Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882

1882-02-02 / 5. szám

Február 2. 1882. VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. még sem lehetett semmit is felhozDi mentsé­gére, mi e rosz futását csak legkevésbbé is igazolüi birta volDa. Azt hittük aztáD, hogy nem volt disponálva, és a legnagyobb kíván­csisággal néztünk legközelebbi futása elé a „Nemzetiben"; de a kancza e versenyben is, épen úgy mint az veiőbbeniben, még helyre sem tudott iutni, s lehet mondani, hogy ez még roszabbúl ütött ki, mintáz előbbi. — A pesti meeting alatt még a 3000 frcos állam­dijban indult, Miss Pleydel), Csapodárés Donna Christine ellen, de szintén sikertelenül ; e ver­seny ben azonban már nagyon meglátszott rajta a túlidomitás, egészen felhúzva nézett ki, és szőre is, mely tavaszi első fellépésekor még oly sima volt, mint a bársony és fénylett, most már nagyon bágyadtnak látszott; egy­szóval : meglátszott a kanczán, miszerint na­gyon kívánja a pihenést. — A pesti juniusi versenyek után (hol a Károlyi dijban próbál­tak még vele szerencsét) hosszabb pihenőt tar­tott, és az idomitásnak aztán egészen más módiát kisérlették meg vele; többnyire csak lassú munkát végezvén, csakhamar kezdett magához jöDni ; több húst rakott fel, és sok­kal lrisebben is nézett ki. — Az augusztusi pesti meeting alatt aztán már egészen más formában is szaladt, és ekkor aratá a kancza első győzelmét, — melyben istállótársát Theo­ristet (küzdés után) egy fél hoszszal veré meg. A dolog akaratlanul is küzdésre került, bár Chapman kijelenté, hogy a versenyt Ba­yonne al akarja megnyerni, de Praetiosa könnyű terhével nagyon szorítá Theoristet. — Szép versenyt (utott Bayonno a másodnapi „Áll­vány-dijban", hol Vederemotól csak egy nyak­kal lett megverve a második helyért. — A bécsi őszi versenyek alkalmával aztán az „államdijban" indíttatott, de e verseny újból roszszul ütött ki reá, és Pista után csak a negyedik helyre birt beérkezni. — Ba.yonne legszebb versenyét a sopronyi dunántuli han­dicapban futá, hol, habár erős küzdés után, de Suremát és Theoristet veré meg. Két hét­tel később az „Import-dijat" vivé haza tulaj­donosának, könnyű szerével, és a mult évben többé nyilvánosan nem hozatott ki. — Ez évben újból az idomítás alatti lovak között látjuk, s igy találkozandunk véle még a pá­lyán ; hihető, hogy őszre nagyobb szerencsé­vel hagyandja el azt, mint tavaly. Idővel egy nagyon értékes anya-kanczát vélünk benne rejleni, mely telivér-tenyésztésiink előmozdi­Vadunkat egy oly udvarba zárták, mely­nek ajtaja és ablakai a konyhára szolgáltak. A medve, melynek föloldozták kötelékeit, teljes tizenöt óráig maradt mozdulatlan ál­lapotban, s csak másnap délután ocsúdott föl annyira, hogy nagy nehezen talpra áll­hasson. Midőn végre magához tért, elkezdett jobbra-balra szimatolni s egyre köpködte a tajtékot, meíylyel tele volt a szája. Húszszor megkerülte eközben a falakat s mintegy kérdezni látszott magától, vájjon mily rend­kívüli körülmények okozhatták azt, hogy ő most e szokatlan helyre került. Aztán vala­mely rés után nézett s miután sehol sem ta­táit menekülésre nyilást, dörmögni kezdett. Mi egyik első emeleti lakosztály abla­kaiból néztük, melyek erre az udvarra nyiltak. — Mit akar ön ezzel a szörnyeteggel csinálni, mely, ugy látszik, gyönyörűen meg van teremve ? — kérdeztem Petrovitsch Ivánt. — Yegor a baltájával fogja ő kelmét megölni. — Teringettét ! — kiálték föl, — hiszen ez nagyon veszedelmes játék lehet, ily rop­pont erős állattal szemben, lia ez dühbe jő. Én azt hiszem, okosabb lenne egy golyót röpíteni belé. — Ha másról bárkiről, és nem Yegor­ról lenne szó, én készséggel