Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883

1883-10-04 / 40. szám

Szeptember 6. 1883. Vadász- és Verseny-Lap. 359 Az első dijat von der Vense ezredes nyerte gyönyörűen lovagolt szürke kanczájával, a másodikat Delinovszky főhadnagy pej kanczája Mutterle. Második nap. Hétlő, szept. 24-én. Birák: Sándor és Jankovich főispánok, Mukics polgármester, Wojnies Lukács és von der Wense ezredes. .— Intézők: Br. Baumgartner és gr. Breda kapit. — Starterek : Mihályi és Öllacher őrnagyok. I. Steeplechase. Saját lovak. Táv. 32i 0 met. Akadályok 1 meternél nem magasabbak, és 3 méternél nem szélesebbik. Tét 5 frt. Ő fensége Vilmos nassaui hg a ezredes által adott tiszteletdíj és a tétek fele az elsőnek, a tisztikar tiszteletdija és a tétek fele a másodiknak. 12 nevezett közül indultak : Gr. Chorinsky kap. id sg h Dagobert Br. Piret hdn. 1 Ugyanannak 5é sga h Mario Tulajdonos 2 Br. Lipthay hdn. p k Boros Tulajdon. 3 Gr. Breda kap. id stp k Patti Tulajd. 0 Gr. Chorinsky kap. id sz h Mátyás Szepessy hdn. 0 Von der Wense ezr. 5ó sg h Piktor Klimscha hdn. 0 Gr. Tallián hadnagy p k Preciosa Tulajdonos 0 Br. Lipthay sga k Pipiském Br. Baumgartner kap. 0 A tribünugrásig Boros vezetett, attól fogva Dagobert, a finishnél az addig erőseu tartott Mario gyönyörű futamban tör előre, de Dagobertet már be nem érhette. II. Steeplechase. Altisztek számára. 12 lovas indult, s az akadályokat mind kifogástalanul vették. III. Vadászverseny tisztek és cadetek számára; szolgálati lovaikon. A finish 20 lépésre a master mögött lovagolandó. Master br. Baumgarten kap. Tiszt.dijak az 1., 2. és 3-dik számára a tisztikartól. 16 nevezett közül indultak: Rónay tőhacln. 6é p li Barna Br. Lipthay hdn. 1 Br. Pirét hadn. 6é p h Bibicz Tulajdonos 2 Felzmann kap. id sz h Jóska Tulajdonos 3 Szluka főhadn. id p h Géza Tulajd. 0 Tallián hadn. 5é p h Biró Tulajdonos 0 Klimscha hadn. 6é p h Doktor Tulajd. 0 Krenn hadn. id fek k Böske Tulajd. 0 Szepessy hadn- id p k Borcsa Tulajd. 0 Géczy kadet őrmester szolgálati lova Tulajd. 0 Tuhida főhadn. id p k Camillus Tulajd. 0 Egész a finishig szép zárt csapatban száguldott a mezőny a master nyomában, ki a circa 6000 meternyi uton sok szép természet-alkotta akadályon vezette keresztül; a finishnél erős küzdelem után Barna nyerte meg a versenyt. IV. Steeplechase huszárok számáia. Minden századtól 2, az utószakasztól 1 huszár. Táv. 1600 met. 4 akadály. Pénzdijak, adjs a tisztikar az 1., 2., és 8-diknak. A rövid távnak megfelelő sebes iramban ineulí a 11 lovas, s minden akadály szép simán véve, mind be is ért. V. Vadás2verseny saját lovak számára. A finish 20 lépésre a master mögött lovaglandó. Master : br. Baumgarten kapitány. Tiszteletdíj Szabadka város és vidéke közönségétől az elsőnek, s az ezred tisztikarától a 2., 3. és 4-diknek. 17 nevezett közül indult: Gr. Chorinsky kapitány 5éves sárga herélt Mario Br. Pirét hadn. 1 Gr. Breda kap. id stp k Patty Tulajd. 2 Von der Wense ezr. id sz k Fanny Eelzman kap. 3 Albrecht főhadD. 6é p k Kitti Tallián hdn. 4 Szluka tőhadn. id sga k Marcsa Tulajd. O Klimscha hadn. id sz h Tatár Szepessy hadn. 0 Krenn hadn. id p k Justice Tulajd. 0 Előre látható volt, hogy a Szabadka város tiszteletdijára (egy vert ezüstből készült pompás kupa, melynek oldalát domborműben egy tuzokvadászat ékesítette) erős küzdelem lesz az ezred legjobb lovai között. A master körülbelől ugyanazon nyomon vezetett, mint a 3-dik szám alatti versenynél, de észrevehetőleg sebesebb iramban. A finishig szépen együtt haladt a mezőny. Az „all right" után gróf Chorinsky kapitány Marioja vezetett, s helyét, daczára Patty és Fanny erős rohamainak, mindvégig meg is tartotta. * * A verseny után sietett a nagy száminál jelen volt közönség elitje üdvözölni von der Wense ezredest, mint ama derék tisztikar főnökét, melynek a mai szép mulatságot köszönhettük ; s valóban a 10-dik huszár-ezred megelégedéssel emlékezhetik ez idei versenyeire, melyeken ép úgy kivivta a jelenvolt szakemberek elismerését, mint a nagy közönség lelkesült tetszését. A versenyeket lakoma, s este a Pest városhoz czimzett szálló termeiben fényes bál követte; no de ez tán a fővárosi lapokat érdekli inkább. Sauter Gazsi. Szilágysomlyói lóverseny 1883. Szeptember 23-án. A Szilágysomlyó-vidéki gazdasági egylet már 3 éve hogy gazdasági lóversenyt rendezett 2, illetőleg 4 futammal, hogy azonban részint a programm érdekesebb, részint hogy vonzóbb legyen, eme íutamok az egylet tisztelt elnöke és a szilágysomlyói hölgyek adományából megszaporittatlak, a mennyiben egy Bánffy dij 6 arany dijáért és a Hölgyek sik- és gátverseny dijáért (ezüstgombos lovagló pálcza, és egy aranyozott ékes bronz serleg), urlovasaink is a sorompó elé lépnek és a versenyt annál inkább éidekesebbé teszik, mivel a serleg akadályverseny-győzteseé. F. hó 9-ére volt hirdetve versenyünk, de azt a folytonosan hulló eső meggátolá. A mai nap is kevés injával hogy sikereden nem volt, de végre a jel megadatott s a Bánffydijra 7 nevezés történt. Ezek közül Bölöni Sándor (aligazgató) öéves szürke heréitje kezdettől fogva szépen vezetett, azt mindvégig megtartá mig végleg az 1 klmeter pályatért 1 '35" alatt mint győztes könnyen futá meg. Második lőn Galló László 5éves sárga herélt „Tódor"-a és harmadiknak Antal Jakab 5é szürke kanczája „Luiza" jött be. Ezután a mezei gazdák első versenye nyereg nélkül következett 2 díjjal 3 és 2 darab 10frankos arany 6 nevezés közül 1 visszavonatván, elsőnék ért Barzó József (gazdatiszt) Öéves szürke heréitje „Forgó"-ja, második Nagy Pál (földmives) 7éves fekete herélt lova „Pista." Hölgyek dija. Táv 1600 meter. (5 nevezés.) Bölöni Sándor ur 6é sz h Kígyó Br. Wesselényi B. 1 Br. Bánffy György 4é sga h Mérges Tulajdonos 2 Antal Jakab ur 5é sz k Luiza Tulajdonos 3 Luiza vezetett, sebes iramban a pálya felén, itt maradozni kezdett, s helyét Kigyó foglalta el; nemsokára a sárga is elhagyta Luizát, mely többé számításba nem jött. Innen a két ló derékfutásban jött be, melyből Kigyó vált ki fél hoszszal győztesnek. Negyedik futam a mezei gazdák második versenye volt szintén nyereg nélkül. Dija 2 db arany az elsőnek, 5 ezüst frt a másodiknak. Hét nevezés közül Barzó „Forgója" vezetett, de két korlátot megkerülvén, habár mint első is érkezett be, helyette az első dijat Szabó Albert (gazdatiszt) 7éves szürke kanczája „Ilka" kapta, mig a másodikat szintén Béla (gazdatiszt) öéves barna kanczája „Virgoncz" vitte el. A nyertes lovak versenye (a 2-dik és 4-dik futamban nyertes lovak) 4 drb aranyat 4 ló közül Barzó „Forgója" érdemié ki; mig a vigasz-verseny hőse (nem nyertes lovak) 3 ló közül szintén „Csillag" nevű 5é szürke heréitje lett, 6 db ezüst frtot nyervén. Gátverseny. Táv 1600 meter. 5 gáttal. Bölöni Sándor ur 6é sz h Kigyó Br. Wesselényi B. 1 Barzó József ur 5é sz h Laczi 2 Antal Jakab ur 5é sz k Luiza Phillips 3 Br. Bánffy György 4é sga k (kitört) Tulajd. 0 Br. Bánffy sárgája vezetett, de a második gátnál kitört, itt Luiza vette át a vezetést, nyomban követve a másik kettő által; igy mentek a 3-dik gátig, melyet mindhárom ló egyszerre vett, valamint a 4-iket is; innen kezdve erős küzdelem fejtett ki a három szürke közt, melyből nemsokára Luiza visszaesett; a más kettő fej-fej mellett jött be az utolsó fordulattól fogva, és igy ugrották az utolsó gátat is; ez érdekfeszítő menekedésből végre Kigyó vált ki győztesnek egy fél fejhosszal. A dijak, a nyertes lovak tulajdonosainak, Simó Ferencz bírálóbizottsági helyettes elnök által, közgazdasági előadó Török István ur jelenlétében kiadattak. — Záradékul a minden futamban érdekes lóversenyt br. Bánffy Kálmán ur ügyes rendezésével — igen csinod tűzi játék zárta be. Toper ezer, titkár. Yersenyföltételek. Prágai versenyek 1884. Kladrubi dij. 20' 0 frt. 3é belföldi mének és kanczák. Táv 996 meter. Tét 60 frt, bánat 20 írt. Teher 64 kilo. Kanczáknak l>/

9 kilo leengedés. Belföldi mének vagy kanczák ivadékai 2</

a kilo, mindkét belf. szülő ivadékainak 4 kilo leengedés. 2000 frt vagy azonfelüli értékű verseny nyertese 2

1/« kilo külön. A második lóé a tétek és bánatok fele. Nevezés 1883. évi november l-ig. Prágai versenyek 1885. Államdij. 2000 frt. (Jóváhagyás bevárásával.) 3é belf. és német mének és kanczáknak. Táv 1600 meter. Teher: ménekre 66 kilo, kanczákra 54'/, kilo. Tét 200 frt, bánat 100 frt, de csak 50 frt, ha az illető versenyév január havának l-ig jelentetik. A tétek és bánatok fele a második lóé, levonva abból a harmadik ló részére ennek egyszeiű tételét. Nevezés 1883. nov. l-ig. Kladrubi dij. 20Í0 frt. 3é belf. mének és kanczáknak. Táv 986 meter. Tét 60 frt, bánat 30 frt, de esak 15 frt, ha az illető vetseDyév január 1 ig jelentetik. Teher 54 kilo, kanczára l'/

2 kilo kevesebb. Belf. mén vagy kancza ivadéka 2'/

2 kilo. Mindkét belföldi szülők ivadéka 4 kilo teherleengedésben részesül. 2000 frt és azonfelüli érték nyertese 2'/

2 kilo külön. A második lóé a tétek és bánatok fele. Nevezés 1883. november l-ig. Erdélyi ügyeink. E becses lapok 31-dik számában „Értékesítsük jobb ló-anyagunkat különféle versenyek által" egy ezikk jelent meg, mely ugyan általánosságban tartva, de éle br. Wesselényi és igénytelen személyem lovai ellen lévén irányozva, névtelenül miüt egészen isolált vélemény volt tekinthető, s e két okból reá felelni szüksé gesnek nem tartottam ; e becses lapok legutóbbi számában gr. Bethlen Aurél igen tisztelt barátomtól is jelenvén meg egy czikk, mely ugyan legkevésbbé sem oly elvek mellett, de mo'.y végeredményében basonlólag minket hibáztat az erdélyi versenyügyek emelésében eddig követett eljárásainkért, most már kötelességemnek tartom, e kétoldalú s két egészen külöüböző szempontokból felvett megtámadásokra felelni, mindenek előtt az előbb megjelent névtelen czikkre felelve. Bárfcányszor olvastam is át e czikket, végeredményében sem tudtam egyebet kivenni, mint amaz a közügyre legkevésbbé sem tartozó körülményt, miszerint br. Wesselényi Béla igen tisztelt barátom, és szerény magam lovai roszak, mert akkor midőn e czikk konstatálja ama lényt, miszerint délyben télivér-lótenyésztés csak kettőnknél található", erre vonatkozólag ily kitételek fordulnak elő tovább: „e két főúr által tenyésztett telivér anyaggal, bizonyosan nem fogják a félvér-tenyésztést magasabb fokra emelni." „ Jobb és halárrzottan czélszerűbb jó félvér lovat tenyészteni, mint rosz telivérrel csak szánalmat gerjeszteni" ; nNayyon kevés azok száma, kik akár Válaszúton fedeztetnének"-, „hagyjuk tehát e két főúrnak élvezni ama dicsőséget, hogy csak ők ketten telivér-ienyésztők stb.", ezek s ehez hasonló kitételek midőn egyfelől konstatálják ama közügyre nagyon is érdektelen dolgot, miszerint kettőnk lovai roszak, de másfelől ez állításokból akarja kihozni, s másokat lebeszélni, hogy telivért ne tenyészszenek. Ez már közügy, s megbocsát a t. czikkiró ur, midőn ebben a logikát sehogy sem tudva felfedezni, ezt elemzés alá veszem. E ezikkből három íőelvet vettem ki, melyekre egyenkint reflectálni tartom szükségesnek ; az első az, miszerint Erdély telivért ne tartson nmiuián Erdélyben a legnagyobb birtokos sem elég gazdag arra, hogy ezt tehesse, s miután a a külföld ugy sem fog Kolozsvárra jönni télivért venni." Ezek, t. czikkiró ur szavai szerint, amaz argumentumok, melyek a mellett szólnak, miszerint Erdély ne is törekedjék telivérek tartására, s ezek okvetlen kellékét, a versenyt, szüntesse meg, miután ebben ugy isesak a Wesselényi és Bánffyak istállói küzdenek egymással. Hallottam én is eleget — igaz, nem sportkörökben — oly elveket, melyek a telivér-tenyészté8t, versenyeket lenézve, ezt csak mintmágnási szenvedélyt, uri időtöltést, mulatságot tekintik, mely tréták üzésére csak legvagyonosabb osztályunk van hivatva, ezt fejtegetni; eme téves nézet ellenkezőjéről a t. czikkiró urat meggyőzni akkor, midőn kimondja, hogy „nálunk a legnagyobb birtokos sem elég gazdag arra, hogy telivérekkel versenyezhessen," hivatva nem vagyok, hanem hivatkozom Magyarország első s legjelesebb sportféifiaira, kik múltévekben ép e becses lapokban támadva meg az ily állításokat, pontos és biztos számokra alapított számításokkal mutatták ki azt a positiv tényt, bogy a telivértenyészt és és versenyzés nem csak nem költséges, de helyes és okszerű ke-