Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883

1883-11-08 / 45. szám

412 "

Vadász- és Verseny-Lap. Október 18. 1883. 34 Jankovich Gyula ur p m Commodor. 35. Gr. Kinsky Rudolf p m ap Przedswit a Katinka. 36. Ugyanaz sga k ap Verneuil a Henriette. 37. Ugyanaz p k ap Verneuil a Silvertail. 38. Lehmann Károly Henrik ur sga k Peeress ap Blair Atbol a Lady Salisbury. 39. Ugyanaz sga k Patria ap Buccaneer a Anonyma. 40. Mayer Arthur lovag p m Vermeit ap Verneuil a Miss Ellis. 41. Ugvanaz p m Valerianus (ezel. Van Tromp.) 42. Br. Rothschild Nathan sga m ap Gamecock any Tit-Bit. 43. Ugyanaz stp k ap See Saw a Anthem. 44. Ugyanaz p k ap Gamecock a King Tom k. 46. Ugyanaz p k ap Przedswit a Ada Byron. 46. Gr. Sehlik Ervin sga m Metcalf. 47. Ugyanaz sga k Mondschein. 48. Ugyanaz p k Malaspina. 49. Ugyanaz p m Arabi ap Przedswit a Asehenbrödl. 50. Ugyanaz p m Fortunio ap Przedswit a Formosa. 51. Ugyanaz p m Matador ap Hastings a La Marjolaine. 52. Ugyanaz fek m Prophet ap Kalandor a Prophetie. 53. Ugyanaz sga k Anna ap Buccaneer a Mariolin. 54. Br. Springer Gusztáv p m Osborne. 55. Ugyanaz p m Bellwether. 56. Ugyanaz p m Charley. 57. Ugyanaz p k Italy. 58. Ugyanaz p k Erzsi. 59. Ugyanaz sga m St. Julien ap Verneuil a Fair Star. 60. Gr. Stuhenoerg József p m ap Kisbér öcscse a Paprika. 61. Ugyanrz sga k ap Gunnersbury a Tänzerin. 62. Gr. Szápáry Iván p k ap Kisbér öcscse a Idalia. 63. Gr. Sztáray János p m ap Kisbér öcscse a Babér (ezel. Bijou.) 64. Ugyanaz nev. gr. Hunyady Imrének p k ap Gamecock a Surprise. 65. Br. Üchtritz Zsigmond stp m ap Verneuil a Galante. 66. Ugyanaz p m ap Gunersbury any Crown Princess. 67. Ugyanaz p m ap Harry Hall v. Gunnersbury any Contremine. 68. Ugyanaz p m Lictor. 69. Ugyanaz p k Chartreuse. 70. Ugyanaz nev. Kiss Elemér urnák sga k Truáe. 71. Captain Violet p m Nagy Buksi. 72. Zichy Livia grófnő sga m ap Przedswit a Venus, Stanley tői. Import dij. 1000 frt. 2400 meter. 1885-ben 3óves mének és kanczák számára. (10 nevezés.) 1. Gr. Batthyány Elemér nev. Blaskovics Miklós ur p k Lóvó. 2. Id. gr. Henckel Hugó p m Lionel. 3. Jankovich Gyula ur p k ap Buccaneer a Chilham. 4. Mayer Arthur lovag p m Valerianus (ezel. Vau Tromp.) 5. Ugyanaz p m Vermeil ap Verneuil a Miss Ellis. 6. Gr. Sehlik Ervin p k Malaspina. 7. Gr. Stubenberg József p m ap Kisbér öcscse a Paprika, Capsicumtól. 8. Gr. Szápáry Iván p k ap Kisbér öcscse a Idalia. 9. Br. Üchtritz Zsigmond p m Lictor. 10. Ugyanaz stp ni ap Verneuil a Galante. Lezáratott Budapesten, 1883. évi nov. hó l-én éjfélkor. A Magyar Lovaregylet titkársága, Sárkány J. E„ s. k. TELIVÉREK ÉS VERSENYEKNevezési zárnapok, teherközlések és kisbánatjelentések. Deczember havában. 31. Budapest. Csikóverseny 1885. 5000 frt Nevezés. Sárkány J. F. Lovaregyl. titk. Budapest Hatvani-utcza Nemzeti Casino Körültekintés. Az 1885-dik évben futandó classicus versenyekre a napokban (nov. 1.) zárattak le a nevezések Budapest, Soprony, Bécs és Prága részére. Száztizenkét léves csikó, 581-szer engagiroztatott. Ez eredmény, összehasonlítva az előző évekével, kedvező szinben mutatja telivértenyésztésünk gyarapodását, és a növekvő versenyzési kedvet. Három-négy évi időköz alatt az egyes dijakra engagirozott csikók száma közel kétszeresre emelkedett, mint azt a következő (1882-től 1885 ig történt) nevezésekből láthatni. Neveztetett pedig : 1882 1883 1884 1885 Nemzeti dijra 38 52 43 61 Hazafira 20 34 22 26 St. Legerre 37 45 64 72 A bécsi Derbyre (1885-től kezdve 20,000 frt) 62 86 110 112 A bécsi I. osztályú államdij 53 81 86 93 Bécsi II. oszt. áll.