Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883

1883-11-08 / 45. szám

November 2 2. 1883. "Vadász- és Verseny-Lap. 407 Broodway Swell, Curragh-Ranger, Needle ki törtek, Statesman és Flower oí Devon elbuk­tak. — Baltazzi Hektor ur ilyenformán sok győzelméhez — melyeket Victorián küzdött ki — még egyet csatolt; egyáltalában ugylát­szik, hogy e hatalmas kanczát csak ő tudja kellőleg lovagolni, ugy bogy Victoria számos győzedelmeit Németországban majd mind Baltazzi ur vezénylete alatt aratta; ötször nyerte meg vele a frankfurti nagy akadály­versenyt, és kétszor a pardubitzit (ebből egy darabig Victoria ki volt zárva); pedig első ismerkedésük egymással az auteuilli nagy akadályversenyen (1878-ban) majdnem szeren­csétlenül ütött ki, miután a kancza oly erő­sen elbukott vele, hogy Baltazzit eszméletle­nül vitték ki a pályáról, s egy darabig élet­veszélyes beteg lett. Akkor még ez a fekete kancza roppant ragadós volt; mindamellett Baltazzi ur nem adta fel a játszmát, s aztán ugy összeszoktak, hogy e két kiváló tehet­ség egyesülése majdnem mindenütt győzel­met aratott. Meg kell azonban jegyezni, hogy e jeles kancza tehetségét tulajdonosa kellőleg tudja is méltányolni, s évenkint legfelebb 3—4 versenyben indítja; leginkább Nizza, Auteuil, Frankfurt és Pardubitzban. E manegementhez egészen hasonlit a gr. Erdődy György-féle istállóé; ritka év, hogy annak lovai 2—3 legelső rangú akadályver­senyt ne nyernének ; de elég időköz is ha­gyatik ám a trainernek, bogy a verseny-idő­szakra lassan és alaposan készitse ki őket. Igy történik aztán, hogy e két istálló — ha egy-egy értékesb lóra tett szert — azt any­nyira conserválja, hogy számos évig kitar­tanak, s hogy vételárukat tízszeresen kifi­zetik. Baltazzi ur Pardubitz gyepÓD még a gát­versenyben is győzött gr. Apponyi Antal 4é Tittle-Tattle kanc.zájával és pedig tetszés sze­rint Inspector, Antinomy, Pista és Engelsburg ellen. — Gr. Kinsky Zdenko, e fáradhatlan sportsman is két versenyben győzött, és pedig az Asszonyságok tiszteletdijában, hol Gra­nat hátán (egy vadószló Labin után a Gol­den Dropból) megverte a Baltazzi Hektor ur által lovagolt Whitenoset, br. Twickelt a The Monkon, gróf Kinsky Károlyt a Gobangon, s még egy pár concurrenst; egy másik aka­dályversenyben (az Eladóban) pedig egy saját nevelésű félvér lova hátán győzött az Ellis és Phillips jockeyk által lovagolt Vesta és Broad­way Swell elleh, ez utóbbi igaz, hogy vona­kodott ugrani. ói * . * (Jdaát Angliában is közelednek a nagy sikverseny - saison végéhez ; leginkább ki­tetszik ez, hogy a szaklapok eladási rovatai mind hosszabbak lesznek kalapács alá kül­dendő mének és kanczák névsorozatával, va­lamint a hírrovatok rövid tudósításaival, me­lyek a ménesekbe küldendő egyedekről szól­nak. — Ránk nézve legnagyobb újdonság, hogy gr. Festetics Tasziló 2éves Goliáthja ama h atalmas termetű roppant csikó (apja Verneuil any Misa Ellis), melyet tavaly ősz­szel ő méltósága itt Pesten a Nemzeti lovar­dában tartott árverésen vett, a mult hetek­ben tartá első próba-futásait Croydon és New­market gyepén, igen előkelő társaságban, me­lyek névsorozatát hátrább közöljük. Goliath nem kapott helyet e futamokban ; azonban e roppant állat nem is lehetett kész, s csoda, hogy annyira vihette vele trainerje. Verneuil fiainak szereplése — legalább azoknak, melyek az ő roppant termetét örök­lik — csak 3-dik évök vége felé tűnhetik majd ki ; — azért Goliáthról is majd csak a jövő évben lehet szólni. Örülnénk neki mind Kisbér mind Keszthely (telivértenyésztésüuk ez ujabban alakuló nagy helye) érdekében, ba