követném önnek i tanácsát. De meglássa ön, mily könnyen el­bánik ő a maczkóval. — De, hátha elvéti a medvének szánt csapást ? | tására bizonyára jó szolgálatokat fog teljesi­teni hosszú időkig. Kurta távolságokra Donna Christine után legsebesebbhároméveseink minden esetre Miss Pleydell, Kisbaba és Csapodár voltak, és e három kanczának ez évi nyereményösszege is nagyon közel áll egymáshoz. Legszorgalmasabb közöttük Kisbaba volt. Eme Cambuscan-Crisis csikó anyjának való­színűleg legjobb productuma mostanáig, ha csak édes testvérje Cambusíer nem fogja őt ez évben túlszárnyalni. Tizenhét versenye közül hat nyereséggel számolt be tulajdono­sának, s habár kétéves formája már szép jö­vőt jósolt néki, még is mult évi verseny-car­rierjével többször meglepte a sportvilágot. Igy első megjelenése is, az april 10-iki pesti „kísérleti versenyben" annak mondható, mely­ben a határozott kedvenczet, Ordeált, ez oly nagy reményekre jogosított háromévest, egy hoszszal biztosan tudá megverni. — Kisbaba a mult évben gyakran találkozott Csapodár­ral és Miss Pleydellel, és e találkozásokat nagyon jellemzi ama határozatlanság, meíylyel a három kancza egymás ellenében szaladt, és hol egyik hol a másik győzelmeskedett, a másik kettő fölött. Kisbabaaz áprilisi bécsi versenyekre vitet­vén fel, ott kétszer kísérlett szerencsét, s ha­bár az első napi „Duna-dijban" való futása is elég szépnek mondható (melyben Miss „Al­brook után nagyon jó harmadiknak érkezett be) győzelmét csakis az ötödik napi „Állvány­dijban" érte el, melyben Wallenrodot;Homes­punt és Miss Pleydellt egy hoszszal verte meg. Legközelebbi futása Pozsony gyepén a kétezer francos államdijban volt, hol azonban a második fordulónál egy oszlopnak menvén, elbukott, s igy abból egészen ki is esett. Pesten a „Hazafi-dijban" Dombrova után csak másodiknak érkezhetett be, de megverte ab­ban Why-notot. A május 20-iki pesti „Tota­lisateur-dijat" nagyon könnyen nyerte Nau­tilus és Miss Albrook ellen. Legszerencséseb­ben debütirozott e szép kis kancza a debre­czeni meeting alatt, hol két nap három nye­reséggel birt beszámolni. Szerintünk legszebb futása azonban a pesti októberi meeting alatt az „Inkey-dijban" volt, melyben hatvan kilo magas terhe alatt fej-fej melletti versenyt birt futni Briczi és Palestinával, az előbbinek egy évi különbségére 14 kilót, a vele egykorú Palestinak hat és fél kilót adván. — Oh, ő nem fogja az elvéteni. A medvének csak előlábaitól kell óva­kodni. A medve nem igen szeret harapni. Ha a hust karmai közé veszi, széttépi azt és leDyeli, anélkül hogy a fogait igénybe venné. Jóllehet állkapcsa ép ugy van képződve, mint az ebé vagy a farkasé, inkább növény- sem mint húsevő állat. Erdeinkben nem talál egye­bet gyökérnél, magnál, vadgyümölcsnél s mint említve volt, hangyabojnál s méznél. О csak a legutolsó, rendkívüli esetben támadja meg az embert, ha föl van rá ingerlődve ; ilyen­kor a karmaira bizza magát s ugyancsak vi­gyázzon az ember a hajára, mert ezt ragadja meg s ugy öli meg, a ki a karmai közé ke­rül. Majd vizsgálja meg ön a fejét Yegornak, mikor ő a küzdelem terére lemegy. Ugyanazt a hevélyt, ugyanazt a szív­dobogást éreztem, a melyet egykor Madrid­ban, mikor először menten bikaviadal meg­szemlélésére. S midőn belépni láttam Yegort az udvarba, egy mérges ebbel a patkány-fogó fajból, meg nem állhattam, hogy az ablakból vissza ne lépjek. — Maradjon csak, Frédé ur, — bizta­tott X . . . asszonyság ; — nincs semmi ve­szély, erről biztos lehet; Yegor kitünőleg fogja végezni a föladatát. Nem első izben lép ő ily viadal színhelyére. Ivánnak fiatal neje megerősíté anyjának ez állítását s én újra helyet foglaltam