Vadász- és Versenylap 26. évfolyam, 1882
1882-01-26 / 4. szám
Január 12. 1S82. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. 33 ellenben a nagy ménesek csakhamar túlszaporodnak, eladásokhoz kell folyamodniok, s néha jót és a legjobbat is árverésre bocsátni. Igy lehet néha igen jó alkalmi vásárt tenni, de szükséges, hogy az ember a verseny-lapokkal, a ménes-könyvek és az angol tenyésztők személyes viszonyaival ismeretes legyen. * * * S most jövünk csak ama gyakorlati kérdéshez, miféle kanczákat iparkodjék szerezni az, ki telivér ménest kezd alapitni; illetőleg miféle elvet kövessünk, ha Angliából, Francziaországból importálni akarunk, vagy itthoni anyagot kívánunk besorozni ? Nézetem szerint a fő elvek, melyek legtöbb biztosságot Ígérnek, a következők : 1) Kanczákul kizárólag csak a legjobb családból származókat kell megvenni, s itt különösen az anyai ágra kell a uagyobb súlyt helyezni. 2) A legjobb származás azonban egymaga nem elégséges, mert egészségtelen individium lehet, azért csak oly kanczát kell venni, mely a legjobb vér mellett még a) kimutatta a verseuy-pályán, hogy tud valamit, de még fiatalsága miatt nem osztatott a ménesbe, vagy b) már győztes csikai vannak, s igy megmutatta, hogy egészséges és átörökli családja képességét csikaira is ; — különben ugy járhat más is, mint jó magam, ki valami roppant nyereségnek tartottam, midőn sikerült Gladiateur és Vermouth nővéreit megvenni, melyek, az igaz, hogy jóformán semmi eredményt sem mutathattak a versenypályáról, de mindakettő egészségtelen, értéktelen anyának is bizonyult később. Hogy az ilyformán kiszemelt egyéniségek közül mindenki a legerősebb és nézetem szerint a legarányosb alkatot választja, az magától értetődik; de viszont senki se hagyja magát a szép külső által elragadtatni, ha ama más tulajdonságok hiányoznak, mert nincs roszabb és bizonyosabban átörökölhető Liba, mint az egészségtelenig. Tudom, hogy a 2) tétel, és különösen az a) pont alatti állitásom ellenében sokan ellenvéleményen lesznek, és ellenkező tapasztalatukra fognak hivatkozni. Én jól ismerem eme tapasztalatokat, de még is állításaim mellett maradok és pedig a következő okokból : Ha én a vásárlandó fiatal kanezától megkívánom is, hogy jó formát mutatott legyen a versenypályán, ez még nem azt teszi, hogy én nem venném meg az oly kanczát, mely legalább néhány versenyt nem nyert. Én ugyan nagyon sokra becsülöm a sebességet — a versenyanyagban, de lényegileg megelégszem azzal, ha a kancza ismételt izbeni futás által (ha nem is nyert versenyeReggeli két óráig semmi sem mutatkozott. A környéken halotti csönd uralgott. Olykor, hosszú időközönkint, bagolyhuhogás hallatszott ; e madarak egerésztek a még künn hagyott szénapetrenezék között. A sivatagéhoz hasonló csönd, a hajnal pirkadásakor, élénk benyomást gyakorolt rám. India zord djungle-jaiban sem lehetett volna nagyobb csöndességet képzelni, mint itt. — Ez erdőség közepett a hangok, sokszorosan viszhangozva, hihetetlen gyorsasággal hullámzanak szerte. Nekünk a legnagyobb némaságban kellett vesztegelnünk s óvakodnunk, a dohányzástól, miután a maczkó finom szaglása a legkisebb gyanús illatot megérzi s kikerüli a számára vetett hálót. — A medve, — mondá Yegor, — tökéletesen meg tudja különböztetni azt a zörejt, melyet madár vagy állat okoz, attól a nesztől, mely az embertől ered. О soha sem csalódik. Ha eb jár a bokrok közt, a medve tovább áll; de ha egy csapat farkas jár körülte, azzal épen nem törődik. (Vége köv.) ket) megmutatta, hogy sem rosz természet, sem semmiféle külső- vagy belső baj nem hátráltatja, miszerint az idomítás és verseny nehézségein átmenjen. Tudom ugyan, hogy sokszor megesik, miszerint jó természetű, egészséges és gyors futással biró lovak— sem jöhetnek ki nyilvános pályára, meet valami véletlen szerencsétlenség által akadályozva lettek*), de azt is tudom, hogy ily esetek oka tízszer többször inkább csak az egészségtelenségben vagy a ló rosz természetében keresendő. Azért nem kell hinni mindjárt balesetekben, ha az ily eladó kanczák tulajdonosa, groomja vagy idomárja ilyet valamit mesél; meg kell nézni a nyomtatott verseny-naptárt**), különben ha csak tizedrészét hinnők is e mesékuek, úgy évenkint legalább egy tuczat ilyen kancza lenne, melyet csak véletlen szerencsétlenség hátráltatott abban, bogy az 1000 guineát, az Oakst vagy a Cambridget megnyerhesse. Sok tulajdonosnak amaz állítása is — hogy az illető kancza soha sem volt idomitásban, se nyereg alá véve, — különbözik a valóságtól, s csak arra való, hogy a vevőben azt a gondolatot keltse: miszerint a kérdéses kanczából valószínűleg valami kitűnő lehetett volna, lia trainingbe adják. — De ha valóban ugy lett volna is, ennek inkább elijeszteni, mint csalogatni kell a vevőt, mert valóságban úgy áll a dolog, hogy Angliában, kivéve a nagy tömegben tenyésztőnél és néhány különeznél, különben minden valamire való, ép, egészséges és tűrhető leszármazási! kanczát trainingbe adnak, csak igen kis, vagy vagy hibás termetű, tüzet és aczélt nem gyanittató, vagy egészségtelen — és igy el nem adható anyagot hagynak ki a próbatételből, s zabot és idomitási költséget kiméivé kicsapják a mezőre. Ha tehát valamely lóról azt hallom „nem volt trainigben", ez jobban elijeszt, mintha fiatal kanczáknál valami csonthibáról látom, mi volt oka hogy nyilvános versenyen meg nem jelenhetett. Legjobb az ilyennel kísérletet másra hagyni, s bevárni mi lesz csikaiból. S most nézzünk végig Anglia és Francziaország azon Dagy, kitűnő ménesein, melyek tulajdonosai (mint lord Falmouth, Westminster hg, Möns. Lefévre (Chamanti ménes), gr. Lagrange stb.) ma^uk is futtatnak, s úgy fogjuk találni, hogy ők méneseikben csupáD oly kanczákat vesznek fel, melyeknek vagy anyjuk vagy maguk győztesek voltak ; é* legfeljebb még olyan kerül oda kisérletkép, saját nevelésökből vagy versenyistállójokból, melyről tulajdonosa biztosan tudja, hogy ép, erős, egészséges és jó tehetségű ló volt az idomitás alatt, de véletlen szerencsétlenség miatt nem léphetett ki nyilvános versenyre. Vannak Angliában ménesek, melyek lé. csikók tömeges nevelése és eladására alapíttattak ; ily üzletek főcsalogatóit néhány nagy áron vásárolt s valóban jó kancza csikai képezik ; a többi azonban magas családokból származó — bái saját eredményt soha nem mutatott kanczák ivadékaiból áll, melyekre amazok szintén fényt árasztanak. Az olyan kanczákat, melyeknek sem fényes pedigreeje, sem saját eredményei nincsenek, Angliában sokszor duczat számra és olcsóbban lehet összevenni apró farmerektől, mint nálunk ugyanannyi félvért ; ezek a telivért részint a véletlen szerencse reményében, vagy azért nevelik, hogy együgyü külföldieket rászedjenek. Sir Tatton Sykes, a maga idejében hires *) Ezt azonban bizonyosan csak a magunk által idomított kanczákról lehet tudni. **)Nem értjük mireakar itta szerző czélozui ; talán azt akarja állítani, hogy sokan eltitkolják, miszerint lovuk a versenypályán futott, hogy utánnézés esetében fel ne tűnjön, miszerint az indításnál lovnk izgatottsága, kitörése miatt nem lehetett eredményes. E részben azonban roszul hivatkozik a