Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882
1882-12-21 / 51. szám
Deczember 1 4 . 1882. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 459 jelentek meg a minden nemes sport iránt lel- j kesülő szeretett masterjok : Gr. Esterházy Miklós megyeri vadászkastélyában, honnan, a reggeli elköltése után, mindannyian kisiettek a szépen fellobogózott versenyhelyre, hol már a Budapestről egyenesen odament néhány vadász ur által szivélyeeen üdvözöltettek. Megkezdődött a pezsgés-forgás; a négy urlovar egyenkint mázsáltatta le magát s körültök egy kis ring képződött; mind a négy ló esélyei meg lettek vitatva körülményesen és sokan ama kíváncsiságoknak adtak kifejezést, mint fogja a kis Olcsó a nyolczvan kilo magas terhét versenyében elvinni, és Galantha. és Gavar, melyik bir nagyobb esélylyel a nyerésre? Előbbit sebesebbnek, utóbbit kitartóbbnak vélték lenni sokan s hogy a nyerőt eme két ló között kell keresni, abban majdnem mindnyájan megegyeztek. Emelte a verseny érdekességét még ama körülmény is, miszerint mindkét lovat urlovasaink legjobbjai lovagolák ; egyszóval minden körülmény, minden faktor megvolt, hogy e rögtönzött vadászverseny oly érdekfeszitővé váljék, a mint az aztán lett is, s majdnem ama benyomást éreztük magunkban, a milyennel egy rendes nagyobb akadályverseny kimenetele előtt birni szoktunk, s lia képzeletünkben totalisateurt, bookmakereket oda varázsolunk, egy Liverpool, Sandown Park vagy Croydon meetingen képzelhettük volna magunkat. — De a négy versenyző valóban becsületére is válhatik hazai félvér-tenyésztésünknek, s bogy ilyeneket nevelni tudunk, valóban büszkék lehetünk reá, 80 kilót három mértföldön oly paceban s oly erős akadályokon keresztül hibátlanul haza VÍUDÍ— mit kívánhatunk sokkal többet? — S még is iparkodnunk kell jobbat s jobbat-s főleg eme classisból mentül többet és többet nevelhetni. — Az érdekes verseny lefolyása a következő volt : Vadászverseny. Belföldi félvér vadász lovakkal Dij egy kisbéri 4éves félvér ló. Táv kb 4800 meter. Teher 80 klgr, 4éves 6 kilogrammal kevesebb. Üzleti lovarok 2 klgr külön. Tét 25 frt, bánat 15 frt. A második 16 a tételeket és bánatokat nyeri, levonatván belőle kettős tételt a 3-dik ló javára. Négy nevezés. Gr. Batthyány Elemér id sp her Gavar 80 kilo Beniczky Gábor ur 1 Gr. Esterházy Miklós 5é sga к Galantha 80 kilo Br. Twickel 2 Ellingcr Tivadar lov. id p к Olcsó 80 k. Tulajd. 3 Br. Dewitz Ottó 5é sga к Tripone 80 k. Tulajd. 0 A vezetést Gavar vette át két hosznyira követve Olcsótól; ettől három hossznyira Galantha ment majdnem egy vonalban Tripone-nal igy vették a lovak az első két akadályt, mignem a harmadiknál, a deszkafalnál, ugy Galantha mint Tripone ugorni vonakodván, nagyon sok tért vesztettek s már majdnem ugy látszott, miszerint a versenyből egészen kiestek; de Galantha mindig jobban-jobban javítván helyzetén, a pálya második körülfutásánál már beérte Gavai t és Olcsót, mig Tripone több akadály ugrását megtagadva, csakhamar egészen kiesett a versenyből. Midőn a versenyben maradt három ló a pálya másodszori körüllutásácál, a kertekből kijőve, szem elé bu kkant, akkor már Galantha ment elől, de az utolsó sövény előtt Gavar újra elhagyá őt, s a két ló erős küzdés között jött a nyerpont felé, mely küzdésből végtére is Gavar egy fejhossz-előnynyel elsőként ment el a nyerpont előtt. Olcsó két hoszszal utánok jó harmadik. — Gavar e szép győzelmének mindnyájan szívből gratuláltak tulajdonosa gr. Batthyány Elemérnek, kinek a legjobb elégtétele lehet ily jó vadászlovat bírhatni ; de viszont e ló