mel­lettök az ablaknál. Épen ugy mint Kisbaba, Csapodár is nyeréssel kezdé meg mult évi versenypályá­ját. Ostreger-Lenke eme leánya különben már mint kétéves a jobb classisba s ama lovak közé tartozott, melyek kevés munkát igényelve, már tavaszszal könnyen „készen" hozhatók ki. Midőn első izben Prága mezején az „ál­lamdijért" ment az indulóponthoz, összes tár­sai közt a legkészebbnek is látszott, s a versenyt legközönségesebb canterben nyeré is meg Miss Pleydell, Távirat és Brautnacht ellen. Második futása szintén győzelemmel végző dött a tavaszi bécsi versenyek első nap­ján, hol a „Duna- dijban" Miss Allbrook, Kisbaba és No Surprise ellen (habár küzdéj­sel is) egy hoszszal megnyeré az ütközetet. A kancza azonban nem tud gyakran futni, és ugy látszik, mindig egy-egy hosszabb pihenésre volna szüksége, hogy kellőleg birja magát értékesíteni. Ezért a bécsi nyári ver­senyek alkalmával a „Freudenaui" és „Vigasz" handicapekben tanusitottrosz futása. Kár hogy e jól megtermet és erős csontozattal biró kancza oly kicsi, mert különben az eddig elért ered­ményeknél is nagyobbakat birt volna felmu­tatni, nagy mértékben meg lévén futó tehet­séggel áldva. О különben istállctársainak Gyöngyvirág, Bujdos és fiatalabb féltestvér­jének Bizarnak nagyon jó szolgálatot fog tenni mint vezető ló, mely hivatásában bizo­nyára erősen is igénybe lesz véve. — Csa­podár nagyon szépen futott még a sopronyi „Esterházy-dijban", hol sebes Cavalierot (igaz hogy 13 kilo teher-könnyebbség mellett, de két évi korkülönbségért) három hoszszal könnyen birá megverni. — Utolsó versenye Pesten az „Inkey-dijban" volt; itt azonban már nem futott oly jól, mint előbb ; mert Kisbabához nem birt (a távoszlopon tul) egy pillanatig sem felfutni. A fáradság jelei mu­tatkoztak rajta. Gr. Zichy Béla Buccaneer — Babér-kan­czája (Miss Pleydell) egyike a szebb Bucca­neer-kanczáknak ez évben. Tizenötször futott és négy győzelmével tulajdonosának 7071 fo­rintot hozott be. Tavasz kezdetén egészen ké­születlenül jelent meg a nyilvánosság előtt s első megveretéseit leginkább ennek is köszön­heti; mindig jobb és jobb formában szaladva, csak is az ötödször való kisérlet (Pest, május, 14-én 3000 frt államdij) sikerült néki, mely fu­tása már annyira respectabilisnak mondható (megvervén abban Donna Christinet és Csapo­E pillanatban Yegor, fején roppant nagy farkasbőr-süveggel, mely az álla alatt volt lekötve, kezében baltájával, közeledett nagy óvatosan a fenevad felé. Ez, előre sejtvén a tá­madó szándékot, az udvarnak egyik zugába vonult vissza s csaknem egészen fölegyene­sedett hátulsó lábain, hogy könnyebben vé­delmezhesse magát. Yegornak minden törekvése oda irányult, hogy a medvét, cselfogások által, a négy tal­pára állani kényszerítse s akkor a kedvező pillanatot megragadva, hatalmas vágást mér­jen a maczkó fejére. Azonban az állat is ügyelt a saját bőrére s Yegornak a cselfogására, hihetetlen gyors hadarászásával felelt. Az eb is beleavat­kozott a játékba; dühösen kezdve csaholni, kimért távolságban tartózkodott a félelmes ellenség karmaitól, hol jobbra, hol balra ugrándozva, lefoglalva a vadnak a figyel­mét. Ugy látszott, a medvét nagyon meg­zavarta ez ide-oda szökdécselés s a fő­ellenségre nem ügyelhetett kizárólagosan. Az eb, uszíttatva gazdája által, kissé nagyon is közel merészkedett a medvéhez menni, mely, talpának egy hatalmas csapásával, vil­lámgyorsan sújtott alá a vigyázatlan patkány­fogóra, s ugy a falhoz morzsolta ezt, hogy el­lapult, akár a lepény. Most megkezdődött a harcz a két méltó ellenfél között, mely csak néhány perczig tartott, de e perczek vérfagylalók voltak. A

Next

/
Thumbnails
Contents