Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-10-19 / 42. szám

Október 19. 1882. VADASZ- ÉS VEHSENT-LAP. 381 tan elbagyá a többi lovat e iparkodott Veronicát beérni, de ez néki nem sikerült és Veronica canterben öt hoszszal előtte mint első ment el a nyerpont előtt. A távoszlop meghaladása után Gyöngyvilág, Bengali és Horace Vernet között szép küzdés fejlődött ki a harmadik helyért, mi Horace Vernet előnyére dőlt el s ez négy hoszszal Albion után mint harmadik érkezett a czélponthoz. Versenyérték 42t0 frt az elsőnek, 800 frt a másodiknak. Totalisateur: 6:36. III. Mezei gazdák versenye. 150 frt. 2400 meter. Kovács József Budapestről 5é sz к Linka 0 Lutz István Budapestről 3é sötétp к Accis 1 Balázs János Budapestről 3é sz к Fanny 2 Futott 10 ló. Linka már 2-szer nyervén első dijat, a feltételek értelmében a 2 dik pénzt (40 frt) nyeré csak, helyette Accisnak adatott az első pénz (90 írt) és a 3-diknak 20 frt. IV. Ritter dij. 220 cs. arany. 2800 meter. Korteher és poenalitás. Tét 100 frt, bánat 50 frt. Ifj. gr. Esterházy Miklós 3é sga m Lehetetlen ap Waisenknabe a Mlle Giraud (incl. 2'/

4 k) 54 Metcalf 1 Gr. Sztáray János nev. gr. Hunyady Imre 4é p m Balaton (incl. 1% kilo) 61 % kilo Peasnall 2 Jankovics Gyula ur 3é sga к Bízza reám 50 kil. Templeman 3 Captain George 3é sga к Despina 50 k. Butters 0 Bánat Theorist. Lehetetlen sebes iramban vezette a társaságot, Balatontól másodikkint követve, de Balaton csakhamar visszavétetett, s helyét Bízza reám foglalta el, egy fél hossznyira Despinától követve s Balaton mint utolsó leghátul. Az iram oly sebes volt már az állványokkal szemközti oldalon, miszerint Despinát lovasának többször fel kellett ostorral hivnia, miszerint az iramot tartani bírhassa, AZ utolsó forduló vételénél Balaton feljött tizza reám és Despinához, nem sokára elhagyta őket és az egyenes vonalra már ő fordult be másodikkint. A távoszlop meghaladása után Balaton megkisérlé a feljövetelt Lehetetlenhez, de ez, daczára lovasa erős felhívásának, nem sikerült nekie, és Lehetetlen négy hoszszal canterben előtte mint első ment el a nyerpont előtt. Bizza reám és Despina már ki nem lovagolva. Versenyérték 1350 frt az elsőnek. Totalisateur : 5:6 V. Akadályverseny. 2000 ftt. Kisbéri dij. 5200 meter. Korteher. Tét 100 Irt, fele bánat. Hg Esterházy Pál id p к Chére Amie ap Liddington a Fair-Star (incl. 3

1/, k.) 79% Hansi 1 Ellinger 'Г. lov. 6é p m Trompeter (inc 5 к.) 81 Phillips 2 Jankovics Gyula ur id sga к Lori (félv.) (incl. 5 kilo) 81 kilo Moore V. H. ur 3 Sc hawel Jakab ur nev. Captain George 5é f к Strasidlo (incl. 3% k.) 79% kilo Ellis 0 Hg Esterházy Pál 4é sga m Harponeer (leeng. 3% kilo) 72'

2 kilo Hanreich 0 Bánat Aspasia, Miss Pleydell, Sorrento, Vadoncz. Harponeer vállalkozott a vezetésre, két hossznyira követve Trompetertől; utána jött Lori ugy Strasidlo és Chére Amie hátul visszatartva mint utolsó. E sorrendben haladtak az első akadályokon keresztül, Harponeeren azonban látszott, miszerint azokat nagyon kelletlenül veszi. A második akadály átugrása után Trompeter helyét Lori váltotta fel s Trompeter viszszavétetett a Chére Amie előtti helyre. Az állványok előtti vizes árkot, miután Ilarponeert alig lehetett annak nekihajtani, már Lori ugrotta mint első, Harponeer pedig abba beleugorván, ez által nagyobb térelőnyt vesztett, mit azonban a nagy vizes árokig behúzott, de ebbe beleesvén egészen, felnagyott a versenynyel. A nagy vizes árok átugrása után, melyen mindannyian nagyon szépen ugrottak át, határozottan Lori vezetett mindig, mig Chére Amie szépen visszatartva az utolsó helyen ment. A dombra felugrásnál Chére Amie orra bukott, de lovasa, szerencsére nem vált meg tőle, hanem a nyeregbe visszalöketvén, tovább folytatá az utat. Igy mentek a lovak minden helyváltozás nélkül, minden többi akadályt nagyon szépen véve, egészen az egyenes pályára való betord ulóig, hol Chére Amie menni kezdett, csakhamar elhagyva Lórit és Trompetert; az utolsó sövényt már ő ugrotta mim első, és soha többé be nem érve, elég könnyen nyert két hoszszal, mig Trompeter Lórit egy fél hoszszal veré meg a második helyért és Strasidlo utolsó. Versenyérték 2250 frt az elsőnek, 250 frt a másodiknak. Totalisateur: 5:21. Teherhatározás a pardubitzi versenyre 1882. Vasárnap. November 5. Akadályverseny. 1500 frt. Belf. és német lovaknak. kb. 4000 meter (12 aláirás). id. Lumpaci Vagabund. 79 5é Strasidlo 66 5é Bakony II. 77 cé Nautilus 66 6é Good Morning 75 5é Vadoncz 65 id. Gretchen 75 id. Vesta 65 id. Tbalma 70 4é Palmyra 62% id. Sorrento 68 4é Charade 62% Kisbánatjelenlés a pardubitzi versenyre 1882. Vasárnap. November 5-én. Pardubitzi nagy akadályverseny. Eddig 3500 írt. kb. 6400 meter (17 aláirás) Ellen Douglas, Good Morning, Tulipán, Wiener Bitz. A verseny ló idomítása. (Ujabb tanulmányok e téren.) п. Istállózás. — Eljárás a különböző istállókban. — Istálló-pokróczok használata. — Ivóvíz. — Istálló bőmérséke. — Szellőztetés. — Alomszalma. — Fertőtlenítő szer. — Mr. Parr istálló-rendje. Miután az előbbi fejezetben az istállóról s annak egészségügyi berendezéséről szóltunk, most néhány szót az istállózásról akarunk beszélni. Az eljárás a különböző istállókban nem egészen ugyanaz ugyan, azonban a különbségek átalában nem valami nagyok. Mi, a napi beosztásnak alábbiakban rövid vázlatát adjuk, ugy mint ahogy az, a legnagyobb istállókban szokásban van, anélkül hogy azt állitanók, mikép a terveinktől való csekélyebb eltéréseket határozottan hibásoknak mondanánk. Az istállók télen reggeli öt órakor, nyáron már korábban nyittatnak meg; a fődolog minden évszakban, hogy a lovak rövid jászollánczra akasztatnak, bogy azok a lefekvésben megakadályoztassanak ; aztán a boxok és állások a leglelkiösmeretesebben megtisztíttatnak. Ha ez megtörtént, akkor a lovak keféltetnek s következik az etetés; azok, a melyeknek csak délután kell munkát végezniök, szénát ée vizet is kapnak. Aztán a trágya az istállóból eltávolittatik, az udvar az istálló előtt föltisztittatik, s csak akkor érnek rá a lovászok reggelizni. Télen a lovak nyolez óra tájban pár óráig megjártatnak. Iiogy mennyi ideig, aoban egy kis különbség van; némely lovakat három óráig szabadban tartanak, mig a fiatalabbak és gyöngébbek kevesebb időt igényelnek. Ekkor a lovak tökéletesen megtakarittatnak s eközben némi szénát kapnak, nehogy a viz, melyet az abrak előtt isznak, megártson. Az abrakot csak akkor teszik eléjök, ha tökéletesen megtakaritvák s a patáik is tisztára megmosatnak és megkenetnek ; ugyanakkor az alomszalmát is a legjobban elkészítjük. Tizenkét óra tájban az állatokat újra etetjük s ekkor szénát is kapnak. A délután jártatásra kerülő lovak a többinek etetési óráiban keféltetnek s etetnek ; ezek a lovászok megebédelése után jártatnak meg, és pedig fél négytől vagy négy órától s aztán e lovak is, mint a délelőttiek, lelkiismeretesen megtakarittatnak s ugyanazon módon itattatnak és etettetnek. Délután 5 órakor, a délelőtti lovak újra megitattatnak s kefével és szalmacsutakkal újra teljesen megtakarittatnak. Ha lábaik érezhetőleg hidegek, kézzel addig dörzsöltetnek, mig bizonyos fokú melegség fejlődik ki ; ez jóval többet ér a ban dageolásnál. Hat órára minden rendesen el van végezve s a lovak etettetnek ; egy órával később újra kapnak abrakot. Nyolez órakor este valamennyi ló (ugy a délelőtt mint a délután megjártatottak) szénát kap, miután az istálló még egyszer kitakariítatik s az alom rendbeliozatik. Ekkor a rövid jászollánczról fölszabadittatnak, hogy lefekhessenek. I A lovászok hét és nyolez órakor kapják a vacsorájokat, s kilencz órakor aludni mennek. Ez körülbelől a szokás, a melytől csak betegség vagy rosz idő esetében térnek el, a mikor a lovak nem hagyják el az istállót, ha csak kevéssel az előtt versenyben nem vesznek részt, amidőn természetesen a mozgásra múlhatatlanul szükségek van. Vasárnapokon hasonló módon járnak el, mint hétköznapokon, csakhogy a jártatás elmarad s átalában a munka lehetőleg korlátolva van. (A rosz időben való és vasárnapi munkáról egy későbbi fejezetben szólunk.) Minden etetés után a zabot, melyet a lovak meg nem ettek, el kell távolítani s a jászolt tökéletesen kitisztítani; ugyanez teendő a szénával, mely a rácsban marad ; ki kell venni s föletetni tehénDel stb. Ily módon a keveset evők gyakran hajlandók kissé többet fogyasztani, mig oly tápszert, a melyet már egyszer megfújtak, nemhogy megennék, de rá sem néznek. Ha pedig a lovak nem esznek jól, semmi munkát nem lehet tőlök kivánni s ily körülmények közt, sikerro való kilátással nem konkurrálhatnak oly lovakkal, melyek derekas munkát végeznek. Nyáron át a beosztás az előbbitől kissé különbözik. Az istállóóra négykor van, amikor az etetés kezdődik ; mikor a folyamatban levő istálló-muokák véget értek, a reggeli lovak 5-től hétig vagy félnyolezig, ahogy a szükség к ivánja, megjártatnak ; visszatértök után ép az az eljárás követendő velők, mint a télre elő van irva. Reggelizés ideje a lovászokra nézve %9 óra, s azután a többi lovat jártatják meg, melyek körülbelől 11 órakor érkeznek vissza. Déltájban aztán, a tisztitásnak vége lévén, etetés és itatás következik. Ez időtájban a többi ló újra tisztíttatik s aztán jő etetésök és valamennyi szénát is kap. Aztán pihennek a lovak délutáni négy óráig, a midőn a reggeli lovak újra egy óráig jártatnak ; némelyek egy vagy két cantert is csinálnak, mig mások csak lépésben jártatnak. (E berendezés mellett pihennek ama lovak, melyek reggel jártattak meg, azalatt, mig a többit jártatják s megforditva.) Miután most valamennyien újra megtisztíttatnak, mint föntebb irva van, meg is itattatnak ; 6 és 7 órakor ismét abrakot kapnak s 8 órakor szénát s aztán az éjszakára való előkészületek tétetnek meg. A mi az istálló-pokróczokat illeti, természetesen télen melegebbeket alkalmazunk, mint nyáron, azonban mindkét esotbeD ügyelnünk kell, hogy azok tökéletesen szárazak legyenek, mivel semmi sem idézi elé könynyebben a meghűlést, mint a nedves pokrócz ; ennél fogva egyetlen istálló mellől sem szabad hiányozni a pokróezok megszáritására szükséges helyiségnek. Az ivóviznek, a melyet a lónak adunk, nehogy kólikát kapjon, átlátszónak kell lenni és igy kétszer háromszor ad libitum megitatható. Az istálló hőmérsékét a lehetőteg egyenletesen kell föntartani és pedig télen 20° Reaumur legyen az, nyáron pedig oly hűvös, a minő csak lehet. Minden beszenyezott szalma, mihelyt szembe ötlik, azonnal eltávolítandó; az állások és boxok minden nap lelkiösmeretesen megtisztitandók s azalatt, mig a lovak munkában vannak, minden szalmát, még a tisztát is, el kell takarítanunk, hogy jól át lehessen szellőztetni. Ajtókat, ablakot és egyéb szellőztető nyílásokat azalatt nyitva kell tartani s a falakat, zugokat portól és pókhálótól megtisztítani. Hetenkint kétszer bőven tiszta alomszalmát adunk. Búza- vagy rozsszalma, mind a kettő jó, azonban inkább használják a rozsszalmát. Egyetlenegy jól rendezett istállóban sem szabad a fertőtlenítő ezernek hiányoznia, melylyel az állások hátsó részeit megnedvesítjük és ez nagyon jó szolgálatot tesz. Angliában a Sir W. Burnett fertőtlenítő folyadékát nagyon használják s ez kóreseteknél is rendkívüli hatású. Azonban e fejezetben csak az egészséges lovak kezeléséről s azoknak a legalkalmasabb órákban való munkájáról beszélünk. A kóresetebről később, mint szintén maga a munka is a legalkalmasabb helyen fog tárgyaltatni. A nap beosztásának fentebb leirt módja sok éven át sikeresnek bizonyult s az, többkevesebb eltéréssel, mindenütt alkalmaztatik. Egy más istállórendet is idézünk itt, melyet Mr. The Parr, — kétségkívül tekintély e téren — ajánl, a nélkül azonban, hogy mi az ő elveit elfogadni hajlandók volnánk. Mr. Parr, ki mint mondók, jogosult a versenylóidomitás felől véleményt adni, azt nyilvánítja, hogy б még tél közepén sem tűr istálójában mesterséges világitást, s hogy télen ugy, mint nyáron, lovainak nagy mennyiségben adatja a szénát, melytől ezek, véleménye szerint, soha sem kaphatnak eleget,