Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-02-02 / 5. szám

38 Február 23. 1882. leit jóváhagyom s a záradékkal ellátott példányt azon ' felhívással küldöm meg Nagyméltóságodnak, miszerint a versenyteltételeket a lovaregylet részéről a „Vadász- és Versenye-lapban hivatalosan közzé tétetni szi- , veskedjék. _ j Végül felkérem Nagyméltóságodat, miszerint a kolozsvári, debreczeni és sopronyi államdijak verseny-feltételeit, b -érkezésük után azonnal a lovaregylet véleményezésével ellátva hozzám beterjeszteni méltóztassék. Budapest, 1881. deczember 29. Br. Kemény, m. le. A budapesti államdijak propositioinak tervezete 1882-re. Tavaszelői lóversenyekre. April 10. II. Kísérleti verseny, államdij 2 000 frk aranyban, 1200 ш. Futhat minden 3 éves continentalis mén és kancza, franczia lovak kizárásával. Teher 53 kilo, kanczára 1 VJ kilo kevesebb; belföldi mén v. kancza ivadékának 2 Va kl. engedés.; 2000 frt ért. verseny nyertesére 2 7

2 kilo, két vagy több ily verseny nyertesére 4 kilo több. Tét 50 frt, 20 frt bánat. A 2 ik ló a tét és bánatok felét nyeri. Tavaszi lóversenyekre. a) Május 9-én, kedden. II. Hazafi dij. 500J frank aranyban, (és pedig 3000 frank állam- és 2000 frank alapitvanyi és egyleti dij). Minden magyarországi 3 éves kancza számára. Tav. 1600 m. Teher 56 kii. Tét 250 frank, bánat 100 frank aranyban. A 2-ik ló a tétek és bánatok felét nyeri. A csikó 1 éves korában nevezendő. Elzáratott 1880. aug 1. '20 nevezéssel. III. Allamdij. ЗиОО frank aranyban, 2000 m. 3 éves continentalis mének és kanczák számára, francia lovak kivételével. Teh. 56 kilo; kanczára 1 Va kilo kevesebb. Lovakra, melyek ez évben 1500 frt ért. versenyt nyertek, 2 7

2 kiloval több. Tét 60 fit, feie bánat, a második ló a tétek és bánatok felét nyeri. b) Május 11., csütörtök. II. II. oszt. államdij. 6000 frank aranyban ; 3200 ш. Futhat minden continentalis 4é. és id. mén és kancza. Franczia lovak kivételével. Teher 4e. 607

2 klgr. 5é. s id. 63 klgr., kanczára 1V

2 klgr. kevesebb. Belföldi mén vagy kancza ivadékára 2 klgr. kevesebb. Mindkét esetben 4 klgr. kevesebb. Három éves korától fogva 3000 frt ért. ért. verseny nyertesére 2 V

2 klgr., két ily, vagy egy 5000 frt értékű dij nyertesére 4 klgr. több. Tét 100 frt. fele bánat. A második ló a tételek és bánatok felét nyeri. c) Május 14., vasárnap. П. I. OSZt. államdij. 10,000 frank aranyban. '2400 m Futhat 3é. és id. belföldi mén és kancza. Teh. 3é. 52 klgr 4é. 607

3 klgr. óé. és id. 62',

2 klgr., kanczára °1

1 , kilo kevesebb. 5000 frt ért. verseny nyerőjére 2

1 kilo, két ily vagy egy 10,000 trtos dij nyerőjére 5 kilóval több. Tét 150 frt, fele bánat. A 2 ik lo a tétek és bánatok kétharmadát nyeri, levonva ebből a 3-dik ló részére ennek tételét. Őszi lóversenyek a) Okt. 15., vasárnap. I. Kétévesek versenye. 6000 frk. aranyban. Állam • dij. 950 m. Futhat minden 2 éves continentalis mén és kancza, franczia lovak kivételével. Teh. 547

s kilo, kanczára 1 V

2 kilo kevesebb. 2000 frt. ért. verseny nyerőjére 2 kilo, két ily vagy egy 5000 frt ért. dij nyertesére 4 kilo több. Tét 150 frt. bánat 50 frt. A niásodik ló a tétek és bánatok felét nyeri. b) Okt. 19. Vasárnap. II. Kancza-dij: 5000 frank aranyban, (melyből államdij : 4730 frank és 270 frank az egylettől) 2400 m. Futhat minden continentalis kancza, franczia lovak kivételével. Teh. 3é. 567

