Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-12-21 / 51. szám

N'ADASX- ES VKKRSKXY-LAE. met; i-гй» к Unie» után eg}' пуакЬимхж! Bolle bad nagy idő« »ötét pej heiéltje Babylon elle­nében, harmadiknak Holts hadnagy hatéves aarga heréitje Censor érkezett be. A Schnitsel­Jug.1 veraenyt Holtz hadnagy id. pej heréitje Frits nyeri« meg könnyen Salviati hadnagy ida sárga kanczája Uarda éa inán hat ló ellen. • * Sandown-Parkban e hó 5-ikén én 6-dikáu voltak versenyek; a The Prince of Wales aka dályversenyt, 100 € értékben 2'/. mértföld távolságra HamUto я hg б éves pej ménje Munster, ap Decorator a. Violet, 10 st. terhi alatt overt« meg, Mr. Garnhaiu Quadroon id. pej kanczája ellen nagyon könnyen; harmadiknak a négvéves Aliért Cecil érkezett be; futott még mán négy ló. A The Great Maiden Hurdle-Racet, 150 £ értékben, két mértföld távolságra, Mr. J. Gubbin 4é pej heréitje Chancery, ap Rob­ii <y vagy Howib, a Fair Play nyerte meg canterben több hosszal, Mr. J. Davis 3é sga ménje Psycho ellen; Chetwynd G. ur 4é pej bereltje Lowland Duke rosz harmadiknak érke­zett be. A .Steicartú-handicap akadályversenyt Mr. Garnham id. pej kanczája Quadroon nyerte meg a hatéves Valahaka és a négyéves Albert Cecil ellen, miután előbb Valahakával holtver­senyt futott volna. A meeting főérdeke azon­ban a G rami Annual Hurdle Race 300 £ értékű verseny kimenetele körlil öszponmsult. E nagy értékű handieapre 18 nevezés tör ént, de csak 8 futott benne; a dijat Lord Rosebery 5éves sárga ménje Prudhome ap Cymbal a Prude, 11 ei. 11 в teher alatt kél hosszal biztosan nyeré meg Mr. C. J. Blake 5éves pej ménje ellenében ; gr. Erdődy То Good-ja 10 st. 9 f. teher alatt jó harmadik volt s Baron Forney által csak báromnegyed rész hoszszal veretett meg a második helyért. • * * A január hóban megtartandó nizzai nagy akadályversenyekre a nevezések elég szépen ütöttek ki, sem tőlünk, sem Németországból egy versenyló tulajdonos sem határozta el magát a résztvételre s lovaik közül egyet sem nevezett egy versenyben sem, habár bizonyá­ra akadt volna egyik vagy másik versenylo­vaink közül, melynek a kiirt versenyek va­lamelyikében a nyerhetésre jó esélyei lehet­tek volna, mi aztán az útiköltségeket egy­részt busásau visszatérítette volna, másrészt azonban egy kis mértéket vehettünk volna az ottani és a mi akadály-lovaink között. Kü­lönösen Laurenziát képzeltük volna nag) on oda­illőnek. a teherben biztosan jól bent léve, ha a párdubiczi akadályversenyben való futását tekintetbe veszszük, (nézetünk szerint, ha hi nem törik meg kellett volna nyernie a ver­senyt) akkor valószínű jó esélyeit alig lehetett volna elvitatni. Gr. Erdődy Rudolf az 1880­dik évi liverpooü nagy akadályverseny nyer­tesét Empress-1 nevezte ugy a Prix de Monte Carlába, mint a Grand Prix de Monacóba, az előbbi 48,az utóbbi pedig 45 nevezéssel záródott el. Érdekes lesz a publikálandó han­dicapeket tanulmányozni, mily teherkülönb­séggel hozandja össze az ottani bandicapper Anglia legjobb akadályverseny-lovait Fran­cziaország középszerű akadály-lovaival. * * * Most midőn ugy az illető befolyásos kö­röh, mint a birodalom majdnem összes sportlap jai, egy Angliából importálandó elsőrangú mén megszerzésével foglalkoznak: nem érdektelen ama statistikai kimutatás, melyet az angol lapok közlenek az ottani mének sorrendjét illetőleg, ivadékai nyereményösszegének nagy­sága szerint. Az első helyen, most már má­sodik évben egymásután, Hermit áll 44608 í'-al, utána Macaroni 18000£'-al; Hermit első helyét leányának Shotowernek köszönheti leg­főképen,mely kaDczaeme nagy összeghez 12205 fonttal