss Lajos képviselők, kik azt fejtegetik, hogy ők ugyan nemannyira lelkes hivei ez ügynek mint Wahrmann, de azért ők sem épen ellenségei, és azért ők sem tartják feleslegesnek a lótenyésztési bud- get szaporítását. Hanem lassan a testtel ! Há­rom millió sok volna most egyszerre. — Elég lesz egyelőre másfél millió is. Zajos ellentmondás. Eláll! Eláll! s a tisz­telt ház túlnyomó többsége a minden kézben lévő „Vadász- és Versenylap"-pal a levegő-

Next

/
Thumbnails
Contents