eme szép győzelmét nagyban elősegité lovasa Beniczky Gábor ur valóban mesteri lovaglása, melyért aztán az ovatiók nem is maradtak el. E szépen sikerült versenyre egy pony-sikverseny rögtönöztetett, lovászgyerekek részére, melyDek elnyeréseért hat pony vállalkozott, s melyet erős küzdés után gr. Esterházy Miklós tarka ponyja nyert meg, gróf Batthyány Elemér sárga ponyja ellenébeD. Eme verseny végeztével a legjobb érzéssel hagytuk oda a megyeri pályát, egy minden tekintetben jól sikerült meeting benyomását hozván magunkkal, s csak még amaz óhajunknak adunk kifejezést, hogy jövő évre még nagyobb számú mezőny indulhasson a földmivelési minisztériumunk által felajánlani szokott kisbéri félvér-kanczáért. A verseny-ló idomítása. (Ujabb tanulmátiyok e téren.i VIII. A csikók tanitása. — Mire figyeljünk kezdetben az egyévesek tanításánál? — A csikó zabiája. — A csikó jártatása, lovaglása. — Melyik a legalkalmasabb kor a ló idomitására ? — Buffon és Cuvier nézetei. — Mily évszakban czélszerü az idomitást megkezdeni ? Előbbi fejezetünkben beszéltünk az idomitó-pálya helyiségének megválasztása felől, — most pedig mondjunk el egyet-mást a csikók tanitása felől. A yearlingek, midőn a tenyésztő kezéből az idomáréba jutnak, igen gyakran kövérek. Ily esetben különösen kezdetben, nem kell egyebet tennünk, mint az állatot naponkint pár ólát lépésben és ügetésben jártatni s egy adag phisic-kel látni el. Aztán, szalagon gyakoroltatjuk s lia egyszer hozzá szokott a longe-on jobbra-balra nvugodtan járni, nagy óvatosan nyerget teszünk rá. Mikor mindehhez a ló hozzá szokott, lovagoltatni engedjük. A teherviseléshez legjobban rá lehet szoktatni, ba a lovászfiú az istállóban, mintegy játszva, czirógatva a ló hátára fekszik, aközben nyugton marad s végre, lia a ló nyugodtan viseli magát, fölegyenesedik rajta. IIa egyszer ennyire baladtunk — pedig csupán időre és türelemre van szükségünk, bogy ezt elérhessük — miután még egy ideig longe-on jártattuk, a szabadban kezdjük lovagoltatni, miközben a legnagyobb óvatosságra kell ügyelnünk, nehogy az állatot elrontsuk. KapuczFnnal egybeköttetésben levő rövid szalagon vezettessük a lovat s ügyeljünk arra, hogy a vezető a szalagot egész röviden, a ló fejénél fogja, miáltal hatalmában tartl atja az állatot, ha ez a megfutamodást megkisérlené. Ha azonban a ló hosszú szalagon vezettetik, a vezető az első ugrásnál előre megy, mert különben a ló részén van az előny s ba egyszer megszabadulhat, mértföldeket megfuthat mig el lehet fogDi, nem is említve, bogy a fiatal ló ilyenkor nagy kárt tehet magában, sőt esetleg tökéletesen meg is romolhatik. Ez eshetőségtől tehát minden áron meg kell óvni a lovat, mi csupán nagy vigyázat s nyájas bánásmód mellett lehetséges. Az elhirtelenkedés különben is soha, vagy csak ritkán vezet czélhoz s a várt gyors előlialadás helyett csak hátramaradást tapasztalhatunk. Különben is oly sok mindenféle alkalom merül föl, melyben a lovaknak bajok történhetik, minélfogva igyekeznünk kell, hogy az oly veszélyt, melyet óvatossággal könnyen elháríthatunk, fentebb emiitett módon megelőzzük. Zabla gyanánt legalkalmasabb az úgynevezett játékzabla ; erős zabla ez, melynek szájba eső részén néhány aczél vagy vasdarabka függ, melyek a lovat rágcsálásra késztik. A középső darabnak mindig a ló szája közepén kell maradni. A kantárt nem szabad nagyon bosszúra csatolni, mert különben a ló könnyen a zabiára emeli a nyelvét, a mit mindig kerülni kell; de annyira rövidre sem kell csatolni, hogy az állat szájvégei fölfelé húzódjanak, a zabola e miatt szabadon nem mozoghatván. Mindkét esetben keményszájúvá tennők a lovat. Ha a csikó nem akaratoskodik többé, szabadon lovagolhatjuk egy korosabb lómellett. Először csak lépésben és ügetésben lovagoljuk, hozzászoktatva a lovat, lKgy a lovas tetszése szerint jobbra-balra forduljon s aztán egyenes vonalban canterben is lovagolmint Oroszország, hogy egyes csapatait р. o. az egyes ütegeket nemcsak alkalmas, hanem kizárólag egyszinii lovakkal is elláthatja, addig, lóállományára nézve, egyik európai hatalom lóállománya sem szoríthatja háttérbe;**) — Orosz-Lengyelország, a woroneschi és rjä- sani kormányzóság, — hogy csak a kitünőbbeket említsük, erre vonatkozólag elegendő biztosítékot nyújtanak. A legénység az egész birodalomból soroztatik, és habár a tettleges szolgálat 6 évi tartamú, a katonai sajtó már ismételve nemcsak eme szolgálati idő meghosszabbításának szükségessége iránt nyilatkozott, hanem arról is panaszkodott, hogy a jelenlegi L'képezési rendszer mellett, a tényleges kiképezésre szánt szolgálati idő is többféleképen és lényegesen korlátoztatott, úgy hogy valódi lovasokat nevelni lehetetlen. Nem tudjuk, mennyiben illik ez a tényleges viszonyokra, de ebből mégis jogosan következtethetjük, hogy az orosz ujonezok a lovaglástól jobban idegenkednek, mint általában föltételezik, valamint kétségtelen az is, hogy az összes sorlovasságnak dragonyosokká való átalakítása — a kiképzés és alkalma**) Sokaságra nézve igen, de nehezen a mi a jóságot illeti. zásra való tekintettel — nem jó módszer eme baj orvoslására. Nyilt kérdés marad tehát, vájjon ez intézkedés hasznossá válik-e és vájjon az orosz lovasság ebből jutalmazó gyümölcsöt nyerend-e? Az uj dragonyosok szervezésével egyidejűleg a kozákokat illetőleg el lett rendelve, hogy 1 uráli kozák-ezred és 2 orenburgi kozák-ezred a hadsereg lovas hadosztályába osztatik. Ez uj intézkedés, a kozákok kiképzési fokára lényeges befolyással bir, mert ennek folytán a modern lovasság harczmódjával nagyobb seregtestekben is megismerkednek. Helyén való lesz talán, ha nagyobb bizonyság kedvéért a kozákokról is kissé tüzetesebben szólunk. * * . í 1 Az orosz kozákok kiegészítési vidékükről vannak elnevezve ; ezúttal csak azokra vonatkozunk. melyek valamely európai háborúban szerepelhetnének. Minden kozák állomány három fölkeltségből áll, melyből az első tényleg szolgál, a második szabadságolva van és nincs lova; ebből következik, hogy háború esetén az első fölkeltség azonnal, a második aránylag igen rövid idő alatt mozgósitható. A harmadik fölkeltség alakítása némi akadályokba ütközik, leginkább pedig azért, mert a sajátlagos typusú kozák lovak a megfelelő számban csak nehezen állíthatók elő***) Oroszország kozákjai a tettlegesen szolgálók európai Oroszországból : 20 doni ezredet, 6 orenburgi „ 1 astracbáni „ 3 uráli ezredet képeznek ; az ázsiai kozákokat itt figyelmen kivül hagyjuk. A bárom fölkeltség számra üézve majdnem egyenlő, mindegyik 43,000 lovasból áll, melyek közül mintegy 5000 Ázsiára esik. 1874 ik évig sajátlagos kiképzési rendszerükkel a kozákok oly lovaecsapatokat képeztek, melyek az ezrednél nagyobb seregtestekben egyáltalán nem lettek alkalmazva, eredetiségüket teljesen fentartották, sőt törvényesen őrizték, s a szó szoros értelmében szabad lovasságot képeztek. Midőn azonban az emiitett év folytán 14 önálló és békében is teljesen harczkész lovashadosztály lett alkotva, a doni kozákokból egy-egy ezred ilyen hadosztályba lett beosztva és 15., 16., 17. és 18. számú doni kozák ***) Ló volna elég, de gyönge, valószínűleg ez a hiba. Szerk.
