Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883

1883-08-30 / 35. szám

Augusztus 16. 1883. Vadász- és Verseny-Lap. 313 kisebb átmérőjű kerekek által ismét beéretett; s végre is a VH-dik számú verseny utolsó fordulójánál, sietségében felbukott s ezzel a versenyt is elveszté, — melyet aztán legerősb ellenfele Vermes Nándor nyert meg. — Általában a két Vermes testvér az, (különösen Lajos), kik a sport e nemében és az athle­tikai gyakorlatok majd minden ágában (mint pár év­vel ezelőtt a Porzsolt testvérek) excellálnak. — Igy például Nándor a magas ugrásban egymásután 160, 167 és 173 centimeteren kelt át egész tisztán 5 ve­télytárs ellen, kik közül egyedül testvérje Lajos kü­zelité meg őt legjobban. — Ez utóbbi volt az egye­düli, ki a mű-kerékpározásban Kistemann mellett meg­állhatott. A mű-kerékpározáshoz valami olyan forma „chic" kívántatik, mint a melyet a ßenz-circusban a jockey-lovaglásnál jól ismert Mr. Cook tudott mutat­ni; t. i. a vágtató paripára fel és leugrás, tótágas­állás stb. Ez utóbbi az oly kényes s eldőlésre mindig nagy hajlamot mutató paripán igen nehéz, de Kistemann (egy karcsú, elegáns alak) annak minden fordulata ellené­ben oly elegantiával párosított ügyességet tudott ki­fejteni, — melyet szivesen és csodálattal néztek. Ö ugyanis a futó paripa nyergéből karjain felemelkedve, vízszintesen lebegett, majd visszalóditva magát, fél­oldalt ült, guggolt, hátraleié ment, s aztán a legnehe­zebb mutatványok egyike — paripáján egy helyben alig-alig mozogva elereszté a kormány iogantyuját, előkercsé szivar tárczáját, levágta hegyét, előkereste a gyufa-szelenczét, rágyújtott s esak midőn ismét min­dent eltett zsebeibe — indult tovább ; — mondják ez többször teljesen sikerül neki. — Vermes Lajos e mil- j tatváuyok legtöbbjét nagy biztossággal végzé, de nem oly piano. A byciclen még jól mozogtak Fisch, Filippovics, Schieinz. A byciclisfaversenyek közt versenygyalog­lát, futás, táv- és magas ugrási mutatványok is vol­tak ; talán nem egészen helyesen; — ezek köre az Athleticai Clubhoz tartozik, — hol nagyobb számú ve­télkedő által s a kellő pointtal eiőadva, impozáns lát­vány: itt eltéveszté hatását, s unalmasan hosszura nyujtá a programmot. — lm a versenyek lefolyása: I. Ünnepeiyes bevonulás. A budapesti kerékpár­egyesület és a budapesti vasparipa-egylet (Előre) 35 tagja vonult el bycicleken és trycicleken a tribun előtt. II. Verseny-gyaloglás. 14 kilometer. 21-szer a pá­lya körül.) 5 nevezés. Dij: az elsőnek egyleti arany érem, a 2-diknak ezüst érem. Simon Aladár 1 óra 21 p 08 mdp 1 •Wernau Manó, Bécsből 1 óra 23 p 28 mdp 2 Visszaléptek: Spiro Miklós, Schenk Samu és Ber- ber Lajos. — Simon — nyúlánkabb alak mint a kis zömök Vernau, az indulás után nem sokára elhagyta ezt, s soha többé be nem érve, biztosan nyert. — Az idő — daczára a homokos pályának, közép jó, bár járásukban nem volt semmi styl, s erőltetett ménesük igen fárasztó volt. Vernau mint halljuk, panaszt emelt vetélytársa ellen, hogy futott. A versenybíróság azon­ban, mint alaptalant, elutasitá azt. Miután a gyaloglás előreláthatólag közel másfél •órát veendett igénybe, közbe vasparipa-versenyek folytak, mig a gyaloglókat az erre kirendelt felügye Jők szemmel kisérték. III. Kezdők vasparipán versenyzése Elnöki dij. Táv 1600 meter stb. Eisőnek egyl. ezüst érem és tisz teletdij az elnöktől, a 2-diknak egyl. ezüst stb. Fisch M. 4 p 46 mdp 1 Fitipovich Emil 2 Bockelberg Ede 0 Visszalépett: Sturm L. — Alig hogy megindultak, a veszedelmesen kis kanyarodónál Bockelberg és Fili­povics összeütődtek s elestek; nem lévén még oly fürgék mint a joekeyk, soká tudtak lóra kapni ; ez­alatt Fisch 70—80 meternyi előnyt nyerve, azt végig meg is tartotta s elsőnek, Filipovics másodiknak ért be­IV. Hölgyek dija. Táv 2400 meter. Elsőnek a höl­gyek dija, 2 dik és 3-diknak tiszteletdijak. Vermes Lajos 6 p 46 mdp 1 Schieinz Károly- 7 p 10 mdp 2 Günther Károly 3 Förster-Khür Jenő 0 Külber Károly 0 Visszaléptek: Wünsche Emil és Engl József. — Az indulás után nyomban Schieinz K vált ki, s kb. 200 meterig vezetett, második Vermes, utána Günther. A második forduló végén Vermes Lajos utóiérte Schlein­zet, s a vezetést elragadva, azt végig njeg is tartá. V. Lassú verseny vasparipán. Táv 250 meter, hátrafelé menni tilos. Dijak ezüst és bronz érem azok­nak, kik leglassabban, azaz utoljára érkeznek be. A ki elbukik, kimarad. Wünsche Emil 0 Vermes Nándor 0 Tóth István 0 Vermes Lajos, Szabadkáról 2 Kistemanu Ferencz, Bécsből 1 Vasparipán lassan menni igen nehéz, mert eldől; itt nem szabad újra nyeregbe ülni. Az indulásból vagy 30—40 meter után egymást követve hulottak el Ver­mes Nándor és Wünsche, kissé tovább kitartott Tóth. A küzdelem az utolsó fordulónál pár perczig Vermes Lajos és Kistemann közt folyt, s végre ez utóbbi — ügycsen kikerülve egy homok zátonyt — melyben az előbbi elbukott — szabadon látta maga előtt a czélt, s megeresztve paripáját, mint győző haladt el abirói páholy előtt. VI. Futási-verseny, sikpályán, saját lábán. Táv. 1 kilometer. Egyleti ezüst- és bronz-érem Foilinusz Árpád 3 p. 52 mp. 1 Venzel Lajos 2 p. 52«/. mp. 2 Kövy Béla 0 Nyolcz nevező közül visszaléptek: Bockelberg, Bély, Schodl, Vernau (Bécsből), Simon. — Győztes a gödöllői versenyjárásból ismeretes Follinus, szorosan sarkában Venzel, gyenge harmadik. A két első igen szép stylben és gyorsan futott. VII- Vasparipa-verseny. Táv. 3200 meter. (4-szer a pálya körül.) Első dij arany érem és tiszteletdíj. 2-diknak egyl. ezüstérem és tiszt.-dij, 3-diknak ezüst­érem, 4-diknek bronz érem. Vermes Nándor (Szabadkáról) 1 Hildebrandt Nándor (Bécsből) 2 Sehleinz Károly 3 Philippovits Emil 0 FörtsherKhiir Jenő 0 Felváltva Jlildebrandt és Vermes, néha Schieinz vezettek: Hildebrandt a bosszú vonalon bámulatos gyor­sasággal rohant, de ő is, Vermes is egy párszor elbuk­tak a kis fordulóknál, mindamellett Hildebrandt győzelme kétségtelennek látszott, midőn az utolsó for­dulónál ismét elbukva, az ez alkalmat felhasználó leg­erősb versenyfél Vermes Nándor eléje vágott, s nagy elónyt Dyerve — bár Hildebrandt szelek szárnyain jött utána — többé be nem érve, szépen nyert. Nagy éljen­•zéssel fogadták. VIII. Mii-verseny. Abból áll, hogy ki tud ügye­sebb és kisebb nyolczasokat és köröket minél lassabb tempóban csinálni, a paripán állni, guggolni, féloldalt ülni, tótágast csinálni stb. Kisteman Ferencz (Bécsből) 1 Vermes Lajos 2 Az elsőnek egyleti ezüst érem és elismerő okirat, a másodiknak egyleti ezüst érem. IX. Magas ugrás. Két Iegmagasb ugrás dijaztatik. Az elsőnek egyleti ezüst érem, 2-diknak bronz érem. Vermes Nándor 173 centimeter 1 Vermes Lajos 167 „ 2 Schodl János 0 Simon Aladár 0 Tizenkét nevezett közül csak a fentebbi 4 con­eurrált. A próba-ugrások után először 160 centimeterig emeltetett fel a vessző; csak a két első ugrotta tisz­tán; a 167-et is a két első; a 173-mat csak az első. Egy magán jellegű távugrásbau Schodl János párszor egymásután 535 centimeter hosszat (nem egész 17 láb) ugrott. Közép jó ugrás. X. Három kereküek versenye Ausztria és ma­gyarországi műkedvelők. Táv 1 kilometer. Vermes Lajos (magánosan) 1 Forché Román, Engl József ) együtt egy Sturm László, Günter Károly 1 kocsin Wünsche Emil 0 Heves verseny után első lett Vermes Lajos. A homokban kissé nehéz jármű hajtása tetemes izom­erejű lábakat kiván. Este 7 órakor lett vége a versenynek, mi a fe­lesleges athl. mutatványoknak tulajdonitható. Azután nagy bankett a Hungáliában. Idő szép, közönség csekély számmal. Reméljük, hogy októberre — az „Athletik-ai Club" nyilvános viadalán — hol szintén lesznek Bicycle versenyek (Orczy-kert) tömegesen nézi meg a főváros és vidék e nagyjelentőségű uj sport ágat. S. jf. /'. v i zi-s p o r t. A balatonfüredi vizi-versenyek. Sirályok, csüllők röpködnek a belátliatlan viz jzöldes-kék tükörén; ... a távol kékellő tihanyi hegyek felől ped'g duzzadó fehér vi­torlák szárnyain repül egy pár naszád, alkal­masint gr. Nádasdy vagy Esterházy Misiéi, kik állandó tanyát ütöttek a magyar tengeren, s reggelenkint vitorla-gyakorlatokat tartanak. Gőzösünk, a jó öreg Kisfaludy, tüsszögve siet és szeldeli a habokat, — mig tekintetünk a Balaton partját szegélyző gyönyörű zöld sző­lőkön, fehérlő falvak és hegylánczokon me­reng. Bizony szép gyöngye ez a tenger Ma­gyarországnak. * * A nagyszabású versenyeknek gyönyörű idő kedvezett. Balatonfüred gyülhelyét képezte egy álló héten keresztül hazánk sportembe­reinek. Aránylag nem sok közönség nézte mindössze ama versenyeket, melyeket igy együttvéve és felváltva talán sehol a világon nincs alkalma láthatni oenkinek. A buzgóan működő Balaton-egylet által rendezett versenyekre épen az általuk támo­gatott Balaton-vidék mindkét partjáról hiány­zott a gentry, az intelligentia. A főurak azon­ban dicséretreméltóan képviselték. Első nap. Aug. 22. Evező- versenyek. Midőn az augusztusi nap felséges suga­rai csak a hajnali pir alkalmával bocsátkoztak a tengersima Balaton vizszinére, a fürdőpar­kon és partokon festői, eleven élet uralkodott. Járókelő fürdővendégek, köztük hölgyek leg­szebb toilettejükben, piros, fehér, kék-sapkás regattisták, kiknek száma dominált a vendé­gek soraiban, matrózok, halászok, sürögve forogva ... A Balatonon egy-egy verseny­csónak megereszti utolsó training-utját . . . Az impozáns tavon semmi szél, még egy gyeDgéd zepliir som érinti a vizsima tükröt, mely Szigliget felé egy óriási tenger teljes képét nyújtja beláthatlan sik vonal alak­jában. A nap délelőtti folyamán lázas tevékeny­ség uralkodott a Balaton partján; versenybí­rák, indítók és versenyzők mindent készen tartottak a versenyekre és a délelőtt folya­mán állapitották meg a délutáni programmot. Pont 12 órakor érkezett meg a Kisfaludy ­gőzös, mely szinig megtelt fővárosi vendé­gekkel. Tizenkét óra után mély nyugalom ural­kodott a fürdőhelyen és a Bdatonon. Min­denki ebédelni készült. Ezalatt a városi pan­dúrok szerteszét — dob és trombitaszóval — hirdették, hogy a verseny délután x/ 23 óra­kor veszi kezdetét. A mondott időben a Kisfaludy-gőzös ver­senyvendégekkel telve elioáult, és a hoy-al szemben állást foglalt. A versenybírói hajóban jelenvoltak: Thaisz versenybiró és a jury elnöke, Szarvasi, Young és Szalay Imre. A versenyek legelső pontjai voltak az evező-versenyek. I. Skiffek. (Legjobb párevezős hajék.) Harcz a bajnokságért Magyarországon. Védi Mihálkovics Tiva­dar bajnok, a győri csónakázó-egylet tagja. Dij 70 frt értékű bajnoki emlékérem és „Magyarország evező bajnoka" czime. Utolsó vetélkedés. Táv. 250 > méter. A verseny alatt teljes szélcsend uralkodott. Az idő forró meleg, 26° volt. Miután e versenyre kihívó nem jelentkezett, a jury 12 pereznyi időtartamot tűzött ki Mihálkovics urnák. Az adott indítási jelre Mihálkovics a győri csó­nakázó egylet színeiben 78 kilo súlyú skiffjében 2 óra 56 perez 15 másodperczkor megindult, sebesen egymásután sajátságos tetszetős stylusban haladva, biztos tartás és hidegvérű nyugalommal rohant a pá­lyán végig. Egyedüli hibául azt róhatjuk fel, hogy az a bizonyos indulási verve, mit tőle megszoktunk, most nem igen volt rajta észrevehető Hiába, nem volt ellenfele, és igy nélkülözte azt a mintegy ihletszerii versenyzési ösztönt, mely min­den törekvő versenyzőt elragad és győzelemre visz. A 25( 0 meter távolságot a mondott recordon be­lül 10 perez 3J mdpercz alatt tette meg és ugy kar­társai mint a nagy közönség, viharos éljenzései mel­lett, mint Magyarország első evező bajnoka érkezhe­tett a czélponthoz 3 óra 6 perez 45 mdp alatt. Mihálkovics magas, szélesvállu, teljesen kifejlődött, jól megedzett alak. Arczán meglátszott, hogy a trai­ning kissé megviselte. Mihálkovics ugyanis életmód és étrendre nézve trainirozott. A tulajdonképeni ver­senyre azonban csak egy hétig, tekintettel arra, hogy a budapesti nemzetközi ez idei regatta-versenyekre hat álló hétig lefoglalták. Mintegy előre látható volt, hogy e versenyre ki­hívás nem történik. A külföld részéről egyedül Bécs­ből gyanítottak ellenfeleket. A bécsiek két legjobb evezője Mihálkovicsot pedig már Bécsben és Buda­pesten legyőzte. Más bécsi azonban, kinek győze­lemre kilátása lett volna, nem akadt. A hazai evezősük közt egyedül Feith A. vált volna (Pozsonyból) veszedelmes ellenféllé. Erről azon­ban ama hir terjedt el, hogy megbetegedett. Vala­mennyi a versenyekben részt nem vevő sportsmanek­nél ugy látszik e „megbetegedés" fejezi ki a hátravo­nulást az erősebb ellenfelek előtt. A tavalyi balatoni versenyeken azonban Feith je­len volt, de nem szállt sikra. Tudtunkkal Mihálkovics őt tényleg ki is hitta, de ezt el nem fogadta. A régibb nemzeti hajósegylet és a fiatal Hunnia részéről skiffre készen begyakorlott evezősök nincsenek. Mihálkovics evező stylusa béesi és budapesti le­veretósei után tetemesen javult, úgyhogy, ha techni­cája még kissé emelkedik, egy ujabbi harezban Hin­termann es Frey ellen győzelemre kecsegtető kilátása

Next

/
Thumbnails
Contents