járult, Macaronit pedig a második helyre a most odaát határozottan legjobb kétéves Mac­heath segité fel; a harmadik helyen Rosicru­cian áll 17058 áP-tal, aztán jön Speculum, Albert-Victor, Adventurer, Strathconan,Spring­field, Dutch Skater, Hampton, Wenlock, Scot­tish Chief, Galopin, Lowlander, Blair Athol, Brow Bread, Camballo, melyeknek ivadékai mind 5000 £-on felül nyertek. Ha végig te­kintünk eme nyertes apalovak jegyzékén, mily nagy óhajt és vágyat érezhet az ember, azok némelyikét Kisbéren vagy birodalmunk más helyén felállítva látni. Eme mének nagy része, természetesen, meg nem szerezhető s annak birhatása csak a hiú képzelet remé­nyévé válhatik; de pénzáldozat és utánjárás­sal aligha nem fog sikerülhetni hazai telivér­tenyésztésünknek egy jó, a mi viszonyainkhoz alkalmazható mén megszerzése ; hiszen Rosi­crucian és Wenlock mének is a nyár folytán gazdát cseréltek s akkor meg is lehettek volna szerezhetők, s igy bizonyára ily alkalom fog­adhatni még ezután is. Mint örömmel érte­sülünk, e tekintetben most a hivatott körök­ben nagy tevékenység indult meg, s mint hal­lottuk, Galopin, Vedette e fia, megszerzéséért lépések is tétettek; de habár e ménért nagyon nagy összeg lett is igérve (mint tudjuk 140,000 frt) tulajdonosa hg Batthyány azonban ezt még emez összegért sem hajlandó eladni. Te­hát e tekintetben konstatálható a jóakarat, i s igy bizonyára az eredmény sem fog elma­radni ; de okvetlenül szükséges, miszerint a jövő idényben jó kanczák importálását is esz­közöljék, ugy a hivatott körök, mint az egyes magántenyésztők, mert hiszen az igazi siker csak igy párositva érhető el teljesen. Hiába, a mi telivértenyéeztésünk még nem áll ama magas tokon, miszerint az évenkint Angliá­ból importált kaueza-anyagot nélkülözhesse és hogy mily eredményeket lehet az ily im­portáltával elérhetni, legjobban kitűnik, ha az ez évi hároméveseink versenyearrierjéu vé­gig nézünk. Lehet mondani, legjobb bárom háromévesünk Taurus, Attila és a legszebb kanczák egyike Economy, mißd oly importált kancza első ivadékai, melyek vemhes korok­ban hozattak át hozzánk ; a kevés, évenkint importált kanczák közül egy izben három ily ivadékot Dyerhetni, mily nagy haszon teli­vértenyésztésünkben. Taurus nekünk határo­zottan legjobb báromévesünk s csak talán Attila lehetett vo'na az egyedüli, mely ha a Derbyben le nem törik, lehetett_volna neki veszedelmes. Economy pedig kanezáink ogyik legjobbika s csak is istállótársa Veronica le­het nálánál talán jobb; különben eme lovak megbeszélésére tüzetesebben visszatérünk még ha ez évi versenyidény ünkre egy kis visz­szapillantást vetendünk. A káposztás-megyeri vadászverseny. A deczember 3-dikáról, a rosz idő miatt elhalasztott vadászverseny mult vasárnap lett megtartva Káposztás-Megy eren. Habár az előbbi nevezések eme versenyre érvénytelenek­nek nyilváníttatván) az uj nevezések csak nagyon kis számban történtek, a verseny maga azért ugy sport-tekintetből, mint an­nak kimenetelében a legsikerültebbnek volt mondható, és mind ama vadászurak, kik a megyeri dombokon lévő akadálypályát jelen­létükkel szerencséltettéka legsikerültebb sport­mulatságok egyikének élvezetében részesültek. A körülbelől három angol mértföld hosszú pá­lya a legszakszerűbben volt kitűzve és vál tozatos s némely erős akadályainál fogva már előre is a legérdekesebb kimenetelű verse­nyek egyikét igérle nyújtani, mi a vadász­lovak ugy ugrási mint menési képességét erős mértékben volt hivatva próbára tenni. Lehet, miszerint eme körülménynek tulajdonitható a gyérszámú nevezés is, vadászuraink nem igen akarván a vadász-idény eme legerősebb és legszebb saisoDjában vadászlovaikat az es­hetőleges accidensek veszélyének kitenni. Már a déli órában a megyeri falka után vadászni szokott urak majdnem teljes számmal T A R С Z A. Az ujra szervezett orosz lovasság.