2 klgr. 4é. 60V

2 kii.; 5 év és id. Cl kl. Belföldi kancza ivadékára 2 kl. kevesebb. Belföldi mén és kancza ivadékára 4 kl. kevesebb. 5000 frt. ért. verseny nyertesére 2 V

2 kl., kétvagy több ily verseny nyerőjére 4 kl. több. Tét 150 frt, fele bánat. Á '2-ik ló a tétek és bánatok felét nyeri. c) Okt. 22-én, vasárnap. Ii. Állam dij. 3000 frank aranyban, 2400 méter. Futhat minden 3é. és idősb mén és kancza. Tét 100 frt., bánat 50 frt. Teb. 3é. 567, klgr., 4é. 60V

2 klgr., 5é. és id. 60 7

2 klgr., kanczára 17

2 klg. kevesebb. Angol vagy franczia lóra 3'/

2 klg. külön ; 5000 frt. ért. verseny nyerőjére 27

2 klgr. több. Lovaknak, melyek 2000 frt értékű versenyt még nem nyertek 3 klg., és olyanoknak, melyek 1000 frt. ért. versenyt még nem nyertek, 5 klgr. engedélyezve. A 2-ik ló a tét és bánatok feiét nyeri. 48896. Budapest, 1881. decz. 29. Jóváhagyom Br. Kemény, m. k. Dunántuli lóverseny-egylet Meghívó. A dunántuli lóverseny-egylet IX-ik rendes közgyűlése, hétfőn a f. é. február 20-án d. u. ,3 órakor a Casino-egylet helyiségében (tőzsdecsarnokban) fog megtartatni ; melyre az egylet t. cz. tagjai ezennel tisztelettel meghivatnak. A napirend tárgyai. 1. Az elnök jelentése az egylet mult évi működéséről. 2. Az 188 l-ik zárszámadás előterjesztése. 3. Az 1882-ik évre szóló költségvetés előterjesztése. 4. A választmány kiegészitése. 5. Az 183l-ik évi gyepkönyv bemutatása. 6. Netáui indítványok. Sopron, 1882 január 28-án. A választmány megbízásból Szalay Imre százados e. titkár. TEL1VEREK és VERSENYEK. Visszapillantás az 1881-dik évi verseny idényre. (Folytatás.) Midőn az 1881-diki versenyidény bezáródott, sa 2éves Bayonne-kancza győzelemmel liagyá el a pályát, hogy téli kvártélyára menjen, tulajdonosa által a legnagyobb bizalomtól kisértetett, miszerint majd mint hároméves 1881-ben igazolja is ama szép formát, mit előtte való évben mutatott; hiszen a „Kladrubi dijban" az akkor második legjobb kétévest Van-Dyket és a báromévesek egyik legsebesebbjét Babét birá megverni, s ez valóban o'.y forma volt, mi méltán feljogositliatá tulajdonosát eme bizalomra. Midőn aztán tavaszra Bécsben a „Il-od osztályú államdijra" kihozatott, szinte valószínűtlennek látszott, hogy azt meg ne nyerje ; a vele futandó lovak egyike sem keltett annyi bizalmat maga iránt, hogy az ő nyerésében való kétkedést csak legkevésbbé is megingatta volna, — mert Ordeal nem bizonyúlt olyannak (temperamentuma végett) mint a minőnek 2éves formája után várták ; — Dombrowa jóságában még mindig kételkedtek, és Csapodár (bár két győzelmet birt is már felmutatni) sokkal kisebb termetű ló volt, mintsem hogy jó esélylyei birjon egy Derby-crack mellett szaladni, és igy Bayonne a legnagyobb és legszebb esélyek között ment az induló ponthoz. A verseny kimenetele azonban mindenki előtt ismeretes, a kancza abba soha bele nem tudott szólani, és már a távoszlop előtt egészen kiesett abból. — Természetesen minden oldal ról nagy volt a meglepetés. Találgattak erre arra. Habár kissé túlidomitottnak látszott is, T Á R С Z A. i Yegor a medve-nyomozo. (A „Chasse lllustrée"-ből.) (Vége.) Eközben észrevet

+em, hogy közülünk senkinél sincs fegyver, kivéve Yegort, kinek ócska, kovás fegyvere mellette hevert. Közöltem barátommal erre vonatkozó aggodalmamat. — Mire való lenne az ? — viszonzá Iván. — Hiszen mi ugy sem használhatnék a puskát, mivelhogy a medvéket mézzel akarjuk megfogni? Egyébiránt az én két parasztom el van látva baltákkal s ez elégséges, netalán előforduló veszély esetében. Az ő kezükben azok a balták, melyeket ön tarka vászonövükbe tűzve látott, nagyon félelmes fegyverek. Rendkívül nagy ügyességgel forgatják ők a baltát, az orosz paraszt eme hagyományos fegyverét. Ezzel építenek ők magoknak házat, — ajtót, ablakot is ide értve — minden más szerszám használata nélkül. Az igaz, hogy az igy készült házakat nem is lehet műremeknek tartani. Körül belől öt negyed órai várakozás után, Yegor, a több mint ötven bectarnyi területű föld végén bárom sötét tömeget mutatott nekünk, a mint ezek, az erdő felől közeledtek. Lassankint határozottabb körvonalat kezdtek ölteni e tömegek. A nőstény medve volt, két bocsával. — Nézze ön, — súgta nekem Yegor, — nézze, mikép szimatolnak a légbe. Ok mindenfelől kémkednek, mielőtt az erdőségből kilépve, kóborogni indulnának. Épen most érezték meg a méz illatát s a lakoma mindjárt kezdődik. Valóban, néhány perez múlva már a mézes lepény-darabkákat is megtalálták s mohón nyeldesték. Végre a mézes fazekakhoz értek. Mind a hárman mohó vágygyal ütötték belé az orrukat. — Jól van, — mondá Yegor susogva; — most reggeliznek s midőn a lakomától fülkelnek, tökéletes részegek lesznek. Csakugyan, busz perczczel később, a bocsok lehenteredtek s tisztán lehetett látni az anyamedve szabálytalan, határozatlan mozdulataiból, hogy a mámor erőt vett rajta. Mielőtt a fazekak tartalmát egészen fölhabzsolta volna, az izgatotságot már lehetett rajta észrevenni. Szemei szokatlanúl meredtek ki. Szájával a légbe tátongott s koroukint ugy tetszett, mintha a nevetés fogta volna el. Lélekzetc rendkívüli működésben volt, inig végre a mámor teljesen hatalmába ejtette. Ezt vártuk csak. — Most, — szólt Iván, — elhagyhatjuk rejtekünket, szivarra gyujthatunk s egész nyugodtan összekötözhetjük lábaikat. Néhány pillauat múlva csak öt-hat lépésnyire voltunk a lerészegedett állatoktól. A mámor első hatása óta a vén medve nem sokat törődött többé kedves magzataival, csak épen azon iparkodott, liogj a talpán füntartliassa magát. Ugy az embernél, mint az állatoknál a részegségnek egyenlő hatása van. Bután meresztette ránk a medve a szemét; karmait nyitogatta s nyállal telt száját tátogatta felénk. Megkisérlé a fölkelést; kapkodott lábaival a légbe, de sehogy sem sikerült talpra állania. Küzdelme hasoulitott a nyavalyatörésbenszenvedő emberéhez. E jelenet mintegy negyedóráig tartott. Végre a roppant erőködés egészen ki mérité a maczkót s egész nagyságában hanyatt vágódva terült el. A bocsok nyitva maradt szemükkel ezt látszáuak mondani; „Oh, hogy forog, hogy táuczol körültünk minden!" Végro behunyták a szomöket, szétterpesztették a lábaikat ; holt részegek lettek ! Yegor most összekötözte az anyamedve lábait, épugy minta bogy a juliokéit és borjukéit szokták; a bocsoknak, mivelhogy még nem lehetett tőlük félni, szabadon hagyta a lábait. Megelégedtek özek az emberek azzal, bogy a kölyküket anyjukkal együtt töltötték a szekérre ; mi pedig visszatértünk a kastélyba, hová reggeli öt órakor érkeztünk meg. Noha szépen sütött a nap, én és barátom egészen át voltunk fázva az éji nyirkos hidegtől.