Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-12-21 / 51. szám

Deczember 1 4 . 1882. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 459 jelentek meg a minden nemes sport iránt lel- j kesülő szeretett masterjok : Gr. Esterházy Miklós megyeri vadászkastélyában, honnan, a reggeli elköltése után, mindannyian kisiettek a szépen fellobogózott versenyhelyre, hol már a Budapest­ről egyenesen odament néhány vadász ur által szivélyeeen üdvözöltettek. Megkezdődött a pezs­gés-forgás; a négy urlovar egyenkint mázsáltatta le magát s körültök egy kis ring képződött; mind a négy ló esélyei meg lettek vitatva kö­rülményesen és sokan ama kíváncsiságoknak adtak kifejezést, mint fogja a kis Olcsó a nyolczvan kilo magas terhét versenyében el­vinni, és Galantha. és Gavar, melyik bir na­gyobb esélylyel a nyerésre? Előbbit sebesebb­nek, utóbbit kitartóbbnak vélték lenni sokan s hogy a nyerőt eme két ló között kell ke­resni, abban majdnem mindnyájan meg­egyeztek. Emelte a verseny érdekességét még ama körülmény is, miszerint mindkét lovat urlovasaink legjobbjai lovagolák ; egy­szóval minden körülmény, minden faktor megvolt, hogy e rögtönzött vadászverseny oly érdekfeszitővé váljék, a mint az aztán lett is, s majdnem ama benyomást éreztük magunk­ban, a milyennel egy rendes nagyobb aka­dályverseny kimenetele előtt birni szoktunk, s lia képzeletünkben totalisateurt, bookma­kereket oda varázsolunk, egy Liverpool, San­down Park vagy Croydon meetingen képzel­hettük volna magunkat. — De a négy versenyző valóban becsületére is válhatik ha­zai félvér-tenyésztésünknek, s bogy ilyeneket nevelni tudunk, valóban büszkék lehetünk reá, 80 kilót három mértföldön oly paceban s oly erős akadályokon keresztül hibátlanul haza VÍUDÍ— mit kívánhatunk sokkal többet? — S még is iparkodnunk kell jobbat s job­bat-s főleg eme classisból mentül többet és többet nevelhetni. — Az érdekes verseny le­folyása a következő volt : Vadászverseny. Belföldi félvér vadász lovakkal Dij egy kisbéri 4éves félvér ló. Táv kb 4800 meter. Teher 80 klgr, 4éves 6 kilogrammal kevesebb. Üzleti lovarok 2 klgr külön. Tét 25 frt, bánat 15 frt. A második 16 a tételeket és bánatokat nyeri, levonatván belőle kettős tételt a 3-dik ló javára. Négy nevezés. Gr. Batthyány Elemér id sp her Gavar 80 kilo Beniczky Gábor ur 1 Gr. Esterházy Miklós 5é sga к Galantha 80 kilo Br. Twickel 2 Ellingcr Tivadar lov. id p к Olcsó 80 k. Tulajd. 3 Br. Dewitz Ottó 5é sga к Tripone 80 k. Tulajd. 0 A vezetést Gavar vette át két hosz­nyira követve Olcsótól; ettől három hossznyira Galantha ment majdnem egy vonalban Tri­pone-nal igy vették a lovak az első két aka­dályt, mignem a harmadiknál, a deszkafalnál, ugy Galantha mint Tripone ugorni vonakod­ván, nagyon sok tért vesztettek s már majd­nem ugy látszott, miszerint a versenyből egé­szen kiestek; de Galantha mindig jobban-job­ban javítván helyzetén, a pálya második kö­rülfutásánál már beérte Gavai t és Olcsót, mig Tripone több akadály ugrását megtagadva, csak­hamar egészen kiesett a versenyből. Midőn a versenyben maradt három ló a pálya má­sodszori körüllutásácál, a kertekből kijőve, szem elé bu kkant, akkor már Galantha ment elől, de az utolsó sövény előtt Gavar újra elhagyá őt, s a két ló erős küzdés között jött a nyerpont felé, mely küzdésből végtére is Gavar egy fejhossz-előnynyel elsőként ment el a nyerpont előtt. Olcsó két hoszszal utá­nok jó harmadik. — Gavar e szép győzel­mének mindnyájan szívből gratuláltak tulajdo­nosa gr. Batthyány Elemérnek, kinek a leg­jobb elégtétele lehet ily jó vadászlovat bír­hatni ; de viszont e ló eme szép győzelmét nagyban elősegité lovasa Beniczky Gábor ur valóban mesteri lovaglása, melyért aztán az ovatiók nem is maradtak el. E szépen sikerült versenyre egy pony-sik­verseny rögtönöztetett, lovászgyerekek részé­re, melyDek elnyeréseért hat pony vállalko­zott, s melyet erős küzdés után gr. Esterhá­zy Miklós tarka ponyja nyert meg, gróf Batthyány Elemér sárga ponyja ellenébeD. Eme verseny végeztével a legjobb ér­zéssel hagytuk oda a megyeri pályát, egy minden tekintetben jól sikerült meeting be­nyomását hozván magunkkal, s csak még amaz óhajunknak adunk kifejezést, hogy jö­vő évre még nagyobb számú mezőny indul­hasson a földmivelési minisztériumunk által felajánlani szokott kisbéri félvér-kanczáért. A verseny-ló idomítása. (Ujabb tanulmátiyok e téren.i VIII. A csikók tanitása. — Mire figyeljünk kezdetben az egyévesek tanításánál? — A csikó zabiája. — A csikó jártatása, lovaglása. — Melyik a legalkalmasabb kor a ló idomitására ? — Buffon és Cuvier nézetei. — Mily évszakban czélszerü az idomitást megkezdeni ? Előbbi fejezetünkben beszéltünk az ido­mitó-pálya helyiségének megválasztása felől, — most pedig mondjunk el egyet-mást a csi­kók tanitása felől. A yearlingek, midőn a tenyésztő kezé­ből az idomáréba jutnak, igen gyakran kö­vérek. Ily esetben különösen kezdetben, nem kell egyebet tennünk, mint az állatot napon­kint pár ólát lépésben és ügetésben jár­tatni s egy adag phisic-kel látni el. Aztán, szalagon gyakoroltatjuk s lia egyszer hozzá szokott a longe-on jobbra-balra nvugodtan járni, nagy óvatosan nyerget teszünk rá. Mikor mindehhez a ló hozzá szokott, lovagoltatni en­gedjük. A teherviseléshez legjobban rá lehet szoktatni, ba a lovászfiú az istállóban, mint­egy játszva, czirógatva a ló hátára fekszik, aközben nyugton marad s végre, lia a ló nyu­godtan viseli magát, fölegyenesedik rajta. IIa egyszer ennyire baladtunk — pedig csupán időre és türelemre van szükségünk, bogy ezt elérhessük — miután még egy ideig longe-on jártattuk, a szabadban kezdjük lovagoltatni, miközben a legnagyobb óvatosságra kell ügyel­nünk, nehogy az állatot elrontsuk. KapuczFn­nal egybeköttetésben levő rövid szalagon ve­zettessük a lovat s ügyeljünk arra, hogy a vezető a szalagot egész röviden, a ló fejénél fogja, miáltal hatalmában tartl atja az állatot, ha ez a megfutamodást megkisérlené. Ha azonban a ló hosszú szalagon vezettetik, a vezető az első ugrásnál előre megy, mert kü­lönben a ló részén van az előny s ba egy­szer megszabadulhat, mértföldeket megfuthat mig el lehet fogDi, nem is említve, bogy a fiatal ló ilyenkor nagy kárt tehet magában, sőt esetleg tökéletesen meg is romolhatik. Ez eshetőségtől tehát minden áron meg kell óvni a lovat, mi csupán nagy vigyázat s nyájas bánásmód mellett lehetséges. Az elhirtelenke­dés különben is soha, vagy csak ritkán vezet czélhoz s a várt gyors előlialadás helyett csak hátramaradást tapasztalhatunk. Különben is oly sok mindenféle alkalom merül föl, mely­ben a lovaknak bajok történhetik, minélfogva igyekeznünk kell, hogy az oly veszélyt, me­lyet óvatossággal könnyen elháríthatunk, fen­tebb emiitett módon megelőzzük. Zabla gyanánt legalkalmasabb az úgyne­vezett játékzabla ; erős zabla ez, melynek szájba eső részén néhány aczél vagy vasda­rabka függ, melyek a lovat rágcsálásra kész­tik. A középső darabnak mindig a ló szája közepén kell maradni. A kantárt nem szabad nagyon bosszúra csatolni, mert különben a ló könnyen a zabiára emeli a nyelvét, a mit min­dig kerülni kell; de annyira rövidre sem kell csatolni, hogy az állat szájvégei fölfelé húzód­janak, a zabola e miatt szabadon nem mozog­hatván. Mindkét esetben keményszájúvá ten­nők a lovat. Ha a csikó nem akaratoskodik többé, szabadon lovagolhatjuk egy korosabb lómel­lett. Először csak lépésben és ügetésben lo­vagoljuk, hozzászoktatva a lovat, lKgy a lo­vas tetszése szerint jobbra-balra forduljon s aztán egyenes vonalban canterben is lovagol­mint Oroszország, hogy egyes csapatait р. o. az egyes ütegeket nemcsak alkalmas, hanem kizárólag egyszinii lovakkal is elláthatja, ad­dig, lóállományára nézve, egyik európai hata­lom lóállománya sem szoríthatja háttérbe;**) — Orosz-Lengyelország, a woroneschi és rjä- sani kormányzóság, — hogy csak a kitünőb­beket említsük, erre vonatkozólag elegendő biztosítékot nyújtanak. A legénység az egész birodalomból so­roztatik, és habár a tettleges szolgálat 6 évi tartamú, a katonai sajtó már ismételve nem­csak eme szolgálati idő meghosszabbításának szükségessége iránt nyilatkozott, hanem arról is panaszkodott, hogy a jelenlegi L'képezési rendszer mellett, a tényleges kiképezésre szánt szolgálati idő is többféleképen és lénye­gesen korlátoztatott, úgy hogy valódi lovaso­kat nevelni lehetetlen. Nem tudjuk, mennyiben illik ez a tény­leges viszonyokra, de ebből mégis jogosan következtethetjük, hogy az orosz ujonezok a lovaglástól jobban idegenkednek, mint általá­ban föltételezik, valamint kétségtelen az is, hogy az összes sorlovasságnak dragonyosokká való átalakítása — a kiképzés és alkalma­**) Sokaságra nézve igen, de nehezen a mi a jó­ságot illeti. zásra való tekintettel — nem jó módszer eme baj orvoslására. Nyilt kérdés marad tehát, vájjon ez intézkedés hasznossá válik-e és vájjon az orosz lovasság ebből jutalmazó gyümölcsöt nyerend-e? Az uj dragonyosok szervezésével egyide­jűleg a kozákokat illetőleg el lett rendelve, hogy 1 uráli kozák-ezred és 2 orenburgi ko­zák-ezred a hadsereg lovas hadosztályába osz­tatik. Ez uj intézkedés, a kozákok kiképzési fokára lényeges befolyással bir, mert ennek folytán a modern lovasság harczmódjával na­gyobb seregtestekben is megismerkednek. Helyén való lesz talán, ha nagyobb bi­zonyság kedvéért a kozákokról is kissé tüze­tesebben szólunk. * * . í 1 Az orosz kozákok kiegészítési vidékükről vannak elnevezve ; ezúttal csak azokra vo­natkozunk. melyek valamely európai háború­ban szerepelhetnének. Minden kozák állomány három fölkelt­ségből áll, melyből az első tényleg szolgál, a második szabadságolva van és nincs lova; ebből következik, hogy háború esetén az első fölkeltség azonnal, a második aránylag igen rövid idő alatt mozgósitható. A harmadik fölkeltség alakítása némi akadályokba ütközik, leginkább pedig azért, mert a sajátlagos typusú kozák lovak a meg­felelő számban csak nehezen állíthatók elő***) Oroszország kozákjai a tettlegesen szol­gálók európai Oroszországból : 20 doni ezredet, 6 orenburgi „ 1 astracbáni „ 3 uráli ezredet képeznek ; az ázsiai ko­zákokat itt figyelmen kivül hagyjuk. A bárom fölkeltség számra üézve majd­nem egyenlő, mindegyik 43,000 lovasból áll, melyek közül mintegy 5000 Ázsiára esik. 1874 ik évig sajátlagos kiképzési rend­szerükkel a kozákok oly lovaecsapatokat ké­peztek, melyek az ezrednél nagyobb sereg­testekben egyáltalán nem lettek alkalmazva, eredetiségüket teljesen fentartották, sőt törvé­nyesen őrizték, s a szó szoros értelmében szabad lovasságot képeztek. Midőn azonban az emiitett év folytán 14 önálló és békében is teljesen harczkész lovas­hadosztály lett alkotva, a doni kozákokból egy-egy ezred ilyen hadosztályba lett beoszt­va és 15., 16., 17. és 18. számú doni kozák ***) Ló volna elég, de gyönge, valószínűleg ez a hiba. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents