Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-12-21 / 51. szám

VADÁSZ- ÉS VERSEXT-LAP. Deczember 21. 1882. ba a triait csak tavaszra hagyjuk. Némelyeknek az a rosz szokásuk van, hogy a lovat juniusban idomitják, kőkeménységű talajoD. Lehetetlen, hogy ennek utóhatását ne érezzék a lovak, főleg ha nincsenek megvasalva. Még egyszer visszatérve a lovaglásra nézve legalkalmasabb korra, mint már mondtuk, a vélemények e tekintetben nagyon különbözők; mindamellett a telivérek mint year lingek lovagoltatnak в ez a legjobb. Lord Jersey soha sem idomitotta lovait kétéves koruknál elébb, aztán futtatta azokat hároméves korukban és sikert aratott ; Mr. Wriford szintén nem futtatta lovait hároméves koruk előtt, de már mint yearlingeket dressurába fogták. Mi a kérdéssel szemben határozott állást foglalunk. Bármelyik évében lépjen is a ló a versenypályára, már egyéves korában idomítanunk kell azt, mert sokkal kevesebb fáradsággal tehetjük kezessé és alkalmazkodává mint később s koránt sem fog annyi rosz tulajdonságot elsajátítani. Élénk példa erre nézve Mr. J. Farguharson, a ki lovait 4 sőt ötéves koruKig kényükre hagyta a legelőn s csak akkor kezdte azokat lovagoltatni. Nos, teljes életében soha sem volt jó lova s a versenytérre vive, csökönyösségét tanusitottak lovai. Vannak a kik azt állítják, hogy a lovak a korai és gyakori futtatás által elromlanak, elvesztik szívósságukat és egészségüket s idő előtt használhatatlanokká válnak. Ez állítás azonban könnyen megczáfolható, mert számos példát idézhetünk, mely szerint már egyéves korukban lovagolt lovak tiz-tizenkétéves korukban is megjelentek a versenypályán. Igy Historian, Lilian, Reindeer és számos más ló, midőn a turftól búcsút vettek, még oly egészségesek voltak, mint elletésük napján, holott fent idézettek mindegyike többször futott versenyt százszornál, nem is emlitve a trialeket s föltehető, hogy még többre is képesek lettek volna. Csak azért vonattak el a pályától, mert a ménesben volt rájok szükség, vagy mert külföldre szállíttattak ki, mi legjobb bizonyítéka annak, hogy egészségesek voltak, mert a külföld csak egészséges anyagot szokott vásárolni. Bátran állíthatjuk azt is, hogy Angliába importált oly ló, mely csak előhaladottabb korában lovagoltatott s vitetett a versenytérre, soha sem állhatta ki a versenyt sebesség tekintetében a korábban idomitott lovakkal. A franczia lovak, melyek az angol lovakat leginkább megközelítik, ép oly korán lovagoltatnak, mint emjzek. A kivételes esetek, mint a melyek közé az amerikai kancz.i Prioress is tartozik, csak is állításunkat erősitik meg. (Folyt, köv.) Turf-aphorizmák az angol ,,Sportsman"-'bôl. (Vége.) Mily fáradalmakkal, veszélyekkel, nélkülözésekkel, lemondásokkal van a jockey élete egybekötve, ha hivatásának kütelességhiven megfelelni akar, azt mi, mult heti számunkban már vázoltuk röviden s átalátioian. Fény és árny a sportéletben egyenetlenül vau fölosztva és sokan lettek hivatásuk áldozatává, a nélkül hogy a nagy tömeg egyebet mint futólagos megemlékezést szentelt volna nekik. Tevékenységök mezején kellett némelyeknek ifjú életüket föláldozni s talán nem lesz érdektelen, lia a nagy számból néhányat kiemelünk ékesen szóló memento mori gyanánt az élőkre nézve. Versenylótulajdonosok is lettek olykor sporthivatásuk áldozatai á. Igy Mr. Thomas Hewett, egyik hirneves tenyésztő, kit Lady Portland rúgott agyon, stb. Ott van a páratlanul álló turf-tragédia, midőn Pal- mer megmérgezte partnerjét a verseny utáni éjen, mint a törvéuyszéki vizsgálatból kiderült, fogadási érdekből. Tagadhatatlan, hogy e bűnös cselekmény egy ideig sok előítéletet tartott fönn a turfügygyel szemben. Még maga a nagy író Charles Dickens is, midőn Householdworihe-\khm\ Newmarketen való látogatását leirja, kiönti epéjét — ez eseményre hivatkozással — a fogadási intézmények ellen, egészen megfeledkezve arról, hogy hasonló bűntények az élet minden körülményében, fájdalom, előfordulhatnak s amaz esemény csak azért keltett oly nagy feltűnést, mert fair dealing versenyügyekben és a turfon szabály, sőt minden sportüzletnek tulajdonképi alapja. A sport a nemzetnek egyik iskolája s az is marad ama Palmerféle magánálló eset daczára is, és pedig iskolája oly sajátságoknak, melyeket máshol megtanulni nem lehet, melyek a nemzetre nézve ép oly nélkülözhetetlenek és épannyira diszére válnak, mint bármely erény, erkölcsiség és tudományosság. Egyedül álló eset, mely inkákb ama gonosztevő jelleméből magyarázható ki, semmint ama kürölményekből, melyek a turffal összeköttetésben voltak, mitsein változtathat itt s a sportüzletnek épugy nem ártott, mint nem árt a bankügynek valamely pénztárnok megszökése. A különbség csak az, hogy az ily megszökik, sajnos, ép oly számosan vannak, mint a mennyire egyedül 460 hatjuk. Ha mindez a legkevesebb nehézség nélkül sikerül, akkor a versenyló dressurája eléggé előre haladt arra nézve, hogy azt idomítás alá lehessen venni ; a Kapuczánt egészen mellőzzük ekkor в közönséges, kissé vékonyabb zabolát alkalmazunk a játéktábla helyett. A mi a legalkalmasabb kort illeti, melyben a lovakkal a lovaglást megkezdhetni, erre nézve a vélemények nagyon szétágazók a a vitás felek e pontban tolia sem togDak egy nézeten lenni. Puffon természettudós igy szól a lovakról : „Két vagy harmadféléves korában lova golják, miután ezelőtt soha sem nyerget sem zablát nem ismertek." Ő, terméózetesen, az arab lovakat érti, mert később igy szól : „Minden nap, reggeltől estig nyergelve állanak az arab lovak a sátorok ajtainál." Aztán ezt is mondja : „Három vagy negyedféléves korukban kezdik meg a lovak szeliditését s oktatását. Négyéves koráig gyakran lovagolhatjuk ugyan kevés ideig lépésben ; de négy éves kora előtt nem szabad futtatni, mert nem elég erősek még ; négy éven tul aztán időnkint lépésben és ügetésben lovagolhatok." Igy irt Buffon a mult században, miből azt következtethetjük, hogy az akkori lovak nem lehettek oly eiősek, mint a jelen századbeliek. Cuvier, ötven évvel később, még ugyanabban a nézetben volt, mint Buffon, „Állatországs ában a lovakról ezt írván : „Hároméves korukban megkezdhetni szelidilésükel s emberekhez való szoktatásukat " Mennyire egészen más szempontból indulunk ki mai napság! Tudjuk, bogy a lovakat nemcsak három, de két- sőt egyéves korukban lovagolhatni, anélkül hogy ez nekik megártana. Nem egy futott utóbb emiitett korban versenyt, igy pl. Shism Shrewsburyben, minden rosz következmény nélkül. Az egyévesek versenyét mindamellett is czélszerűnek látták abbahagyni. Nagyon fontos azonban az évszak, mely; en a dressurát kezdjük, mire nézve a fentidézett tekintélyek teljes hallgatásban vannak. A józan ész azonban azt sugalja nekünk, hogy annak oly időben kell történni, midőn a talaj puha és ruganyos; e szerint mindig az időjárás tekintetbe vételével kell eljárnunk, minden esetben egyébiránt a tél beállta előtt, juliustól szeptemberig, sőt októberig is. Azonban a trial sohasem lehetvén biztos az idő rövidsége miatt, sokszor czclszerűbb a dressurát már márcziusban megkezdeDi. Másrészt, ama lovaknál, a melyeknek csak az év későbbi szakában kell lovagolniok, czélszerűbb ezredből egy kozák lovas hadosztály alakíttatott. Egyidejűleg a doni kozákok némely kiváltságai megszűntek, s törvény adatott ki, melyszerint ok a lovas-hadosztályokba osztattak, némely sajátságuk, igy többi között a Lawa (nyitott két sorral valaló roham) érintetlen maradt, de több követeltetett mégis, hogy nagyobb lovastestekkel is közreműködhessenek. A doni kozákoknál, minthogy 1874-ben már hadosztályokba lettek beosztva, jelenleg 8 korosztálybeli legénység van, melyekre nézve a nagyobb seregtestekben való működés nem szokatlan, kikből — természetesen lia a magasabb parancsnokságra alkalmas egyének nem hiányzanak, — háború esetén azonnal 6 doni kozák-lovas-hadosztály volna felállítható. A 14 terek és kuban kozák ezredből is 10, a három kaukauzusi lovas hadosztály felállítása óta eme hadosztályokba beosztva lévér, a nngjobb lovas-testekkel való harcz ezeknél sem ismeretlen, és igy 4 oly lovas hadosztálynak felállithatására. melyek ellenfél ellenében is használhatók, előre gondoskodva lett. Az orosz hadvezetőség az ily módon elért eredménynyel, úgy látszik, teljesen meg van elégedve, s valóban természetesnek látjuk, hogy a kozák, mihelyt a sorlovassal lényegében egyenlő kiképzésben részesült, egyúttal annak megfelelelőleg sorlovasul is használható. A kozák gyermekkorától a lóhoz szokván, ennek képességét teljesen ismeri, minélfogva nemcsak értelmesen, hanem merészen is lovagol. Ha tehát tulajdonságait értelmesen felhasználni tudják, akkor a zárt rendben való harezot is meg kell tanulnia; részünkről nem helyeseljük, bármily gyakran halljuk is, hogy használhatóságát oly csekélynek ítéljék, mintha zárt rohamra egyáltalában alkalmatlan volna. Az orosz lovassági felügyelő tapasztalatai is eme nézetet látszanak igazolni, mert az uj dragonyosok szervezésére vonatkozó rendelettel a 3 doni kozák-ezred helyett 1 ural és 2 orenburgi kozák-ezred lett a lovashadosztályokba beosztva és egyúttal az eddig csak a doni, terek és kuban-kozákokra vonatkozó törvényes rendeletek, az orenburgi és ural kozákokra is érvényesen ki lettek terjesztve. Ez intézkedéssel az 1874 óta nagyobb lovastestek barezmódjában oktatott doni. terek és kubani kozák állomány az orenburgi és uráli kozákokéval feltűnően nagyobbodott. Ha Oroszország a legközelebbi jövőben az európai béke fentartására számithat — pedig a körülmények erre mutatnak — akkor emez intézkedéssel kozák seregében sokkal jobb és a modern hadvezetésnek megfelelőbben kiképzett ezredekkel fog birni, mint eddig, és háború esetén 6 doni, 4 terek és kuban, 2 ural és orenburgi kozák-lovas-hadosztályt — teliát összesen 4—4 ezredből álló 1 2 kozák-lovas-hadosztályt állithat fel, és ide nem számitván a hadsereg-lovasság, valamint a kaukazusi lovas-hadosztályhoz osztott ezredeket, még az első és mábod fölkeltségből 7 kozák-ezred marad rendelkezésre. A harmadik lölkeltségű 43 kozák-ezredet eme számitásnál figyelembe sem vettük. Igazolja következtetésünket az is, hogy az oroBzok az európai Oroszországban és a Kaukazusban a lovas-hadosztályek'oa osztott kozákokat nem a szabad, hanem a sorlovaesághoz számítják. Ha tehát, mint azt már eleve állítottuk, a sorlovasságnak dragonyosokká való átalakítása, nézetünk szerint, az orosz lovasságot nem is erősiti, mégis azt hiszszük, hogy a modern harezra oktatott kozákokkal Oroszország valóban oly eszközt nyerhet, hogy nagyszámú lovasságával minden eshetőségnek aggodalom nélkül nézhet elébe.*) B. A. *) Igen szeretnők — ha a mi lovasságunkról is hozna valami ily megnyugtató közleményt a „Magyar Ludovica Akadémia Közlönyemelyből a jelen.ismertetést átvettük. Szerk.