Vadász- és Versenylap 25. évfolyam, 1881
1881-03-17 / 11. szám
92 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. MÁRCZIUS 17. 1881. CsikoáraL Igen tisztelt-Szerkesztő ur ! Szíveskedjék becses lapjában az előszállási uradalmi ménest illetőleg a kővetkezőket közzétenni. \ zirczi apátság tulajdonát képező előszallasi uradalmi ménesből f. év február havában az osztrák állam részére következő méncsikók adattak el: 1. s> db 1880-ki választott csikó dbonként 400 frtért u. m 1. Fekete mén ell. ápr. 7-én ap UrfilII ang magy. faj a Fáklyás III. áng. faj. 2) Pej mén. ell. február j 19 én North-Star III. á. f. a Rigó ang. ar t. à) pej mén. ell. ápr 14 én ap North-Star П a Lotiy ang. f. 4) Sárga mén. ell. máj. 4-én ap Nort-Star П, a Szennyes I ang. f. 5) Pejmén eil. map 2o-én a Fu- I rioso I ang. f. a Győzős II ang. ar. (aj.Tovabba 2db. 1879-iki méncsikó dbonként «00 Írtért, u. m. l)Pe] men, a Úrfi III, a Győzős II. 2) Pejmén, a Funoso I. ang. ?.. a Bokros IV ang. magy. f. - A vétel nem szabad választás utján, hanem akként eszközöltetett, hogy az uradalom 25 választott méncs.ko közül 13 db Uső rendűt visszatartott s csakis a visszamaradt 12 dbból engedett választást. Hasonló eljárás kovettetett az 1879-ki két csikó eladásánál. A pesti Lovareg-ylettől. 1881-iki pesti lóversenyekre, melyek 10 napra terjednek, egész évre szólló jegyek előre válthatók =» de csak a mazsálóhelyre az alólirt titkárságnál, és pedig, Urak számára 40 frtért Hölgvek számára 25 „ F. jegyekkel — melyek egyes napokra aránylag drágábbak lesznek — minden hová lehet menni, és ülőhelylyel birnak a nagy-tribüne I. oszt. Megbízásból a pesti Lovaregylet titkársága. Nevezési zárnapok. Márczius. 30. Prága. T.-dij. Handicap. Gátverseny.Teh.közlés (Ápril 18-iki versenyre.) 31. Bécs. Megnyitó verseny. 800 frt. Nevezés. Mr. Cavaliero.Duna-verseny. 1000 frt. — — Handicap. 800 frt. Gátverseny. Handicap. 600 frt. — — Freudenaui akadályv. 1000 frt. — — (Ápril 2t-iki stb. versenyre.) Prater-dij. 800 frt. Krieau verseny. 1000 frt. — — Handicap. 800 frt. Gátverseny, iftimlicap. 600 frt. — — Állvány-akad.-v. Hand. 1000 frt. Przedswit-Handicap. 2000 frt. II. oszt. államdij. 3000 frt. Kisb. jel. III. oszt. államdij. 2000 frt. I. oszt. államdij. 5000 frt. 31. Pest. St. Leger. 200Ó frt. Sárkány J. F. Im port-dij. 1000 frt. Nemz. Casino. Yerseny-napok. Prága, (Progr. 8. számban) 9, 10. Budapest. (Progr. a 3. és 7, 9, sz.) 10. Bécs, (Progr. 8. számb.) 18, 21, 24, 28. Bécs, (Progr. 8. szám.) 1, 22, 26, 29, 31. Pozsony, (Progr. 8. számb.) 3, 4. Budapest, (Progr. a 3. sz.) 7, 8, 10. Bécs, (Progr. 8. sz.) 2, 6. Budapest, (Progr. a 3. számban) 5, 6. Lemberg, 19, 21. Budapest, (Progr. a 3. számban) 20, 21. Bécs, (Progr. 8. sz.) 8, 11. Sopron, (Pr. 6. sz.) 24, 25, 26. Pardubitz 9. Budapest, (Progr. a 3. számban) 16, 18. Németországban : 17, 18. 23, 24. 1, 2. 1, 8, 15. 8. 21, 22. 26. 26. 6, 12, 13, 14. 7. Hamburg, Boroszló, Manheim, Berlin, Merseburg, Lipcse, Weimar, Boroszló, Berlin, Boroszló, April. Május. Junius. Augusztus. Szeptember. n Octóber. April. V Május. J unius. ORSZÁGOS LÓTENYÉSZTÉS. Égető-versenyek. Bécs (Progr. a 9. sz.) Budapest Budapest Budapest 8> 12, 15. Május. 922. Augusztus. 18. Október. Hirdetmény. Felhivatnak azon méntulajdonosok, kiknek birtokában egy helyen legalábh is öt darab jószármazású, erős csontú, szabályos alkatú egyéves méncsikó van, melyet az állam részére eladni óhajtanak, hogy ebbeli szándékukat a helynek — hol a csikók állanak, valamint a csikók származásának, magasságának, szinének és árának pontos megjelölésével a földm. ipar s keresk. m. kir. minisztérium országos lótenyésztési osztályánál akár szóval akár Írásban legkésőbb márczius hó 20-áig bejelenteni sziveskedjenek. A lippizai lo és tenyésztésének története a mai napig. (Vége.) Az 1788—89-től 1808—09-ig s 1858— 59-től 1878-ig terjedő időszakról való vemhességi kimutatasok 1 4) szerint, a fedezett kanczák produkeziója 5—6 illetőleg 4—5-re tehető; a termelési képesség ugy az apalovak, mint anyakanczáknál átlag a 25 dik évig tart s az elléseknek csaknem mindenike szerencsés. A kimúlás rendkívül csekély s az állomány 3—4 száztóliját képezi, melynél az elvetélt csikók s a kor miatt kidőlt kanczák is számittatnak. Daczára a sziklás, gyakran kőtörmelékkel borított talajnak s ama szokatlan szabadságnak, melyet ez életvidor állatok élveznek, szerencsétlenségek csak ritkán fordulnak elő. Az egészségi állapot Lippizán kedvezőbb, mint a birodalom bármelyik ménesében. A szopós csikók: elválasztása, melyek a szopás időszakában anyjukkal közösen élvezik a szénát és zabot, öt hónap múlva történik. Mihelyt a csikók a kantározáshoz hozzá szoktak, Lippizáról a prestraneggi fiók-ménesbe, illetőleg az Alpesekbe és Schickelhoíba vitetnek át négyéves korukig. A legalkalmasabbak aztán, mint már emiitettük, a ménesben való tenyésztésre, a nagyobb rész azonban a cs. kir. udv. istállóba kerülnek, hol mint paripák és kocsilovak használtatnak. A méncsikók kiherélése rendszerint a harmadik életévben történik s csupán azok hagyatnak meg ménekú'l, a melyek a cs. k. udv. lovaglóiskola használatára és apalovak úl választatnak ki. A fiatal lovak fölnevelésénél kiváló figyelem fordittatik arra, hogy elegendő szénaés zabtáplálék mellett, jó legelőn és téres, világos istállókban tartatva, a nap legnagyobb részét a szabad levegőn töltsék. Különösen előnyös a tiszta lég épugy a ménes havasi legelője, a mely ;n a lovak gyakran jó messze tartatnak "az istállótól; ily nevelés által az izmok és idegek erősbülnek, a csontok aczélosodnak s a paták a köves talajon megtartják a lippizai fajnál oly jellegző keménységet. A tenyészméneknek szükséges mozgást naponkint kétórai lovaglás a szabadban ugy, mint a fedett iskolában, adja meg. A lovakat soha sem itatják istállóban, hanem háromszor napjában az itatóhoz vezettetnek, a hol is az állatok télen a jégbe vágott nyíláson isznak. Az állóvíz nem hátrányos rájok nézve, habár az zavaros, és rovarok is tisztátlanná teszik; sőt a lovak többnyire lelépnek az itató tócsába, melynek fenekét föltapodják s aztán nyilván látható élvezettel szürcsölik fogukon át viszszatartott lélekzettel az igy felzavart vizet. Nem ritka jelenség, hogy nyáron, egyegy heves zivatarnál, a Karst m oly hatalmas mennydörgésekre a lovak megijednekakkor ezek csapatosan vágtatnak az istállókba' honnan azonban csakhamar kihajtatnak. Boi? Lásd a Függelék 136. lapját. zasztóan szép látvány az, lia ily, száz vagy több darabból álló csapat, villámlástól