*) Oroszország dragonyos lovasságával már rég­óta specialitással bir ; mig más államokban a lovasságnak gyalogharcza csak az utolsó év­tizedben lett komolyabban fontolóra véve és ok­tatva, Oroszország dragonyosaiban a lovas­gyalogságot már megvalósultnak s a lovas­ság gyalogharczának problematikus értékét megoldottnak tekinti, — legalább ezt kell kö­vetkeztetnünk az 1882. augusztus 18-án (ó naptár szerint) kiadott 260 számú rendelet­ből, minek folytán a sorhadbeli dzsidások és sorhadbeli huszárok 14—14 ezrede alakítta­tott át. Ez átalakítás nyomán az orosz sor­lovasság a gárdán kivül 46 egységesen fegy­verzett lovasezredből áll. Oroszország lovasságának ily messzeható átalakítása mélyebben gyökerező okok szülemé­ny« lévén, a Bécsben megjelenő „Armeeblatt" t. évi 33. számában közölt erre vonatkozó czikknek lényeges részét érdekes voltánál fogva a következőkben adjuk: *) A háborúhirek közt. melyek most napirenden vannak, érdekesnek tartottuk e czikket közölni. Az orosz hadsereg felszerelésének leg­utóbbi lényeges változása mindenelőtt ama törekvésre mutat, hogy a hadseregnek nem­zeti ruházatot adjanak, az idegen öltözetben lévő huszárokat és dzsidásokat is ezért tették dragonyosokká, ezért ruházták fel egyenlően, hogy kiválóan orosz, tehát nemzeti öltöze­tük legyen. v Ez intézkedésnek indokai nyilván in­kább politikai, mint katonai eredetűek, mi nélfogva a ruházat változtatása magában vé­ve kiváló katonai érdekkel nem bir. De a változtatással egyidejűleg arról is intézkedtek, hogy valamennyi dragonyos, t. i. mind a 46 ezred, a dragonyos fegyverrel lát­tassék el, tanuságaúl annak, hogy az orosz hadvezetőség a gyalogbarcznak, — mely ed­dig a dragonyosoknál kiválóan, talán nagyon is túlságos módon ápoltatott, — nagyobb je­lentőséget tulajdonit, mint a milyennel eddig a huszároknál vagy dzsidásoknál birt. Tirnova előtt — hogy csak egy jelenté­kenyebb példát idézzünk, — a dragonyosok gyalog harczolva 15 krnnyi utat tettek meg, tehát a tüzharezot oly mértékben alkalmaz­ták, hogy mi azt a lovasság jellegével már összeegyezhetenek nem véljük. Különben, hogy az oroszok egyáltalában alkalmazhattak, csak bizonyiték arra, hogy a törökök min­den támadó képességük hiánya és akkoriban nagyon iz gyarló lovasságuk miatt, Oroszor­szág egyéb ázsiai ellenfeleihez hasonlóan, melyekkel szemben a lovasságnak ily módon való felhasználása sikerrel alkalmazható le­het, valamely európai ellenféllel nem hasonlíthatók össze, mert minden európai seregnél kisebb értékkel birnak. Skobelew, az oroszok nemzeti hőse, ki­nek ez események szemeláttára folytak le, a ki tehát ezeknek valódi értékét helyesen megbirálni képes vala, az összes lovasságnak dragonyosokká való átváltoztatását minden al­kalommal ellenezte, mely véleményről a lovas­ság átalakításakor az egész orosz sajtó ki­emelőleg megemlékezett. Skobelew halála után volt. csak képes Miklós nagyherczeg tábornagy eme kedvencz eszméjét megvalósítani. Már I. Miklós idejében, ki a dragonyo­sok alkotója volt, a dragonyosokat csak lo­vagló gyalogságnak tekintették és habár je­lenleg a zárt vonalban való támadásnak, a „roham"-nak talán nagyobb fontosságot tulaj­donítanak is mint akkor, mindazonáltal az orosz dragonyosoknál mai napság is a tüzharezra fek­tetik a fősúlyt. A lóállomány tagadhatatlanul kitűnő és a meddig valamely ország oly tényüző lehet

Next

/
Thumbnails
Contents