versejv naptáraru, mert a futamok körülményei ily részletesen csak a verseny-lapok heti relatióiban találhatók fel. Szerk. tenyésztő, ki akkor legtömegesebbeu nevelt csikót eladásra — mit tett? A ménesikókat mind eladta nyilvános árverésen, a kanczákat pedig — training és verseny nélkül kicsapta a mezőre, vadon hagyta felnőni ; ezekből aztán olyanokat, melyek külseje neki tetszett — besorozta ménesébe, tovább-tenyészt tésre. Az eredmény persze nagy csalódás voltmely minden más, nem oly gazdag ember, tönkre tett volna. Syr Tatton Sykes teljes életében különcz volt, s talán hitte tenyésztési elveinek helyességét; ha más ember teszi ezt — azt ravasz tettetőnek mondanám ; mert nem megvetendő nyereményt nyújt, ha el lehet hitetni ily tenyésztési mód helyes voltát, s eladni jó áron az lèves méneket, anyakanczákul pedig nem vásárolni minduntalan drága, a versenytéren kipróbált és felnőtt kanczákat, hanem besorozni tuczat számra az olcsón felnevelt, s a drága traininget keresztül nem élt kanczacsikókat. — Hanem meg is eléglette a vevő közönség Sir Tatton Sykes modorát, s utoljára csak vesztegetési áron szabadulhatott csikaitól. Hasonlóan — habár kisebb mértékben dolgozik még most is üzleti-czélokból alapított egy pár ménes odaát, ezek is tömegesen nevelik a csikót kipróbálatlan kanczákból, s lia ez eljárás helyessége iránt kételkedő megjegyzést teszünk : elég érvet tudnak felhozni állitóiagos elveik mellett. Próbáljon azonban valaki ez emberektől (kiknek mindig fölös eladni való kanczájuk van a külföld számára) egy olyat kérni, melynek eredményei voltak a versenypályán, s el fog csodálkozni a roppaut áron a mit kérnek, vagy legtöbb izben egyszerű fejrázással mormogják „nem eladó." Ha pedig ily kanczáért megadható árt kérnek, ugy tudható, hogy valami más nincs rendén a dologban. Azonban nem tagadhatni, hogy pár év óta ez irányban javulás áll be Angliában ; ellenben Francziaországban kezd dühöngni a mánia, kipróbálatlan kanczák után is tenyészteni, és vásárra dobni az téveseket: —még nem lehet előre látni, mily nagyban fogja ez elselejtesitni a franczia telivér anyagot. (Folyt, köv.) Nizzai verseny 1882. Első nap, január 16. Grand Prix de Monaco 20,000 frank. Akadályverseny handicap. Mradeu országbeli 4é és id lovaknak. 4iL0 meter. (17 aláírás.) Möns. E. B ilensi 6é sg к Isolina a Speculum a Maggiore 65 '/ 2 kilo Rowell 1 Sir Arthur 5é sp к Dalmatic 63'/ 2 Reynolds 2 Möns. E. Balensi 4é p m Mistral 61 Oxford 3 Sir Arthur 6é f m Camcthy 62 Gardener 4 Mr. F. Waldron id p к Lobelia 73'/, Mr. J. Beasley 0 Mr. Wright 6é p m United Service 67 lj 2 Hatchett 0 Mr. H. Coward 5é sg m King George 66 Skinner 0 Möns. Ch. Bresson id p h Premium 65 «/ 2 Landsdell О Gr. Almásy Kálmán 6é sg к Cobweb 6 > Woodhouse 0 Möns. Duffour 4é sg m Concert 60 '/„ Jeansy 0 Comte E. d'Evry 5é sg к Vaillance 61'/ 2 Summers 0 Fogadások : 2 : 1 Lobelia, 7 : 2 Isolina, 8 : 1 King George, 10 : 1 Mistral, Premium és United Ser. vice, 16 : 1 Cobweb s 20 : 1 a többi ellen. — Más. fél hoszszal könnyen nyerve; ugyané táv a második és harmadik közt ; három hoszszal hátrább a negyedik. Érték: 23350 frank, melyből a második 1500, a harmadik 1000, a negyedik 500 frankot kapott. Carl Heinrich Lehman, Hamburg, Besenbinderhof 22 — az alábbi versenyekben futandó lovak ellen a következő ajánlatokat teszi : Nemzeti dij 1882 3:1a mezőnyre. Hamburgi Critérium 1882 10 : 1 a mezőnyre. Asztriai Derby 1882 5 : 1 Albion 10 : 1 Economy 5 : 1 Gyöngyvirág 10 : 1 Pancake 8 : 1 Taurus 12 : 1 Bujdos 10 : 1 Horace-Vernet 12 : 1 Veronica
