Vadász- és Versenylap 28. évfolyam, 1884
1884-08-21 / 34. szám
Szeptember 18. 1884. ségre vallott. — Azt mondják, hogy kitartó ló. s erre szüksége is van a Jubiläum-dij bosszú pályáján. Mindent összevetve s egy öreg trainerünk szavait idézve — kinek lova az idén a Nordeutsche Deryt nyerte meg, s ki ott Pásztort ismerni tanulta, — ha a szent-mártoni lóban megvan még az a tehetség, melyet a hamburgi gyepen mutatott, ugy nem félti őt még Florencetől sem. Kár, hogy e ló kimaradásával (melyet más részről oly igen kitűnő classisnek tartanak) — mértéket nem kaphatunk, hogyan állunk legjobb lovainkkal az angliaiakhoz.*) — Meg kell még említeni, hogy Pásztor terhe ellen (51 kilogram) a berlini Sportban támadást intéznek, s azt vitatják, hogy a soproni Polgárdijban történt nyereségért 2 1/ íkiloval többet kellene vinnie. * * * A Zukunftspreis-ra — ugyancsak az angol , The Sportsman" állitása szerint — br. Hirsch Laverock-ул sem jönne el ; ellenben ott lesznek tőlünk : Csóró (gr. Károlyi Gyulától) Buda gyöngye (Blaskovics Ernő) Harczos (Ugyanattól) Metcalf (Söllingertől) Matador (Ugyanattól) Peregrin (gr. Henckeltől) Immielow Ugyanattól Gitano Ugyanattól Italy Br. Springer Andernach Graditzi ménes Ninicbe Graditzi ménes Haselnuss Graditzi ménes Puck Jaeger Gyula Verneuil-Whim Oehlschläger Odysseus Br. Oppenheim Marcobrunner Spiekermann Harras Treskow V, Grätchen Ugyanaz Kliiwa Duc de Grammont Főkedvencz e futamra Metcalf (ap Scot*) Ez még teljesülhet is, mert a „Sportsman" legújabb száma (aug. 16-ról) azt hirli, hogy daczára annak, hogy Florence a lewesi versenyekről sántán ment volna baza, — Mr. Hammond még is elküldi a badeni Jubiláum-dijra, s a rendelkezés ugy volt, bog}' hétfőn (aug. 18 án) indul Newmarketből. Összbangzó ezzel az a távirati tudósításunk, melyet Baden-Badenból tegnap 17-én kaptunk, s melyben abbeli kérdésünkre, liogy „ott van-e vagy várják-e Florencet és Laverockot ?" — az a felelet, hogy Laverock nem jön, de Florencet várják. Szerk. Vadász- és Verseny-Lap. tish Chief a Peffar), mely csak egyszer tiltott ugyan ez idén. (Bécsben május 27-én, 1200 meter bosszú pályán) de e futamában a legjobbakból alakult társaságot (Contremine-mén, Kunst stb.) verte meg . . . Legerősb ellenfele lenne Peregrin, Csóró s mint hiszszük Budagyöngye. A németországiakból — tekintve a gothai és frankfurti versenyek — hátrább olvasható eredményét — nehéz a választás, miután Peregrin ott mindent megvert, Graditz azonban mindenesetre kisérletet fog tenni. Az arabs lovakra vonatkozólag irják lapunknak Angliából. .... A szerkesztőség abbeli kérdését illetőleg, milyenek a Mr. Blunt arabs lovai : Tanti oszt. tanácsos, ki több izben volt ott s apróra megnézte a ménest, több felvilágosítást adhat. Én mult évben néztem meg a ménest s az idén az árverésen jelen voltam, de ott csak azt láttam, mi eladásra került, s mi nem a java a ménesnek, mint magától értetődik. — Nem ismerem eléggé a keleti fajt, liogy egész biztonsággal szóljak; — Tanfi o. t. az ottani, lovakat nem tartja arabsoknak, inkább egyptomi és berber lovaknak (nagyobb részben legalább). En mult évben néztem a G. St. B-ban*) s ott ugy van, hogy Syriából vannak többnyire importálva. Az itt nevelteknél határozottan till az, hogy a jellegüket s nemességüket vesztik, s