Vadász- és Versenylap 28. évfolyam, 1884

1884-08-21 / 34. szám

\ adász- és Verseny-Lap dott. Részemről nem vagyok vele egy véle­ményben. mert azt tartom, hogy az itteni talaj és climaticns viszonyok miatt lehetet­len az arab lovat a maga valóságában te­nyészteni és feuturtani : — a keresztezést az arabs és itteni munkás ló között szinte nem pártolhatom. Már a telivér (t. i az apgol telivér) s a munkás ló (Drag horse) közötti ke­resztezés is oly ellentétes, hogy ba egyes sikerült példányok bizonyos czélokra te­remtetnek is, — ezek további tenyésztésre nem alkalmasok, inert a legkülönbözőbb al­katok jönnek elé, — hát még ba egy vé­kony liongáju, 14—16'/, markos apalő hasz­náltatik. A mi azt illeti, hogy idővel versenyez­hetnek (28 f. köunyebitéssel) az itteni jobb lovakkal : azt tartom sok idő fog elmúlni mig azt elérik (mi ugyan nem oly ered­mény hogy ve'gczélnak elég volna), mert aránylag nagyon kevés az arabs ló melyet tenyésztünk itt, s azért a haladás csak igen lassú lehet ; másrészt kevés is a verseny, s amit az idén tartottak, annyira nem kielé­gítő volt, hogy nem tudom fogják-e foly­tatni ? . .. mert — hihetetlennek látszik — annyi a különbség ; hisz a newmarketi ver­senyekre az arabok a legügyesebb trainerek kezében voltak, s az eredmény még is csak annyi, hogy a legjobb arabs — korteher alatt — 2 stone különbséggel harmadrendű angol selling plater által megverettethetik, mint azt a verseny előtt kipróbálták ! Pedig futott köztük egy, mely Indiában nagyobb versenyeket nyert. Ez az, mit a Mr. Blunt beszédjére meg­jegyzek ; de van egy más tapasztalatom is ; — ami Bábolnán feltűnő, az a csontok tisz­tasága, s bogy az ott tenyésztettek csont­hibától mentek. — Itt azon lovak, melyek futottak, többnyire mutattak kisebb nagyobb csont hibákat s tisztátalan csánkokat. — Szerintem ez az erősebb munka kifolyása, s lia ez áll (mint hiszem) akkor azoknak, kik az arab lovat, a telivér fölé sorozzák, éppen a csontok tisztasága miatt nagyon tévednek, mert csak az bizonyul be, hogy azon hibák többnyire csak az erős munka vagy esetleges sérülések eredményei. Ez az mit röviden az itteni arabs lovakról mondhatok. Még valamit. A „Verseny-Lap "utolsó szá­mában nagyon kicsinylőleg szólnak Floren- ce-roi ; — nem hogy másodrendű kancza ez, hatieni egyike a legjobb lmoknak Angliában. s közölvén futásait, csodálkozom hogy oly ítéletet hoznak. — Az. bogy Stockholm a «roodwood Stakesben megverte : nem széffven о reá nézve : mind a két knneza 4éves. Stockholm mint 3éves egvike volt a legjobb lovaknak Francziaországban, s most Florence adott neki nem kevesebbet mint 30 fontot (vivén 9 stonet). mig Stockholm 6 st. 12 fontot, — Corrie Roy, mely egy évvel idő­sebb mint Florence 9 st. 4 fontot (ezt csak nem tartják hogy másodrendű) — és mégis egy perczig sem volt favorita a fo­gadásokban, de mindenki ama meggyőződés­ben volt. hogy Florencének meg kell nyerni a versenyt. Stockholm csak azután mutatta meg mily jó ló, 2 nap múlva versenyben s 7 font penalitás mellet megnyervén a Co­rinthion Plateot jó társaságban. -— Azért ha Florence elmegy Badenbe s egészséges lesz : nem hiszem hogy valami megverhesse ; de a mai lapok szerint megérzi a sok és nehéz teher alatti futást s nem fog el­menni. A gr. Pálfiy 15. sz. huszár-ezred augusztus 6-án Derecskén akadály versenyeket tartott. Négy indulás volt. I. Akad. vers. tiszti szolgálati lovak szá­niára. Táv 2000 meter. 7 akadály. Teher kiegyen­lítés nélkül. Olyan ló, mely egy hasonló verseny­dijt az ezredben már nyert, kizáratik. Tiszteletdij­jak : az elsőnek gr. Degenfeld-Sehomhurg Kristóf al­tábornagytól, a 2-diknak az ezred törzstisztjei által. Tét nincs, (le bánat 5 frt fizetendő minden tiszt ál­tal, aki szolgálati lovával a versenyben részt nem vesz és a nyerő pont előtt — balesetet kivéve el nem halad. Indult 10, bánatot fizetett 12. Kutsckenbach főhadn. p к Margit 1 Burka hadn. p к Karcsu 2 Révész hadn. p к Csapodár 3 Br. Puchner hadn. Attila 0 Ruppert hadn. p h Ulan 0 Kerekes liadn. p к Dáma 0 Seidel hadn. Tatár 0 Gr. Appaxin p h Fábián 0 Eder hadn. t к Cerberus 0 Boér hadn. sz li Beduin 0 Attila fél pályáig nagy gyorsan vezetett, de itt Margit által elérve s elhagyatva lankadt ; Margit ezután végig vezetve, könnyen győzött ; 2-dik Karcsú 3 lóhoszszal utána. II. Akad. vers. altisztek számára. Minden századtól két altiszt. Nyertes lett egy első század­beli altiszt. III. Akad. vers. tiszti, liadapródi és lé ónk. tulajdon lovakon. Tisztdij és 150 frank az elsőnek, tisz. dij és 50 frank a 2-diknak stb. Táv. kb. 2600 meter, 9 akadály, teher kiegyenlítés nélkül. Hasonló versenyt az ezredben nyert ló kizáratik. Gr. Széchenyi föhadn. id sga к Lady Bird (ap Laneret a Adrienne) 1 Reinle hadn. id p h Dary-Boy 2 Eder hadn. id sz к Vadász 3 Kutschenbach föhadn. id s h Vilamte ap Lane­ret a Lotterie о Burka hadn. id s li Curassier 0 Lady Bird eleitől végig vezetve, könnyen — ütést nem kapva — győzött. Utána 5 lóhoszszal Dary-Boy. IV. Akad. vers. huszárok részére. Minden szá­zadtól 2 huszár, nyertes lett egy huszár, a 2-dik századból. V. Vadász-verseny, az ezred tisztjei, hadapród­jai és lèves önkéntesei tulajdon lovaikon. Tiszte­letdíj az elsőnek és 2-diknak etc. Táv 5000 meter nyilt vadász terep. Teher kiegyenlítés nélkül. Reinle hadn. id p к Kiniche 1 Seidel hadn. 5é p h Bálvány 2 Gr. Starzenki föhadn. id p к Jon Botlika 3 Gr. Batthyány hadn. id p к Comtesse 0 Nagy százados id p к Star of India ap Hand- some о Csorba hadn. 6é sz h Zaliib Ó Br. Baselli főhadn. id p к Martha 0 Gr. Apraxin hadn. id p к Miss 0 Deseő főhadn. id p к Czéda ар Ostreger anyja Czéda fv. 0 Kornai őrnagy vezette a csapatot mintegy (?) meternyire a czélponttól s ott elbocsátva a fen­tebbi sorrendben értek be. Közönség szép számmal jelent meg. ütt voltak többi közt gr. Zichy Ernő családjával, br. Schön- berger ő excja a nagyváradi oszt. tábornok ; aztán wellenborni Fischer tábornok, gr. D'Orsee, br. Pod­manitzky В., Szunyogh szolgabíró stb. Versenyhirák voltak : wellenborni Fischer Kár. vezérőrnagy, Hertlein ezredes, Kornai és Kovács őr­nagyok. Indítók Bessenyey és Gratowsky lov. szá­zadosok ; pályafelügyelők Nagy, gr. Solms-Wilden­fels Kranzbauer századosok és Deseő főhadnagy. MÉNES- és GYEPÜJDONSÁGOK. Ellesek. Gr. Dessewffy Aurél Lavina (O. G. B. Vol. IL, Suppl. II. pag. 42) febr. 25-én sga mén csikót el­lett, csillaggal, Pártfogó után. Lavina ujra fedez­tetett Orion által. Ugyanannak Falconelle (O. G. B. Vol. II. pag. 57. — Suppl. II. pag. 25.) márczius 3-án setét pej kancza csikót jegy nélkül, Pártfogó után. Falco­nella ujra fedeztetett Don Juan által. Ugyanannak Darling (0. G. В. Vol. II. pag. 42. — Suppl. LI. pag. 19.) márczius 25-én nyári fekete kancza csikót jegy nélkül, Pártfogó után. Darling ujra fedeztetett Orion által. Ugyanannak Mary (0. G. В. Vol. 11. Suppl. II. pag. 48.) ápr. 8-án pej kancza csikót jegy nél­kül, Elemér után. Mary ujra fedeztetett Orion által Az utazók száma Skócziába oly nagy, mint még a jelen században egyszer sem volt. A nagy északi és custon squarei vas­úti indóházak nem két, hanem négy vona­tot voltak kénytelen útnak indítani. Az első helybeli utasok magok nem kevesebb mint 260 liáló-kocsit vettek igénybe. Midőn azt mondjuk, liogy az ez idei grouse-vadászat tul fog tenni még az 1872­dikin, azzal igen sokat akartunk mondani. Hogy az akkor elejtett vad számáról olva­sóinknak fogalmuk legyen, föl kell emlite­uiiuk. hogy abban az évben Walsingbam lord egy napon, napfölkeltétől nap leáldo­zásig, nem kevesebb mint 800 grouset lőtt hat fegyverből. Ripon őrgróf Studley Ro­yal jószágán pedig ugyanaz napon öt va­dász reggeltől estig 2240 grouset lőtt, nem különben Wemmergillbau Sir Wilbank Fri­gyes és vadásztársai 2000 darabot lőttek ugyanakkor, б maga ezek közül 700-at. Bármennyire szerencsés volt is a grouse vadászoknak az 1872. év, de ezen évnek meg voltak a maga hátrányai is, a meny­nyiben az akkori hajtási rendszer hibás volt és a vadászok többnyire csak fiatal grouseket lőttek, a vén kakasok és tyúkok nagy részben elmenekültek és már a kö­vetkező évben beállott a járvány a grouseokra nézve. Ezúttal a grouseok nagyobbak és kövé­rebbek és a két megelőző évben nem veszett el grouse járvány által s noha ezekben a vadászat igen silány eredményű volt, de a vad nagyon megszaporodott. Mint legkitűnőbb vidékek York, Dur­ham, Perth és Invernest grófságok vannak jelezve, minden vadász három vizslával és 5—6 fegyverrel indult el, azon felül a rop­pant élelmi szerek, kivált pinczetokok. A már eddig érkezett jelentések szerint is a grouse-vadászat Angliában és Wales­ben rendkívül jól kezdődött és a nagy meny­nyiségben szállított gi-ouseos zsákok száma rendkívüli. Ellenben Skóeziában az idő ke­vésbbé volt kedvező ; elébb viharos, utóbb ködös, végre pedig tikkasztó hőség. Hattyúk a Themzén. A Themzén Londontól fölfelé elég nagy mennyiségben vannak hattyúk, öregek és fia­talok, elkezdve a Southwark hidtól Hen­leyig, London és Dittorn közt 40 öreg és 2 fiatal, Ditton és Staines közt 39 öreg és 12 fia­tal, Staines és Bray közt 55 öreg és 25 fiatal, Bray és Henley közt 123 öreg és 63 fiatal. Ezek közül 176 öreg és 46 fiatal a király­nőé, 48 öreg és 12 fiatal a Vintner társa­ságé. 43 öreg és 5 fiatal a Dyer társulaté. A Tbemzébe ömlő kissebb folyókban lévő hattyúk számát még nem lehet tudni. Négyes foga, tu kocsizás. Carnegie amerikai gentleman, ki már egyszer beutazta egész Britanniát négyes fo­gatán. most nagyobbszerii utat tett hasonló­lag négyes fogaton és tapasztalásait s a be­nyomásokat a melyek rá hatottak, elég ér­dekesen irja le. New-Yorkból elindulva, Omabán át San Franciscoba utazott a vasútvonal ipentében. Útközben tanuja volt egy rét égésének, me­lyet az ottani telepitvényesek gyújtottak föl. Ez veszedelmes szokás, ha nagy szél fuj, mert csak egy 30 lábnyi szélésségii árok szolgál korlátul a tűznek. A vidék itt min­denütt rendkívül termékeny, kivált búzában. San Franciscoból hajón indult Jokoha­mába, onnét Khinába, Sangaiba, Hongkongba stb. Itt az ott lakók ked venez mulatságá­ban mint nezo vett részt, ez az úgyneve­zett papirszelet-hajhászás (Schnitzel-Rennen) Abban igen sokan szoktak részt venni, noha az éppen nem különös mulatság. A lovak ben­sziilött állatok, sangaii poneyk. Azonfelül pedig a lovasoknak minduntalan koporsókon kell átugratni, melyeket elszórva lehet ta­lálni uton útfélén s ahhoz szokni kell, hogy az ember ne undorodjék. Carnegie legközelebb ismét Angliába szándékozik jönni, hogy négy-lovas-fogatu útját ismét keleti irányban Egyptom és India felé megújítsa.

Next

/
Thumbnails
Contents