Vadász- és Versenylap 27. évfolyam, 1883

1883-05-03 / 18. szám

158 Va dász- és Verseny-Lap. Márczius 29. 1883. hogy a versenyt Gailiarddal akarja megnyerni. — Erős küzdelem után egy fcjhoszszal nyerve; egy nyakhossz a második és harmadik közt; két hoszszal hátrább St. Blaise 4-dik, Chislehurst ötödik s Highland Chief hatodik. Versenyérték 4600 font. Április 27-én. One Thousand guinea Stakes. Tét 100 guinea, bá­nat fele; 3é kanczák. Teher 8 st. 12 font; a második ló 200 sov., a 3-dik tételét menti. Rowley Mile. (57 nevezés.) Mr C. J. Lefévre Hauteur ap Rosierueian a Haw­torndale Fordham 1 Count F. Lagrange Malibran Goater 2 Sir F. Johnstone Lovely Wood 3 Futottak még: Lady Brooke, Britomartis, Consu­leo, Etarre, Biserta és Golspie. — Fogadások az indulásnál 9:4 Hauteur, 4:1 Britomartis, 9:2 Malibran stb. ellen. — Küzdelem csak a három első közt, s csak egy-egy nyakhossz különbséggel nyerve; négy hoszszal hátrább Etarre. Az erre következő 2éves versenyben br. Roth­schild csikaja Eira (ap Kisbér a Aeolia) ismét győztes lett igen szép társaság ellen, melynek 4 és 7 fontot adott. Francziaország. Boulognei tavaszi versenyek. Ötödik nap. Ápril 19-én. Prix Greffulhe. 20,000 frank. Táv 2000 meter. Comte de Lagrange 3é p m Farfadet ap Naugat a Farandole 66 k. Dodge 1 Mr. Lefévre 3é sga m Bric-á-Brac 56 k. Kearney 2 Due de Castries 3é p m Manóéi 56 k. Kellet 3 Mr. P. Aumont 3é sga m Chitré 56 k. Storr 0 Comte de Lagrange 3é p m Derviche 56 k. Chesterman 0 Fogadások: 6:4 Fartadetre, 7:4 Chitré, 12:1 Ma­nóéi és Bric-á-Brac, 20:1 Derviche ellen. — Egy nyak­hoszszal nyerve ; négy hossz a második és harmadik közt. Hatodik nap. Ápril 22-én. Poule D'Essai des Pouliches. 20,000 fr. 3évesek, Táv 1600 meter. A. Staub p k Stockholm ap Cadet a Stockhausen 56 k. Wadle 1 Comte de Lagrange sga k 56 k. Dodge 2 Due de Castries sga k Faille 56 k. Bridgland 3 Br. Schickler p k La Dauphine 56 kilo Hopkins 0 Due de Castries p k Crémona 56 kilo Kellet 0 Mr. Ephrussi p k Rachel 56 kilo Watts 0 Br. Rothschild p k Leda 56 kilo Lemaire 0 Mr. Letévre sga k La Culture 56 kilo Loats 0 Fogadások: 3:1 Stockholm, 5:4 Malibran, 12:1 Faille ellen. — Egy fejhoszszal nyerve, három hossz a második és harmadik közt. Poale D'Essai des Poulains. 20000 frank. Három évesek. 1600 meter. Mr. Lefévre p m Regain ap Mortemer any Reine 56 kilo Loates 1 Br. Rothschild p m Skye 56 kilo Lemaire 2 Due de Castries p m Manoel 56 kilo Bridgland 3 Ugyanannak sga m Dard 5G kilo Kellet 4 Marquis Bouthillier p m Croc-en-Jambe 56 k. Storr 0 Mr. Ephrussi sp m Rubens 56 kilo Watts 0 Comte de Lagrange p m D'Argental 56 kilo Dodge 0 Mr. H. Jennings p m Robert Macaire 56 k. Baker 0 Mr. H. Delamarre sga m Vernet 56 kilo Rolf 0 Comte de Juigné p m Mantelet 56 kilo Carrat 0 Fogadások: 7:4 RegaÍD, 16:1 Skye, 20:1 Manoel ellen. — Két hoszszal nyerve, három hossz a máso­dik és harmadik közt. Prix Biennial. ÍOOOO frank. Négyévesek. 3200 m. Mr. H. Delamarre p k Clio ap Dollar any CIotho B8«/a kilo Rolf 1 Mr. P. Áumont sga k Mdlle de Senlis 58'/, Storr 2 Mr. de Montreuil p m Jasmin 60 kilo Baker 3 Fogadások: egyenlő pénz Cliora, 5:4 Mdlle de Senlis, 8:1 Jasmin eilen. Egy hoszszal nyerve, négy hossz a második és harmadik közt. A verseny-ló idomitása. (Ujabb tanulmányok e téren.) XXI. A valódi ok, miért futnak a lovak oly ritkán. — A tulajdonos előtt történő fogadások. — A tu.ajdonosok és barátaik. A titok értéke. — Rous tengernagy. — Mr. Greviile. — Egy névtelen levél. — A nagyon könnyű teheralap veszedelme. — Példák. — Verseny­lovak sikerei nagy teherrel: Rataplan, Fishermau, Chan­dos, Vespasian. — Rous tengernagy véleménye és el­lenvetése. — Handicap terhek táblázata. — Derby és Redesdal lordok. — Mit mondott Mr. John Scott? — Lovász-fiúk sikertelen lovaglásai. Legközelébb beszéltünk a közönségnek a lótulajdonoslioz való viszonyáról; most pedig lássuk ez utóbbinak viszonyait oly egyé­nekkel szemben, kik barátainak vallják ma­gokat s e czim ürügye alatt oly tanácsokat adnak, melyek az idomár nézetével és meg­győződésével ellenkeznek. Minden nagy dolognak a titok a lelke s bizonyára a versenyek azok, melyek külö­nösen alávetvék e szabálynak. Sajnos, azok, a kik először futtatnak, többnyire fiatalok és tapasztalatlanok; s titkuk gyakran napvilágra kerül; olykor a leginkább érdekelt egyének, a kiknek rejtegetni kellene a titkot, árulják azt el, akaratuk ellen. A boldogult Bentinck György lord azt mondta: „Ha azt akarjuk, hogy valamely dolog köztudomásúvá váljék, irjuk meg azt valamelyik barátunknak, figyel­meztetve őt, hogy valamikép el ne beszélje — s bizonyosak lehetünk a felől, hogy azt az egész világ meg fogja tudni ; ép igy áll a dolog a versenyekre nézve is ; a barátok azok, a kik mindent lelepleznek." — A levelek is ép ugy árulóink lehetnek: elolvassuk azokat, azután elhányjuk; egyetlenegy ember lelephezheti azt, a mit százak ellenében gondosan takargat­tunk; legjobb a leveleket azonnal elégetni, mihelyt elolvastuk ; még előnyösebb azonban, ha terveinket élőszóval, nem pedig Írásban közöljük az illetőkkel. E rendszert ajánljuk mindazoknak, kik nem akarják, hogy titkolni való ügyeiket mindenki megtudja. A turf legnevezetesebb férfiai közé szá­mithatjuk, kétségkivül, Rous tengernagyot és M. C. E. Greville-t, kik mindketten nagy ta­pasztalattal birtak s nagyon sokat tudtak, s mégis mindamellet nem mutathattak föl oly sikereket, miut tőlük várni lehetett volna. A tengernagynak magának soha sem volt lova; de sokáig igazgatta a Bedford berezeg istállóját. Evek során át ő csinálta a főbb handieapeket s mégsem nyert soha semmit. Mr. Greviile szintén nagyon szerencsétlen em­ber volt; nemcsak magának volt nagy istállója, de szövetségesének a portiandi berezegnek is, s Angliának egyik nagy istállójában is igény­be vették a tanácsait. Egyetlenegyszer nyert a St. Legerben „Mango*-val s többi győzelme közül a Cesarewitcbet emiitjük föl, hol ő igen nagy hibát követett el. A dolog igy tör­tént. Fogadási ügyeinek intézésével bizonyos Perkinst bizott meg, egy gazembert (a mi­nők gyakran találhatók az ügynökök közt) s ez az ember megszökött, a nélkül hogy egyet­lenegy fillért adott volna neki a fogadási nye­reményekből. M. Grevillere nagyon érzéke­nyen hatott a csapás és soha sem feledhette azt el. Nos, e méltán tiszteletben és szeretetben állt két uri embernek, szerintünk, a legna­gyobb hibája az volt, hogy magokban nagyon is bíztak, de nem eléggé idomárjaikban, kik­nek a véleményére ők mit sem adtak. A mi a titkolózást illeti, vannak embe­rek, a kik előnyüsbnek tartják álnév alatt futtatni lovaikat, de nagyon kevesen vannak, a kik azt fölfedeztetés nélkül tehetik. Mr. Graham igen sokszor változtatta a nevét, de csakhamar megtudták mindig, hogy ki lappang az uj név alatt. Megkisérlették, e gyakorlat ellen óvást tenni, de sikertelenül, ama czélból, hogy ne futtathasson ugyanegy tulajdonos ugyan­egy versenyben öt különböző név alatt. Ha azt akarjuk, mikép a közönség ne tudja meg, hogy futtatunk, a legjobb, ha a lovakat az idomár neve alatt nevezzük. Van egy megrögzött szokás, mely miatt való fölháborodásunkat nem fejezhetjük ki eléggé. A névtelen levelekről akarunk szólni, melyeket orgyilkos módon röpítenek világgá olyanok, kik gyávaságuk, nyomorultságuk ér­zetében a sötétben lappanganak, félve nyíl­tan szembeszállni ellenfeleikkel. Igaz, hogy az ily levelek szerzői nem igen ártanak, ha csak leveleiket elfogult, félénk emberekhez nem inté­zik ; de sajnos , sokan vannak olyanok, kik félrevezetni engedik magokat köl­tött históriák által , oly czélból, hogy az arra hallgatókat megkárosítsák, és a névte­len levél Írójának hasznot hajtsanak. Magunk is tudomássul birunk egy versenyistállóról, mely visszavonult Whitewalltól s Danebury­ben versenyzett, csupán egy névtelen levél miatt. Mondanunk is alig kell, hogy ily eset­ben a jockeyk is károsodnak.*) Nincs a megvetésnek oly erős kifejezése, sem eléggé súlyos büntetés, a melyet az ily névtelen levélírók meg ne érdemelnének. Azon­ban az is hibás, a ki ily leveleket kap­ván, nem közli azt környezetével, hanem va­kon hisz azoknak. Véleményünk az, bogy leg­okosabban cselekszik az, a ki ha ily leveleket kap, azokat olvasatlanul tűzbe dobja. « * * Most pedig beszéljünk a terhekről és tá­volságokról. Mi ama nézetben vagyunk, hogy a versenyló mai napság ép oly képességgel bir, mint a hajdani, egy emberrel hátán bi­zonyos távolság megfutására, s hogy maga­sabb tehermérték előnyösebb lenne mind a tu­lajdonosra, mind a jockeyra nézve, s a mi több, emberiesb, a lóra nézve. Előszóra lovászgyerme­kek nem képesek a lovat, a melyet lovagolnak, vezényelni; gyakran elragadják őket a lovak, sőt ki is törnek s kétszeres utat kel! tenniök. Ama képtelenségnek nevezhető terhek, me­lyeket handicap-lovakra rónak, komolyan hi­báztatandók. E bajon mielőbb segíteni kellene s több fonttal fokozni a terhet, hogy észszerű súlyt állapithassunk meg. Mi már futólag em­lékeztünk erről, most pedig részletesen, min­den elfogultság nélkül tárgyaljuk e kérdést. Senki előtt sem szenvedhet az kétséget, hogy ha valamely ló több izben tanúságot ad arról, hogy 400 meter távra, 140 sőt 150 fonttal a hátán, futni képe», avagy ha egész nap tud vadászni gyakran több mint 200 fonttal, a nélkül hogy megsinylené, határozottan balga­ság azt hinni, hogy valamely ló tul van ter­helve ha 88 fontnál többet visz, s azt állí­tani, hogy ha 3000 meternél nagyobb távot fut, lábai tönkre mennek. Mi számos példát idézhetünk e tekintet­ben. A nottinghami Mr. Edges, kiről tudva van, hogy keményen lovagol a falka után, csupán telivér paripákat használ, holott nye­reg nélkül 180 fontot nyom; de azért nem hiszszük, hogy o sportsman istállójában több bénult ló lett volna, mint bárki máséban. Mr. Smith, Mr. Farquharson 160 fontot nyomtak s csupán telivéreken lovagoltak, és a ki őket vadászaton látta, nem mondhatja rólok, hogy valaha kiálltak volna. 1831 ben Mr. Osbalde­stone igen nevezetes fogadást tett idő ellen; arra vállalkozott, hogy 320 kilometert tiz óra alatt fut be. F sportsman súlya 140 font volt. Mi is láttunk huszonnyolez oly lovat, melyek 7 kilometer távra 138 fontot vittek, melyek kö­zül hat nem volt idősb három évesnél, s ezek közül egy 8 perez 50 mp. alatt futotta meg a távot; az idősbeknek 10 p. 15 mpre is volt szükségök s ezek közt a legsebesebb: Tranby (öt éves ló) 8 perez alatt végezte futamát. Reméltem, ez is eleven például szolgál arra, hogy telivér mily terhet képes vinni, hosszú távra. Vessünk most egy pillantást a Ratap­lan, Fisherman, Chandos és Vespasian futamaira, mely lovak kétéves korukban 107 fontot vit­tek s e suly cgyátalában nem ártott nekik, mert pl. Chandos t láttuk futni vagy harmincz­szor, egészen 180 fontig emelkedett teherrel, s e roppant suly daczára is nyert. Rataplan 70 versenyből 30-at nyert meg. Vespasian, rosz lábai mellett is megnyerte a Chesterfield-Cup-öt 128 frt terhet vive; Fisherman 136 verseny ­*) Egyszer X. őrgróf névtelen levelet kapott, mely őt arról értesítette, hogy ha jockeyja az ascoti tnee­tingen egy bizonyos lovát lovagolja, f°S nyerni; a levélben az is említve volt, ..hogy Írójának bizonyítékai is vannak erre nézve. Önkint érthető, hogy ha e bizonyítékokat követelték volna, vagy ha a levél Íróját fölfedezik, mit sem találnak vala. S mit tett az őrgróf? Kétségkivül hivatta jockeyját, kikér­dezve ezt és tanácskozott idomárjával, — véli az ol­vasó. — Épen nem: komornyikjától kért tanácsot, e legbizalmasabb emberétől, ki.azt tanácsolta neki, hogy változtassa a jockeyt; ugy cselekedett s megnyerte a versenyt; csakhamar aztán visszavonta valamennyi lo­vát Daneburyből.

Next

/
Thumbnails
Contents