megrémülve az első pillanatban szétiramodik, nem engedelmeskedve töhhé a csikósnak, s vadfutamban, feltartóztathatlanúl, mintegy a Bora által ragadtatva, a messzeeső legelőről, a Karst éles kövein, sziklatörmelékein, ösztönüktől űzetve, többnyire egyenes vonalban vágtatnak az istállóhoz. Valóságos versenyfutás keletkezik a nekiszilajult csikók közt; az első, bukfeaczet ve, s hátán fekszik, uégy lábát ég felé tartva ; a második, harmadik átbukik az elsőn, ép ugy a következők is, mig a többi, az eleven gombolyagtól megijedve, jobbra-balra kitörve, talán még veszélyesebb uton rohan tova, mindaddig meg nem állapodva mig a ménesudvart el nem érik. Bármily bámulatkeltő látvány is ez. az esetleg jelenlevő lókedvelőre nézve, mégis behunyja a szemét, hogy ne lássa, midőn e nemes állatok, nyakukat, lábukat törve, semmivé lesznek. Es hihetlen, hogy e nem ritka esetnél a veszteség a legcsekélyebb száztólit mutatja föl. Könnyű sebesülések, horzsolások, zúzódások persze bőven fordulnak elő, a honnan a Karston nevelt lovak közül kevés található olyan, melyen sebforradás nem látható ; de, mint emiitők, kimúlások vagy csak munkaképességet gátló elnyom orodások is nagyon ritkán történnek az ily rohanva való meneküléseknél. A ménes valamennyi productuma állkapczáján £ bélyeget visel. Mint ezt már más helyen kiemeltük, Lippiza, nem csupán a cs. kir. udv. istálló czéljainak szolgált, hanem már csakhamar megalapítása után, lényeges befolyást gyakorolt a lótenyésztésre a birodalomban, ugv az állami, mint magánosok méneseiben. Lassankint rendszerré vált, hogy ugy itt, mint más udvari ménesekben tenyészmének neveltettek és tartattak fenn folyvást, melyek közül alkalmas apalovak, a fedezési idény alatt az államméneseknek és magánméneseknek is átengedhetők voltak. Fiatal, hibátlan mének, viszonylag igen jutányos árakon egyes lótenyésztőknek el is adattak. Az Esterházy- és Károlyi grófok méneseiben lippizai ménektől származott törzsekről már korábban emlékeztünk. A herczeg Schwarzenberg-féle muraui bérbeadott ménesben is még e század elején lippizai mének alkalmaztattak. A gr. Hunyady keszi-i ménesében (Ürmény mellett) melynek berendezésénél .Tustinus J. K. kiválóbb érdemeket szerzett, szintén voltak karsti mének, ép ugy a br. Fechtig jeles ménesében Lengyel-Tótiban a Balaton me'lett. Kormányrendeletek, mint például az 1816 diki a melyek szerint két lippizai mén a magánosok kanczái számára engedélyeztetett, fényes tanúságot tett Lippiza befolyásáról a vidék lótenyésztésére. A többi cs. kir. udv. ménesekkel Lippiza, nemesanyag-tenyésztés tekintetében mindig élénk összeköttetésben volt. Nem hagyhatjuk emlitetlenül, hogy Vezier, I. Napoleonnak Egyptomból hozott e paripája, mely sok áig mint fedező mén használtatott Lippizában, Koptschanba tétetett át ; ellenben Koheyl arab mén, mely szép ivadékot adott 1813-ban Koptschanh'ól Lippizáha szállíttatott. Az 1792-ben alapított radautzi katonai ménesben a Maestoso lippizai mén állandó tenyésztörzset teremtett meg; 1877-ben e ménes 348 anyakanczája közül 48 e tenyésztörzsből való volt. Az 1815-ben gr. Hardegg Henrik pótlovazási főfelügyelő által regenerált mezőhegyesi államménesben a lippizai faj nemes alI katrészt képezett, mely különösen állandóúl