ezt határozottan a clima és tartásnak tulajdonítom, melynek kell hogy befolyása legyen. — Mr Blunt ugyan egészen keletiesen tartja őket s az anyakanczák és csikók éjjel nappal szabadban vannak (kivéve egy párt, melyet versenyre készit elő) s nem kapnak mást, mint a mit legelőkön találnak, csakis a választott csikók kapván egy kis zabot, — de mily különbség van az angliai dús legelő (hol térdig járnak fűben) s az arabs száraz, homokos vagy sziklás talaj között ! Ezen bő s tápdús fű következtében kell, hogy nagyobbak és húsosabbak legyenek a lovak, s ez már minden ott született ivadékban tapasztalható, ba anyjuk hasában is jöttek, és elvesztik azt a szárazságot (ösztövérséget) mely jellege az arabsnak. 319 *) A közlemény tiszt, irója itt valószínűleg a franczia méneskönyvet (Studbook français) érti. Táplálék tekintetében a bábolnai talaj inkább hasonló lévén a keletihez (ba nem is egészen ugyanez), ott a jelleg mindig inkább lesz fentartható mint itt. Az árverés előtt nagy reggeli volt és ott Mr. Blunt hosszasabb beszédet tartott, kifejezni akarván: mi czélja az arabs lovak tenyésztésével. — E beszédje eltér attól, mit évek előtt irt a lapokba, hogy t. i. az arabs ló által javítani akarta az angol telivért, kivált miután ez utóbbi, az ö akkori véleménye szerint, győzősségét, tartósságát nagy mértékben veszítette, s az eredeti vér hozzájárulása altal kitartósabbá akarta tenni. — A goodwoodi és newmarketi versenyekben tapasztaltak után ugy látszik meggyőződött, bogy e nézete helytelen, mert azt éppen nem is emiitette beszédjében. — Most azt monda : hogy miután az arabs ló hazájában veszendő félben van, azaz: számban és nemességben fogy, ezen nagyértékü vérnek uj hazát vagy menedeklielyet akar csinálni, liogy végkép jjine veszszen. A fogyatkozásnak 3 okát adja: 1. bogy a törökök az arabs törzsekkel nagyobb érintkezésben lévén, több lovat elvisznek a sivatagbeli törzsektől. 2. Hogy régente ezen törzsek sokat szerezvén rablás által, egy jó ló mind a támadásra mind a szerzett zsákmány elvitelére igen hasznos volt ; de egy részt ott is jobban czivilizálódik a nép s kevesebb rablás van, más részt a lőfegyverek tökélyesbülésével a puska a legjobb lovat is elérhetvén, kevesebb a jó futó értéke, mint mikor nem löhették le. 3. Régente minden mabomedán restelte ha kanczán lovagol, s ezért több tenyészkancza maradt meg ; mostanában azonban a törökök ez előítélettől megválva, éppen ugy használják a kanczát mint a mént s igy fogy a tenyész-anyag. Nem akarja az első rendű angol telivérmének értékét leszállítani, de azt találja, hogy az elsőrendű mének nem lévén elérhetők minden tenyésztő által, a kisebb tenyésztő jobban használhatná az arabs mént, mint a másodrendű angol telivért, mert olcsóbban jutna hozzá. — Végre, ba nem is hiszi, hogy már ma versenyezhetnének az arabsok az elsőrendű telivér lovakkal, reméli, hogy jobb tartás és nevelés által egynehány év multával a goodwood cup-i terhek mellett (28 font engedmény) versenyezhetni fog. — Ez kivonatban a mit monczát és egy csikót látott, melyek feléje jöttek. A kanczát ismerte, az egy kitűnő ügető volt, mely egy angol mértföldet tett meg 3 és fél perez alatt. A csikó megpillantván az embert egy kapu előtt, kissé megállott, ez pedig, hogy átbocsássa a lovakat, a kaput kinyitotta, noha erre nem volt szüksége, mert a csikó lassan vágtatva, a kapuig ért s azon átugrott. Ez pedig valamivel magasabb volt 5 lábnál. A csikó apja 162-, anyja 14 3 magas volt, a csikó, midőn egészen fölnőtt 171 magas lett. A levelező azt megvette, 100 guineáért tartotta, <'e utoljára 56 guineáért adta el. A csikóból csinos ló vált s utóbb a királynő istállójába került 150 font sterlingért. A csikó eredetileg egy farmeré volt. Francziák a telivér arab lovakról. A telivér arab lovakat Francziaországban nagyobb becsben tartják, mint Angliában és az állam-ménesek utján közvetlenül a földmivelési miniszter rovatába tartoznak. Az arab telivér lovaknál nagy csalások fordultak már elő, és a fajok kamisittattak az által, hogy persa, török és berber lovakkal lettek vegyítve. A valóságos, bamisitatlan fajú arab lovakat. méneket és kanczákat, csakis nomadizáló arabok közt találhatni, a letelepedett arabok csak kereskedési szempontból tartanak és árusítanak el ilyeneket. Igy tehát tiszta telivér arab lovak találhatók csak a Taurus népségtől a közép tengerig észak felé, a Suez-csatorna és a о о vörös tenger közt nyugaton, az állami öböl és az Omár-tó közt délfelé, a persa öböltől a Tigrisig keleten, beleértvén Syriát, Mezopotámiának egy részét, Arabistán öt tartományát: Jraht, Haurast, Hedzsait, Jement és Hadramautot v;igy, mint azt közönségesen nevezik, Nedzsidet Találhatni még vásárokon is ily telivér lovakat Alexandriában, Kairóban, Konstantinápolyban és Smyrnában. Az arab sbeikek által kiállított bizonyítványokat a telivérlovak származásáról, teljes hitelüeknek tekinthetni. Egy arab ugyanis a világért sem irna alá hamis bizonyítványt, ezt vallássosága nem engedi és azt hinné, hogy ezért Allah őt megbüntethetné. Horgászati verseny Hendonban. Az évenkint tartatni szokott horgászokat rendesen rossz időjárás szokta boszantani, pedig a sport egyetlen egy neméhez sem annyira szükséges a csendes és tiszta időjárás, mint a horgászathoz. Igy ez idén is a Hendon közelségében tartott horgászati verseny kevéssé volt látogatott az eső következtében. A verseny d. u. 2 órakor kezdődött és már kezdetben az idő kedvezőtlen volt. E versenynél Freberne őrnagy galócza-horgászata volt legkitűnőbb, ez ugyanis 45 yard egy lábnyi vetés volt, Még eddig a legnagyobb vetés 34 és fél yard volt, melyet Pat Hearus Ballinából tett. A horgászó rud 18 lábnyi hosszúságú volt. Utána Mr. Mallock Pertliből következett, kinek vetése 37 yardnyi volt. Végre még Mr. Mallock egyszer közel ért Freberne őrnagy vetéséhez 43 yard 2 láb 3 hüvelykkel. Ily vetéseket még eddig soha sem lehetett látni. Mindössze tizenhat különféle nemű horgászati verseny tartatott. Ha valaha a versenyzők megérdemelték a dijakat, ugy ez most volt. Az első dij ezüst serleg volt. Azonban a horgászok nem voltak szerencsések fogásaikban, többnyire apró és hitvány halakat horgásztak csak. A rossz időjárás rontott el mindent. Grouse vadászat. Augusztus 12-dike, a grouse-vadászat évszaka ez idén Londont még inkább seperte ki arisztokratikus lakóitól, mint ez máskor történt. A forró nyár nagyon kedvező volt a grouseok szaporodására nézve és a Skócziából, Walesből és York grófságból érkező jelentések azt jósolják, hogy az ez idei grouse-vadászat még az 1872-edikinél is jobb lesz.