-d. 31 50 58 80 „ III. „ „ 32 49 63 77 A prágai III. oszt. államdij 16 21 18 22 A prágai Kladrubi-d. — 11 9 28 Sopronyi Polgár-dij 53 57 77 — E gyarapodásra nem kis befolyással van a versenyeknek főleg Bécsben és Budapesten concentrálódása, azoknak emez intézkedés folytán tömeges látogatása, és igy elért nagy jövedelmek, melyek teljesen a lótenyésztés díjazására fordíttatnak. * * Ezekkel egyidejűleg záratott el Németországban is egy pár verseny 1885-re; és pedig a Norddeutsche Derbyre 111, a frankfurti Alexander-Reunenre 36, a hannoveri Norddeutsche St. Legerre 53 nevezéssel. A Norddeutsche Derbyre neveztek tőlünk gr. Apponyi, Baltazzi Arisztid, gr. Batthyány E. (Csóró helyett a nyomtatásban hibásan Csico áll), Blaskovics E., Dőry J., gr. Esterházy Móricz, gr. Esterházy Miklós, gr. Festetics Tassilo 6, gr. Henckel 7, gr. Kinsky Rudolf, Maver lov., br. Podmaniczky Géza, br. Rothschild Nathan, gr. Sehlik E. 10, br. Springer 6, br. Üchtritz (a Verneuil—Galanthe-mént) és Captain Violet 3 csikót, összesen 56-ot, tehát magyar-osztrák részéről egygyel több, mint fele az összes nevezésnek. st vt A „Kincsem sorsjáték" kisorsolása is megtörtént tehát a mult héten ; pontosan ugyanazon időben, melyre azt a Magyar Lovaregylet sorsjáték-felügyelő bizottsága kitűzte; s mondhatjuk, hogy e közhasznú vállalat első kibocsátása az egyletre nézve teljesen jól sikerűit, úgyszinte telivér-lótenyésztésünk szaporítására nézve is, — olyan jó csomó legmagasabb vért hozván abba, mely annak fölfrissitésére sokat teend. IIa ez még 4—5 évig igy folytattatik — s okunk van hinni, hogy ez ugy lesz — akkor mind orsz. telivértenyésztésünk törzsanyagának, mind versenyeink fondjainak consolidálása bosszú időkre biztosítva van, s nagy köszönettel tartozunk ama vezérférfiaknak, kik azt tervezték s foganatosítását fáradhatlan buzgósággal keresztülvitték; valamint a mugas kormány ama kiváló egyéneinek s a Lovaregylet mindama tagjainak, kik eme vállalat sikerülhetéséhez hathatós segédkezést nyújtottak. * s * A pardubitzi versenyekkel a monarchia utolsó nagy meetingje tartatott meg a mult héten. Tömérdek nézőség tódult ki a gyepre, s Prágából s Csehország minden részéből a vasúton a főnemesség nagy számmal jelent meg. A versenyekben szép mezőnyök voltak, de oly nagy küzdelmek — mint szokásként — az idén nem történtek a finishekben, mert a győztes lovak sokkal felül álltak társaikon. Igy p. o. Victoria tetszés szerint nyerte meg a Nagy-akadályversenyt, egyrészt, mert e dij tavalyi nyerője Per Dampf bár jelen volt Pardubitzon, de nem indult a versenyben, részint mert Schosberger úr Laurenziája, mely még egyedül lehetett volna veszélyes ellenfél — szemlátomást igen bátrament Pest óta conditiójában, mindamellett is ez lett második — miután a nagyszámú concurrensek közül T A R C Z A. Tanulmány a lépésben és ügetésben haladás összeállításának legjobb módja felett, hogy a lehető legcsekélyebb erőfeszítéssel, a lehető legnagyobb menési gyorsaság éressék el. (Folytatás.) Észleletek a vágtatásról. A lépésben és felváltva ügetésben haladás lehetővé teszi, nagy távolságokat végezni. Itt a ló leginkább izomerejét használja s a tüdő igen keveset vétetik igénybe. Mert 1500 meter ügetés után mindig lépés következik, mig a lélegzés ismét rendessé lett. A vágtatásnál nem igy áll a dolog. Vágtatni ugyan csak rövidebb távolságokra szoktak ; háborúban azonban gyakran kell eső által meglágyított téreken áthaladni, mely alkalommal az erőfeszítés jelentékenyen fokozódik, s ennek következtében a ló lélegzetvétele gyorsabb lesz. Éz okból igen fontos tudni, hogy mily mértékben történik ez utóbbi, hogy a ló munkaképességét a szerint meg lehessen Ítélnünk. A lépésben és ügetésben haladásra nézve, mely menetnemek átalános használatban vannak, a különböző ló-tajok képességei támpontot szolgáltattak, hogy a munkaképesség határát, a hadi-lovakat illetőleg is, meghatáiózhassuk, mert tekintettel voltunk itt a fajok különbözőségére, származásukra, egészségi állapotukra és táplálkozási módjukra. De e támpontokat a vágtatás elbírálásánál egészen nélkülözzük. A vágtatás a hadseregen kivül még csak ama lovaknál kivántatik meg, a melyek sétaés verseny-lovaglásra vagy vadászatra vannak szánva. De sem az egyik, sem a másik czélra használt ló nem teljesít oly munkát, mely az elbírálás alapjául szolgálhatna, mert ezeknél minden táplálkozás, gondozás, a származás nemessége, testképződés stb. kivételes. Miután emez okoknál fogva lehetetlen volt egyszerű következtetés által czélhoz jutni, magokon a hadi-lovakon tettünk tapasztalati kísérleteket, hogy munkaképességüknek határát, kitartás és gyorsaság tekintetében, meghatározhassuk. E munkaképesség messze túlhaladja azt, a mit e tekintetben átalánosságban gondolnak. Ez egész 3500 meter roppant távolig (

2/

3 mfld) terjedhet. Csakhogy rendkívül fontos, ismerni az alapelveket, melyek szerint az ilyen futásnak a távolságok szerint történni kell ; mert ha a lovak rosszul vezettetnek, hamar kimerülnek, és pedig különösen akkor, ha a futás igen gyorsittatik. A következő tény, melyet kísérleteinknél gyakran megfigyeltünk, bizonyítékul szolgál erre nézve. Ha egy ló, melynek jelentékeny távolságot (pl. 3500 metert) kell megfutni, s már kezdettől fogva erősen hajtatik, az már 1100, 1200 meter után észrevehetőleg vészit gyorsaságából, s a mozgás csak ekkor lesz ismét olyan, mint kezdetben volt. Ha tehát arról volna a szó, hogy egy 1200—1500 lépés közt fekvő czél még teljes erővel eléressék, s mindjárt kezdettől fogva a legnagyobb sebesség alkalmaztatnék, akkor épen a lassudás pillanatában éretnék el a czél, s igy, legalább részben czélunkat elhibáznók. E tény magyarázata a következő: A tüdők, melyek a futás előtt még nem voltak kitágulva, hirtelen megtelnek levegővel és felduzzadnak. A ló csakhamar elveszti lélegzetét, s ennek következése az, hogy futása lassúdik. Eme lassudás által a tüdő visszanyeri teljes működését, s a ló most sokkal szabadabban lélegzve, kezdetbeli gyorsaságával fog nekiiramodni. Hogy a gyorsaság emo hirteleni csökkenése megakadályoztassák, előbb kisérletképen megnyargaltatják a lovat (canter). Ebből látható, hogy mennyire szükséges tudni, hogy a ló, a távolságok szerint, miképen vezettessék. Az itt következő táblázat a gyorsaság váltakozására nézve támpontokat szolgáltat. A gyorsaság fokozata a vágtatásra nézve. A lovas-csapat sik és kemény talajon mozog, s felteszszük, hogy az nap még nem dolgozott. 1000 metornyire, vagy kisebb távolságra