ez annyira sikerülne, mind azt óhajtjuk. Ugyané versenyben Gemot a graditzi ménes féke ménje (ap The Palmer, a Guig­non) is futott, de ő sem kapott helyet. Te­kintve azt, hogy Gernot Baden-Baden gye­pén, a „Jugendpreis handicap" 1000 meterén igen könnyen győzött három hoszszal, majd egy tuczat vetélytárs ellen, kik közt Czimer hat hoszszal utána negyedik helyre futott csak (igaz, hogy 4 x/ 2 kilot(adva a győztesnek ebben, és abból, hogy Gernot 5 font hiján 2 stonet kapott a Bretley Nurseryben a Hermit-csikó­tól (mely nem az elsőranguak közé tartozik ott: lehet némileg következtetni az itteni és ottani legjobb csikók közti különbségre, mi­után Czimert itt a pesti őszi versenyek előtt — daczára baden-badeni kétszeri vereségének a logjobb 2évesnek tartották. * •v. .v. A budapesti őszi 2éves versenyekben tör­tént váratlan meglepetések óta a jövő évi nagy futamokra való fogadásokban némi vál­tozások álltak be. Igy p. o. a Nemzetiben Me­tallist és Misa foglalják el az első helyet, s a bookmaker csak 4-szeres pénzt igér elle­nök; Pásztor és Ready Money 5:1,° Czimer, Donna Elvira és Cambus 8:l-gyel kaphatók. — Az ausztriai Derbyre Metallist ismét az első helyen áll, és vele Pásztor 6:1, Ready Money, Czimer és Misa 8:1, Gabernie (gr. Henckel badeni győztese) 10:1, Donna Elvira 12;1, és Cambus vagy Jewess ellen 20:1 kap­ható. — A Norddeutsche Derbyre Blaskovics úr Pásztorja áll mostanában a létra legfelső fokán 8:l-gyel, mig Gabernie, Czimer és Misa ellen 10:1, Cambus ellen 20, Enzensfeld ellen 25-öt adnak. * * * Mindama reformok közt, mik a gyepen szükségek volnának, a legszüségesb a könnyű teher-scála revideálása* — mondja a „Field" legutóbbi számának (nov. 3.) vezérczikkében, melynek felirata: „Undiscriminating Turf re­muneration" (Túlzott ajándékok) különben oda lyukad ki, hogy a könnyű teher-scála folytán, felnőtt embereket (jockeyket) alig lehetvén felültetni; a lovász gyerekek legtöbb­jében pedig nem levén elég értelem a lovag­láshoz — a lótulajdonosok vagy veszteségre dolgoznak, vagy oly csodaszülötteket, mint p. o. Edward Martin (egy 15 éves subanez) engagiroznak, kinek ha nyer: 1000 £ u bére. — Hogy ez nagy elkeseredést szül a jockeyk nagyrészénél, s aztán mindenféle visz­szatorlásokat, azt érhetni, ha meggondoljuk, hogy számos kitűnő jockey, a ki 50 éves ko­ráig becsületesen szolgált — nem gazdálkod­hatott meg öreg napjaira annyit, mennyit egy ily suhancz csupán egyszeri lovag­lásával nyer — nem iparkodása, de a termé­szet véletlen adománya folytán. — „Senki sem érzi ennek keserűségét jobban, mint az öreg trainerek, jockeyk és a tulajdonosok . . Amazoknak folytonos sanyargatásnak kell ki­tenni magokat, hogy istállójuk némely dögét a pehely-suly alatt lovagolhassák, s a forci­rozott leizzadásukkal — hogy 42—45 kilo­val lovagolhassanak — egészségűket ássák alá; a tulajdonosok pedig leginkább megér­zik a könnyű terhek baszontalanságát azál­tal, bogy jockey hiányában (mely 42—43 kilót lovagolhatna) lovász-gyerekeket kényte­lennek felültetni, midőn aztán 10 eset közül ki­lenczszer elvesztik a versenyt, s fogadásokkal a bookmakerek zsebeit tömik. — A legége­tőbb szükség volna tehát, hogy a handica­peknél a legkisebb suly 5 stone 6 font be­kezdettől fogva mindjárt lehet nagy sebes­séggel lovagolni. Rendes vágtatás. Sebes vágtatás 1500 meternyire 800 metert 700 metert 2000 „ 1500 „ 500 „ 2500 „ 2200 „ 300 „ 300O „ az egészet 60 meter sebes vágtatás hijjával rendes vágtatásban. 3500 „ 2000 m. rendes vágtatásban 2000 metertől 3500 meterig pedig egy-egy perezre csak 500 metert számítva. A sebes­séget a czél elérése előtt nem szabad fokozni. 5000 méterre az egész távolságon ren­des vágtatásban kell lovagolni, s ekkor a megérkezés után támadást intézni lehetet­lenség. A lovak állapota eme futamok után. 1000 meter sebes vágtatás után (100 másodpercz átlagos sebesség) meg kell állani, vagy lépésben kell lovagolni, mert a tüdő tul van telve, az izmok azonban még elég erő­vel birnak a munkára, 20 — 25 perez szük­séges arra, bogy a tüdők visszanyerjék ren­des működésüket. De már 10 percznyi időzés után tovább lehet lovagolni, s ekkor még elég szabad a légzés arra nézve, hogy 400—500 métert a legnagyobb sebességgel futhasson, vagy 1200—1500 métert, ha rendes .vágta­tás elégséges, mert a sebes vágtatás három­annyi erőfeszítést követelt. Tiz percznyi pihe­nés után harmadszor lehet 300—400 métert sebeBen vágtatni. 3500 méter vágtatás után (7 perez átla­gos sebességgel) az izmok és tüdő ki vannak fáradva. A ló ugyan még képes arra, hogy tovább vágtasson, de az erre következő na­pokon utófájdalmak mutatkoznának. 15 perez alatt egy ilyen futás után a tüdők nyugalma helyre van állítva. Ha 5000 méterig ment a vágtatás, akkor a ló munkaképességének legnagyobb mértéke el van érve. Ez egy egész napnak munkája. Azonban a lovas-csapat, daczára minden fára­dozásnak, tovább menetelhet, de csak lépés­ben. 20 perez alatt az ilyen futás után a tüdők nyugalma helyre van állítva. Ez a hadi-ló munkabírása vágtatásban. Ez igen jelentékeny, de gyakran is áll be annak szüksége. A hareztéreken ritkán találni oly talajt, mely megengedje a legnagyobb sebességgel való lovaglást; azonban a gyalog hadosztály mellé rendelt lovas-csapat mégis jöhet ama helyzetbe, hogy jeleutékeny távolságot kell sebes vágtatásban megfutnia. Az ilyen csapat tartsa magát mindig, a mennyire lehet, fedezve, s mig működése igénybe nem vétetik, tartóz­kodjék 500—600 meternyire a gyalogság háta megett, mely maga 7—800 meternyire van az ellenségtől. Ha ez utóbbi visszavonul, a távolság még 3—400 meterrel nő. A lovasság távolsága tehát a visszavo­nuló ellenségtől e perezben 1700—180 meter. De ha jelentékeny hatást akarunk elérni, az ellenséget meg kell kerülni, s igy a mi ismét 500—600 métert tesz, egészben 2500 metert. És ezt a 2500 metert utakon és szántófölde­ken át kell egyaránt meglenni, a mi felér 3500 méterrel. A mint épen láttuk, lovaink ereje ilynemű munkának tökéletesen megfe­lel, és hogy kiváltképeu minden attól függ, hogy az alkalmazandó sebességet helyesen mértük-e ki, s osztottuk el. Mielőtt e fejezetet bezárnék, az olvasó figyelmét a következő alapelvre irányozzuk. A vágtatásban kevésbbé az úthossza, mint inkább ama sebesség fáraszt ki, melylyel vágtatunk. Ha tehát 3—4000 meter távolságnál van elég idő arra, bogy a vágtatást egy rövid ügetéssel megszakítsuk, ne mulaszszuk el ezt tenni. Szolgáljon erre a következő példa: (Burneu ur adatai) Fogadás történt egy lóra, melynek a boulognei parkot 3-szor kellett volna körül­lovagolni, szünet nélkül vágtatva (nem egé­szen 9 lieu = 4 j/ 2 mfld). Az idő tartama nem volt kitűzve, egyetlen feltétel volt esak, hogy a menetnemet nem szabad változtatni. Ló és lovas teljesen kimerülve érkeztek meg, s azt mondják, hogy a ló soha nem épült ki telje­sen, pedig igen sok lovas nagy könnyedség­gel követte a fogadót, csakhogy felváltva üget­tek és vágtattak. It is the pace what kill — a sebesség az, ami megöl, — igy szól az angol lovasok egyik alapelve, s ezt figyelemben kellene tar­tani, mert mi sem igazabb, mint ez. (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents